Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-25 / 121. szám
Belföld-külföld 1995. május 25., csütörtök nemzetközi Alapszerződés amerikai szemmel Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes véleménye szerint a magyar—szlovák alapszerződés ratifikálása roppant lényeges a NATO kibővítése szempontjából is. Megerősítette a már korábban kifejtett amerikai álláspontot, miszerint az Egyesült Államok aligha lesz hajlandó biztonsági garanciákban részesíteni egymással acsarkodó országokat. „A térség államai óriási történelmi lehetőséget szalasztanának el, ha most nem rendeznék közös ügyeiket” — hangoztatta az államtitkár-helyettes, aki közép-európai újságíróknak nyilatkozott abból az alkalomból, hogy a washingtoni kormányzat képviseletében részt vesz az Észak-atlanti Közgyűlés budapesti ülésszakán. Volt, aki előre tudta A csaknem százhetven halálos áldozatot követelő Oklahoma City-i terrormerénylet első számú gyanúsítottjának, Timothy McVeigh-nek közeli barátja elmondta a hatóságoknak: előre tudott arról, hogy a támadáshoz használt robbanóanyagot Terry Nichols, a kettes számú vádlott fogja összeállítani. Szerdai sajtójelentések szerint Michael Frontier bevallotta, hogy részleteiben ismerte ugyan a merénylet végrehajtására szőtt tervet, de ő maga nem vett részt az akcióban. Az arizonai illetékességű fiatalember már egy ideje a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) érdeklődésének középpontjában áll, jóllehet nincs ellene terhelő bizonyíték. Félnek a kéksisakosok? A különböző fegyveres incidensek megszaporodása Boszniában, de különösen az ENSZ-békefenntartók visszatérő zaklatása, alkalmi megtámadásuk arra int, hogy a kéksisakosok kivonásának a lehetősége nem csupán elméleti felvetés, de a jelenlegi események árnyékában könnyen valósággá is válhat — közölte a NATO egy neve mellőzését kérő illetékese a tagországok nagyköveteinek Dsztertlak, brüsszeli tanácsülése után. Hozzátette, hogy a további ÉNSZ-döntések fényében kerülhet majd sor további operatív döntések meghozatalára. Árvíz a Kárpátokban Az elmúlt napok viharos esőzései következtében a Kárpátok déli lejtőjének több kisebb, szabályozatlan folyócskája kilépett medréből. Olt megyében és másutt mintegy félezer házat és több mint ezer hektárnyi területet öntött el a víz. Nem érkezett jelentés arról, hogy személyi sérülés történt-e. Vacaroiu miniszterelnök szakértők egy csoportjával kedden délután Olt megyébe látogatott a károk felmérésére és a segélynyújtás megszervezésére. Szerdán csökkent az esőzés, így a veszély megszűnőben van. Tárgyalások Csecsenföldön A grozniji EBESZ-misszió a csecsen válság rendezését célzó, csütörtökön kezdődő tárgyalásokra hivatalosan Nyikolaj Szemjonovot, az ideiglenes csecsenföldi kormányzat vezetőjét, Umar Avturhanovot, a nemzeti megbékélési bizottság vezetőjét és Dzsohar Dudajevet, a felkelők vezetőjét hívta meg. Az 1TAR-TASZSZ szerdai jelentése szerint Szemjonov már megérkezett Groznijba, Avturhanovot helyettese, Lecsa Magomadov fogja képviselni, Dudajev helyett pedig igazságügy-miniszterét, Uszman I máj evet várják. Kanyarójárvány Bécsben Kanyarójárványra utalnak azok. az adatok, amelyeket az idei év első három hónapjának ausztriai megbetegedéseiről szerdán közzétettek: 218 súlyos szövődményekkel járó kanyaró-megbetegedés történt az említett időszakban, míg egy évvel korábban csak szórványosan fordult elő ez a gyermekbetegség. Talán ez a korábbi tapasztalat az oka annak, hogy a kanyaró elleni oltás eddig nem volt kötelező Ausztriában. A linzi gyermekklinika főorvosa az adatok közzétételekor arról is beszámolt, hogy egyre több csecsemőt sújt a járvány: az alsó-ausztriai St. Pöltenben egy kisbaba belahalt a szövődménybe. Az újszülöttek sokszor a — szintén beol- tatlan — mamáktól kapják meg a betegséget. Titkos bombák A román rendőrség szerdán bejelentette, hogy lefoglalt 1,7 kilogrammnyit a titokzatos „vörös higany” nevű robbanóanyagból, és letartóztatott öt személyt, akik az anyag Törökországba csempészésének kísérletével gyanúsíthatok — közölte a Reuter. Egyes tudósok (közöttük ismert neutronbomba-szakértők) úgy vélik, hogy a „vörös higany” a nukleáris fegyverek új nemzedékét képviselő, mindössze futball-labda méretű bombák egyik titkos összetevője. Más szakértők kételkednek ilyen anyag létezésében. UJ KELET Azonnali kérdés a hírközlési és közlekedési miniszter úrhoz, Lotz Károly hoz Tisztelt Miniszter úr! A Szatmár-Beregi síkságon élő, ma is nehéz sorsú emberek ezrei ezekben a napokban fájdalmasan emlékeznek 25 év után is az 1970-es Tisza-völ- gyi árvízre. Az évfordulóra készített drámai dokumentumot, feltételezem, Ón is megkapta, ismeri. 