Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-23 / 119. szám

1995. május 23., kedd Elhalasztották az arab minicsúcsot Elhalasztották a szombatra Marokkóba tervezett arab minicsúcsot, miután Hoszni Mubarak egyiptomi elnök ilyen értelemben egyezett meg a találkozóra meghívott vezetőkkel a kelet-jeruzsálemi földkisajátítások felfüggesztésére vonat­kozó izraeli döntést követően — közölte hétfőn az egyipto­mi televízió. EBESZ-elnöki javaslat Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet so­ros elnöke. Kovács László külügyminiszter a csecsenföldi konfliktus békés rendezése érdekében tárgyalásra tett javas­latot. Az ezzel kapcsolatos sajtóközleményt a Külügymi­nisztérium hétfőn bocsátotta az MTI rendelkezésére. Előzetes konzultációk során elért megegyezés alapján az EBESZ soros elnöke hivatalos javaslatot tett arra, hogy a csecsenföldi konfliktusban érintett összes fél kezdjen tár­gyalásokat a békés rendezés érdekében. 1995. május 21-én. az EBESZ soros elnökének nevében, a csecsenföldi EBESZ- segélycsoport vezetője hivatalos meghívást adott át a szö­vetségi szervek, a Nemzeti Egyetértési Bizottság, valamint Dzsohar Dudajev csecsen elnök képviselőinek. Földrengés Szlovéniában Két kisebb erejű földrengés rázta meg hétfő délután Szlo­véniát — jelentette a ljubljanai geofizikai intézet közlésére hivatkozva a Reuter. A Richter-skála szerinti 4-es, illetve 4,2-es erősségű rengések epicentruma Ljubljanától hatvan kilométerre délnyugatra, llirska Bistrica város mellett volt. A második rengést az egész országban érezni lehetett, de csak kisebb károkról érkeztek jelentések. A müncheni atomcsempészper Az eddigi legjelentősebb atomcsempészési ügy münche- ; ni bírósági perében hétfőn a bíróság a nukleáris anyag eredetéről hallgatta meg a szakértőket. Az atomcsempészek által tavaly augusztusban menetrend szerinti repülőgépen Moszkvából Münchenbe’szállított csomagban 363,4 gramm plutónium, 121,5 gramm urán volt vegyítve, valamint 201 gramm lítium lapult. Ez utóbbi neutronbomba előállításához használható. A urán-plutóniumoxid keverék felhasználható ugyan atomfegyver előállításához, de ilyen összetételben jelenleg sem katonai, sem békés célokra nem használják. Egy nukleáris bomba előállításához ebből az anyagból 70- 80 kilogramm kellene — mondta az egyik szakértő. A szak­emberek egybehangzó véleménye szerint a Münchenbe szál­lított nukleáris anyag nem fegyvergyártási célból készült, hanem valamely kísérleti laboratóriumból származik, s leg­alább 15 éves. Azt mindmáig nem sikerült tisztázni, hogy az állítólagos kísérleti labor melyik országban található. Magyar—román értelmiségi találkozó- A magyar és a román nép egy évezred óta él egymás mellett, ám e kapcsolatra az elmúlt száz év során sok tekin­tetben a görcsösség volt jellemző, aminek oldására a mos­tanihoz hasonló tanácskozások is jó alapul szolgálhatnak - jelentette ki Göncz Árpád államfő hétfőn Sződligetén a ko­lozsvári Korunk szerkesztősége, az Anyanyelvi Konferen­cia Nemzetközi Társaság, és a Magyar Televízió szervezé­sében megkezdődött összejövetel megnyitóján, amelyen ma­gyar és román értelmiségiek fejtik ki elképzeléseiket a kö­zös jövőről. A köztársasági elnök rámutatott: mindkét or­szágnak közös érdeke, hogy egyszerre csatlakozzanak az Európai Unióhoz, Magyarországnak és Romániának egya­ránt fel kell ismerni, hogy nem létezhet a másik nélkül és hogy a meglévő feszültségek oldásához mindkét országban