Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-16 / 113. szám

Magazin 1995. május 16., kedd UJ KELET Számítógép figyeli a terhességet A dél-kaliforniai Loma Linda Egyetemen bevezették a ter­hesség számítógépes megfigyelését. Az új rendszer jelentős anyagi megtakarítást eredményez az amerikai társadalom- biztosításnak. Mint az egyetem orvosai a UPI amerikai hír- ügynökség munkatársának elmondták, a szokásos 14 helyett elegendő ötször felkeresni az orvost a terhesség időszaka alatt. A számítógépes rendszer összegyűjti és rendszerezi a szükséges információkat, bele­értve az általános egészségi ál­lapotot, az esetleges rendelle­nességek jeleit, és azokra a ru­tinkérdésekre is választ ad. amelyekre az orvosnak szüksé­ge van, hogy figyelemmel kí­sérhesse a a terhesség lefolyá­sát. A páciensek egy számítógép­pel összekötött telefonon tehe­tik fel összes kérdéseiket, ame­lyekre azonnal választ kapnak. A számítógép ezenfelül felhív­ja a nők figyelmét, hogy keres­sék fel orvosukat, ha olyan je­leket észlelnek, amelyek orvo­si vizsgálatot igényelnek. Az amerikai egészségügyi hatóságok nagy megtakarí­tásra számítanak a rendszer ál­talános bevezetése esetén. A statisztikák szerint az amerikai társadalombiztosítási költségek 40 százalékát a nő­gyógyászoknak fizetik ki. Béreljen esküvői elefántot! Eléri a háromszázat a berlini állatkölcsönző ügynökségen keresztül bérelhető különféle „sztárok” száma. Egyikük sem tud beszélni, mégis fellépnek cirkuszban, filmeken vagy nép­ünnepélyeken. „Rent a cat” — állhatna a különös ügynökség cégtábláján, ha nem éppen a macskák iránt volna legkisebb a kereslet. A trópusi lovak a legkereset­tebbek — magyarázza Karín Urban, a kölcsönző igazgatója. A páratlan ötlet — hobbite­nyésztőktől vagy cirkuszvállala­toktól kölcsönzött állatok szak­szerű bérbeadása—egy hambur­gi nő agyából pattant ki, s idővel jól menő vállalkozássá terebélye­sedett, amelynek Hamburg mel­lett több német városban — Ber­linben, Düsseldorfban, Frankfurt am Mainban, Stuttgartban és Münchenben is—vannak leány- vállalatai. A kínálat bősége üzleti titok, de a skála A-tól (anakonda) Zs-ig (zsiráf) terjed. A legnagyobb sztár egy ele­fánt, amelyet főként gyerekün­nepekre szoktak az ügyfelek bérbe venni, de olykor eskü­vőkre is kikölcsönzik, ha a menyasszonynak éppen az a kí­vánsága, hogy egy vastagbőrű nyújtsa át neki a csokrot. Ezért 2-3000 márkát kell letenni az ügynökség asztalára. A többi állatsztár általában napi 200 márkát keres, ha valamilyen mutatványt is produkálnak, ak­kor a kétszeresét. A legkisebb állat egy madár­pók, ezt leginkább horrorfil­mekhez szokták kérni. Mosolyogva meséli az igaz­gatónő azt az esetet, amikor tíz kutyával forgattak filmet egy orvosi rendelőben. A kutyáknak a forgatókönyv szerint egy szek­rényben kellett elrejtőzniük. — Minden simán ment — mondja Urban —, de egy német juhász nősténynek sehogy se akaród- zott bemászni. Végül a gazdija bebújt a szekrénybe, mire a hű­séges kutyus azonnal követte. Azonban itt sem szerezhető meg minden pénzért. Nemzetkö­zileg védett állatokat nem közve­tít az ügynökség. S ha a legkisebb gyanú felmerül, hogy a védenc­nek bármi baja eshet, a szerződés — amely többnyire kézfogással pecsételődik meg — kútba esik. Természetes alapú