1970-ben e térségben 437 négyzetkilométernyi terület, 40 község került víz alá, 5200 épület teljesen, 2000 részben elpusztult. A teljes kárérték — mai áron — mintegy 50 milliárd forint volt. A Szatmár-Beregi harangok kétségbeesett kongására összefogott a nemzet, az árral való küzdelemre, a helyreállítási munkálatokra az ország minden részéből érkezett segítség. Ma is minden segítőkész embernek hála és köszönet jár ezért. Bár az árvíz után beindultak a fejlesztési munkák, Románia kiépítette szamosi védvonalait, magyar oldalon a szükséges 93 km hosszú védvonalszakaszból 73 km kiépült, e térség területének jelentős része, 37 százaléka, száznál több Igénylések július 15-ig Bár a Bokros-csomag szociális rendszert érintő 40 milliárd forintos elvonásából nem sikerült lefaragni, néhány „szerény” eredményt azért elért az MSZP Egészségügyi és Szociális Munkacsoportja. Ezt Cse- hák Judit, a testület vezetője mondta szerdán, sajtótájékoztatón. Rámutatott: nemcsak a társadalomban, de a párt parlamenti frakciójában is van szociálpolitikai ellensúly. A munkacsoport kezdeményezésére született változásokat ismertetve Csehák elmondta: a három- és többgyermekeseknek — vagyoni és jövedelmi helyzetüktől függetlenül — ezentúl is alanyi jogon jár majd a családi pótlék. Az ellátás igénylésének határideje július 15., vagyis eddig az időpontig kell az érintetteknek a kormányrendelet nyomán elkészülő igénylőlapon nyilatkozatot tenniük jövedelmi és vagyoni helyzetükről. A nyilatkozathoz azonban igazolást nem kell csatolni. A jövedelem kiszámításánál a család nettó bevételét kell majd elosztani a családtagok számával. A fogyatékos gyermekek után — a testület javaslatára — másfél- szeres családi pótlék jár. Az eredeti javaslattal ellentétben családtagonként nem bruttó 25, hanem nettó 17 ezer forint jövedelemhatárig jár a családi pótlék, igaz, teljes ellátást csak 15 500 forintig kapnak a családok. Csehák rámutatott: ha a család létszáma vagy szociális helyzete megváltozik — ez alatt értendő az is, ha az egyik szülő munkanélkülivé vagy rokkanttá válik, sorkatona lesz vagy börtönbe kerül —, és emiatt az addig ellátásra nem jogosult családok igényjogosulttá válnak, azonnal kérhetik a családi pótlékot. Szintén benyújthatják az igényt ott, ahol a család jövedelme hat hónapot meghaladóan lényegesen csökken. A jövedelemnyilatkozathoz kötött családipótlék-rendszer persze így is „sok sebből vérzik” — ismerte el Csehák Judit. A munkacsoport ezért ezt csupán átmeneti megoldásnak tartja, és bízik benne, hogy a jövőben a családi pótlék ismét alanyi jogon jár majd. Nem kérünk engedélyt! Magyarország nem kér engedélyt Oroszországtól a NATO- belépéshez, hanem szuverén államként határozottan közli Moszkvával elhatározását — mondta Keleti György honvédelmi miniszter egy APA-in- terjúban, amelyet az osztrák hírügynökség szerdán közölt. A honvédelmi tárca vezetője úgy véli, hogy a NATO már idén meghatározza a felvétel feltételeit, 1997-ben sor kerülhet a kétoldalú tárgyalásokra, s Magyarország még az ezredforduló előtt az Észak-atlanti Szövetség teljesjogú tagjává válhat. Keleti szerint — akivel a hírügynökség az Észak-atlanti Közgyűlés hét végén kezdődő budapesti ülésszaka alkalmából készített interjút — a NATO a felvétel után Magyarország számára biztonsági garanciákat ad, amelyek a békés fejlődés, valamint a gazdasági fellendülés elengedhetetlen feltételei. A miniszter ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a kelet-közép-euró- pai térség még mindig feszültségekkel terhes, s ennek szomorú bizonyítéka a délszláv háború. A gazdasági fellendüléshez pedig oly módon járulhatnak hozzá a NATO-garanci- ák, hogy a nemzetközi tőke elsősorban a biztonságos régiókban veti meg a lábát — mondta. A honvédelmi miniszter igen veszélyes jelenségnek tartja, hogy az utóbbi időben Moszkva a NATO-bővítéssel kapcsolatban több egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tett. Keleti leszögezte: 1991-ben hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona, s egyetlen utódállamnak sincs joga arra, hogy beavatkozzon Magyarország szuverén döntéseibe. település, közel 200 000 ember árvízvédelmi szempontból ma is különösen veszélyeztetett. A legsürgősebb feladat a szamosi 20 km-es töltésszakasz megépítése lenne, amelynek költsége egymilliárd forint. Sürgősen megoldandó lenne a Tisza—Tiszabecs—Vásáros na- mény közötti szakasz védelme is. E térség árvízvédelmének megnyugtató megoldása ma 8 milliárd forintot igényelne, s napjaink átszervezési, leépítési hulláma közepette differenciáltan biztosítani a védekezés szakmai, technikai feltételeit. Kérdezem a miniszter urat, mit kíván tenni a kormány, a tárca az ott élő 200 000 ember, a térség, a nemzeti kincsek védelme érdekében? Konkrétan mikor áll rendelkezésre a védelem kiépítéséhez egy- vagy nyolcmilliárd forintos költségfedezet? A ’95-ös összköltség- vetésben nincs erre utaló szándék amely munkalehetőséget is biztosítana a térségben. Várom szíves válaszát, dr. Szilágy iné Császár Terézia KDNP A Bokros-csomag nem sokkterápia Az SZDSZ szerint nem tekinthető sokkterápiának a Bokros-csomag, amelynek módosító indítványairól kedden este döntött a T. Ház. Sokkterápiát az országnak akkor kellene elszenvednie, ha nem került volna sor a gazdaságstabilizációs programban megfogalmazott lépésekre. Minderről Pető Iván pártelnök beszélt az SZDSZ szerdai sajtótájékoztatóján, emlékeztetve arra, hogy a szabaddemokraták kezdettől fogva elkerülhetetlennek tartották a megszorító intézkedéseket. A csomag parlamenti tárgyalása során az SZDSZ abból indult ki, hogy az ország pénzügyeinek rendbetétele érdekében az elosztáson változtatni kell, akkor is, ha ez némelyeket hátrányosan érint. Tiszteletben tartották a szabaddemokraták a módosító indítványok kidolgozásakor a csomagban rögzített pénzügyi kereteket, és próbálták a szociális támogatások elosztásánál a rászorultság elvét érvényesíteni, ezért is dolgoztak ki egy bizonyos szorzószámos rendszert. Ehhez azonban a szocialisták családi pótlékról szóló döntése után nem ragaszkodtak, mint ahogy nem próbálták meg keresztülvinni azokat az indítványaikat sem, amelyeket a szocialisták nem tudtak elfogadni. Pető-vélemény Pető Iván szerint — a kormány ellenében, sok szocialista képviselő támogatásával — elfogadott Nagy Sán- dor-féle indítvány megszavazásával a szocialisták padsoraiban megsértették a koalíciós pártok megállapodását, amelynek értelmében a képviselőcsoport egyharma- dánál többen nem „szavazhatnak ki” a frakcióból. Ehhez Pető Iván hozzáfűzte: Nagy Sándor Ígéretet tett a javaslat visszavonására, ám nem tette ezt meg, a „kiszavazó” szocialisták pedig a frakcióvezetés akarata ellenére támogatták az étkezési utalványok tb-járulékmen- tességét fenntartó indítványt. A négymilliárd Tisztázatlan még az is, honnan vonják majd el azt a négymilliárd forintot, amennyivel kevesebb bevétele lesz majd a társadalom- biztosításnak. A pártelnök félőnek tartja, hogy ezt a legelesettebbektől vonják majd el. Megjegyezte Pető Iván: egyetért Géczi József szocialista képviselőnek a szerdai Népszavában megjelent interjújának azon mondataival, hogy „Ha egyedül a szocialisták lennének kormányon, a konfliktusok még élesebbek volnának. Most a problémák egy részét legalább a koalíciós partnerekre lehet fogni.” A tb-járulékfizetési kötelezettségnek a szerzői és előadói honoráriumokra való kiterjesztése ellen azért nem szavazott a szabaddemokraták többsége, mert — bár tudják, hogy a kulturális intézményeket ez súlyosan érinti — úgy vélik: nem szerencsés az intézményeket úgy támogatni, hogy mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól. Pető Iván nem tartja ezt — tekintettel a szép számmal működő kft.-re és bt.- re — radikális intézkedésnek. Nem a pénzbevételt tartja Pető Iván jelen esetben elsődlegesnek, hanem úgy véli: tiszta Ielkiismeret- tel nem lehet a családokkal szemben megszorításokai alkalmazni, ha másokat hasonló szigorítások nem érintenek. Elhangzott a sajtótájékoztatón az is, hogy az SZDSZ most nagyobb esélyt lát a médiatörvény elfogadására,- mint korábban. Az Alkotmánybíróság keddi határozata is világossá tette ugyanis, hogy szükség van a törvényre, és Pető Iván szerint az MSZP meghatározó része is eljutott ehhez a felismeréshez.