szükség van a gazdasági felemelkedésre is. A tanácskozást levélben üdvözölte Horn Gyula kormányfő. Észak-boszniai harcok Észak-Boszniában fokozódnak a harcok, s a horvátorszá­gi szerb menekültek továbbra is özönlenek a horvát kor­mánycsapatok által nemrégiben elfoglalt területekről - je­lentette hétfő hajnalban az AP. Az ENSZ közlése szerint mintegy 6000 menekült lépett vasárnap Eszak-Bosznia szerb kézen lévő területére a Száva folyón átkelve, a kelet-hor­vátországi szerb területek felé tartva. Vasárnap a horvátor­szági és boszniai szerb területeket Jugoszláviával összekötő folyosónál ismét fellángoltak a harcok. Az ENSZ mintegy 2000 robbanást számolt össze; tüzérségi és gyalogsági össze­csapások is voltak. Hétfőre virradóra Észak-Boszniában ál­talában csak szórványos összecsapásokról érkeztek hírek. A boszniai rádió jelentése szerint a szerbek tovább folytat­ták a támadást a folyosóval szemben fekvő Orasje horvát beékelődés ellen. Egész éjszaka folyt a tüzérségi párban a térségben — jelentette a dpa. Belföld-külföld Pótköltségvetés vagy kormánypárti rekviem? önkormányzati gondok Az Országgyűlés folytatta a pótköltségvetés múlt héten megkezdett általános vitáját. Balsay István (Fidesz) szerint a javaslat nem jelenti az állam- háztartási reformhoz vezető első lépést, emellett az irreáli­san tervezett bevételek azt a lehetőséget is magukban rejtik, hogy a pótköltségvetés néhány hónap alatt ellehetetlenül. Az önkormányzatok gazdálkodá­sának korlátozása nem kép­zelhető el az alkotmány és a kétharmados önkormányzati törvény módosítása nélkül. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkor­mányzatok nem fejlesztésre, hanem alapfeladataik teljesíté­sére voltak kénytelenek hitele­ket felvenni, amiért az Ország- gyűlés és a kormány is felelős. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy mielőbb — akár külön törvényben — tisztázzák az önkormányzatok és az állam közötti feladatmegosztást. A pótköltségvetés egyes fejeze­teiről szólva Balsay kifogásol­ta, hogy a millecentenárium méltó megünneplésének kiadá­sai között nem szerepel a tör­ténelmi városok (Esztergom, Visegrád, Székesfehérvár) tá­mogatása. Ugyancsak hiányol­ta az önkormányzati hatáskör­be utalt tűzoltóságok hiányá­nak rendezésére szánt források megjelölését. A képviselő ja­vasolta, hogy a tömegközleke­dés támogatására szánt 2,3 milliárd forintból ne csak Bu­dapest, hanem vidéki városok is részesüljenek. A sporttámogatás rendszerét azért nem tartja megfelelőnek, mert a javaslat aránytalanul nagy mértékben támogatna egyes kiemelt sportegyesülete­ket, szemben a tömegsporttal, illetve az utánpótlás-neveléssel. Tóth Pál (MSZP) saját fel­szólalását „kormánypárti rek­viemnek” nevezte. Támogatta ugyanis a pótköltségvetést, de aggályosnak tartotta, hogy a határon túli magyarok kulturá­lis támogatására minisztériumi fejezeti előirányzatként szánt összegek megcsappantak. Igaz, nem jelentős mértékben, és az is igaz, hogy a csökke­nés csak a támogatások egy ré­szét érinti, de a képviselő úgy vélte: e néhány milliót talán máshonnan kellene elvonni. Károsnak tartotta többek kö­zött a a határon túli magyar könyvkiadás támogatásának 37, és a határon túli magyar színházak segítésének 50 szá­zalékos csökkentését. A pót­költségvetés általános vitá­ját ezután elnapolták. SZDSZ-frakcióülés Bokros-csomag itt... — Az SZDSZ képviselőcso­portja ezen a héten elkezdi á Göncz Árpád köztársasági el­nökijelöléséhez