Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-23 / 119. szám

UJ KELET

NB III

/

Búzás vetett, Adámszki aratott

Elkoptatott közhely: egy mérkőzés kilencven percig tart. Erről nem vett tudomást a sényői csapat, mert már az ötvenedik percben nyeregben érezte magát, s egyértelműen taktikai vereséget szenvedett. A vendég Rakamaz ugyanis semmi hajlandóságot nem mutatott eljátszani az engedelmes hátasló szerepét, mi több, padlóra teremtette addigi lovasát. Pedig kétgólos hazai vezetésnél, elnézve a Veigli-legénység kapura veszélytelen produkcióját, senki nem adott volna egy árva fabatkát sem arra, hogy akár csak kiegyenlíthetik a hátrányt. Erre fel mi történt? Búzás előbb látványos, utóbb csúnya, ám annál többet érő találatával felzárkóztatta övéit.

Benne lógott a levegőben, hogy a türelmesen kombináló rakamaziak nem érik be ennyivel. A cserepadról beugró Adámszki aztán szinte a lefújás pillanatában a meny- nyekbe repítette társait, takaros szólójával feltette az i-re a pontot. Öröm felsőfokon az egyik, földet seprő orr a másik oldalon.

Több csemegét, érdekességet kínált az összecsápás. A gólfelelős Capatinát az a Szobonya őrizte, aki kurtafurcsa körülmények között távozott annak idején Sé- nyőről. A moldáv fiú ugyan most is berúgta menetrend- szerű gólját, de a vendégek átlátva ,hogy ellenfelük csak benne látja a megváltót, minden labdával őt keresték, semlegesítésére nagy erőket mozgósítottak. Leszűkítették előtte a területet, s a zseb- kendőnyi réseken csak olykor tudott áttörni a sok esetben lesen hagyatkozó Capatina.

Rakamazon megadják a módját a futballnak. Az aranylábúakat mini technikai személyzet kísérte, videóra rögzítve a mérkőzést. Elhelyezkedésük alkalmazkodott a pálya adottságaihoz. Sok választásuk nem lévén, a felvételt készítő masinájával a kispad tetejére merészkedett, légtornászi ügyességgel egyensúlyozva több kilós kamerájával. A gyep szélén, a műfaj klasszikusait idézve, riporteri állást vett fel a pörgő nyelvű kommentátor, mikrofonba kiabálva a diadal történéseit.

Az izgalmas, fordulatokban gazdag, de hibákban sem szűkölködő csata végeztével szóra bírtuk a mestereket.

— Korán ünnepeltünk, Rakamaz helyzet nélkül szerzett két góljával hamar kiegyenlített. Hibázott védelmünk, de ha Capatina önzetlenebb az utolsó percekben, még így is nyerhettünk volna. Az ellen- támadásból pedig mi kaptunk gólt. Sajnos ilyen a labdarúgás — ezt él kell viselnünk— , a játékban az is benne van, hogy hazai pályán is veszíthetünk— kesergett Rubóczki Tibor.

— Könnyen kiismerhető volt, hogy Capatina játékba hozatalát erőltette a csapat.

— Valószínűleg ez az ok is közrejátszott a kudarcban. Az az igaszság, a vendégek rákészültek erre a meccsre. Rosszul szerepelnek, kiéheztek a sikerre. Jobban hittek a győzelemben. A váratlan egyenlítés sokkolta a csapatot, kapkodni kezdtünk, de mentségünkre szóljon, nyerni akartunk.

Veigli Géza arcára volt írva a találkozó feszültsége, vonásai nehezen simultak ki.

— Együttesem elhitte, hogy Sényőn is lehet keresnivalója. A lelki felkészítés is jól sikerült. Él Kell mondjam, az első félidőben keveset tudtak játékosaim megvalósítani az általam kértekből. Búzás góljai nagy lökést adtak a további harchoz,s végre a szerencse is mellénk szegődött. Mert a győztes találat szerencsés körülmények között esett, de régóta vártuk már, hogy egyszer kedvünk szerint alakuljanak a dolgok.

— Őszintén, ha szívedre teszed a kezed, 2-0-nál bíztál a pontszerzésben ?

— Megvallom: nem. Adámszki beállításával azonban ugrásszerűen feljavult a támadójáték, az eddig olyannyira hiányolt tűzet láttam viszont a pályán.Csak magamat tudom ismételni: hit kérdése az egész. Bejött, amit egész héten duruzsoltam a srácok fülébe, miszerint* ne a táblázatot nézzék, mert a Sényővel szemben fennálló pontkülönbség csalókat, mi sem érünk kevesebbet náluk.

Labdarúgó megyei II. osztály

Kárpát-Hús csoport

A bajnokság állása a 22. forduló után: 1. Demecser 22 16

4

2

56-11

52

2. Gávavencsellő

22

15

5

2

52-17

50

3. Ny. Kárpát-Hús Volán

22

12

3

7

36-24

39

4. Nyíribrony

22

9

7

6

34-29

34

5. Anarcs

22

8

7

7

35-38

31

6. Napkor

22

8

6

8

35-29

30

7. Dombrád

22

7

6

9

25-35

27

8. Tuzsér

22

6

8

8

29-32

26

9. Kótaj

22

8

2

12,

37-53

26

10. Ajak

22

5

10

7

27-35

25

11. Nyírtelek

22

5

9

8

25-27

24

12. Kálmánháza

22

6

6

10

33-41

24

13. Fényeslitke

22

7

2

13

28-40

23

14.Zsurk

22

2

5

15

21-61

11

Az Erimpex csoport állása a

1. Nyírcsaholy 21

21. forduló után:

17 1 3

63-20

52

2. Jánkmajtis

21

15

3

3

58-13

48

3. Nagyecsed

20

13

4

3

41-21

43

4. Nyírmeggyes

20

11

5

4

50-20

38

5. Túrricse

20

10

3

7

34-22

33

6. Balkány

21

8

8

5

28-31

32

7. Nyírbéltek

20

7

2

11

30-38

23

8. Kallóséinjén*

20

6

6

8

25-37

21

9. Vaja

20

5 .

5

10

29-37

20

10. Encsencs

21

4

7

10

21-32

19

11. Olcsva

20

5

4

11

39-54

19

12. Kocsord*

20

5

2

13

18-37

14

13. Nyírmihálydi

20

—

2

18

14-83

2

Gyüre visszalépett.

A *-gal jelölt csapatoktól három-három büntetőpont levonva.

Labdarúgás

1995. május 23., kedd

Ez történt az NB II-ben

Miért imádkozott az edző?

Vasárnap a Tiszavasvári Alkaloida—Hajdúnánás NB Il-es labdarúgó-mérkőzés kezdete előtt természetesen a slágertéma a Hódmezővásárhely visz- szalépése és az ezzel összefüggő pontlevonás volt. A Keleti csoport alaposan átrendeződött. A hazaiak ügyvezető elnöke, Mészáros László dohogva mondta: — Öt csapat hívott fel eddig, de a szabályok szerint nincs mit tenni, meg kell semmisíteni a Vásárhely eddigi eredményeit. Nekünk ezt négy pontunk bánja, de ennél sokkal bosszantóbb az, hogy újra tömör lett a mezőny. A kiesés szele újra több csapatot megérintett, így bennünket is. Az is bosszant, hogy a visszalépett csapatot az MLSZ részéről semmiféle szankció nem éri, ilyen súlyos sportszerűtlenség után is indulhatnak jövőre az NB Ill-ban. Hétfőn lesz NB Il-es ligaülés, a telefonálók összefogást sürgetnek, együttes fellépést kérnek. Nem tudom, mire lesz

elég — mondta Mészáros László elgondolkozva.

A másik oldalon Girus Zoltán sem repdeset az örömtől a Hódmező kiválása miatt: — Megdöbbentőnek és sportszerűtlennek tartom ezt, de hozzá kell tennem, hogy az MLSZ-t is felelősség terheli az átgondolatlan versenykiírás miatt. Nyilván nem egyik napról a másikra fogyott el a pénzük, nagyon sok csapat hasonló helyzetben van. Nem volt etikus, hogy a bajnokság vége előtt öt fordulóval lépnek vissza a bajnokságtól. Tőlünk három pontot vonnak le emiatt, és az utolsó fordulóban nem játszhatunk ellenük. így ellenfeleink azzal a biztos tudattal lépnek az utolsó fordulóban pályára, hogy a Nánás már nem gyarapíthatja pontjainak számát. Ez óriás hátrányt jelent számunkra, hiszen most a 8-14 helyezettek bármelyike odakerülhet a kiesőhelyekre. A játékosokat szerződés szerint úgyis ki kell fizetni, az utazási

költséget pedig össze lehetett volna szedni vállalkozóktól, az önkormányzattól.

