Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-23 / 119. szám

Megyénk életéből UJ KELET Egymilliónyi kirótt bírság Száztízzel lakott területen! Tegnapi számunkban már röviden beszámoltunk arról, hogy az egész megyére kiter­jedő közúti ellenőrzést tartot­tak a hétvégén. A rendőrök szombati ellenőrzése speciális volt. Főleg az ittas vezetőket akció másnapján dr. Gál György százados, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rend­őr-főkapitányság közlekedési osztályvezetője. Például Nagy- cserkesz belterületén a megen­gedett 50 kilométeres sebesség ros traffipaxot és egy lézeres sebességmérőt is — folytatta az osztályvezető —, valamint egy gépkocsit, ami olyan tech­nikával van felszerelve, hogy mozgás közben követni tudjuk a szabálysértő járművet, amit Az már többé-kevésbé közismert, hogy az ittas kerékpározó rendőri ellenőrzés során hasonló elbánásban részesül, mint az ittas gépkocsivezető. Képünk szemlélése közben felmerül az emberben a régi bikinis kérdés: „részegen ki visz majd haza?” Mint ahogy az is válaszra vár: milyen íze lehet a „billiárd”-süteményeknek? próbálták kiszűrni, és az ilyen­kor szokásos diszkóbaleseteket igyekeztek megelőzni. Ugyan­is az utóbbi időben a diszkós rendezvények után nagyon sok baleset fordult elő hajnaltáj- 1 ban, amikor a fiatalok „feldo­bott” hangulatban mennek ha­zafelé, és ittas vezetés is előfordul. A rendkívüli akció­ban 416 fő vett részt, köztük 89 polgárőr, a közlekedési fel­ügyelet, valamint a Vám- és Pénzügyőrség munkatársai is. A több mint egymillió forint helyszíni bírságon 1055 fő osz­tozott, és 162 személy ellen szabálysértési feljelentést is tettek, ebből 128 közlekedési vétség volt. A rendőrök 1930 embert szondáztak meg, ebből 30 ittasnak is bizonyult, és 28 személynek elvették a vezetői engedélyét. A járművek ér­vénytelen papírjai és rossz műszaki állapota miatt 15 gép­kocsiról vették le a rendszá­mot. — Több kirívó eset is elő­fordult — mondta a kétnapos helyett 111 kilométeres sebes­séggel száguldott egy kocsi! Egy Trabantos többször is ho­rogra akadt. Először egy piros jelzésen osont át, majd egy másik ellenőrzés alkalmával a kocsi világításával voltak ko­moly gondok. Továbbra is problémát jelent, hogy a járművezetők még mindig nem veszik komolyan a biztonsági öv használatát. Amellett, hogy szabálysértést követnek el, több súlyosabb sérülés is megelőzhető lenne bekapcso­lásával. Elmondta még az oszályvezető, hogy a közeljövőben speciális szondá­kat kapnak. Az úgynevezett stabil- és mobil szondák elő­nye, hogy rögtön a használat után pontosan kiírják a véral­koholszintet, és nem minden esetben szükséges majd a kü­lön vérvétel. A rendőr már a helyszínen el tudja dönteni, hogy milyen intézkedést te­gyen az ittasan vezetővel szemben. — Aztán ebben az évben kapunk még egy rada­természetesen videón is rög­zítünk. Ez sok vitás helyzetet fog tisztázni. A helyszíni vizs­gálatok elősegítésére kap még a rendőrség egy helyszínelő kisbuszt, ami a legmodernebb technikával, felszerelésekkel van ellátva. A tájékoztató végén dr. Gál György szólt arról is, hogy Magyarországon is bevezetik a próbajogosítványt a kezdő járművezetőknél. Erre várha­tóan még ebben az évben sor kerül. A külföldi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ennek hatására a 18-20 éves korosz­tálynál 10 százalékkal csök­kent a balesetek száma. Nem ijesztgetésként, de jótanács­ként Gál György a jármű­vezetők figyelmébe ajánlja, hogy érdeit^s szabályosan közlekedni, mert ehhez hason­ló akciók havonta egy-két al­kalommal várhatók, de kiseb­bek — egy-egy térségen belül — még gyakrabban előfor­dulhatnak. —fullajtár— Itt a piros, de kit érdekel? A jó szándékon kívül a pénz is összejött Jármiban a közlekedési lámpára. Hiába azonban a jó szándék, ha egyesek semmibe veszik a szabályokat. Számos vezető egyszerűen nem vesz tudo­mást az álljt parancsoló pi­ros lámpáról. Emiatt előbb- utóbb balesetek fognak bekö­vetkezni, másrészt pedig ez­zel a hozzáállással demora­lizálják a sofőrtársadalom szabályok megszegésére haj­ló, de a szankcióktól - pénz- büntetés, jogosítványbevonás - tartó részét is. Mert mit lát­nak? Azt hogy egyesek mi­lyen gondtalanul száguldoz­nak keresztül a tiloson! Leg­közelebb már - ha nekik sza­bad, nekem is!