Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-16 / 113. szám

UJ KELET Sport 1995. május 16., kedd 13 Kosárlabda Elmegyünk a dolgok mellett A Nyíregyházi TK-Isobau NB I B-s férfi kosarasainak csa­patkapitánya ebben az évben Kozma Tamás volt. A fehérvá­ri irányító a szombathelyi főiskola gárdájából érkezett Nyíregyházára két évvel ez­előtt. Az idei évben a statiszti­kák szerint is sokat fejlődött. A legtöbb mérkőzésen a gárda egyik motorja volt, akaratban és küzdeni tudásban is kie­melkedőt nyújtott. A játékossal az elmúlt évről beszélgettünk. — Úgy indult az idény, hogy a feljutásért küzdőtök. Végül az első rájátszásból sem jutottatok tovább. Csak ennyi volt a csa­patban? — Mindenki úgy gondolta, hogy ha megveszik a jó játéko­sokat, akkor lesz egy jó csapat. Ez sajnos nem így volt. Sőt, év közben volt. aki el is ment. Széthullott a csapat. Aztán a rájátszáskor már a sérüléshul­lám is hozzájárult a sikertelen­séghez. Öt-hat ember játszotta végig a meccseket. így az lett volna a meglepetés, ha tovább jutunk. Egyébként a rájátszás következő köréből is az derült ki, hogy az alsó ágból szinte lehetetlen feljutni ebben a lebo­nyolítási rendszerben. — Hogyan értékeled az együttes éves teljesítményét? — Azt mondanám, átlagos, csak kevés mérkőzésen tudtunk ennél többet. Ráadásul azokon nem volt nagy a tét. A bajno­kik közül két-három alkalom­mal tudtunk az átlag fölé emel­kedni. — A szurkolók nagy része úgy látja, hogy ennél többre lettetek volna képesek. Erről mi a véleményed? — A teljesítményt nagyon sok összetevő meghatározza. Jelentéktelennek tűnő dolgok is akadályozhatják a felkészülést. Az egyik ilyen feltétlenül az volt, hogy nem volt igazi csa­pategység. — Ezzel kapcsolatban téged is ért vád, hogy azokat hoztad helyzetbe, akikkel jóban voltál, így például hamarabb passzol­tál Klisurához, mint Borosnyai Szabolcshoz vagy Jankovics- hoz. — Ez a pályán belül egész másképp van. Azt nem taga­dom, hogy ha nem ment igazán a játék vagy nem jöttek be a taktikai elemek, akkor az volt a legkézenfekvőbb megoldás, hogy Klisurát megjátsszam, de ezzel más is így volt, nem csak én. Akkor nyúltunk ehhez a fegyverhez, ha nem láttunk más megoldást. Ehhez még annyit: Milun elég sokszor bizonyítot­ta, hogy meg is oldja az ilyen feladatokat. — Azt mondtad, a teljesít­mény összetett, ezért a szakmai munkán és a csapatvezetésen is múlik. Ezzel minden rendben volt? — A szakmai munka megíté­lése nem az én dolgom. A csa­pat vezetése mindent megtett, hogy a megfelelő körülménye­ket biztosítsa. Ezzel nem is volt gond. — Azért itt is becsúsztak bakik. Kétszer is késve érkezte­tek. — Ezzel kapcsolatban, úgy éreztem, elmegyünk a dolgok mellett. Megbeszélünk valamit, mondjuk azt, hogy tízkor indu­lunk, s ha mégis később, annak sincs semmi következménye. Ez másra is igaz volt. A pályán is történt ilyen, s ha valaki nem azt csinálta, amit megbeszél­tünk. annak sem volt következ­ménye. — Kicsit beszéljünk a te já­tékodról is. Kívülről az látszott, hogy sokat fejlődtél. — Én is csak egy voltam a csapatból. Az tény, hogy a sta­tisztikám javult. Most már több éve profiként játszom, és az elkövetkező években is ezt sze­retném csinálni. — Kialakítottál egy sajátos, felugrás dobást a körte köze­péről. Ez hogy jött? — Azt mindenki tudja, hogy nem vagyok túl magas, és ha a büntetőterületre bemegyek, mindig fennáll a veszélye, hogy blokkolnak, „lesapkáz- nak”. Az egy alapkérdés, hogy a vonalnál meg kell állni az irányítónak, mindenki azt vár­ja, passzoljak, legtöbbször per­sze passz is következik, de sokszor csinálom ezt a felug­rás dobást. — Végezetül: mi lesz jövőre? — Azt még nem tudom. Megkérdezték, hogy mit sze­retnék, de azóta senki sem szólt. Úgy látszik, nem számí­tanak a játékomra. Bár jó len­ne, ha ezt is megmondanák. Most már több helyről is kap­tam ajánlatot, de egyelőre még bizonytalan vagyok, hiszen szí­vesen maradnék