Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-25 / 121. szám

Megyénk életéből UJ KELET Parlamenti döntés után Bontjuk a csomagot a pénzügyminiszternek már eddig is volt kormánya, mivel a kabinet szolgai módon tudomásul vette elképzelése­it. Amennyiben az Országgyűlés megszavazza a törvényja­vaslatot, akkor elmondhatjuk, hogy a pénzügyminiszternek parlamentje is van” —jelentette ki Lányi Zsolt kisgazda hon­atya. Az Országgyűlés megszavazta, mi megkaptuk a csomagot, lássuk, ki hogy fogadta? Ezentúl a szerzői és az előadóművészi honoráriumok után a megbízónak 44 százalék tb-járulékot kell fizetnie. Verebes István színházigazgató: — Ez a kormány képes meg­buktatni saját magát néhány milliárd forintért, az értelmisé­get pedig egyértelműen maga ellen hangolja. Bokros úrnak valószínűleg van annyi tartalé­ka régi bankelnöki fizetéséből, hogy őt nem érintik saját elkép­zelései. (Én ennek nagyon örü­lök...) Mindenki vállalkozó lesz, üzletet csinál a művészetből, a színészek többet járnak majd a könyvelőhöz, mint a színház­ba... Ezenkívül meg írjon le mindent, amit csak a nyomda- festék elbír! Bárány Frigyes színművész: — Olyan kicsi összeget nyer ezen az ország, hogy ahelyett, hogy bárkit segítene, csak fel­borzolja a kedélyeket. A kul­túra tovább süllyed... Éppen most olvasom Móriczot: az akkori, nagyon kemény világ­ban, a nagy szegénység köze­pette is legfontosabbnak tartot­ta az oktatás és a kultúra fej­lesztését... Ma sem kellene mindent üz­leti szemmel nézni. Akinek száz forintja hiányzik, az nem adhatja el fillérekért a becsü­letét... Változik a családi pótlék rendszere is. Ficze István kőműves: — Három gyermekem van, a feleségem gyesen. Mi még nem esünk a csomag által súlytottak körébe, de ha egy-két ezer fo­rinttal több lenne a család jöve­delme, akkor már elesnének 11 250 forinttól. Ha számolunk: akinek 16 999 forint az egy főre eső jövedelme, az 96 245 forint­ból tartja el a családot, akinek 17 001 forint, az 85 005 forint­ból, és a keresetkülönbség csak kettő (!) forint... A gyerekek iskolába járnak, könyv, napközi, füzet, ceruza, tanulmányi kirándulás. Nőnek is hál’ istennek, ezért kétha­vonta ruha, cipő..., és az-egy- éves gyerekünk soká lesz még felnőtt. Vajon nyomon követhető-e, hogy adott időben mely csalá­doknak több vagy kevesebb egy forinttal az egy főre eső jöve­delme 17 ezer forintnál? Kö­vethető-e a tízmilliós ingatlan­vagyon és a kétmilliós gép- kocsivagyon? Simon Lajosné, az Egészség- biztosítási Pénztár családipót- lék-osztályának megbízott osztályvezető-helyettese: — Az állampolgárok önbe­vallás alapján közük keresetü­ket és vagyonuk értékét. A csa­ládi pótlékot minden évben igé­nyelni kell, ki kell tölteni egy nyilatkozatot. A havonta válto­zó jövedelmek követésére még nincs kidolgozott rendszer. Az ingatlanvagyon és a gépkocsi- vágyon mozgását az állandó ér­tékváltozás miatt valószínűleg lehetetlen lesz követni. A tör­vénymódosítás végrehajtási utasítását még nem kaptuk meg, az ellenőrzési elképzeléseket még nem ismerjük... A pénzügyminiszter lemon­dását sokan támogatnák Rákos József képviseletve­zető: — Én is a sokak között va­gyok, de csak azért, mert nem miniszterhez méltó magatartás­sal végzi a dolgát. Modora irri­tálja az embereket, zsebre du­gott kézzel beszélt az egyete­mistákkal — hogy csak egyet említsek. A családi pótlék egyes családoktól való megvonása nem az országépítő családokat támogatja. Két gyermekem van, engem is érint ez az intézkedés. A középréteg magára marad, és támogatás nélkül indítja útjára gyermekeit... Sok MSZP-s képviselő a tb-já- rulék kiterjesztése ellen voksolt lukacs István szocialista párti önkormányzati képviselő: — Név szerinti szavazásnál nem tragédia a vélemény- különség, ez még nem jelenti a párt megosztottságát. Az olyan kifizetéseket, amelynek nincs ellentételezése a tb részéről nem is szabadna já­rulékkal terhelni, a bérjellegű kifizetéseket viszont jó lenne egységesíteni, mert jelenleg lehetőség van a bérek honorá­riumként való kifizetésére. Akik ellene szavaztak, azok érthetően a kulturális szférát védték. A csomag