Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-10 / 108. szám
/ 2 1995. május 10., szerda Belföld-külföld Román örökbefogadási törvény A román képviselőház megszigorította az örökbefogadási törvényt. A Rompres jelentése szerint külföldiek a jövőben csak olyan gyereket adoptálhatnak, aki állami intézmények gondozásában áll. Az örökbefogadás ezenkívül kizárólag az adoptáló szülők országának olyan állami intézményein keresztül bonyolítható le, amelyekkel az illetékes román állami bizottság megfelelő egyezményt kötött. A törvény értelmében öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatok Romániában azok a szülők vagy közvetítők, akik az örökbefogadás megkönnyítéséért pénzt vagy értéktárgyat fogadnak el. Rigai zsinagóga-gyújtogatók Alfreds Rubiks volt lett kommunista vezetőnek semmi köze a rigai zsinagóga ellen szombaton elkövetett merénylethez — közölte a politikus ügyvédje. Mint arról korábban már hírt adtunk, szombaton ismeretlen tettesek gyújtószerkezetet dobtak be egy rigai zsinagóga félemeleti ablakán. A bomba anyagi károkat okozott, de senki sem sérült meg. Hétfőn a „Rubiks-szabotázscsoport” vállalta a felelősséget a merényletért, és újabb robbantásokkal fenyegetőzött, egyebek között a Riga és Moszkva között közlekedő vonatokon. A bírósági eljárás alatt álló Rubiks ügyvédje abszurdnak nevezte az értesülést és kategorikusan cáfolta, hogy védencének köze lenne a történtekhez. Atomcsempész miniszterhelyettes ? A Stem című német magazin értesülései szerint egy orosz miniszterhelyettes is közvetlenül részt vett a tavaly augusztusi müncheni atomcsempészési ügyben. A hetilap csütörtökön megjelenő számának kedden előzetesen közétett összefoglalója a német nyomozó hatóságok információira hivatkozik, és azt állítja, hogy Viktor Szidorenko, a moszkvai atomenergiaügyi minisztérium miniszterhelyettese vitte volna a plutóniumért kapott pénzt Münchenből Moszkvába. Téhy, hőgy táváfy augusztus 10-érí SzidÖrenRo Möszk- vából Münchenbe ugyanazon a Lufthansa-gépen utazott, amelyen a csempész, Justiniato Torres Benitez a 363 gramm plutóniumot hozta. Torres és két társának ügyét szerdán kezdi tárgyalni a bajor tartományi bíróság. Menekülők Belgrád felé A horvát kézre került nyugat-szlavóniai Okucani Eszak- Boszniába menekült polgármestere kedden közölte: a szerb menekültek engedélyt kémek arra, hogy Szerbiába vagy Montenegróba menjenek tovább. „Amennyiben 48 órán belül nem kapunk választ a kérésünkre, a menekültek megindulnak Belgrád felé” — mondta Arán Dragicevic. A nemzetközi szervezetek szerint az észak-boszniai Banja Lukában mintegy 8000 menekült van. Csecsenföldi díszszemle Több orosz állást támadtak Groznijban keddre virradóra a csecsen szakadárok. Ennek ellenére az orosz egységek megtartották győzelem napi díszszemléjüket a csecsen főváros repülőterén. Mihail Jegorov tábornok, belügyminiszter-helyettes, a csecsenföldi orosz erők ideiglenes főparancsnoka beszédében arra szólította fel a csecsen felkelőket, hogy tegyék le a fegyvert, és szüntessék be ellenállásukat. Elrabolt ENSZ-alkalmazottak Ellenzéki fegyveresek elrabolták az ENSZ élelmezési segélyszolgálatának két alkalmazottját Dél-Szudánban — közölte a kartúmi belügyminisztérium hétfőn. Az olasz és a vietnami nemzetiségű személy bárkán szállított élelmiszert az arra rászorulóknak, amikor a Mozgalom Dél-Szudán Függetlenségéért nevű szervezet fegyveresei a bárkát útvonala megváltoztatására kényszerítették, majd hatalmukba kerítették azt. A belügyminisztériumi közlemény nem tesz említést az emberrablás időpontjáról. Amerikai döbbenet Az amerikai kormányzat döbbenettel értesült azokról az atrocitásokról, amelyeket orosz katonák követtek el a csecsenföldi Szamaskiban. Christine Shelly, a külügyminisztérium helyettes szóvivője hétfőn közölte, hogy a moszkvai amerikai nagykövetség az ügyben már kapcsolatba lépett az orosz kormánnyal, sürgetve a felelősök megbüntetését. Amerikai sajtójelentések szerint orosz katonák a hónap elején házak tucatjait gyújtották fel a megszállt Szamaskiban, és tüzet nyitottak fegyvertelen nőkre, gyermekekre és öregekre. A vérengzésben állítólag több mint száz embert lemészároltak. A parlament előtt a foglalkoztatási törvény Nyugdíj előtt munkanélküliség Az Országgyűlés megkezdte a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításának általános vitáját. Héthy