Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-13 / 111. szám

4 1995. május 13., szombat Külföld-Belföld ÜJ KELET Kire vonatkozik a NATO-bővítés? Csak Prága és Varsó esélyes Nincs biztosíték arra, hogy a NATO-felyételre törekvő kelet-európai országok való­ban bekerülnek a szövetség­be — írja a Die Presse pén­teki szama. Á lap külpoliti­kai rovatvezetője magukat megnevezni nem kívánó magas rangú NÁTO-forrá- sokra hivatkozva azt az ér­tesülését közli, hogy csak Prága és- Varsó esélyei jók: a NATO nem akar felvenni olyan országot, amely saját megoldatlan problémáival veszélyeztethetné a szerve­zet'stabilitását.. . Elsősorban azt vizsgálják, van-e. a csatlakozni kívánó országnak megoldatlan ha­tárügye, amit aztán bevinne a NATO-ba. Egyedül Cseh­ország és Lengyelország ese­tében zárható ki az aggoda­lom — idézi az osztrák lap a meg nem nevezett NATO­forrásokat. A Balladur-tervbe illeszkedő és az EU által is ösz­tönzött egyezmények megkö­tése hasznos és szükséges, de semmiképpen nem elégséges feltétel a NATO-ba való felvé­telhez. Nem stabil országoknál bi­zonytalanná válna az egyes nemzeti parlamentek hozzájá­rulása a NATO biztonsági ga­ranciáinak bővítéséhez. E te­kintetbén a NATO tagország­ok kormányainak már a tárgya­lások szakaszában igen körül­tekintőnek kell lenniük — írja az osztrák lap. Az értesülés szerint a NATO főtitkára ősztől, küldöttségeket meneszt a békepartnerséghez tartozó országokba — így Ausztriába is. E küldöttségek részletes felvilágosítást adnak majd a NATO-felvétel lehető­ségeiről és feltételeiről. A fel­vételi kérelemről a döntés az érintett országokra tartozik, a NATO nem fog reklám- hadjáratot indítani. Az elmúlt hetekben Auszt­riában téma volt, vajon a NATO-tagság együttjár-e nukleáris fegyverek kötelező állomásoztatásával: e kérdés­ben a NATO — hangoztatják az idézett források — nem kö­telezi el magát, ez ugyanis sértené a tagországok közötti egyenlőség elvét. Mindamellett — már csak Moszkva érzékenységére való tekintettel is — a szö­vetségolyan politikai nyilat­kozatot készül tenni, amely szerint nem tervezik atom­fegyverek telepítését olyan országokban, ahol eddig ilyenek nincsenek. Gyakor­latilag ez a nyilatkozat egyenértékű a telepítésről való szerződéses lemondás­sal — véli a Die Presse. Oklahoma City: bizonyítékok Néhány nappal az Oklahoma City-i robbantás után a Szövet­ségi Nyomozó Hivatal (FBI) emberei detonátorokat, mű­anyagtartályokat és robbanó­szerkezet előállításához szük­séges egyéb felszereléseket ta­láltak Terry Nichols házában. A bizonyítékokat azon a meg­hallgatáson hozták nyilvános­ságra, amelyet az Oklahoma City melletti El Reno börtön­ben rendeztek csütörtökön a vádlott ügyében. Terry Nichols ellen előző nap emeltek vádat az oklaho- mai terrormerénylettel kapcso­latban. Ugyanazzal vádolják, mint a már két hete letartózta-: tásban lévő első számú gyanú­sítottat, Timothy Mc­Veigh- 1: állami tulajdont ké­pező ingatlan robbantás útján történt megrongálásával és le­rombolásával. Az ügyészség képviselői csütörtökön közölték, hogy mindkettőjükre a halálbüntetés kiszabását fogják kezdemé­nyezni. Az Egyesült Államok történetének legvéresebb terror­merényletében több mint száz- hatvanan veszítették életüket. Terry Nichols bevallotta, hogy a robbantás előtt három nappal Timothy McVeigh-vel együtt Oklahoma Cityben járt, április tizennyolcadikén, a me­rénylet előtti napon pedig a kansasi Junction Cityben talál­koztak. A gyanúsított házában a po­kolgéphez szükséges anyago­kon és felszereléseken kívül megtalálták azokat a számlá­kat is, amely mintegy két má­zsa ammónium-nitrát (műtrá­gya) megvásárlásáról tanús­kodnak. A merénylethez am- mónium-nitrátból és tüzelő­olajból készült keveréket hasz­náltak. A számlákon azonosí­tani tudták Timothy McVeigh ujjlenyomatait. Kongresszus novemberben A Magyar Szocialista Párt elnöksége azt javasolja, hogy á párf választmánya november 24-25-26-ra hívja össze az MSZP kongresszusát —jelen­tette be Csintalan Sándor ügy­vezető alelnök a testület pén­teki ülését követő sajtóértekez­leten. Az ügyvezető alelnök beszá- • molt arról, hogy a kongresszus napirendjére két témát indítvá­nyoznak. Horn Gyula pártel­nök-miniszterelnök ad tájékoz­tatást az elmúlt időszak politi­kai folyamatairól, a kormány és a párt munkájáról s tesz ja­vaslatot a szocialisták követke­ző időszakban képviselendő politikájára. Elemezniük kell ennek jegyében a kormány, a párt és a frakció háromszögé­nek kapcsolatát. A kongresszus másik felada­ta az lesz, hogy előkészítse a párt hosszú távú programját, meghatározza annak alapelve­it. Csintalan hangsúlyozta: az őszi tanácskozáson nemcsak a párt belső ügyeivel kívánnak foglalkozni, hanem fontosnak tartják, hogy a társadalom szá­mára alternatívákat mutassa­nak fel. Űrséta Ötórásra tervezett űrsétát kezdett péntek reggel a Mir űr­állomáson dolgozó két orosz űrhajós, Vlagyimir Gyezsurov és Génnagyij Sztrekalov — je­lentette az ÍTAR-TASZSZ hír- ügynökség. A kozmonauták feladata, hogy előkészítsék az egyik napelemrendszer áthelyezését a „Krisztall” űregységről a „Kvant” modulra. A napelem- táblák zárására a Földről adnak parancsot, s a műveletet a Miren kívül tartózkodó űrha­jósok a közvetlen közelből ellenőrzik majd. Szükség ese­tén a Miren belül maradt Nor­man Tagard amerikai űrhajós az űrállomás vezérlőpultjáról is beavatkozhat a napelemtáb­lák irányításába. Norvég—magyar miniszteri találkozó Arafat felelőssége A norvég cégek intenzíven érdeklődnek a magyarorszá­gi gáz- és áramszolgáltatás, valamint a kőolajipar priva­tizációja iránt. Erről tájékoz- VdtVd Jens Stoltenberg norvég ipari és energiaügyi minisz­ter pénteken Pál Lász(ó ipa­ri és kereskedelmi minisz­tert. A norvég társtárca veze­tője delegáció élén tartózko­dik Magyarországon. Az IKM a találkozóval kapcsolatban arról tájékoz­tatta az MTI-t, hogy felme­rült a közvetlen együttműkö­dés kialakításának lehetősé­ge az elektromos energiater­melés, a műtrágyagyártás és az alumíniumipar területén. Pál László hangsúlyozta, hogy a norvég tőkeberuhá­zások bővítését az IKM kí­vánatosnak tartja. A minisz­ter tájékoztatást adott a ma­gyarországi befektetési lehe­tőségekről. A norvég minisz­ter kíséretében több vállalat — például a Norsk Hydro, a Statkraft, az Anthon B. Nil- sen — képviselője jelen volt, akik konkrét együttműködé­sekről tárgyaltak magyar partnereikkel. Norvégia külkereskedelmi forgalmából Magyarország exportoldalon 0,04, import­oldalon 0,1 százalékkal ré­szesedik. Norvégia részará­nya a magyar exportban 0,2 százalék, az importban 0,14 százalék. Hazánk elsősorban alumíniumipari félkészter­mékeket, lámpákat, bútor- és faipari termékeket, gépeket, villamos berendezéseket, zöldségféléket szállít Norvé­giába. A magyar behozatal elsősorban kohászati termé­kekre, vegyipari cikkekre, fa- és papíripari termékekre, gépekre és fogyasztási cik­kekre korlátozódik. Magyarországon jelenleg mintegy 25 vegyes vállalat működik norvég részvétel­lel. A