Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-23 / 119. szám
Megyénk életéből UJ KELET Egymilliónyi kirótt bírság Száztízzel lakott területen! Tegnapi számunkban már röviden beszámoltunk arról, hogy az egész megyére kiterjedő közúti ellenőrzést tartottak a hétvégén. A rendőrök szombati ellenőrzése speciális volt. Főleg az ittas vezetőket akció másnapján dr. Gál György százados, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályvezetője. Például Nagy- cserkesz belterületén a megengedett 50 kilométeres sebesség ros traffipaxot és egy lézeres sebességmérőt is — folytatta az osztályvezető —, valamint egy gépkocsit, ami olyan technikával van felszerelve, hogy mozgás közben követni tudjuk a szabálysértő járművet, amit Az már többé-kevésbé közismert, hogy az ittas kerékpározó rendőri ellenőrzés során hasonló elbánásban részesül, mint az ittas gépkocsivezető. Képünk szemlélése közben felmerül az emberben a régi bikinis kérdés: „részegen ki visz majd haza?” Mint ahogy az is válaszra vár: milyen íze lehet a „billiárd”-süteményeknek? próbálták kiszűrni, és az ilyenkor szokásos diszkóbaleseteket igyekeztek megelőzni. Ugyanis az utóbbi időben a diszkós rendezvények után nagyon sok baleset fordult elő hajnaltáj- 1 ban, amikor a fiatalok „feldobott” hangulatban mennek hazafelé, és ittas vezetés is előfordul. A rendkívüli akcióban 416 fő vett részt, köztük 89 polgárőr, a közlekedési felügyelet, valamint a Vám- és Pénzügyőrség munkatársai is. A több mint egymillió forint helyszíni bírságon 1055 fő osztozott, és 162 személy ellen szabálysértési feljelentést is tettek, ebből 128 közlekedési vétség volt. A rendőrök 1930 embert szondáztak meg, ebből 30 ittasnak is bizonyult, és 28 személynek elvették a vezetői engedélyét. A járművek érvénytelen papírjai és rossz műszaki állapota miatt 15 gépkocsiról vették le a rendszámot. — Több kirívó eset is előfordult — mondta a kétnapos helyett 111 kilométeres sebességgel száguldott egy kocsi! Egy Trabantos többször is horogra akadt. Először egy piros jelzésen osont át, majd egy másik ellenőrzés alkalmával a kocsi világításával voltak komoly gondok. Továbbra is problémát jelent, hogy a járművezetők még mindig nem veszik komolyan a biztonsági öv használatát. Amellett, hogy szabálysértést követnek el, több súlyosabb sérülés is megelőzhető lenne bekapcsolásával. Elmondta még az oszályvezető, hogy a közeljövőben speciális szondákat kapnak. Az úgynevezett stabil- és mobil szondák előnye, hogy rögtön a használat után pontosan kiírják a véralkoholszintet, és nem minden esetben szükséges majd a külön vérvétel. A rendőr már a helyszínen el tudja dönteni, hogy milyen intézkedést tegyen az ittasan vezetővel szemben. — Aztán ebben az évben kapunk még egy radatermészetesen videón is rögzítünk. Ez sok vitás helyzetet fog tisztázni. A helyszíni vizsgálatok elősegítésére kap még a rendőrség egy helyszínelő kisbuszt, ami a legmodernebb technikával, felszerelésekkel van ellátva. A tájékoztató végén dr. Gál György szólt arról is, hogy Magyarországon is bevezetik a próbajogosítványt a kezdő járművezetőknél. Erre várhatóan még ebben az évben sor kerül. A külföldi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ennek hatására a 18-20 éves korosztálynál 10 százalékkal csökkent a balesetek száma. Nem ijesztgetésként, de jótanácsként Gál György a járművezetők figyelmébe ajánlja, hogy érdeit^s szabályosan közlekedni, mert ehhez hasonló akciók havonta egy-két alkalommal várhatók, de kisebbek — egy-egy térségen belül — még gyakrabban előfordulhatnak. —fullajtár— Itt a piros, de kit érdekel? A jó szándékon kívül a pénz is összejött Jármiban a közlekedési lámpára. Hiába azonban a jó szándék, ha egyesek semmibe veszik a szabályokat. Számos vezető egyszerűen nem vesz tudomást az álljt parancsoló piros lámpáról. Emiatt előbb- utóbb balesetek fognak bekövetkezni, másrészt pedig ezzel a hozzáállással demoralizálják a sofőrtársadalom szabályok megszegésére hajló, de a szankcióktól - pénz- büntetés, jogosítványbevonás - tartó részét is. Mert mit látnak? Azt hogy egyesek milyen gondtalanul száguldoznak keresztül a tiloson! Legközelebb már - ha nekik szabad, nekem is!