Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-16 / 113. szám

Gazdaság 1995. május 16., kedd 12 Reklámkonferencia A Budapest Kongresszusi reklámszakembereknek társa­UJ KELET Központban hétfőn megkezd­te munkáját a Reklám Világ- szövetség konferenciája. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke az egész közép-kelet-európai térség ne­vében üdvözölte a résztvevő­ket. Megnyitóbeszédében utalt arra, hogy a térség 60 milliós piaca átalakulóban van ugyan, ám még sok időbe telik a fo­gyasztói társadalmak kialaku­lása. Ebben viszont a reklám­nak is nagy szerepe van. Szólt arról, hogy ebben a szakmában is sok a megoldásra váró fel­adat, így például a reklám jogi kérdéseinek rendezése, a haté­konyságvizsgálati módszerek kimunkálása. Leszögezte: véleménye sze­rint Magyarországon a reklám igen egyoldalú, nem veszi fi­gyelembe, hogy itt ma még a fogyasztók pénztárcája szabja meg a határokat. Ehhez kap­csolódóan felhívta a figyelmet, hogy a jó reklámmunkához a dalom lélektani ismereteket is el kell sajátítaniuk. A reklám- szakmában alapvető feladat a társadalmi rétegződés, a fo­gyasztási szerkezet tanulmá­nyozása, hiszen csak így lehet a megfelelő fogyasztói szeg- menst megtalálni. Luis Carlos Mendiola, a Rek­lám Világszövetség elnöke be­szédében elmondta: a világon reklámra költött összeg mintegy 98 százalékát a szövetség tagjai használták fel az elmúlt évek­ben. Az USA-ban 150 milliárd, Japánban 30 milliárd, Angliá­ban 18 milliárd, Németország­ban 14 milliárd, Franciaország­ban 9 milliárd, Olaszországban 7 milliárd dollárt költenek rek­lámra évente. Az autó, a do­hány, az alkohol, a játék, az élel­miszerek és a gyógyszerek rek­lámozását még ma is sok helyütt törvény tiltja, s a szervezet min­den eszközzel harcol ez ellen — szögezte le a világszövetség el­nöke. A magyar feketegazdaságról A hét százalékos költség- vetési hiány visszafogásán munkálkodó magyar kor­mány hozzálátott az egyko­ron a kapitalista fejlődés jó­indulatú kinövésének tekin­tett feketegazdaság felül­vizsgálatához, miután az adózatlan jövedelmek és adócsalások a gazdasági ne­hézségek miatt nyugtalanko­dó ország figyelmének kö­zéppontjába kerültek — írta a szombati számában meg­jelent riportjában a The Washington Post. A lap megemlítette, hogy Horn Gyula miniszterelnök utasítására különleges cso­port alakult a feketegazdaság nyomon követésére, illetve a szervezett bűnözéshez való kötődésének feltárására. Érte­sülése szerint az eddig eltitkolt jövedelmek és tevékenységek megadóztatásától háromszor annyi bevétel — több mint öt- milliárd dollárt kitevő összeg — várható, mint amennyit a kormány a márciusban beje­lentett megszigorító intézkedé­sektől remél. Az újság kidom­borította azt is, hogy az intéz­kedést kedvező lépésnek tekin­tik a „kormány a részéről, amely sokáig habozott a priva­tizációt és a fiskális reformo­kat illetően”. — A lakosságnak éreznie kell, hogy a kormány az ő ér­dekében cselekszik. Amikor az embereknek oly sok, korábban megszokott szociális juttatás­ról le kell mondaniuk, jó, ha látják, hogy a kormány a rend­szer más hibái ellen is tesz va­lamit— idézte a The Washing­ton Zwack Péter italgyárost, ellenzéki parlamenti képvise­lőt. Az üzletember szerint a külföldi befektetőknek és po­tenciális partnereknek ugyan­csak biztosítékokra van szük­ségük arra, hogy a magyarok hozzáállása és magatartása mind érettebbé válik. Szabó Iván volt pénzügymi­niszter úgy