legnagyobb tőkeerőt a norvég távközlési vállalat jelenti, amely része a Pan­non GSM konzorciumnak. Norvég részvétellel műkö­dik a Kemikal és Balaton Bútorgyár. A közös gazdasági kap­csolatokban minőségi válto­zást jelentett a magyar— EFTA szabadkereskedelmi megállapodás és a magyar— norvég bilaterlális agrár­egyezmény. A világgazdasá­gi konjunktúra eredménye­ként az idei évben a magyar exportban 12-16 százalékos, az importban 10-12 száza­lékos forgalomnövekedés prognosztizálható. Jasszer Arafat PFSZ-vezető pénteken Gázában az eddigi legélesebb bírálattal illette az Izraellel kötött autonómia­megállapodást, s első ízben is­merte be nyilvánosan, hogy „figyelmetlen” volt. —- Visszatekintve arra, amit megkötöttünk, ma már látjuk az autonómiáról szóló oslói meg­állapodások hiányosságait. Re­méltük, hogy a megállapodás a kezdet lesz, de ha a palesztin foglyok vagy Jeruzsálem kérdé­sét vesszük szemügyre, kiderül: nem jártunk el kellő körültekin­téssel az oslói és az azután kötött megállapodásokat ille­tően —jelentette ki Arafat, akL nek nyilatkozatát Freij Abu Meddein igazságügyi „minisz­ter” olvasta fel a PFSZ egyik frakciója, a Palesztin Demokra­Elsősorban a szlovák—ma­gyar alapszerződésről és a Bokros-csomagról faggatták Orbán Viktort, a Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt elnökét csü­törtökön a szlovákiai Király- helmecen, ahova a Városi Egyetem meghívására érke­zett. Az eseményről pénteken a párt sajtóosztálya közlemény­ben tájékoztatta az MTI-t. Az alapszerződéssel kapcsolato­san Orbán kifejtette: a Nyugat kipréselt Magyarországból egy tikus Szövetség konferenciáján. A PFSZ mindeddig hiába követelte az izraeli börtönök­ben lévő 6000 palesztin fogoly elengedését, a Jeruzsálemmel kapcsolatos ellentétek pedig áprilisban azt követően törtek a felszínre, hogy Izrael 53 hek­tárnyi föld kisajátítását jelen­tette be a szent város keleti (arab) felében. Arafat szerint továbbra is Izrael a palesztinok első szá­mú ellensége, s ez így lesz a jövőben is. Óva intett a föld­kisajátításokkal kapcsolatban egy olyan pillanatban, amikor a béketárgyalások egy helyben topognak. A palesztinok sorai­nak szorosabbra zárását sürget­te, s hozzátette, hogy a végső célnak a nemzeti egységnek kell maradnia. alapszerződést, holott a szlo­vák és a magyar szándékok, érdekek merőben különböznek egymástól. A Bokros-csomag­ról pedig úgy vélekedett, en­nek hatására az elmúlt két hó­napban 8 százalékkal nőtt az abortuszok száma. Az MTI információja szerint egyébként a KDNP és a Fidesz politikusai kedden tanácskoz­nak egymással arról, hogy mi­ként szavazzanak a parlament­ben a szlovák—magyar alap- szerződés ratifikálásáról. Orbán Szlovákiában A hatalom pártja Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő pénteken Házunk Oroszország — orosz rövidítéssel NDR — néven választási mozgalmat alapított. A jóelőre a „hatalom pártjának” neve­zett mozgalom a kormánytagok többsége mellett a vidéki kor­mányzókat és vállalatvezetőket tömöríti. A magát jobbközép irányultságúként meghatározó mozgalom létrehozásával megfigyelők szerint a jelenlegi orosz vezetés megkezdte a küz­delmet a politikai hatalom megtartása érdekében. A kinyilvá­nított cél a decemberi parlamenti választásokon a szavazatok többségének megszerzése. Cseh atomerőmű Václav Klaus cseh kormányfő pénteken elutasította a cseh atomenergetikai program, s azon belül a temelini atomerőmű építésének leállítását, noha tárgyalópartnere, Franz Vranitzky