- ő sem fog a fékre lépni. Nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett rendőri jelenlét is segíthet azonban a lámpák tekintélyének, és az átkelés biztonságénak megőrzésében. Az a gyalogos is tehet valamit, akinek néha csak a reflexein múlik az élete. írja fel a tettes rendszámát, majd jelentse be az esetet a rendőrségen. Ezzel, véleményem szerint, a hatóság munkáját is segíti, az illető sofőr pedig legközelebb biztosan nem fog olyan virgoncán áthúzni verdájával a piroson! Dojcsák Tibor ♦ 1995. május 23., kedd A privatizációval az egész ország károsodik Sztrájk esetén ingyenáram? Az energiaiparban dolgozók és kormány közti csata most kezd kiéleződni, ugyanis a villamosenergia-iparban működő szakszervezetek sztrájkbizottságot hoztak létre, és követeléseik nem teljesítése esetén munkabeszüntetést helyeztek kilátásba. Harcuk lényegéről Dr. Szilágyi Józsefet a TITÁSZ Rt. debreceni munkatársát, a Tiszántúli Villamosenergiaipari Szakszervezet elnökét, az országos sztrájkbizottság tagját kérdeztük. — A villamos energiában és a bányászat villamosipari tagozatában ötvenezer munkavállaló érdekeit képviseljük — tájékoztatott Szilágyi úr. — Eddig törvény szabályozta a fogyasztók árammal történő ellátását, amire állami garancia volt. Szakszervezetünk már két éve azért harcol, hogy az energiaszolgáltatás a privatizáció után is tartósan — ötven plusz egy százalék — állami tulajdonban maradjon. A kormányzat az elfogadott privatizációs törvény alapján lehetővé teszi, hogy az energiaellátó vállalatok, az erőművek — Paksot leszámítva — külföldi tulajdonba kerüljenek, akár száz százalékban is. — Ez miért baj? — A privatizáció során, az eddig külföldi tulajdonba került cégek tapasztalatai alapján nemcsak a muíTkavállalók, de az egész ország is károsulhat. Az iparban dolgozók létszáma minden bizonnyal csökkenni fog, a megmaradt dolgozók szociális körülményei pedig romlani fognak. A jogi szabályozatlanság miatt nincs garancia folyamatos és elfogadható áru áramellátásra. A külföldi befektetők háta mögött komplex nagyvállalatok állnak. A villamosenergia-iparban használt gépeket, berendezéseket, speciális eszközöket gyártó hazai ipar tönkre fog menni, hiszen valószínű, hogy a külföldiek saját gyártmányaikat fogják beépíteni, beruházni. Egyébként ez is költség- növelő, árdrágulást eredményez. Nem tudjuk elfogadni Suchman Tamás privatizációs miniszter azon kijelentését sem, hogy a szakszervezetek csak foglalkoztatási kérdésekkel törődjenek, a koncepciót hagyják a kormányra. —Mikor és milyen formában sztrájkolnak a villamosipari dolgozók? — Először is várjuk a privatizációs miniszter válaszát, és május 29-én folytatjuk a tárgyalásokat. A félreértések elkerülése végett mi nem akarunk mindenáron sztrájkolni, az országot megbénítani, azt akarjuk, hogy vegyék figyelembe a véleményünket. Az áramszolgáltató vállalatok, erőművek privatizációjára június közepén írnak ki tendert. A törvény alapján a bejelentést követő hetedik napon kezdődhet a sztrájk. Előtte a munkáltatóval egyezteni kell a biztosítandó szolgáltatásokat, de ennek hiányában is jogszerű a sztrájk. A TITÁSZ Rt. — nem mindenhol van így — saját sztrájkszabályzatot dolgozott ki, amely rögzíti, hogy mely beosztású dolgozók nem vehetnek benne részt. Az alapszolgáltatás, az áramellátás színvonala nem csökken. Először — véleményünk figyelmen kívül hagyása esetén — kétórás figyelmeztető sztrájkot tartunk, ennek ugye, kevés a foganatja. Nem vetjük el egy hosszabb, esetleg egy hónapos sztrájk lehetőségét sem, amely során csak az energitát biztosítanánk. Nem kötnénk be új fogyasztókat, nem működnének