leghangsúlyoabb részéről nem nagyon divat be­szélni. A vita csak arról szól, hogy kit sújt ez a csomag, de hogy milyen cél érdekében, arról nem beszél senki. Ilyen például az exportnövekedés, az agrárszféra és g vállalkozások támogatása. Arra viszont las­san már oda kell figyelni, hogy egyetlen törvény vagy törvény- módosítás sem tud közmegelé­gedésre megszületni. A parlament mindent meg­szavaz Id. Málik Béla, nyugdíjas: — ...mert itt Horn és Bok­ros parancsol, a parlament csak kiszolgálja őket... pedig itt ké­rem szépen visszafelé forog a kerék, lassan a negyvenötös színvonal alá megyünk. Jön az analfabétizmus, az okos embe­rek megint elkezdenek kiszál­lingózni az országból. „Kis Bicebóca”-nemzet leszünk: nincs pénz, eredj dolgozni fiam! Eddig csak a nyugdíja­sokat és a tisztességesen dol­gozókat nyomorították, most jönnek a gyerekek... F. Sipos József 1995. május 25., csütörtök Fejlesztések Nyíregyházán Felbermann Endre, Nyír­egyháza alpolgármestere teg­nap kora délután főleg a fej­lesztésekkel kapcsolatban tar­tott sajtótájékoztatót a Város­házán, de szóba került az MDF-piac sorsa és a középis­kolák átvilágításának leállítá­sa is. — A Nyíregyháza és térsé­ge Víz- és Csatornamű Kft. tulajdonosi értekezlete elosz­totta az üzleti tervben szereplő 25 millió forintos keretet. Hu­szonkilenc település — közte a megyeszékhely is — benyújt­hatott pályázatot erre a keret­re. A beérkezett pályázatok elbírálása után a megyeszék­hely 13,260 millió forintot ka­pott. A pénzből a polgármes­teri hivatal a kis népsűrűségű városi területek vagy a külte­rületi részek gondjait igyekszik megoldani. A pályázat egyéb­ként 24 millió forintra lett be­adva, a különbözetre újabb for­rásokat kell bevonni, illetve a lakosságnak is részt kell vál­lalni a fejlesztésből. A kö­vetkező területek vízvezeték­hálózata lesz a fejlesztési keretből megoldva: Akácos út, Akácos köz, a Tó utca és tér­sége, Benkőbokor (itt a lakos­ságtól, azt javaslom, ne szed­jünk pénzt a vízvezeték építé­sére, mert a környék összes „bokros, tanyás” területén ál­lami céltámogatással épült víz­vezeték), Tölgyes utca, Cson­gor utca, Ösvény utca, Lőtér utca, Kerülő utca, Kerítés utca, Rozsréti út, illetve a Korányi Frigyes utcát Sóstóheggyel összekötő, még csak tervezett út szakasza a vasúti keresz­teződésig. Amennyiben a 24 millió forint nem jön össze, akkor valamelyik terület vizes fejlesztése elmarad. — Nyírjes-Nagyszállás gáz­ellátása felfokozott ütemben előkészítés alatt van. Több íz­ben volt lakossági fórum. Az ott élők valószínűleg a hagyo­mányos vezetékes földgáz, azaz a TIGÁZ mellett voksol­nak. A PRIMAGÁZ-tól ide­genkednek. A beruházást még a TIGÁZ privatizálása előtt el kell készíteni, mert félő, hogy az új tulajdonos egy ilyen kis­település gázellátását a jövő­ben nem tartja majd fontosnak, üzletileg megalapozottnak. A hétfői közgyűlésen 4 millió forint lesz valószínűleg a há­lózat gyors elkészítése érdeké­ben megszavazva a képviselők részéről, ezzel is igyekszünk a társulási formát elősegíteni. Butyka gázellátása szintén be volt tervezve erre az évre, de a TIGÁZ még csak most kérte meg a szolgáltatás kiterjeszté­sét erre a területre is. Amikor megérkezik az engedély, foly­tatjuk a munkálatokat. Elő­készítés alatt van a Tisza­vasvári úti tanyás részek gáz­ellátása. A TIGÁZ átdol­gozza korábbi tanulmányter­vét, olcsóbb műszaki megol­dást keres. — Nyíregyházán, a Kossuth utcán a gázvezeték építése a megfelelő ütemben halad. Azért nincs még betemetve az árok, mert a lefedés előtt a 200- as vezetéket a Miskolci Terü­leti Bányamémökségnek meg kell vizsgálnia. A nyílt árok lefedése csak ezt követően tör­ténhet meg. A bányafelügye­lőség csak az elvégzett munka bejelentése után ütemezi be a helyszíni szemlét. Most na­gyon sok ilyen beruházás van, ezért fordulhat elő, hogy 2-3 hétig is nyitva van egy-egy árok. — Két évvel ezelőtt lesza­kadt a mennyezet a Dózsa Gy. út 7. sz alatti házban, a Video- ton-üzletben. Szerencsére bal­eset nem történt. Eddig a fö­dém felújítása nem kezdőd­hetett el, mert a lakók még a házban tartózkodtak. Két he­lyen folyik a munka, tehát a Videoton még ebben az évben visszaköltözhet. Az ott lakók fele visszaköltözik, a másik fele hasonló vagy jobb körül­mények közé települ — mond­ta sajtótájékoztatójának végén Felbermann Endre. Száraz Attila Folytatódott a Vén-ügy tárgyalása .............................. ,V,., >-.,(? 