Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-11 / 109. szám
2 1995. május 11., csütörtök Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Újból harcolnak A győzelem napi viszonylagos nyugalmat követően szerdán újult erővel lángoltak fel az összecsapások Cse- csenföldön, bár a szemben álló felek ellentmondó jelentéseket közölnek veszteségeikről. Dzsohar Dudajev csecsen elnök ugyanakkor a számos nyugati vendég jelenlétében tartott moszkvai ünnepségek és az orosz-amerikai csúcs- találkozó után sem vár változást Moszkva kaukázusi politikájában. Múzeum Berlinben Berlinben szerdán ünnepélyesen megnyitották azt a német-orosz múzeumot, amely a náci Németország kapitulációjának tárgyi emlékeit mutatja be, és a világháború okozta emberi szenvedéseket idézi fel. A Karlshorst kerületben álló, a múzeumnak helyet adó épület, amely egykor a Wehrmacht egyik kaszárnyája volt, azzal vált híressé, hogy 1945. május 9-én hajnalban a német katonai vezetők itt írták alá a feltétel nélküli megadásról szóló okmányokat. 1967-ben rendeztek be itt először múzeumot. A szovjet, illetve orosz csapatok kivonásáról szóló megállapodásokban rögzítették, hogy az úgynevezett kapitulációs múzeum megmarad, de német és orosz történészek új kiállítási anyagot állítanak össze. Maffiózók rács mögött A szicíliai maffia két legerősebb családjának hat tagját vette őrizetbe szerdán az olasz rendőrség. Azzal vádolják őket, hogy nagy tűzerejű fegyvereket csempésztek be Németországból, Belgiumból és avolt Jugoszlávia területéről. Az AFP jelentése szerint az őrizetbe vételeket úgynevezett „bűnbánóktól” származó értesülések nyomán hajtották végre. Brüsszelből és a volt Jugoszláviából páncéltörők, gránátvetők, géppuskák, gránátok és pisztolyok érkeztek, amelyeket a hatalmas dél-palermói Corleone klán kapta. A csempészfegyverekhez jutó másik maffiacsalád a börtönben lévő Nitto Santapaola vezette Catania nemzetség. Felszámolják a gyengeségeket A brüsszeli Európai Bizottság elsősorban a meglévő intézményi gyengeségek felszámolását, így a döntéshozás egyszerűsítését (beleértve a többségi szavazás majdnem általánossá tételét) várja az EU jövő évi kormányközi értekezletétől. Nem zárja ki egy „többsebességes” Unió kialakulásának a lehetőségét sem, de nem támogatja a főleg brit részről szorgalmazott „á la carte” Európát, amelyben minden ország csak annyit venne igénybe az integrációból, amennyit előnyösnek talál - foglalta össze Jacques Sanier elnök a bizottság állásfoglalását a majdani értekezletről. Az EU átfogó intézményi reformjának szentelendő kormányközi értekezlet a tervek szerint jövőre kezdi meg munkáját, de az értekezletet előkészítő Bölcsek Tanácsát már június elején létrehozzák. Kovác nem enged Micha! Kovác szlovák államfő kifejezte eltökéltségét, hogy nem enged a kormányzó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) rá gyakorolt nyomásának. A Moszkvából visszatért elnök Pozsonyban kijelentette, hogy figyelmen kívül hagyja a HZDS-nak az ő lemondására irányuló követelését. - Egy ilyen lépésnek a helyzet szilárdságát megingató hatása lenne, és kárt okozna az országnak - mondta Kovác. Elnökváltás Edouard Balladur francia miniszterelnök szerdán elküldte lemondólevelét Francois Mitterrand államfőnek - hozta nyilvánosságra Balladur környezete. A kormányfő lemondásának véglegesítéséhez még Mitterrand jóváhagyására van szükség, de ez csak formalitás: ezt követően a jelenlegi francia kabinet ügyvivőként tevékenykedik, várva