fájdalomcsillapítók A morfium fájdalomcsillapító hatásához és az emberi agyban keletkező bizonyos vegyületekhez hasonló fájdalomcsillapítókat sikerült mesterségesen előállítani, így a gyógyászatban újfajta, nagy erejű fájdalomcsillapító készítmények jelen­hetnek meg —jelentették be az arizonai egyetem kutatói. A szóban forgó, az emberi agyban keletkező vegyületek az enkephalinok, az agyunk ál­tal előállított „kémiai hírvi­vők”, amelyeknek egyebek kö­zött a fájdalomérzet továbbítá­sában is szerepük van. A tudó­soknak nemrég sikerült ezeket az enkephalinokat mesterséges úton előállítani, majd kémiai módszerekkel összekapcsolni szintetikus fájdalomcsillapítók­kal és cukormolekulákkal. így olyan hármas komponensű komplex vegyület jött létre, amely képes áthatolni a vér-agy gáton. (Ez sok gyógyszerké­szítmény számára áthatolhatat­lan.) — Az így előállított ve­gyieteknek a morfiumhoz és a Demerolhoz (egy gyakorta al­kalmazott ópiumszármazék) hasonló fájdalomcsillapító ere­je van. Miközben a két narko­tikumnak több mellékhatása van, a most szintetizált, gliko- peptidekhez tartozó vegyöle­teknél semmilyen komoly mel­lékhatást nem tapasztaltunk — állítja az egyetem egyik kémi­kusa. A kutató az amerikai kémiai társaság egyik konferenciáján írta le kísérleteit. Aláhúzta, hogy kísérleti egereknek a ha­tásos adag százszorosát adták a vegyületből, anélkül, hogy károsodást észleltek volna. A glikopeptidek a szervezetben lebomlanak természetes ami- nosavakra és cukrokra—hang­súlyozta az amerikai kutató. A tudósok évek óta próbál­koztak az enkephalin alapú fáj­dalomcsillapítók előállításával, amelyeknek kevesebb mellék­hatásuk van, kevésbé mérgező- ek és igen alacsony pszichikai függőséget váltanak ki, nem úgy, mint az ópiumszármazé­kok. A most előállított, módosított enkephalinoknak más előnyük is van a jelenleg használt nar­kotikumokkal szemben. Bőr alatti injekciók formájában is alkalmazhatók, ugyanúgy, mint az inzulin. Másik nagy elő­nyük, hogy hosszabb gyógy- szerezésre, a krónikus fájdal­mak kezelésére is alkalmasak — írja a UPI. Az enkephalinok szintetizá­lása új, kecsegtető távlatokat nyit más, a vér-agy gátat áttör­ni képes gyógykészítmények előállítására is. Segítséget nyúj­tanak olyan új vegyületek előállításához, amelyek példá­ul az Alzheimer- vagy a Par- kinson-kór, a skizofrénia, a depresszió és a félelem leküz­désében játszhatnak szerepet — szögezte le az amerikai kutató, aki annak jelentőségét is alá­húzta, hogy az új készítmé­nyekkel a kábítószerfüggőség is gyógyítható. A tervek szerint az új vegyüle­tek toxicitásának humán tesztelé­se egy éven belül megkezdődhet. Egy macska, két gyilkosság Hatalmas felfordulást, sőt több ember halálát okozta egy elveszettnek hitt macska Görögország északi részén egy kis faluban. Történt, hogy egy 87 éves oropediói gazdálkodónak eltűnt a macskája. Az öreg úgy gondolta, hogy szomszédai lopták el, s elhatározta, hogy ezt nem hagyja annyiban. A bosszúnak igen drasztikus módját választotta: lesbe állt, és egyszerűen lelőtte a tolvajnak vélt hazatérő szomszédot. Amikor annak felesége a lövés zajára kifutott, az asszonyt is lelőtte. A gyilkos öregember ezután hazament, és öngyilkosságot követett el. A falu lakói később jelentették a rendőrségnek, hogy az