- ő sem fog a fékre lépni. Nemcsak a köz­vetlen, hanem a közvetett rendőri jelenlét is segíthet azonban a lámpák tekintélyé­nek, és az átkelés bizton­ságénak megőrzésében. Az a gyalogos is tehet valamit, aki­nek néha csak a reflexein mú­lik az élete. írja fel a tettes rendszámát, majd jelentse be az esetet a rendőrségen. Ezzel, véleményem szerint, a ható­ság munkáját is segíti, az illető sofőr pedig legközelebb biztosan nem fog olyan vir­goncán áthúzni verdájával a piroson! Dojcsák Tibor ♦ 1995. május 23., kedd A privatizációval az egész ország károsodik Sztrájk esetén ingyenáram? Az energiaiparban dolgo­zók és kormány közti csata most kezd kiéleződni, ugyan­is a villamosenergia-iparban működő szakszervezetek sztrájkbizottságot hoztak lét­re, és követeléseik nem tel­jesítése esetén munkabeszün­tetést helyeztek kilátásba. Harcuk lényegéről Dr. Szi­lágyi Józsefet a TITÁSZ Rt. debreceni munkatársát, a Ti­szántúli Villamosenergia­ipari Szakszervezet elnökét, az országos sztrájkbizottság tagját kérdeztük. — A villamos energiában és a bányászat villamosipari tagozatában ötvenezer mun­kavállaló érdekeit képvisel­jük — tájékoztatott Szilágyi úr. — Eddig törvény szabá­lyozta a fogyasztók árammal történő ellátását, amire álla­mi garancia volt. Szakszer­vezetünk már két éve azért harcol, hogy az energiaszol­gáltatás a privatizáció után is tartósan — ötven plusz egy százalék — állami tulajdon­ban maradjon. A kormányzat az elfogadott privatizációs törvény alapján lehetővé te­szi, hogy az energiaellátó vállalatok, az erőművek — Paksot leszámítva — külföl­di tulajdonba kerüljenek, akár száz százalékban is. — Ez miért baj? — A privatizáció során, az eddig külföldi tulajdonba ke­rült cégek tapasztalatai alapján nemcsak a muíTkavállalók, de az egész ország is károsulhat. Az iparban dolgozók létszáma minden bizonnyal csökkenni fog, a megmaradt dolgozók szociális körülményei pedig romlani fognak. A jogi sza­bályozatlanság miatt nincs ga­rancia folyamatos és elfogad­ható áru áramellátásra. A kül­földi befektetők háta mögött komplex nagyvállalatok áll­nak. A villamosenergia-ipar­ban használt gépeket, berende­zéseket, speciális eszközöket gyártó hazai ipar tönkre fog menni, hiszen valószínű, hogy a külföldiek saját gyártmányai­kat fogják beépíteni, beruház­ni. Egyébként ez is költség- növelő, árdrágulást eredmé­nyez. Nem tudjuk elfogadni Suchman Tamás privatizációs miniszter azon kijelentését sem, hogy a szakszervezetek csak foglalkoztatási kérdések­kel törődjenek, a koncepciót hagyják a kormányra. —Mikor és milyen formában sztrájkolnak a villamosipari dolgozók? — Először is várjuk a priva­tizációs miniszter válaszát, és május 29-én folytatjuk a tár­gyalásokat. A félreértések el­kerülése végett mi nem aka­runk mindenáron sztrájkolni, az országot megbénítani, azt akarjuk, hogy vegyék figye­lembe a véleményünket. Az áramszolgáltató vállalatok, erőművek privatizációjára június közepén írnak ki ten­dert. A törvény alapján a be­jelentést követő hetedik na­pon kezdődhet a sztrájk. Előtte a munkáltatóval egyezteni kell a biztosítandó szolgáltatásokat, de ennek hiányában is jogszerű a sztrájk. A TITÁSZ Rt. — nem mindenhol van így — saját sztrájkszabályzatot dol­gozott ki, amely rögzíti, hogy mely beosztású dolgo­zók nem vehetnek benne részt. Az alapszolgáltatás, az áramellátás színvonala nem csökken. Először — vélemé­nyünk figyelmen kívül ha­gyása esetén — kétórás figyelmeztető sztrájkot tar­tunk, ennek ugye, kevés a fo­ganatja. Nem vetjük el egy hosszabb, esetleg egy hóna­pos sztrájk lehetőségét sem, amely során csak az energitát biztosítanánk. Nem kötnénk be új fogyasztókat, nem mű­ködnének az