Lajos munkaügyi államtitkár expozéjában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kormány szeretné átfogóan módosítani a törvényt, de a gazdasági megszigorítások miatt most a részleges változtatások mielőbbi beterjesztésére volt szükség. A törvényjavaslat célja a foglalkoztatáspolitikai eszköz- rendszer célszerűsítése. A tervezet fel kíván lépni azok ellen, akik külföldieket alkalmaznak engedély nélkül; őket az első esetben legalább a minimálbér ötszörösére kell megbüntetni. Újabb esetekben a büntetés mértéke tovább emelkedne. Az előnyugdíjazást felváltaná a nyugdíjbavonulás előtti munkanélküliség rendszere. Változna a pályakezdők segélyezése; a jövőben csökkenne ez a juttatás, mivel a passzív eszközöket aktív eszközökkel kell felváltani, hogy a pályakezdőknek érdeke legyen az elhelyezkedés. (Folytatás az l. oldalról) Móricz István igazgató kiemelte: — Régóta vártunk a bíróság kedvező döntésére. A nyíregyházi és a geszterédi vízműveket kapta meg cégünk. Az utóbbinál három Hajdú-Bihar megyei község is tulajdonhoz jutott. Kérem az ottani településeket, hogy a vagyonátadás technikai részleteit beszéljék meg az érintettekkel. A kedvező bírósági döntésben kiemelkedő szerepe van vállalatunk jogászának, Kalocsai Gábornak. Kérni fogjuk önkormányzati és miniszteri biztos kijelölését a vagyon zökkenőmentes átadásához. A Tiszamenti Vízművek igazgatója, Makrai úr munkásgyűlésen kijelentette, hogy a bíróság döntése törvénytelen volt, és mindent A törvénymódosítás lépéseket tesz arra is, hogy visszaszoruljon a feketegazdaság. Az államtitkár rámutatott arra, hogy az érdekegyeztető felek a módosítás több pontját is bírálták. Nem értettek egyet például azzal az elképzeléssel, hogy a jövőben csökkenjen a Munkaerőpiaci Bizottság hatásköre. A kormány ebben a kérdésben további egyeztetésekre készül, ezért — ha megállapodás születik a felek között — módosulni fog a beterjesztett javaslat. Mádi László (Fidesz) a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság kisebbségi véleményét tolmácsolta, amely szerint a kormányzat adós maradt az átfogó módosítással és bizonyos kérdésekben a centralizálásra készül. Füle István (MSZP) elismerte, hogy átfogóbb módosításra volna szükség, de a most beterjesztett változtatásokat szerinte a gazdasági helyzet indokolta. Az MSZP támogatja a szankciók szigorítását, a hatósági ellenőrzések hatékonyabmegtesznek — még a Legfelsőbb Bíróságon is —, hogy a vagyonátadást megakadályozzák. ; Kalocsai Gábor többek között elmondta: — Igen nehéz tárgyaláson nyertünk két minisztérium ellen. Anyagi és egzisztenciális okok miatt érthető, hogy a TV továbbra is ragaszkodik a vagyonhoz. A bírósági döntés jogerős és végrehajtható. A Legfelsőbb Bíróság csak abban az esetben függeszti fel a végrehajtást, amennyiben az ítélet végrehajtása megakadályozható. Király Sándor, Tiszalök polgármestere bejelentette: — Az önkormányzat képviselő-testületének tavaly januári döntése értelmében kérjük felvételünket a Nyíregyháza és bá tételét és a feketegazdaság elleni lépéseket. Helyes, hogy az önkormányzatok a pótköltségvetésből 3 milliárd forintot kapnak a közhasznú munkavégzés lehetőségeinek szélesítésére. Az MSZP támogatja azt is, hogy csökkenjen az érdekeltség a korhatár előtti nyugdíjazással kapcsolatban, a Munkaerőpiaci Bizottság hatáskörével kapcsolatos elképzeléseket azonban érdemes volna újragondolni. Szabó Rudolfné (SZDSZ) is elismerte, hogy a beterjesztett törvényjavaslat nem rendezi átfogóan az összes kérdést. A módosítások többsége helyeselhető, de bizonyos kérdésekben — például a pályakezdők alkalmazásának ügyében — a tervezet visszalép az eddigi szabályozáshoz képest. A képviselőasszony hangoztatta, hogy a legjobb segítség az lenne, ha hozzásegítenék a munkanélkülieket az elhelyezkedéshez szükséges végzettség megszerzéséhez. Helyes a kor- engedményes nyugdíj lehetőségének a szűkítése is. Térsége Víz- és Csatornamű Vállalat tagjai közé. A közgyűlés szabad kezet adott Móricz István igazgatónak, hogy a napi folyamatok tükrében a szükséges lépéseket megtegye, a döntéseket meghozza. A testület határozatokat is hozott. Egyhangúlag elfogadta, hogy a bírósági döntés által neki ítélt vagyont és a korábban a Tiszamenti Vízműveknél állományban lévő dolgozókat átveszik. Egy korábbi döntés alapján a cég a működtető vagyon fejlesztésére pénzt nem hagyott