az államfői hatalom átadását a vasárnap megválasztott új köztársasági elnöknek, Jacques Chiracnak, illetve az új kabinet - május 22-23. táján várható - megalakulását. Edouard Balladur 1993. március 29-én került a kormányfői székbe, azt követően, hogy a jobboldal hatalmas győzelmet aratott a nemzetgyűlési választásokon. Angol-ír tárgyalások Az északír tartomány sorsának rendezését célzó folyamat kezdete óta először képviseli miniszteri szintű politikus a londoni kormányt azon a tárgyalássorozaton, amely a Whitehall és az ulsteri brit fennhatóság ellen küzdő köz- társasági gerillamozgalom (IRA) politikai képviselete, a Sinn Fein között kezdődött szűk fél éve. Michael Ancram, az északír ügyek államminisztere és Martin McGuinness, a Sinn Fein küldöttségének vezetője tárgyalt. Háromszázötven módosító javaslat Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága szerdán a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz, vagyis a „Bokros-csomaghoz” beadott módosító javaslatokkal foglalkozott. A közel 350 módosító javaslatnak csak töredékét támogatta a bizottság. Általánosságban elmondható, hogy legtöbb esetben a kormány által beadott eredeti törvénymódosításokat támogatta a bizottság, azaz az azokat megváltoztatni kívánó képviselői indítványokat túlnyomó többségben elvetette. A bizottság véleménye szerint a családi pótlékra azok lennének jogosultak, ahol a családban az egy főre jutó bruttó jövedelem nem haladja meg a 25 ezer forintot. A testület döntései alapján a munkáltatónak a legtöbb esetben a jövőben 44 százalékos tb-járulé- kot kell fizetnie, ha valamilyen plusz kifizetést nyújt munka- vállalójának. Azaz az egyik legvitatottabb pontként továbbra is él az a kormányindítvány, hogy honoráriumok, szerződési díjak, illetve előadóművészeknek fizetett megbízási díjak után is 44 százalékos tb-járulékot kell fizetni. A bizottság egyöntetűen támogatta Békési László (MSZP) azon javaslatait, amelyekkel a képviselő az exportot kívánja ösztönözni, kiterjesztve az Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitelt Biztosító Rt. tevékenységét. A bizottság döntése szerint a jövőben a központi költségvetési szerveknek, az egyházaknak, illetve a társadalmi szervezeteknek is kellene személyi jövedelem- adót fizetni azon gépkocsihasználat esetén, ahol vélelmezni lehet a magáncélú igénybevételt. A testület kompromisszumos javaslatként elfogadta azt is, hogy mely vagyonhatár felett nem jár családi pótlék. A támogatott indítvány kimondja: a családi pótlékra való jogosultság akkor sem állapítható meg, ha a családi jövedelem számításánál figyelembe vehető személyek közös és külön tulajdonát képező lakó- és üdülő- ingatlan-vagyon együttes forgalmi értéke személyenként meghaladja a 2,5 millió forintot, együttesen legalább a 10 millió forintot, a gépkocsi- vágyon forgalmi értéke együttesen pedig 2 millió forint felett van. (Az indítvány természetesen nem érinti a vállalkozáshoz munkaeszközként használt gépjármű forgalmi értékét.) Az eredeti módosításokhoz képest a testület indítványt fogadott el arra is, mennyivel lehet csökkenteni az önkormányzatoknak juttatott havi költség- vetési pénzeket. A központi költségvetésből a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás részére jóváhagyott hozzájárulást időarányosan havi bontásban kell folyósítani. A módosító javaslat szerint a kormány a havi időarányos hozzájárulást a központi költségvetés likviditási szempontjaira tekintettel, az éves előirányzatot