ügyfélszolgála­tok, s — akkor még — nem kellene a fogyasztóknak a díjakat kifizetni. Ez az utób­bi lépés komoly pénzügyi nehézségeket, likviditási gondokat okozhat az áramszolgáltaó vállalatok­nak. KvZ A csúcson kell abbahagyni Komoly játék a tűzzel Lapunk korábbi számaiban már többször írtunk a tűzoltók öremeiről, gondjairól és sike­reiről. Három fiatalembert és tanárjukat mutatjuk most be olvasónknak. Többek között, de elsősorban nekik köszön­hető, hogy nyíregyházi Móra Ferenc Általános iskola háromfős fiúcsapata nemrégi­ben országos tűzvédelmi ve­télkedőt nyert. A három fiú ereiben — Pólyák Ferenc, ifj. Holes István és Holes Zsolt — tűzoltóvér csörgedezik, hiszen az apukák a tűzoltóságon dol­goznak. Edzőjük, Szoboszlai Gusztáv már tizenöt éve tanít­ja, okítja diákjait polgári vé­delmi és tűzmegelőzési isme­reteke. Eddigi munkáját a bel­ügyminiszter ez évben kétszer ismerte el, személyesen vehe­tett át jutalmat Kuncze Gábor­tól a polgári védelem és a tűz­oltók napján. — Az országos tűzvédelmi vetélkedőket kétévente szerve­zik — tájékoztatott a tanár úr. — Az utóbbi verseny 1993-ban jó iskola volt, rutint szereztünk és mindent megtettünk, hogy vágyunk, az első hely megszer­zése sikerüljön. — Milyen feladatokat kellet a döntőn megoldani? — A verseny elsősorban igen kemény elméleti felkészültsé­get igényelt, alapját az Orszá­gos Tűzvédelmi Szabályzat adja, amely óriási és eléggé száraz anyag, eszközök, mű­szerek adatait, utasításokat kel­lett szóról szóra megtanulni. Néhány játékos gyakorlati fel­adat is tarkította a vetélkedőt, de elsősorban az agymunka volt a meghatározó. A felada­tok a tűzzel kapcsolatos, igen tág témaköröket öleltek fel, ismerni kellett a fiúknak a tűzmegelőzés és tűzoltás tör­ténetét, fejlődését az őskortól napjainkig. Jártasnak kellett lenni a görög mitológiában, a festészetben, az irodalomban, sőt tűzzel kapcsolatos zenét és dalokat is fel kellett ismemi, éppen úgy, mint a tűzoltással kapcsolatos eszközöket is. — Hogyan lehet ennyi min­dent és ilyen eredményesen megtanulni? — kérdeztem a fiúktól. — Szüléink révén kötődünk a tűzoltósághoz, sokszor jár­tunk a nyíregyházi laktanyá­ban, érdekel minket ez a szak­ma — mondta Feri. — A csa­patba önként, kiválasztás után kerültünk, teszteket töltöttünk ki, és megfeleltünk. — Intenzívebben januártól készülünk —veszi át a szót Zsolt. — Naponta órákat ké­szültünk a tanár úr és a tűzol­tók segítségével, az egész ta­vaszi szünet alatt, míg mások pihentek vagy fociztak, tanul­tunk. Nagy reményekkel indul­tunk a vetélkedőn, hiszen úgy éreztük, mindent megtettünk a siker érdekében. Meg is lett az eredménye, hiszen győz­tünk. — Gondolom, a tanulást egy kicsit elhanyagoltátok... — Valamennyien négyes fölötti átlagot értünk el — mondta István. — Bizonyára több időt szántunk volna a ta­nulásra, ha nem készülünk ilyen elszántan. A nyári szün­idő kezdetéig igyekszünk a kis lemaradásokat bepótolni. — Részt vesztek-e még tűz­oltó-vetélkedőkön ? — István és én nyolcadiko­sok vagyunk, tovább tanulunk — tájékoztatott Feri. — Az, hogy ezt a munkát tovább csi­nálhatjuk-e az a középiskolák helyzetétől, hozzáálásuktól és a feltételektől is függ. — A csúcson kell abbahagy­ni — mondta Zsolt aggastyán­nak is beillő bölcsességgel. — Lesztek-e kollégák saját édesapátokkal? — Nem valószínű — hang­zott egybehangzóan a válasz. Szoboszlai tanár úr viszont folytatja a munkát, elkezdi a két év múlva esedékes ver­senyre a csapatépítést és a fel­készítést. Számít továbbra is a tűzoltóság segítségére, a csa­patot támogató szponzorok közreműködésére. — Nem a győzelem a fon­tos... — idéz a tanár úr —, bár nagy öröm az első helyezés. Az a legfontosabb, hogy amit a fiúk megtanultak, azt a gyakor­latban is tudják hasznosítani a mindennapok során. Ha egy lakótelepen egy kisebb vagy nagyobb tűz üt ki, és hárman- négyen tudják, hogyan kell tűzoltókat szabályosan és he­Jyesen tájékoztatni, az már nagy eredmény. KvZ

Next

/
Thumbnails
Contents