az ügyfélszolgálatok, s — akkor még — nem kellene a fogyasztóknak a díjakat kifizetni. Ez az utóbbi lépés komoly pénzügyi nehézségeket, likviditási gondokat okozhat az áramszolgáltaó vállalatoknak. KvZ A csúcson kell abbahagyni Komoly játék a tűzzel Lapunk korábbi számaiban már többször írtunk a tűzoltók öremeiről, gondjairól és sikereiről. Három fiatalembert és tanárjukat mutatjuk most be olvasónknak. Többek között, de elsősorban nekik köszönhető, hogy nyíregyházi Móra Ferenc Általános iskola háromfős fiúcsapata nemrégiben országos tűzvédelmi vetélkedőt nyert. A három fiú ereiben — Pólyák Ferenc, ifj. Holes István és Holes Zsolt — tűzoltóvér csörgedezik, hiszen az apukák a tűzoltóságon dolgoznak. Edzőjük, Szoboszlai Gusztáv már tizenöt éve tanítja, okítja diákjait polgári védelmi és tűzmegelőzési ismereteke. Eddigi munkáját a belügyminiszter ez évben kétszer ismerte el, személyesen vehetett át jutalmat Kuncze Gábortól a polgári védelem és a tűzoltók napján. — Az országos tűzvédelmi vetélkedőket kétévente szervezik — tájékoztatott a tanár úr. — Az utóbbi verseny 1993-ban jó iskola volt, rutint szereztünk és mindent megtettünk, hogy vágyunk, az első hely megszerzése sikerüljön. — Milyen feladatokat kellet a döntőn megoldani? — A verseny elsősorban igen kemény elméleti felkészültséget igényelt, alapját az Országos Tűzvédelmi Szabályzat adja, amely óriási és eléggé száraz anyag, eszközök, műszerek adatait, utasításokat kellett szóról szóra megtanulni. Néhány játékos gyakorlati feladat is tarkította a vetélkedőt, de elsősorban az agymunka volt a meghatározó. A feladatok a tűzzel kapcsolatos, igen tág témaköröket öleltek fel, ismerni kellett a fiúknak a tűzmegelőzés és tűzoltás történetét, fejlődését az őskortól napjainkig. Jártasnak kellett lenni a görög mitológiában, a festészetben, az irodalomban, sőt tűzzel kapcsolatos zenét és dalokat is fel kellett ismemi, éppen úgy, mint a tűzoltással kapcsolatos eszközöket is. — Hogyan lehet ennyi mindent és ilyen eredményesen megtanulni? — kérdeztem a fiúktól. — Szüléink révén kötődünk a tűzoltósághoz, sokszor jártunk a nyíregyházi laktanyában, érdekel minket ez a szakma — mondta Feri. — A csapatba önként, kiválasztás után kerültünk, teszteket töltöttünk ki, és megfeleltünk. — Intenzívebben januártól készülünk —veszi át a szót Zsolt. — Naponta órákat készültünk a tanár úr és a tűzoltók segítségével, az egész tavaszi szünet alatt, míg mások pihentek vagy fociztak, tanultunk. Nagy reményekkel indultunk a vetélkedőn, hiszen úgy éreztük, mindent megtettünk a siker érdekében. Meg is lett az eredménye, hiszen győztünk. — Gondolom, a tanulást egy kicsit elhanyagoltátok... — Valamennyien négyes fölötti átlagot értünk el — mondta István. — Bizonyára több időt szántunk volna a tanulásra, ha nem készülünk ilyen elszántan. A nyári szünidő kezdetéig igyekszünk a kis lemaradásokat bepótolni. — Részt vesztek-e még tűzoltó-vetélkedőkön ? — István és én nyolcadikosok vagyunk, tovább tanulunk — tájékoztatott Feri. — Az, hogy ezt a munkát tovább csinálhatjuk-e az a középiskolák helyzetétől, hozzáálásuktól és a feltételektől is függ. — A csúcson kell abbahagyni — mondta Zsolt aggastyánnak is beillő bölcsességgel. — Lesztek-e kollégák saját édesapátokkal? — Nem valószínű — hangzott egybehangzóan a válasz. Szoboszlai tanár úr viszont folytatja a munkát, elkezdi a két év múlva esedékes versenyre a csapatépítést és a felkészítést. Számít továbbra is a tűzoltóság segítségére, a csapatot támogató szponzorok közreműködésére. — Nem a győzelem a fontos... — idéz a tanár úr —, bár nagy öröm az első helyezés. Az a legfontosabb, hogy amit a fiúk megtanultak, azt a gyakorlatban is tudják hasznosítani a mindennapok során. Ha egy lakótelepen egy kisebb vagy nagyobb tűz üt ki, és hárman- négyen tudják, hogyan kell tűzoltókat szabályosan és heJyesen tájékoztatni, az már nagy eredmény. KvZ