nem csökkentve legfeljebb 20 százalékkal mérsékelheti. A legfeljebb 20 százalékos csökkentésre az indítvány alapján évente két alkalommal lenne lehetőség, melyről a kormány saját hatáskörében dönt. A mérséklés nagysága azonban nem haladhatja meg a központi költségvetési szerveknél meghatározott arányt. A visszatartott összeget azonnal folyósítani kell, amint a központi költségvetés likviditása azt lehetővé teszi - mondja ki a támogatott módosító, javaslat. A bizottság általános parlamenti vitára alkalmasnak találta a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényjavaslatot is. A törvényjavaslat újabb termékeket szeretne bevonni azok közé, melyekre környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. Eddig az üzemanyagokra már környezetvédelmi termékdíjat vetettek ki, mégpedig literenként 1 forint 20 fillért. A törvényjavaslat szerint a jövőben a csomagolóeszközökre (műanyagra, fémre, alumíniumra, papírra, üvegre stb.), valamint a hűtőberendezésekre is termékdíjat kell fizetni. A termékdíj-köteles áruk közé a törvényjavaslat bevonja a gumiabroncsokat is. „Bokros Lajos haza sem jöhetne...” Jogállami körülmények között Bokros Lajos már haza sem jöhetne Magyarországra pénzügyminiszterként azok után, ami a Budapest Banknál és az Agrobanknál történt - mondta Torgyán József, az FKGP elnöke a Péren tartott fórumot megelőző győri sajtó- beszélgetésen szerdán. A köztársaságielnök-válasz- tásról kijelentette: a Kisgazda- párt álláspontja szerint a köz- társasági elnököt a népnek kell választania. Az MTI érdeklődésére - ad-e esélyt arra, hogy az Országgyűlés igennel szavaz a Kisgazdapárt népszavazással kapcsolatos kezdeményezésére - Torgyán József elmondta: soha nem adott esélyt annak, hogy az állampárt az alkotmányos rendet betartja. A mostani kisgazda kezdeményezésás lehetőséget ad arra, hogy bebizonyítsuk: a jelenlegi hatalom mást mond és mást cselekszik. Majd rámutatott: az MSZP most parlamenti praktikákkal kívánja kijelölni a köztársasági elnök személyét, pedig programjában a nép által választandó köztársasági elnök mellett tette le a voksát. A vonatkozó törvény értelmében legkésőbb hétfőn kellene kiírni a népszavazást -hangoztatta a pártelnök de a jelenlegi hatalom nem meri vállalni a megmérettetést, nem meri a népszuverenitás rendelkezéseire bízni a kérdés eldöntését. Kovács Mihály továbbra is elnök Kovács Mihály továbbra is az Agrobank elnöke, aki részt vehet a pénzintézet igazgató- sági ülésein, és azokon elnökölhet.- A bankfelügyelet határozata az ügyvezetők kinevezéséről ugyanis az ő posztját nem érinthette. A bank vezetésében és a csütörtöki igazgatósági ülésen azonban vélhetőleg nem vesz részt, mivel újabb, most véget ért őrizetbe vétele nagyon megviselte, és otthon, családi körben piheni ki a fáradalmakat - mondta el Kunos Péter, az Agrobank igazgatóságának tagja szerdán az MTI-nek. Az ügy megmutatta, hogy a gazdasági rendőrség - most már ismételt - melléfogása milyen hatással lehet egy bankra és az egész pénzügyi rendszerre - mondta Kunos Péter. Az Agrobank betétkifizetéseinek bankfelügyeleti felfüggesztését egyértelműen Kovács Mihály letartóztatása váltotta ki - vélte a vezető. A felügyeleti intézkedésre annak ellenére került sor, hogy a bank likviditási helyzete ma lényegesen jobb, mint a bankvezetők múlt év novemberében történt őrizetbe vétele után volt. A pénzintézet tulajdonosai, az állam és a külföldi befektetői csoport minden vitát elrendezhetett volna a három hét múlva esedékes közgyűlésig, ha nem jön közbe a letartóztatás. A tárgyalások egyébként nem szakadtak meg, a külföldi befektetők levélben a tegnapi nap folyamán újabb ajánlatot tettek az államnak- mondta Kunos Péter. A bank igazgatósága csütörtöki ülésén a bankfelügyeleti intézkedésekkel kapcsolatos tennivalókat vitatja meg.