szükséges alá­írások összegyűjtését—jelen­tette be az SZDSZ hétfői frak­cióülését követően Pető Iván, a képviselőcsoport vezetője. Pető Iván szerint nem több technikai kérdésnél, hogy ezen a héten összegyűlik-e a jelölés­hez előírt ötven ajánlás. A képviselők tájékoztatást hallgattak meg a médiatörvény előkészületeiről is — mondta el a frakcióvezető. Az elhang­zottak alapján a szabaddemok­raták esélyt látnak arra, hogy a kormány ezen a héten dönt­sön a rádiózásról és televízió­zásról szóló törvény terveze­téről. Az SZDSZ szeretné, ha a törvényjavaslat mielőbb a T. Ház napirendjére kerülne, már csak azért is, mert a törvény megszületésével számos jogi vita elkerülhető lenne. Példa­A kormánypárti többség ál­tal a Bokros-csomag kapcsán elfogadott módosító javaslatok nem tekinhetőek lényegesnek, mert csak kozmetikázták az előterjesztést — fogalmazta meg Pokorni Zoltán, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke a frakció ülését követő hétfői sajtótájékoztatón. Elmondta azt is: a művelődési tárca szin­te rálicitált a pénzügyi kor­mányzatra azzal a kezdemé­nyezésével, hogy az óvodák kiscsoportosai ne kapjanak normatív állami támogatást, az ő ellátásukat az önkormányzat­ok finanszírozzák. Pokorni vé­leménye szerint ez könnyen juttathatja az óvodákat a böl­csődék szomorú sorsára. Kása Lajos alelnok arról szólt, hogy a pénzügyminisz­ter nevével fémjelzett előter­jesztés nem tekinthető az ál­ként utalt a tévés létszámleépí­tésre, valamint a Híradó fő- szerkesztőjének menesztésére. A frakcióvezető egyébként közölte: magyarázatot várnak a tv-elnöktől, mert Betlen Já­nos leváltásának tényleges okait az elmúlt egy hét alatt a nyilvánosság nem ismerhette meg. Úgy tűnik tehát — az SZDSZ-nek kormánypártként ezt kell konstatálnia —, mint­ha valamiféle politikai nyomás állna Betlen János leváltásának hátterében. Az SZDSZ elfo­gadhatatlannak tartaná, ha a Híradó vezetőjének eltávolítá­sa politikai nyomásra történt volna, akár az ellenzéki pártok, akár a kormánypárti körök kez­deményezésére. A frakció foglalkozott a Bokros-csomaggal is, és úgy döntött: általában megszavaz­za a kormány által támogatott módosító indítványokat. A képviselőcsoport tagjai azon­lamháztartás reformjának, mert csak azt a pénzt pótolja a költségvetés számára, amelyet a Horn-kormány az elmúlt nyolc hónapban eltékozolt. A Fidesz vélekedése alapján a kabinetnek, a megszorító in­tézkedések bevezetése mellett, tételesen el kellene számolnia például a lemondott expó ki­adásaival is. Szóba került a sajtótájékoz­tatón a Magyar Narancs egy cikke kapcsán: hogyan vehe­tett részt 1993-ban, még a Fi­desz alelnökeként egy titkos SZDSZ-es találkozón Fodor Gábor. A szabaddemokraták szűk köre ekkor arról tárgyalt, hogy Kuncze Gábor vagy Pető Iván legyen-e a párt miniszter­elnök-jelöltje. A Fidesz frak­ciója szerint Fodor Gábor ezen lépése „egyszerűen döbbene­tes”. ban úgy érzik, hogy néhány szociális kérdésben a szabad- demokraták által jegyzett mó­dosító javaslatok jobban meg­felelnek a csomag eredeti szel­lemének — vagyis az alanyi jog helyett a rászorultság elvé­nek —, mint a Csehák Judit szocialista képviselő által be­terjesztett indítványok, ezért az SZDSZ még tárgyalni kíván a koálíciós partnerrel. Kötelező szavazást nem ír elő az SZDSZ frakciója, hiszen a végszava­zásnál senki nem kíván nem­mel voksolni, egy-egy ügyben azonban megengedett, hogy a képviselők saját módosító in­dítványaikat támogassák, illet­ve