el­veszettnek hitt macska még aznap hazasomfordált... Most oldalra viszik az árakat A megtalált búvámaszád Charleston kikötőjének közelében megtalálták az 1861—65 évi amerikai polgárháború legendás tenger­alattjáróját, a Hunleyt. Szakértők számára a hír kész szenzáció, a lelet páratlan, mivel a Hunley bevetése új fejezetet nyitott a búvárnaszádok történetében. A tengeralattjárót//. Hunley, a konföderáció (a szakadárok államok) hadseregének kapitá­nya tervezte, hogy segítségével megtörje a déli államokat foj­togató tengeri blokádot. A 12 méter hosszú és 1,8 méter szé­les búvámaszádot kézzel haj­tották: nyolcán ültek egymás mellett a hossztengelynél, amely a nagy hajócsavart moz­gatta. A kormányos-parancs­nok elöl foglalt helyett. A rob­banószerkezetet a hajótest or­rához erősített hosszú póznán rögzítették. A Hunley Dixon hadnagy parancsnoksága alatt 1864. feb­ruár 16-án indult első és egy­ben utolsó bevetésére a Char- lestoni-öböl bejáratát ellenőrző északiak hadihajói ellen. Sike­rült megközelíteni a Housato- nic korvettet és léket robbanta­ni a hajótestben, éppen a lőszer­kamránál. A Housatonic felrob­bant, de a tengeralattjárót is magával ragadta a hullámsírba. A Hunley volt az első tenger­alattjáró, amely elsüllyesztett egy hajót és bebizonyította, hogy lehetséges a háború a ten­ger alatt is. Az új fegyvert má­sodszor csak ötven év múlva vetették be, amikor az I. világ­háború elején egy német tenger­alattjáró elsüllyesztett egy angol cirkálót az Északi-tengeren. A Hunleyt az AFP jelentése szerint már januárban megtalál­ták 90 centiméter vastag iszap­réteg alatt, de a hír csak most szivárgott ki. A Hunley pontos helyét az esetleges fosztogatók miatt továbbra is titokban tart­ják. A kutatást Clive Cussler re­gényíró vezette, s 130 ezer dollárt fordított a célra saját zse­béből. Egyedül a Mount Everestre Többszörös világrekorddal dicsekedhet a hét vége óta egy törékeny termetű, kétgyermekes brit asz- szony: ő az első hölgy, akinek sikerült meghódí­tania kísérő és oxigénpalack nélkül a világ legma­gasabb hegycsúcsát. A skóciai illetőségű 33 éves Alison Hargreaves a legnehe­zebben járható északi gerin­cen jutott fel a csaknem kilenc kilométer magas Mount Eve­restre, s ez is csak egyetlen magányos hegymászónak si­került előtte. A 165 centiméteres, 48 ki­lós hölgy gyermekkori álmát valósította meg a történelmi tettel, amellyel már tavaly is megpróbálkozott, ám akkor alulmaradt az elemekkel és a mínusz 60 fokos faggyal ví­vott küzdelemben. A világ tetejéről küldött rá­dióüzenetében hatéves Tom fiának és kétéves Kate leányá­nak ajánlotta a dicsőséget; a gyerekek a papa társaságában Spean Bridge-i otthonukban A szokás hatalma várták a híreket a vállalkozó kedvű anyukáról. Hargreaves asszony a vi­lágrekord után sem nyugod­hat; a hónap végén hazatér, vet néhány pillantást a család­ra, majd újra csomagol, s jú­niusban a Himalája — és a világ — második legmaga­sabb csúcsát, a mintegy 8700 méteres K2-t próbálja becser­készni. A világraszóló fegyver­tényről a brit profi hegy­mászók szövetségének vi­harvert veteránjai is elra­gadtatással nyilatkoztak hétfőn. A szervezet vezető­je a hegymászás történeté­nek legnagyobb eredményei közé sorolta a skót hölgy si­kerét.

Next

/
Thumbnails
Contents