A találkozót, mint ismeretes, a hazai csapat 2-1 -re megnyerte. A két együttes szikrázóan kemény összecsapása után Szikszói Lajost a hazaiak mesterét kérdeztük.

— Mennyire nyomta rá a bélyegét a találkozóra Hódmezővásárhely visszalépése és az, hogy az őszt még a nánási kispadon kezdte, majd év közben szerződött Tiszavasvári- ba?

— Hódmezővásárhely visz- szalépése után mind a két csapatnak létfontosságúvá vált a találkozó. Nem véletlen, hogy hét sárga lapot osztott ki a játékvezető. Az akarattal nem volt gond, de sajnos ma nem volt olyan játékos a vasvári együttesben, aki magával tudta volna ragadni a többieket. A nánásiakat felpaprikázta az a tény, hogy az ellenfél kispad- ján ülök. Ez az akarásukban, küzdeni tudásukban még is látszott. Például Vonyigás is, amikor még ott voltam, több meccsünkön a mainál lényegesen ,,nyuszibb módon” futballozott. Ma viszont ő is, és társai is alaposan felszívták magukat.

— Az első félidőben Rása Csaba viszonylag keveset vállalt, hiányóztak az elfutásai, gólveszélyt jelentő beadásai. A második félidőben Rása játéka alaposan feljavult, és tulajdonképpen ezért is szerzett igen fontos három pontot Tiszavasvári. Tegnapelőtt elég indiszponált volt a hátsó alakzat is, csak Horváth játéka emelhető ki, aki miután megérezte, hogy ma nincs nehéz dolga, felfutásokra, távoli lövésekre is vállalkozott. Miképpen vélekedik erről?

— Ez így van, de voltak más hibák is. Ilyen volt például az, hogy a háromcsatáros játéknak nem tudtuk a lényegét játszani, mert nem voltak elég gyorsak a fiúk. Szilágyit ezért le is kellett cserélnem. Semmi veszélyt nem jelentett, a védője mögüle 5 méterrel is meg tudta előzni. A második félidőben Bohács beállításával plusz egy ember került a középpályára, így a csatár kiválását nem éreztük meg. Horváthtal a felfutások meg vannak beszélve. Miskolcon a második gólt így szereztük. Természetesen ezentúl is a legfontosabb számára a rábízott ember semlegesítése. Szűcsék teljesítményére a tét nyomta rá a bélyegét. Bár különösebb problémát csak a váltásokkor éreztem a védelmünkben.

— Az ellenfél játékosait jól ismerte, nem haraggal távozott Hajdúnánásról, a vezetőkkel és a szomszédvár labdarúgóival a mai napig jó viszonyban van. Nem fájt a szíve a mérkőzés után, hiszen a győzelmükkel megnehezítette a sorsukat?-— Nem tagadom, hogy már a mérkőzés előtt fájt. Legszívesebben a Jcé^ kispad között, ültem volp^Persze, oagyappp akartam, imádkoztam, hogy nyerjünk, mert döntetlennél, vagy vereségnél senki sem mossa le rólam, hogy bundáz- tam. Rendkívül fura érzés volt, hogy bemelegítésnél akármelyik oldalra néztem, az ez évi játékosaimat láttam...

Száraz Attila

Harapott a sebzett oroszlán

Péntek reggel még senki nem sejtett semmit. Aztán délután híre jött, Hódmezővásárhely kész* befejezte. Hirtelen nagyot fordult a világ, a Nyíregyházi FC megrövidült hat ponttal. A csongrádi csapat csődje tőrdöféssel ért fel, méghozzá hátulról jött a szúrás. Már akinek. A tabella átrendeződésével Gödöllő a pontjait sirató NYFC elé rakétázott. Az üldözőből így lett üldözött. Tartott ez huszonnégy óráig. Gödöllő összecsuklott, ä városi stadionban 3-0-ás könnyed győzelmével visszaelőzött a hazai tizenegy.