osztrák kancellár félmilliárd schillinget ajánlott fel esetleges alternatív tervek megvalósításához. — A temelini erőmű befe­jezése rendkívül fontos a Cseh Köztársaság számára — hangsú­lyozta Klaus. A két kormányfő a szudétanémet kérdésről is kon­zultált. Klaus ennek kapcsán egyfelől elismerte, hogy a Cseh Köztársaság számára nehéz tisztába tenni a múltat, másfelől hang­súlyozta, hogy a cseh—osztrák kapcsolatokban „a jövőbe kell tekinteni”. Vranitzky elmondta: úgy gondolta, hogy a második világháború befejezésének 50. évfordulóján beszélni kell a szu­détanémet kérdésről, és ez ügyben, benyomása szerint, „mind­két fél érdekelt valamilyen józan párbeszédben”. A tévelygő bíboros A közelmúltban állítólagos erkölcsi eltévelyedés miatt őt ért vádak miatt az osztrák püspökkari konferencia elnöki tisztéről lemondott Hans Hermann Groer bíboros-érsek ügye is szóba került azon a megbeszélésen, amelyet II. János Pál pápa folyta­tott pénteken a Vatikánban Johann Weber érsekkel, a püspökka­ri konferencia új elnökével. Nastase aláírt Az Európa Tanács 1201- es ajánlásának sokat vitatott 11-es cikke az EB ESZ kop­penhágai tanácskozásán Románia által is elfogadott dokumentum egyik megfo­galmazását veszi át. A kop­penhágai dokumentumot Románia kormánya nevé­ben Adrian Nastase akkori külügyminiszter írta alá. Ezt a megállapítást az a nyilatkozat tartalmazza, amelyet Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke adott a Cronica Romana című bukaresti lapnak. Se­verin, aki a Petre Roman volt miniszterelnök által vezetett, jelenleg ellenzék­ben lévő pártot képviseli az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén részt vevő ro­mán küldöttségben, és az 1201-es ajánlás melletti ál­lásfoglalása nyomán a kü­lönböző román kormány- párti és egyes ellenzéki po­litikusok támadásainak per­gőtüzébe került, ezekre a bírálatokra válaszol az in­terjúban. Adrian Severin hangsú­lyozza: az ellene és közvet­ve pártja ellen indított egész kampánynak sem reális, sem elvi alapja nincs, mivel annak idején — 1991-ben — Nastase éppen azt a szö­veget fogadta el, amelyet most vitat. Clinton Kijevben A reformokat folytató kijevi kormányzat támogatására szó­lította fel az ukrán fiatalokat pénteken Bili Clinton. Az ame­rikai elnök a Tarasz Sevcsen- kóról elnevezett Kijevi Állami Egyetem lépcsőjéről szólt az érdeklődő fiatalok ezreihez, akik többször is tapssal fogad­ták a vendég szavait. Clintont előzőleg az egyetem díszdok­torává avatták. Clinton megerősítette, hogy az Egyesült Államoknak ele­mi érdeke a területileg egysé­ges, gazdaságilag erős, belpo- litikailag stabil Ukrajna. Arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy ne térjen le a most meg­kezdett nehéz útról, és vigye végig a reformokat. A fiatalok értesülhettek ar­ról, hogy 1997 októberében ukrán űrhajós is ott lesz az amerikai űrsiklón, az Egyesült Államok pedig további 27 mil­lió dollárral támogatja a hadi­ipar békés vágányokra állítá­sát. Clinton bejelentette, hogy növelni szeretnék a tengeren­túlon folytatott továbbképzése­ket és a diákcserék számát. Ismételten elismeréssel szólt arról, hogy Ukrajna lemondott atomfegyvereiről és csatlako­zott az atomsorompó-szer- ződéshez, egyúttal aktívan részt vesz a Partnerség a béké­ért nevű NATO-programban. Clinton és Leonyid Kucsma ukrán elnök ezután az Ismeret­len Katona sírját koszorúzta meg, majd a helyszín közelé­ben ukrán és amerikai veterá­nok egy csoportjával beszélge­tett.

Next

/
Thumbnails
Contents