a szakbizottságban kialakult álláspontnak megfelelően vok­soljanak. — tudhatták meg az újságírók Pető Ivántól. Az MTI értesülése szerint kedden ismét ülést tart a kép­viselőcsoport, a téma újólag a Bokros-csomag lesz. ...mindenütt A Magyar Demokrata Fó­rum országgyűlési képvise­lőcsoportja nemmel szavaz a határozathozatalkor abban az esetben, ha az Ország- gyűlés már most tárgyalni fogja a szlovák—magyar alapszerződést. Az MDF- nek ugyanis az az álláspont­ja, hogy Szlovákia belső jogrendje, a közeljövő tör­vénykezési gyakorlata el­lentétes az alapszerződés­ben foglaltakkal, így annak megvalósulására a frakció nem lát esélyt. Szabó Iván azt is elmondta: a Bokros­csomag bizonyos törvény- módosításai kapcsán név szerinti szavazást fog kez­deményezni az MDF-frak- ció. így például tudni sze­retnék: a parlamenti képvi­selők miként ítélik meg azt a szándékot, hogy a pénz­ügyminiszter az önkor­mányzatok állami támoga­tásának 20 százalékát vissza kívánja tartani. Bokros-csomag ott... ÚJ KELET Sztrájk­eltolás Bár május 19-én lejárt az egyhónapos sztrájkmorató­rium, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) május végéig biztosan nem dönt arról: lesz-e munkabe­szüntetés az egészségügy­ben. A szakszervezet egye­lőre arra vár, hogy megvi­tathassa az egészségügy át­alakítási koncepcióját, illet­ve véleményezhesse a Bok­ros-csomaghoz kapcsolódó végrehajtási rendeleteket - nyilatkozta az MTI-nek hétfőn Gácsi Mária, az EDDSZ ügyvivője. A népjóléti miniszter - emlékeztetett rá Gácsi Má­ria — több mint egy hónap­pal ezelőtt, a szakszervezet tanácskozásán tett ígéretet arra, hogy legkésőbb május végére elkészül az egész­ségügyi rendszer átalakítá­sának hosszú távú terve. Az EDDSZ a napokban kapott értesítést arról, hogy az anyag már nyomdában van, ezért remélik, hogy a kon­cepció — az állítólag e hét szerdájába elkészülő végre­hajtási rendeletekkel együtt — mihamarabb ágazati ér­dekegyeztetésre kerülhet. Május vége előtt azonban már nyilvánvalóan lehetet­len az anyagok véleménye­zése, így továbbra is fenn­áll a sztrájkmoratórium — mondta az ügyvivő. A VOSZ a tb-ről A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) a kormány véleményével összhangban el­lenzi a társadalombiztosítás terheinek további emelését. Hibás viszont a VOSZ szerint a kormány felfogása az elvo­nások növekedésével kapcso­latban, intézkedései szakmai­lag elhibázottak és ellentétesek a meghirdetett gazdaságpoliti­kai célokkal — áll aVoSZ MTI-hez hétfőn eljuttatott saj­tóközleményében. A VOSZ szerint a kormány helytelenül látja, amikor nem tekinti az elvonás növekedésé­nek, ha a járulékkulcsok vál­tozatlanul hagyása mellett szé­lesítik a járulékköteles kifize­tések körét (például honorári­um, végkielégítés), vagy a biz­tosítók helyett egyes kifizeté­seket (például az első 25 napi táppénzkifizetését) a munka­adókra hárítanak. A VOSZ úgy véli, az egyre bonyolultabb szabályozás nö­veli a bürokráciát, ellentétes a biztosítási elv követelmény- rendszerével, és drágítja a tár­sadalombiztosítás közvetett költségeit. A szövetség szerint az állam- igazgatás jogszabály-előter­jesztő apparátusa nem érdekelt annak feltárásában, hogyan le­hetne az egészség- és nyugdíj­biztosítás pazarló rendszerét hatékonyabbá és takarékosab­bá tenni. Megoldatlan a külső szakértők bevonása is a dön­téselőkészítésbe, a kormányza­ti munka egészébe — állítja a VOSZ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents