Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-04 / 103. szám

ü J KELET Megyénk életéből 1995. május 4., csütörtök 3 ✓---------------------------------------------------------------------------s Az eltévedt golyó A vasutasztrájk idején egy éjszaka valamelyik fővárosi lakótelepen belőttek egy ab­lakon. A lakás gazdája az MSZP egyik legmagasabb beosztású vezetője. A rend­őrség és a nemzetbiztonsági­ak nagy erőkkel nyomoznak. Ennyi a hír, mely a Nép- szabadságban jelent meg teg­nap. Ezt olvasván a Kossuth rádióban a szerdai Reggeli Krónikában megkérdezte a műsorvezető Kuncze Gábor belügyminisztert: mi is tör­tént, melyik politikusról van szó? S jött a válasz: az talán nem is lényeges, kiről van szó, meg hát nem lehessen tudni, mi is történt... Tulaj­donképpen lehetséges, hogy egy távolról elsütött fegyver eltévedt lövedéke hatolt be az erkélyablakon, meg hogy nem is oda akartak lőni... Azt hittem, rosszul hallok. Mintha egy hat-nyolc évvel ezelőtti ködös pártnyilatkozat szólna a rádióból. Hogy nyu­galom, elvtársak, baj az nincs, ne tessenek izgulni, mindenre van magyaráza­tunk, mindent megoldunk. Egy felelős belügyminisz­ter mondta ezt 1995-ben? Hiszen a polgár nem ostoba, össze tud adni kettőt meg kettőt. Vasutassztrájk, vezető kormánypárti politikus, éj­szakai lövés. Mindez vélet­len. Hiszen nálunk a lakóte­lepeken mindennaposak az eltévedt golyók, mint Sza­rajevóban — istenem, az egyik épp arra járt... Az egész dologban csak egyetlen momentum meg­nyugtató. Az, hogy a vezető kormánypárt magas rangú vezetője egy lakótelepen la­kik. Most, hogy ez kiderült, én nemhogy eltitkolnám a kilétét (ami mellesleg a saj­tó jóvoltából nem lesz soká­ig titok), hanem egyenest dicsekednék: uraim, nem a rózsadombi villámba, ha­nem a panellakásomba lőt­tek be... Javítják Nyíregyházán a Kossuth utca burkolatát Fotó: Csonka Közgyűlési rendelet szabályozza Reklámtáblák az út szélén A Nyíregyházi Közúti Igaz­gatóságon tett korábbi látoga­tásomkor Hegedűs Csaba igaz­gató a város reklámtábláinak kavalkádjára hívta fel a figyel­me, mondván: megérhet egy írást. így jutottam el Bodócs János forgalomszabályozási és hálózatkezelői osztályvezető főmérnökhöz. Bodócs úr elmondta, hogy az ő szemszögükből nézve min­den olyan táblát, berendezést reklámhordozónak fognak fel, amely nem szerepel a KRESZ- jelzések között. Továbbá kü­lönbséget kell tenni a külterü­let és a belterület között. A közeljövőben születendő köz­úti törvény erre vonatkozóan markánsabb megfogalmazást, szabályozottságot ígér. A főutak és az autópályák tekin­tetében a német minta a köve­tendő, mely intelemként is hangozhat: Vezess — ne ol­vass! Ezen kategóriájú utak esetében, a közúttengelytől számított 100 m távolságon belül nem helyezhető ki rek­lámhordozó, az alsóbb rendű utaknál e „tiltó távolság” 50, míg belterületen 10 méter a kötelező érvényű. A belterületi közterekre kihelyezendő rek­lámtáblák sorsa felől — a köz­úti igazgatóság és a közleke­désfelügyelet engedélyezése alapján — az önkormányzati hivatal dönt. A közúti igazgatóság az en­gedélyezés elé nem gördít aka­dályt, amennyiben a követel­ményeknek megfelel a kihe­lyezendő reklámhordozó, ne­vezetesen: a közúti forgalom szempontjából ne legyen fi­gyelemelvonó, ne takarja a meglévő közúti jelzéseket, ne legyen összetéveszthető a KRESZ-jelzésekkel, világítá­sa, villogása ne legyen za­varó. Magánvéleményként Bodócs úr e reklámhordozók kapcsán, azok külön-különi, illetve együttes megjelenésbeli — esetenként felfedezhető esz­tétikai hiányosságait említette, mert mint mondta: — E rek­lámtáblák egyben a városunk reklámjai is. A városháza műszaki osztá­lyán az ügyben illetékes Fekés- házi Gábor fogalmazó fogadott. Elmondta, hogy a reklámhordo­zók kihelyezésével kapcsolato­san Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 30/1994. (VII. 1.) számú rendelete az irányadó, amely a közterületek használatát, valamint a közuta­kon végzett munkák engedélye­zését szabályozza. E rendelet értelmében „hir­detőberendezésnek minősül: épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, kerí­tésén vagy támfalán elhelye­zett üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető), üzleti ernyőszerke­zet, fényreklám, feliratok, zászlórúd, cégérek.” „Önálló hirdetőberendezésnek minő­sül: az a reklámhordozó, mely közterületen, illetve közhasz­nálatú területen áll (hirdető­oszlop, kirakatszekrény, zász­lórúd, átfeszített felirat, stb.).” Fekésházi úr elmondása sze­rint az 1 nm alatti reklámtáb­lák nem, az ezt meghaladó nagyságúak minden esetben építésiengedély-kötelesek, melyeket tervezővel meg kell terveztetni. A műszaki osztály­hoz kétoldali nézeti kép be­nyújtása szükséges. Az enge­dély kiadásához a közúti igaz­gatóság és a közlekedés-fel­ügyelet jóváhagyása is kell. A két szakhatósági engedély in­gyenes, de a hivatal általi en­gedélyezés már illetékköteles, jelenleg ezer forint. S hogy mennyibe kerül egy tábla kihelyezése? Az említett rendelet melléklete alapján je­lenleg 300 forint/nm/hó. Az 1 négyzetméter alatti táblák ese­tében is a minimális összeg a 300 forint/hó. Az óriás plaká­tokat kihelyező nagy reklámcé­geknek külön a vállalkozói és vagyonirodával kell szerződést kötniük. Az önkormányzat va­lamennyi reklámhordozóra ma­ximum egyéves engedélyt ad. A magánterületen elhelye­zett reklámtábla, ha az 1 nm- nél kisebb, nem igényel sem­miféle engedélyt. A közterüle­teken szereplő reklámhordozó­kat a közterület-felügyelők fo­lyamatosan ellenőrzik, illegá­lisan kihelyezett táblák eseté­ben szabálysértési eljárás kezdeményezhető. Kérdésemre Fekésházi úr el­mondta, hogy az engedélye­zéshez ők a táblák tartalmát, esztétikai megjelenését nem vizsgálják. Véleménye szerint a reklámozónak kell, hogy igé­nye legyen az „igényességre”, hiszen e reklámhordozó útján a reklámozó önmagát teszi ki­rakati tükörbe. lefler Fidesz-kongresszus után Nem pályáznak vezérszerepre, de... Szombaton és vasárnap tar­totta Budapesten a Fidesz VII. Kongresszusát. Arról, hogy milyen volt belülről a ta­nácskozás, Seszták Oszkár, a párt megyei irodavezetője a következőket nyilatkozta az Új Kelet számára: — Sokkal jobb volt a han­gulat, mint az ezt megelőzőn, hiszen arra az egy évvel ezelőt­ti választási vereségünk után került sor. A mostani kong­resszus már korántsem volt olyan letargikus, mint a tava­lyi, ez már az optimizmus je­gyében zajlott. Úgy tűnik min­den a helyére került a pártban, rendkívül bizakodó volt a han­gulat. Nagyfokú egység volt tapasztalható a jelenlegi hely­zet megítélésében, illetve a te­endők meghatározásában. — Milyen konkrét megnyil­vánulásai voltak ennek? — Például a Fidesz Polgári Magyarország programja elfo­gadása közben voltak ugyan hangsúlybeli különbségek, de tartalmukban nem. Egyszerű­en ki-ki vérmérsékletének megfelelően fogalmazta meg, hogy a mai kormány becsapta a választókat, rosszul vezeti az országot. A március tizenket- tedikei programcsomag több­szőr is szóba került, főleg a mai helyzet megítélése közben. A Fidesz legfontosabb feladata, hogy minél hamarabb polgári Magyarország jöjjön létre. Na­gyon lényeges, hogy mi az MSZP-SZDSZ kormánnyal szemben nem szociális érzé­kenységről beszélünk, hanem fontosnak tartjuk a szociális fe­lelősséget. — Hány szabolcsi küldött volt Budapesten, és milyen munkát végeztek? — Tizennyolcán voltunk a 367-ből, de igen aktívak. Pél­dául a küldöttcsoportunk ja­vaslatára került az oktatás kér­déseinek mielőbbi megoldása hangsúlyozottan a programba. Egyébként a különböző viták­ban felszólalt közülünk példá­ul Módi László, Kozák György, dr. Helmeczy László és Szabó István. —Orbán Viktor egyértelmű­en megfogalmazta szövetsége­sei részére az elkötelezett üze­netet azzal a kijelentésével, hogy „a Fidesz felnőtté vált”. Volt-e szó bővebben a szövet­ségesekhez való viszonyulásról a kongresszuson? — A jelenlegi kormány-ko­alícióval nem tudunk közössé­get vállalni... — ...egyelőre... — Nem egyelőre. Hosszú tá­von sem. A jelenlegi megítélés­ben ez elképzelhetetlen. To­vábbra is a polgári szövetséget tartjuk stratégiai célnak. Helyi szinteken jó kapcsolatunk van a kisgazdák szervezeteivel, or­szágos szinten a közeledés Fi- deszen kívüli okokból remény­telennek tűnik. A KDNP-vel sokkal jobb a kapcsolat, mint a kisgazdákkal, de az új vezetés irányvonala megnehezíti az azonnali közeledést. Távlatilag nincs alternatívája a Polgári Szövetségnek, ha az 1998-as választásokon jól akarunk sze­repelni. — A Fidesz népszerűsége jobban nőtt az elmúlt egy év alatt, mint a KDNP-é és a Ma­gyar Demokrata Fórumé. —Nem lesz abból baj, ha Fidesznek 1998-ban nagyobb lesz a szavazóbázisa, mint az MDF-nek vagy a KDNP-nek? A polgári szövetség, ha létre­jön, akkor nyilván ott a vezér- szerepet a Magyar Demokrata Fórum képviselői szeretnék magukénak, egy erős Fidesz- szel szemben azonban ez lehe­tetlen, igaz? — Két éve elég sokan pró­bálják a sajtó munkatársai kö­zül lejáratni a párt első embe­rén, Orbán Viktoron keresztül a Fideszt. Nos, ez a pártra irá­nyuló különböző lapokban megjelenő baloldali össztűz olyan jól sikerült, hogy mára Orbán a népszerűségi listákon megelőzi Horn Gyulát, a párt népszerűsége pedig lassan ugyan, de szintén növekedés­nek indult. A szövetségesi kap­csolatokban természetesen en­nek jelentkeznie kell. Egyelőre azonban nem tartjuk időszerű­nek arról vitázni, hogy kinek kell a polgári szövetség vezető szerepét betölteni. A polgári szövetséget egyenrangú partne­rek kell, hogy betöltsék. A Fi­desz nem pályázik vezérszerep­re, de nem is fogad el semmifé­le vezérszerepöt mástól sem. Száraz Attila Ajaki iskolások Lengyelországban A lengyelországi Mielec város 3. számú iskolájának a meghívására háromnapos kulturális rendezvényen vet­tek részt a közelmúltban az ajaki általános iskolások. Erről beszélgettünk Ajakon Dienes Emil AMK-igazgató- val: — Három éve van kapcso­lata az ajaki iskolának a len­gyelországi Mielec város 3. számú iskolájával. Ez idő alatt nyaranta kéthetes csere­táborokat szerveztünk. A vendéglátók dolga volt a programok összeállítása. így láthatták a tanulóink Krakkó történelmi városát és az egyik lengyel sóbányát. Nálunk megyénk neveze­tességeinek bemutatása mel­lett a mieleciek néptáncot, bábozást is tanultak. Most azonban egy rendkívüli meg­hívásnak tettünk eleget. — Miért,,rendkívüli” ? — Azért, mert az intézmé­nyünknek szólt ugyan a meg- hívás, mégis az iskolánk művészeti csoportjaira voltak kíváncsiak lengyel barátaink. A nyáron itt járt lengyel cso­port megismerkedett művé­szeti csoportjainkkal, s ennek köszönhetjük az utazást. El­mentünk, és igen zsúfolt program keretében három­szor léptek fel a mazsorettek, a hagyományőrző néptánco­sok, a klasszikustánc-cso- port, a hangszeres zenészek, a Tátika csoport, valamint a Csillagocska bábcsoport. — Milyen volt a produkció fogadtatása? — Mit mondjak? A közön­ség szinte alig akarta leen­gedni gyerekeinket a szín­padról. Elég, ha a vendéglá­tóink gyönyörű ajándékkom­pozíciójához mellékelt okle­vél magyar fordítását idé­zem: „Köszönetünk jeléül a csodálatos előadásért, amely­nek segítségével megismer­kedhettünk Magyarország néphagyományaival és kultú­rájával. Felejthetetlen él­ményben részesítettek min­ket.” — A nyári program? .— A két iskola cseretábo­ra idén is lesz. Lengyel bará­taink nagyon megszerették a művészeti csoportjainkat. így minden lehetséges... Budaházi István

Next

/
Thumbnails
Contents