itt is. — Honnan kaptál ajánlatot? — Több dunántúli együttes keresett, de míg nem döntöt­tem, addig inkább nem beszél­nék róla. Révay Zoltán Kozma kivételesen palánkra tör Fotó: Martyn Eb-döntőben a nők A magyar női kosárlabda vá­logatott élt az „ölébe hullt” lehetőséggel, s Jugoszlávia tár­saságában kiharcolta az Eb­döntőben való szereplés jogát. A pótselejtező-sorozatról, a továb­bi felkészülési programról Buttás Pál, a magyar női válogatott szö­vetségi kapitánya nyilatkozott az MTI munkatársának. — Teljesítettük a célkitűzést. Egyre javuló formában, káprá­zatos bolgárok elleni mérkő­zéssel, úgy érzem, megérde­melten jutottunk tovább — kezdte Buttás Pál. — Kit tudna kiemelni a csa­patból? — A válogatott összességé­ben érdemel dicséretet, de kü­lön is kiemelném Balogh Judit, Németh Agnes, Balázs Hajnal­ka és a csapatkapitány, Horváth Judit teljesítményét. A fiatalab­bak közül /ványi Dalma és Csá­vás Andrea remekelt. — Milyen ellenfelek várnak a magyar válogatottra a júni­us 7-én kezdődő brnói Eb­döntőben? — Spanyolország, az elmúlt évi Európa-bajnok „kemény fa­lat”, egyszer azonban nekünk is lehet velük szemben szeren­csénk. Szlovákia bronzérmet szerzett a tavalyi kontinensta­lálkozón, de nem verhetetle­nek. Románia nem jobb ná­lunk. Moldova „sötét ló”, legyőzhető. Ukrajna ellen a bolgárokkal szembeni játé­kunkkal van keresnivalónk. Horvátország keményen „meg­leckéztette” válogatottunkat a tavalyi selejtezőben, de idén már sikerült egyszer revansot vennünk. — Hogyan alakul a további küzdelem a csoportmérkőzések után? — A két hetes csoportból a legjobb négy-négy csapat foly­tathatja a küzdelmeket kereszt­bejátszással, egyenes kiesési rendszerben. Az Eb-döntő kva­lifikációs verseny is az atlantai olimpiára. — Hány csapat „válthatja meg jegyét" Amerikába? — Az első három helyezett, de ha a barcelonai győztes Orosz­ország köztük lesz, akkor a ne­gyedik is jogot szerez az olimpi­ai játékokon való indulásra. MTI Atlétika Bácskái Zsolt juniorbajnok Bácskái Zsolt Atlétikában is elkezdődött a szabadtéri idény, a hétvégeken sorra rendezik a versenyeket. A nyíregyházi atléták is neki- gyürkőztek, és ők az éremgyűj­tést kezdték meg. Kezdjük mindjárt a legértékesebbel! Már évek óta hagyomány, hogy 10 000 méteren a bajnok­ságot a bajnoki műsorból ki­emelten. önállóan rendezik meg. A versenyre ezúttal Veszprémben került sor. Ter­mészetesen ott voltak az NYVSC hosszútávfutói is, Pokrovenszki József tanítvá­nyai három magyar bajnoki ér­met is szereztek. A junioroknál, a fiúk versenyében aranyat szerzett Bácskái Zsolt, az ifjú­sági lányoknál ezüstöt Rakon- czai Beáta, míg bronzot Foga- rassi Hajnalka. A lányok csak azt sajnálják, hogy nem sikerült az ifi Eb kiküldetési szintjét tel­jesíteni. Az vigasztalhatja őket, hogy az Eb kezdetéig még van lehetőségük bizonyítani. Királyfalvi László ugyan nem lett 10 km-es gyaloglásban bajnok — itt még nem rendez­ték meg a bajnokságot —, vi­szont versenyt nyert és teljesí­tette a kiküldetési szintet, ő vár­hatóan ott lehet a Városi Stadi­onban az ifi Eb-n. Az NYVSC dobóatlétái is elkezdték a versenyeket, a nem­régiben megrendezett országos csapatbajnokságon Kerekes László és tanítványai egy ezüst-, és egy bronzérmet szereztek, miután a gerelyhajítók máso­dikok, a diszkoszvetők pedig harmadikok lettek. Eredmények: 10 000 m-es ob, Veszprém. Junior férfiak. Bajnok: Bács­kái Zsolt (NYVSC, edzője: Pokrovenszki József) 30:30. Ifjúsági lányok: 2. Rakonczai Beáta (NYVSC) 37:34; 3. Fogarassi Hajnalka 37:50. 