jóvá, a kialakult helyzet miatt ezt a tilalmat fel- oldták. Mivel a TV negatívan közelíti meg a vagyonátadás kérdését, ez ellen lépések kidolgozását is megkezdik. KvZ Agrobank: STOP (Folytatás az 1. oldalról) Kifizetési tilalmat rendelt el az Agrobanknál elhelyezett betétekre, illetve a május 8-i számlaegyenlegekre. Az ideiglenes tiltó intézkedések mellett korlátozó intézkedéseket hozott a bank egyéb pénzintézeti szolgáltatásaival kapcsolatban, és a bank élére két új ügyvezetőt rendelt ki. A bankfelügyeleti intézkedések célja a bank vagyonának, illetve a bankra bízott betétek jelenlegi értékének megőrzése, a banknál mutatkozó kockázatok és veszteségek növekedésének, illetve a fizetés- képtelenség bekövetkezésének megakadályozása. Az intézkedéseket az tette szükségessé, hogy az elmúlt napokban új és döntő jelentőségű információk jutottak a Bankfelügyelet tudomására a bank fizető- képességének romlásáról, a fizetésképtelenség és a bankra háruló károk veszélyének növekedéséről. Ezek alapján, az előzőekben említett intézkedéseken túl, a Bankfelügyelet vizsgálat indítását kezdeményezte a részvénytársaság vezető testületéi és ügyvezetői felelősségének megállapítására. Az Agrobankban 35 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező magyar állam nevében eljáró pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank elnökével együtt javaslatot készít a kormány 1995. május 11-i ülésére az Agrobankban kialakult helyzet megoldására. E javaslat alapján dönt a kormány az állami szerepvállalás módjáról annak érdekében, hogy az Agrobank működőképessége helyreálljon, és a betétesek hozzájuthassanak betéteikhez. Ebben a kormány számít az Országos Betétbiztosítási Alap és a pénzintézetek hathatós közreműködésére. Uj kezekben a vízművagyon Mit tudott a BBC a holocaustról? Richard Dimbleby, a BBC halhatatlan hírnévre szert tett haditudósítója 1945 áprilisában küldte immár legendás leleplező beszámolóját a szövetségesek által felszabadított náci haláltáborok szörnyűségeiről. A brit sajtóban azonban most olyan feljegyzések láttak napvilágot, amelyek bizonyítják: a brit közszolgálati rádió már 1943 előtt részletes értesülésekkel bírt a koncentrációs táborokban uralkodó állapotokról, ám ezeket a háborús kabinet sajtófelügyeletének politikája nem engedte a nyilvánosság elé tárni. A The Independent című vezető londoni napilap keddi száma kivonatokat közöl azokból a most előkerült archív iratokból, amelyek nem hagynak kétséget afelől, hogy a BBC szerkesztőségeiben pontosan ismerték az európai zsidóság kiirtására szőtt hitleri terveket. A cikk szerzője idézi a külügyminisztérium egyik memorandumára kézzel rótt széljegyzetet, amely arra inti a BBC szerkesztőit, hogy „a zsidó forrásokat mindig fenntartásokkal kell kezelni”. A Foreign Office egy másik kö- rözvénye szerint „a zsidók hajlanak arra, hogy túlzó képet fessenek a német atrocitásokról”. A külügy egyik megszólaltatott, korabeli vezető illetékese azzal indokolta a hallgatást parancsoló politikát, hogy London mindenáron nyugalmat kívánt a közel-keleti hátországban, s „nem akarta, hogy az arabok szemében a BBC a cionizmus szócsöveként tűnjék fel”. A szerző szerint egyébként a BBC szerkesztői annak idején maguk is hittel vallották, hogy a rádiónak nem feladata „a zsidóság nevében szólni”. A belföldi adások felügyelője, Sir Richard Maconachie 1943 áprilisában írásba is foglalta, hogy „az antiszemitizmus elleni bármilyen közvetlen fellépés több kárral járna, mint haszonnal”. A The Independent cikke szerint a BBC egyik külsős munkatársa, Paul Winterton már nyolc hónappal azelőtt személyes élményeket szerzett a haláltáborokról, hogy Dimbleby betette volna lábát Belsenbe. Winterton a Vörös Hadsereg alakulataival érkezett 1944-ben Majdanekbe, de — emlékező szavai szerint — beszámolóit Londonban ellenségesen fogadták, s orosz propagandának minősítették. A majdaneki tudósítások végül is adásba kerültek, de alapos szerkesztői nyírbálás után, s csak a külföldre sugárzó hullámhosz- szokon. A brit és az amerikai zsidóság képviselői már a háború után felrótták a szövetségeseknek, hogy jóllehet a negyvenes évek elején is pontosan tudható volt, mi folyik a koncentrációs táborok szögesdrótja mögött, politikai megfontolásokból mégsem tettek semmit több millió polgári személy módszeres legyilkolása ellen. Kertész Róbert (London)