Mintha a vendégeket túlságosan is megnyugtatta volna, hogy a sors nem várt ajándékkal kedveskedett nekik.

— Nyomatékosan felhívtam játékosaim figyelmét, egy újságcikkből még ne következtessenek a bajnoki tabella alakulására. Ami a sajtóban megjelent, az egy dolog — bosz- szankodött Garaba Imre a mérkőzés után.— Még nem vonultak el fejünk felől a viharfelhők, különben is, ez a visszalépési história nem tekinthető lezártnak.Gyengén

futballoztunk, ez az igaszság.

Almos a hétkezőet a Nyíregyházi FC főhadiszállásán. Tóth János klubigazgató Paks felé jár valahol az országúton, ligaülésre tart. A kormányrúd- nál Kovács János áll. Az edző mivel mással, mint a vásárhelyiek döntésének kommentálásával indítja mondókáját.

— Mint derült égből a villámcsapás, úgy hatott nemcsak Nyíregyházán, de biztosan tudom országszerte Hódmezővásárhely visszalépése. Nem vet jó fényt ez az MLSZ-re sem, megkérdőjelezi a bajnokság komolyságát. Emellett nem lehet szó nélkül elmenni. Számos klub hatalmas erőfeszítés árán küzd a talpon maradásért, ebben a harcban minden egyes pontnak dupla értéke van. Tettükkel irreálissá vált a véghajrá.

—A játékosok mikor értesültek a hírről, s miként reagáltak?

— Közvetlenül a Gödöllő elleni mérkőzést megelőző órákban jutott el hozzánk az információ. Próbáltuk a kilencven percre terelni beszélgetésünk menetét, amennyire lehetett, kizárni a zavaró körülményeket. Az öltözői hangulatra persze kihatott az előidézett bizonytalanság.

— Váratlanul izgalmas lett a bajnoki hajrá az NYFC számára. Szombaton ezért csak a győzelem szolgálhatott vigaszul. Sikerült. Talán az ijedtség is doppingolta a csapatot?

— Az, hogy még élénkebbé vált a küzdelem, erre fel voltam készülve. Hiszen korábban sem dőlhettünk hátra a székben. Megítélésem szerint ismét léptünk egyet előre. Több hatalmas helyzetet alakítottunk ki, igaz, ezek nagy részét elrontottuk. Taktikusabbnak, fegyelmezettebbnek tűnik a társaság. Ha öt-hat góllal nyerünk, az összkép alapján az sem lett volna meglepetés. Természetesen a lehetőségekkel élni kell. máskülönben a hibák megbosszulhatják magukat. Nem „gazolt be” a gárda, megvan az a váz, melyet csak egy-két poszton bolygatunk meg, akkor is általában kényszerből.

— Ez volt az a meccs, amikor a mutatott játékért nem érheti szó a ház elejét.

— Gödöllő belement a nyílt játékba, mi korán rúgtuk a gólokat, ami után már nem állhatták vissza. A képességek is, azt kell mondjam, az NYFC ellen szóltak, képzettebb labdarúgók sorakoztak nálunk. Többen kitűnő teljesítménnyel rukkoltak elő, s ez elővetítette győzelmünket.

Kovács János kiemelkedő produkciókról tett említést. A legnagyobb tetszésnyilvánítás Göncz játékát kísérte, aki elöl- hátul fáradhatatlanul robotolt.

— Végig mezőnyfölényben futballoztunk. Nagyon sok helyzetet dolgoztunk ki, ám azokat szorgalmasan el is puskáztuk. Előttem is adódott lehetőség, sajnos nem sikerült betalálnom. Simon őrzését kaptam feladatul, azzal a kikötéssel, hogy minél többször válljak le róla. A párharcokat rendre én nyertem, kiadtam magamból mindent. Akár gólarányt is javíthattunk volna — értékelte önmagát és csapatát a középpályás.

Koncz Tibor