10 km-es gyaloglás. Ifjúsági, fiúk: 1. Királyfalvi László 44:24 (az ifi Eb kikül­detési szintje: 44:45). Ügyességi csapatbajnokság, TF-pálya. Gerely: 2. NYVSC 59.07 (Szabó József, Majoros Lász­ló, Tóth András, Kocsis Gábor, Adám László). Diszkosz: 3.NYVSC 45.02 (Bacskó Sándor, Kerekes Lász­ló, Kulcsár József, Répási Zol­tán, dr. Spinyhért Zsolt). Királyfalvi László A dobóatléták is készülnek Korábban már írtunk arról, hogy az NYVSC gyaloglói és hosszútávfutói hogyan készül­nek a nyári ifjúsági atlétikai Európa-bajnokságra. Az elmúlt héten pénteken a dobóatlétákat kerestük meg a Tiszavasvári úti édzőpályájukon. Kerekes Lász­ló tanítványaival a felkészülés utolsó szakaszába érkezett, hi­szen megkezdődött a verseny- idény, s a legfontosabb cél eze­ken az Eb-szint teljesítése. — A dobóatléták közül disz­koszvetésben Kürti Éva indu­lása már biztos — mondja a dobóedző. — Neki már nem kell a szint teljesítésére össz­pontosítania, nyugodtan ké­szülhet júliusig. Nagyon bízom Majoros Lászlóban is. O most olyan formában van, hogy bár­mikor teljesítheti a kiküldetési szintet. — Hogyan készültök az elkö­vetkező hetekben ? — Hétfőtől edzőtáborban gyakorolunk. Kürti és Majo­ros jön Mátraházára, de ott lesz Pokrovenszki József is a tanítványaival. Ez a két hét az utolsó erőgyűjtő szakaszt je­lentheti, utána már lassan el­kezdjük a közvetlen felkészü­lést az Eb-re. — Milyen eredményekre le­hetnek képesek tanítványaid? — Ha minden jól megy, ak­kor képesek döntőbe kerülni. De hogy ott mi lesz, azt ne kér­dezd, hiszen még nem tudjuk, kik indulnak. Ráadásul ebben a korosztályban egy év alatt is nagyon sokat fejlődhetnek a versenyzők. így a tavalyi rang­sor böngészése sem segít sokat. Egyébként is, a tőlünk kele­tebbre fekvő országok most nagy hangsúlyt helyeznek a sporteredményekre, s a dobó­számokban egyik évről a má­sikra új és új versenyzők jelen­nek meg, bár közülük sokan hamar el is tűnnek a nemzetkö­zi mezőnyből. Sok múlik azon, hogy milyen a pillanatnyi for­ma. A dobószámokban köny- nyen történhetnek meglepeté­sek.-—A helyszínen, a Városi Sta­dionban gyakoroltatok már? — Ott még nem, de már szemrevételeztem a dobókörö­ket. Az Európa-bajnokság előtt a korosztályos magyar bajnok­ságon, majd később már a hely­színen gyakorolhatunk. Egye­lőre még teljesen frissek a do­bókörök, még senki sem hasz­nálta őket. «— A említett két versenyzőn kívül van még valakinek esélye az indulásra? — Tóth Andrásnak lenne, de ő már hosszabb ideje sérülés­sel bajlódik, így nem tud rend­szeresen edzeni. A lányok kö­zött még Borbély Anitának le­hetne esélye, ám ő még három évvel fiatalabb az ifiknél, neki később kell bizonyítania. Asztalitenisz Véget értek a bajnokságok Az 1994/95. évi NB-s csapat- bajnokságban szereplő csapata­ink nem igazán kényeztettek el bennünket eredményeikkel, de azért Apagy csapatának jóvol­tából született egy nagy siker. A kis község csapata megnyer­te az NB III-as bajnokságot, így a következő évben az NB II- ben folytathatják. Az NB I B-ben szerepelt a Nagykállói Trió DSE csapata. Az őszi jó szereplés után a ta­vaszi mérkőzésekre sérülés miatt elveszítették egyik leg- jobbjukat, így kiesőhelyen vé­geztek, de a szakvezetés bízik benne, hogy helybetöltő osztá- lyozón sikerül megtartani az NB I B-s jogot. Az NB II-ben Nyírbátor csa­patának szereplése jónak mondható. A fiatalokból álló csapat okozott néhány meglepő győzelmet. Az NB Ill-ban három csapat­tal voltunk érdekelve. Mint azt már említettük, Apagy csapata első lett. Bököny csapata az őszi 6. helyezés után igencsak visszaesett. Tiszavasvári újonc­ként szerepelt a bajnokságban. és ha ősszel sikerült volna egy jó képességű játékossal erő­síteni, nem kerültek volna kie­sőhelyre. így viszont valószínű, hogy jövőre a megyei bajnok­ságban folytatják. Az NBIB férfi csapatbajnokság 1994/95. évi végeredménye: 1. Pénzügyőr SE 16 10 5 1 25 2. Harkány NKSE 16 11 3 2 25 8. Nagykállói Trió DSE 16 5 2 9 11 Az NB II férfi Gárdos csoport 1994/95. évi végeredménye: 1. Borsodi Kinizsi SK 18 14 4 — 32 2. Debreceni Biogál SE 18 14 — 4 28 7. Nyírbátori ASE 18 7 3 8 17 Az NB III férfi Dávid csoport 1994/95. évi végeredménye: 1. Apagy SE 18 12 4 2 28 2. EUROTRADE-ETALONDebr. 18 12 3 3 27 3. Ózdi Kohász SE 18 9 6 3 24

Next

/
Thumbnails
Contents