nyilatkozott, hogy nem a kisemberek „extrapén­zével” van baj, hiszen az csu­pán áhítozott személyi stabili­tásuk megteremtésére szolgál. — Ám van egy pont, amelyen túl a feketegazdaság romboló­vá válik. Igenis meg kell vizs­gálnunk, vajon nem jutot­tunk-e el erre a pontra — mondta. Az amerikai lap riportjá­ban több példát idézett a fe­ketegazdaság — az eltitkolt jövedelmek és adócsalások — működésére. Kitért a Gazdaságkutató Intézet je­lentésére, amely szerint a ha­tóságok elől eltitkolt, köny- vitelileg nem rögzített gaz­dasági tevékenység a hazai össztermék (GDP) egyhar- madát teszi ki. — Ä kor­mány mintegy 4,5 milliárd dollárra rugó bevételtől esik el, sokak szerint elsősorban az illegális alkohol-, cigaret­ta- és kávékereskedelemnek köszönhetően — jegyezte meg egyebek között a The Washington Post. Devizakamat­módosulás Vienna Trade Magyarországon Átlagosan 0,5-1 százalékkal emelkednek május 15-től az Inter-Európa Banknál (IEB) el­helyezett, 50 ezer USA-dollár- nál kisebb devizabetétek ka­matai — tájékoztatta a pénz­intézet az MTI-t. Az intézkedéssel az olasz— magyar vegyesbank azt kíván­ja jelezni: a forintbetétek és az értékpapírok után újabb terü­letet nyit a lakosság felé. A la­kossági devizabetétek ugyan­is jelentős részt az 50 ezer dol­lár alatti tartományban vannak. Az emelés úgy történik, hogy az IEB egységesíti devi­zabetét-kamatait. Ez azt jelen­ti, hogy a kisebb összegű de­vizabetétek kamatait az 50 ezer dollárnál nagyobb betétek kamatainak szintjére viszik fel. A banknál devizabetétként mi­nimálisan 1000 dollárt, vagy ennek megfelelő összeget le­het elhelyezni. Az elfogadott 17 deviza kö­zül például az USA-dollárban és a német márkában elhelye­zett, látra szóló betétekre 2 szá­zalékos kamatot fizet május 15-től az IEB. A lekötések kö­zül egy hónap esetében a dol­lárbetét kamata négy egész hétnyolcad, a márkabetété há­rom egész háromnyolcad. Egy­éves lekötés esetén a dollárbe­tét után öt egész egynegyed, a márkabetétre három egész öt­nyolcad az IEB kamata. Az idén mintegy 600 mil­lió forintos forgalommal szá­mol a Vienna Trade Magyar- ország Kft. Az osztrák cég budapesti leányvállalata a múlt évben 300 millió forin­tos forgalmat ért el. Idén bővíti generálimportőri tevé­kenységét, különböző iroda- technikai és telekommuniká­ciós cégeket is képvisel Ma­gyarországon. és 16 vállalat­ból álló konzorciumot alapí­tott az irodaautomatizálási termékek értékesítésére. Minderről Felkai Tamás ügyvezető igazgató és Mándi István kereskedelmi igazga­tó tájékoztatta az MTI-t. Mint elmondták, jelenleg tárgyalásokat folytatnak a német BASF cég mágneses adathordozóinak magyaror­szági terjesztéséről. A magyarországi leány- vállalat a bécsi központú Vienna Trade GmbH. tulaj­donában van, amelyet 90 százalékos tőkerészesedéssel a Bank Ausztria Csoport, 10 százalékos tulajdonhányad­dal pedig a budapesti Corvin Bank és néhány magánsze­mély hozott létre. A bécsi anyavállalat nemzetközi kereskedőházként működik. Budapesten kívül leány- vállalatot hozott létre Prágá­ban és Pozsonyban. Magya­rországon a Vienna Trade nemcsak importál, hanem újabban élelmiszeripari ter­mékek kivitelével is foglal­kozik. Nyugat-Európában és Japánban Magyarországon készült szárított és mélyhű­tött zöldség- és gyümölcsfé­lékkel jelent meg. Létrehoz­ta a szintén budapesti szék­helyű Vienna Trade Lakk Kft.