0.v *,***; „E ngedjenek... hadd köpjem le” Tegnap rövidre sikeredett a 800 milliós kárpótlásijegy- csalással vádolt Vén István perének tárgyalása. A tár­gyalóterem ezúttal is zsúfo­lásig megtelt a sértettekkel, viszont az erre a napra be­idézett tanúk közül csak egy jelent meg! A károsultak amúgy is meglévő bosszúsá­gát ez csak növelte, hiszen nagyon sok idős ember be­tegen, fájós lábbal azért uta­zott be a megye különböző helyeiről és más megyékből is, hogy tanúja legyen a fej­leményeknek. Az még to­vább növelte a hallgatóság rossz hangulatát, hogy az egyetlen tanú kihallgatása alatt szinte semmit sem le­hetett hallani a teremben (célszerű lenne legközelebb mikrofont használni). Talán ezek a feszültségek is közrejátszottak abban, hogy ezúttal igen lőporos volt a hangulat a tárgyalás berekesztése után. A becsa­pott emberek egymást túl­harsogva tettek megjegyzé­seket a vádlott, Vén István felé: „Az ilyen embert fel kellene akasztani, aki ennyi embert hülyének nézett.” „Engedjenek közelebb, leg­alább az elvesztett félmillió forintomért hadd köpjem szembe.” „Elvette a pénzün­ket, hogy neki még több le­gyen*... Végül a felbőszült embereket a rendőrök kísér­ték ki a teremből. A kihallgatott egy szem tanú is régi bajtársa volt Vén Istvánnak, még 1958-ban is­merkedtek meg a börtönben. Elmondta, hogy Vén már ek­kor beszélt a mostani erőmű megvalósításának tervéről. A kárpótlási jegyek felvásárlásá­val meg a 40 éven keresztül szenvedett embereken akart segíteni! „Nekünk Vén István szemé­lye és ’56-os múltja garancia volt, hogy bízzunk benne. Meg az embereket vonzotta az ígért 120 százalék, és főleg a rövid kifizetési határidő. Az is garan­cia volt, hogy magas állami vezetőkkel is tárgyalásban volt, és külföldi pénzcsoportok is támogatást ígértek neki. Igaz, hogy ezek csak ajánlatok, javaslatok voltak, nem szerző­dések.” Aztán később kiderült, hogy a külföldi „segítségadók” kö­zött volt nemzetközi szélhá­mos is. Vén István a tanú által el­mondottakra azzal reagált, hogy íme a bizonyíték, ő nem csapott be senkit, mert minden­ki önként hozta és ajánlotta fel a kárpótlási jegyét megvé­telre. A tárgyalás végén a folyo­són kisebb csoportokban pa­naszkodtak egymásnak az em­berek. Látszott rajtuk, szívesen beszélnek a rászedésükről. Egy töpörödött bácsika — jóval hetvenen felül lehet — indu­latosan magyarázta, hogy kö­zel öt évig volt hadifogságban, egy bányában dolgozott térdig sárban járva, és több ezer em­berből alig jöttek haza egy pá­ran élve. Megúszta az egészet, és most egy ilyen szélhámos veszi el tőle a pénzét, ami nem kárpótolja az elvesztett éveket és fájdalmakat, de azért jól jött volna a 400 ezer forint öreg napjaira. Egy másik öregúr is megjárta a fogságot. Ő Borsodból uta­zott ide. „Az újságból tudtam meg, hogy ilyen jó áron vásárol­ják fel a kárpótlási jegyet. Nem akartam elhinni, mert túl kedvezőnek tűnt. Viszont amikor átjöttem Nyíregy­házára; a megye tanácsépü­letében lévő irodában min­den olyan hivatalosnak tűnt. Igaz, hogy előbb be kellett lépni — 500 forintos tagdíj­jal — a TIB-be, és csak utá­na vették át a kárpótlási je­gyeimet. De hát legalább kétszázan álltak még rajtam kívül sorban. Kérdezem, hogy akkor miben kellett volna kételkednem?” Egy kisírt szemű idősebb néni mondja: „Legalább azokat a kárpótlási papírokat adnák vissza, amiket nem fizettek ki. Én már nem bí­zok benne, hogy valaha is megkapom a pénzemet, de minden papírt, dokumentu­mot átadok az unokáimnak, mert egyszer csak lesz igaz­ság ebben az országban.’’ Már indulóban vagyok, ami­kor utánam szól egy férfi: „Tudja, az a probléma, hogy a nagykutyák is benne van­nak ebben, így meg nem lesz igazság soha. Mindig a csó­ró húzza a rövidebbet”.., A tárgyalás folytatódik. — fullajtár —

Next

/
Thumbnails
Contents