- Egyre több dolog indokolja, hogy a kialakult helyzetet sürgősen rendezni kell- hangoztatta Kunos. - A bank csaknem 50 ezer lakossági és 11 000 vállalati számlát vezet. Ezen belül mintegy 2 000 nagyobb cég is számlát tart a pénzintézetnél. A cégek között akad közel 10 milliárd forintos évi forgalmú is. A betétkifizetések felfüggesztése miatt sokan a bérükhöz, ösztöndíjukhoz nem juthatnak hozzá, és vannak nagy cégek, amelyek rövid időn belül a fizetésképtelenség határára kerülhetnek. Debrecenben a Máltai Szeretetszolgálat számára ütközhet nehézségekbe a közétkeztetés finanszírozása, Békéscsabán pedig elmaradhat a sebészkongresszus, ha nem rendeződik az Agrobank helyzete - mondta Kunos Péter. (A lap 12. oldalán található képaláírás még a korábbi helyzetet tükrözi) A kormány bízik a pénzügyminiszterben A kormány érdemben megvizsgálja a Vállalkozók Országos Szövetségének a gazdasági stabilizációs csomaggal kapcsolatos kiegészítő javaslatait. Erre tett ígéretet Horn Gyula miniszterelnök, aki szerdán részt vett a VOSZ elnökségi ülésén. A tanácskozáson a gazdasági stabilizációs csomagtervet vitatták meg. A VOSZ javaslatai között felvetette a lakásépítés problémakörét, a feketegazdaság megszüntetését, a társadalombiztosítási önkormányzatok működését. Az ülést követő sajtótájékoztatón a miniszterelnök elmondta: részvételével jelezni kívánta, hogy a kormányzat szándéka továbbra is az, hogy széles körű párbeszédet folytasson az érdekvédelmi szervezetekkel, munkaadókkal és munkavállalókkal egyaránt. A kormánynak szüksége van arra, hogy megismerje a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek véleményét. Horn Gyula beszámolt arról, hogy a tanácskozáson a VOSZ elnöksége megerősítette a stabilizációs program szükségességét, bár a végrehajtás módszerét illetően ugyan nézetkülönbségek vannak. Ebben a kormány konzultálni kíván. A miniszterelnök úgy fogalmazott, ha a kormány elképzeléseibe beillenek a felmerülő javaslatok, hasznosítani fogják, azaz beépítik a programba. A miniszterelnök kijelentette: a VOSZ-tól azt várja, hogy legyen partner az érdekegyeztetésben és a pénzügyi stabilitás megteremtésében. A Vállalkozók Országos Szövetsége, más érdekvédelmi szervezetekhez hasonlóan, megkapta a kormány közös nyilatkozat-tervezetét az érdekegyeztetés tematikájáról és módszereiről. A mostani találkozón az elnökség ígéretet tett arra, hogy ezt tárgyalási alapként elfogadja és ellentétben más érdekvédelmi szervezetek eddigi nyilatkozataival, nem utasítja el azonnal. A VOSZ a tervezet bővítésére, tartalmi erősítésére törekszik majd. A munkaadói érdekvédelmi szervezet azért tesz így, hogy hangsúlyozza: közös érdek, hogy a társadalmi béke megmaradjon. Kérdésre válaszolva Horn Gyula elmondta: a Budapest Bank ügye miatt a kormány bizalma nem csökkent Bokros Lajos pénzügyminiszter iránt. Egyetértés volt abban is, hogy az ügyet vizsgálják ki. A pénzügyminiszterre még számos feladat megoldása vár. Tudni kell azonban - fogalmazott a miniszterelnök -, hogy a problémák többségét a kormány örökölte. Ilyen például az adós- és bankkonszolidáció ügye, amely befolyásolja a pénzintézetek stabilitását.