-t is. amely a Du Pont cég autólakkjait forgalmazza. Az argentin elnökválasztás gazdasági háttere A vasárnapi argentin elnök- választásból győztesen kike­rülő új államfőre gazdasági té­ren az a feladat hárul, hogy fel­tartóztassa a gazdasági fejlődés lankadását, mely az elmúlt fél évben fokozódott, és csökkent­se a rekord méretű munkanél­küliséget — írta Buenos Aires-i kommentárjában a UPI hírügynökség. Carlos Saul Menem 1989 óta tartó elnöksége alatt Argentí­na kilábalt ugyan az addigi ké­tezer százalékos évi infláció­ból, s évi négy százalékra szo­rította le, de óriási árat kellett fizetnie érte, hiszen a dolláro- sítás, a peso és a dollár paritá­sának mesterséges, pénzügyi eszközökkel történt fenntartá­sa nem fedte a valós gazdasá­gi helyzetet. 1991—94 között ugyan nyolc százalékos gazda­sági növekedést könyveltek el, de ez mára már kifújt, és mind több jel utal arra, hogy a me­xikói pénzügyi-gazdasági vál­ság nem múlt el nyomtalanul, hiszen a beruházók fél lábbal kiléptek Latin-Amerikából. Noha Menem elnök mind­máig ragaszkodott a peso-dol- lár paritáshoz, és az így kiala­kult pénzügyi stabilitáshoz, gazdasági szakemberek és üz­letemberek mindinkább úgy látják, hogy a monetáris stabi­litás önmagában nem boldogí­tó, s nem háríthatja el a gazda­sági megrázkódtatásokat. Erre utal, hogy Argentínában — Menem elnöksége alatt — 7,1 százalékról 12,2 százalék­ra emelkedett a munkanélkü­liség, s közgazdászok szerint a hivatalos kimutatás lényegesen elmarad a valós adatoktól. A tekintélyes Fundación de Investigación Economica La- tinoamericana Alapítvány márciusi kimutatása szerint az előző évihez képest 22 száza­lékkal kisebb volt a kereske­delmi forgalom, a gépkocsi- eladás pedig márciusban 31 százalékkal maradt el az 1994 márciusitól. Argentínát mindazonáltal nem sújtja gazdasági recesszió — vélekedik Julia Lechuga egyetemi tanár. Szerinte a nö­vekedés nem állt meg, hanem lelassult, és főleg a belső fo­gyasztásban tapasztalható nagy. visszaesés. A csaknem hárommillió négyzetkilométeres dél-ameri­kai ország hatalmas, ötmilliárd dollárnyi kereskedelmi hi­ánnyal zárta a tavalyi eszten­dőt, az idén pedig az első ne­gyedévben további hétmilliárd dollárt vontak ki onnan a kül­földi befektetők. A történtek miatt a nagy bankok befa­gyasztották a kisebbeknek nyújtott hiteleket, és súlyos likvidtőkehiány állt elő. A Menem-kabinet ugyan nyolc- milliárd dollárnyi hitel felvé­telével, illetve „szolidaritási bonok” kibocsátásával úrrá lett a helyzeten, de most az a nagy kérdés, hogy miből törlesztik majd az adósságot — mondta Lechuga asszony. További kérdés a „szociális adósság” törlesztése: vagyis a munkahelyteremtés, hiszen ha Megújul Ózd ipari élete A régi gyárterületen, a meg­lévő infrastruktúra korszerűsí­tésével, az ingatlanok felújítá­sával, a lebontott, illetve le­bontásra ítélt berendezések ér­tékesítésével, új csarnokok épí­tésével alakítanak ki ipari par­kot Ózdon. A fejlesztés meg­valósítására—10 millió forin­tos alaptőkével — a CO VENT Ipari Kockázati Tőke Befekte­tő Részvénytársaság megalapí­totta az ózdi Ipari Park Kft.-t. Az ózdi székhelyű társaság ügyvezető igazgatója. Kormos Imre az MTI munkatársának elmondta: a park 500 ezer négyzetméteren fél évtized alatt, a várható fejlesztési for­rások, pályázati és befektetői pénzek bevonásával készül el. A volt kohászati üzemek terü­letén jelenleg 86 vállalkozás működik, ezek számát 5—8 év alatt 180—200-ra kívánják nö-' vélni, s így összesen négyezer ózdi számára teremtenék meg a tartós foglalkoztatás lehető­ségét. A COVENT Rt. az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felkérésére, a környezetvédel­mi tárca megbízásából készíti el a megvalósíthatósági tanul­mányt. Az egyeztetésben részt vesz a megyei önkormányzat, a város polgármesteri hivata­la, az Ózdi Foglalkoztatási Kft., az Ózdi Régió Szerkezet- fejlesztő Kft., az Inkubátorhá- zak Szövetsége, az Ipari Par­kok Egyesülete, a Magyar In­novációs Szövetség, a Miskol­ci Egyetem, továbbá számos más intézmény. A tanulmány elkészülte után rövidesen megkötik a kivite­lezési szerződést a kör­nyezetvédelmi minisztérium­mal. ez elmaradna, sztrájkhullám­mal kellene számolniuk. Jorge di Fiore, az argentin kereskedelmi kamara elnöke arra következtet, hogy az első félév gazdasági szempontból elveszettnek tekinthető. Más­fél százalékos növekedésre számít az idén, pedig öt száza­lékosat terveztek. A likviditá­si válságon — szerinte — már túljutottak, hiszen a kormány három ponttal 21 százalékra emelte fel az általános forgal­mi adót, és csökkentette a köz­kiadásokat a költségvetési egyensúly megőrzése érdeké­ben. Mindenesetre sikernek tartja, hogy nem kellett leérté­kelniük a pesót, sem átütemez­tetni az adósságukat. Az új elnökre mindenekelőtt export-ösztönző intézkedések várnak, hiszen nemcsak az újonnan keletkezett külföldi adósságot kell törleszteni majd, hanem a már meglévőt is: közel százmilliárd dollárt. Egyszersmind munkahelyeket létesíteni. Külgazdasági figyelő London — Vasárnap kez­dődött Kenneth Clarke brit pénzügyminiszter négynapos ukrajnai hivatalos látogatása — jelentette Londonból az ITAR-TASZSZ hírügynök­ség. A brit pénzügyminiszter és az ukrán vezetők megbeszé- léseinek egyik fő témája az Ukrajnának nyújtandó 185 millió fontsterlinges hitel lesz, melyet Kijev az Európai Uni­ótól remél. Moszkva — Meggyorsít­ják az orosz—fehérorosz vámunió folyamatát, és egy­szerűsítik egymás áruinak vámkezelését a légikikötők­ben és a vasúti átkelőhelyeken — közölte Borisz Jelcin szó­vivője szombaton az ITAR- TASZSZ hírügynökséggel. Mint az AFP ismertette, erről személyesen Jelcin és a fehér­orosz elnök, Alekszandr Lu- kasenko döntött szombati üze­netváltással, a szakértők előző napi minszki megállapodása alapján. Fehéroroszországban vasárnap arról is népszavazást tartanak, hogy a köztársaság szorosabb gazdasági együtt­működésre lépjen-e Oroszor­szággal. Bécs — A Creditanstalt osztrák nagybank Nemzetkö­zi Tanácsadó Szervezetének díszvendégeként vasárnap délután Bécsbe érkezett Bok­ros Lajos pénzügyminiszter. A tekintélyes szervezet, amelynek tagjai a nemzetkö­zi pénzügyi élet kiemelkedő személyiségei (például Ray­mond Barre), azért hívta meg a magyar pénzügyminisztert, hogy első kézből tájékozód­hasson a magyarországi helyzetről. Prága — A magyar kor­mány a napokban világosan értésre adta, hogy következe­tesen folytatni kívánja a pri­vatizációt és a külföldi tőke Magyarországra csábítását, s e tekintetben a gazdaság kulcságazatai sem képeznek kivételt — írta hétvégi számá­ban a Hospodárské Noviny (HN) című cseh gazdasági lap. A tudósító, Jan Zizka be­számol arról, hogy jelenleg zajlik a külföldi partner bevo­nása a Matáv távközlési ma­mutcégbe, „ami egész Kelet- Európa egyik legjövedelme­zőbb ajánlata”, de a privatizá­ció vár a legnagyobb bankra, az OTP-re is, amelynek rész­vényeit a budapesti, a luxem­burgi és a londoni tőzsdén fogják jegyezni.

Next

/
Thumbnails
Contents