Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-10 / 108. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. május 10., szerda 3 Világnapi bemutatkozás A El a segíteni akarás Takács Zoltánná Ragó Zoltán Lengyel Károly Mátyás Sándor Ián kevés volt a propaganda a múltban, eltitkolták a szegénységet, és nem engedtek teret egy ilyen emberbarát szervezetnek. Teljesen új volt számomra, hogy ez a szervezet több mint száz éve önállóan működik Magyarországon. Őszintén örülök ennek a nyilvánosságnak. Első kapcsolatom a Vörös- kereszttel a romániai forradalom idejére esik, amikor is a segélyszállítmányok eljuttatásában segítkeztem. Takács Zoltánná tanár: — Konkrét kapcsolatom nem volt a Vöröskereszttel, de azt tudom róla, hogy az elesett emberek segítése az egyik fő feladata. Mint nemzetközi szervezet van jelen a katasztrófa sújtotta területeken, a háborús konfliktusokban. Sok ország tagja a szervezetnek, számukat száz és kétszáz közé saccolom. A magyar szervezet legfőbb feladata a szociálisan rászorultak segítése és a véradásszervezés. Mátyás Sándor, a MÓL Rt. nyírbogdányi gyárának munkatársa: — A Vöröskereszt segítőkész embereket gyűjt maga köré. Én harminc éve vagyok önkéntes véradó, de szerintem valahol minden embert meg lehet fogni erre a munkára. Az emberekben él a segíteni akarás, csak meg kell találni hozzájuk az utat. Tagja vagyok az üzemben működő szervezetnek, a mi cégünk maximálisan Hagyománnyá vált, hogy május 8-án, a vöröskeresztes világnapon Nyíregyháza sétálóutcáján megjelennek a Vöröskereszt munkatársai és önkéntesei, hogy nyilvánosan bemutassák a szervezet munkáját, egészségnevelési és a Vöröskereszt történetével foglalkozó totót adjanak a járókelőknek. Emellett megmérik az emberek vérnyomását, Béres-cseppet árusítanak kedvező áron, kiadványokat és egyéb, a Vöröskeresztet propagáló csecsebecséket árusítanak, gyűjtőládába adományokat gyűjtenek, hogy szaporítsák a „Vöröskereszt a bajban lévőkért” segélyalapot. Ottjár- tunkkor néhány embert megkérdeztünk, mit jelent számára a Vöröskereszt mint humanitárius szervezet. Lengyel Károly főiskolai hallgató: — Régen az állampárt részének tartottam, nem is foglalkoztam a létével. Számomra a rendszerváltozás után derült ki, hogy ez egy, a baj- fa ajutottak sorsán enyhíteni kívánó szervezet, példátlan nemzetközi háttérrel. Tatámogatja ezt a munkát, a véradómozgalmat különösen támogatja, és megbecsüli a véradókat. Jó példa ez arra, hogy a Vöröskeresztet nemcsak egyéneknek, hanem a gazdálkodó egységeknek is kell támogatni. Ragó Zoltán vöröskeresztes önkéntes, 17 éves tanuló: — Ebben az évben kerültem kapcsolatba a Vöröskereszttel. Munkájukat folyamatosan segítem sorsjegyárusítással, könyvterjesztéssel, támogatóbélyegek árusításával. Tudom, hogy az innen befolyt pénz a rászorultak segítését szolgálja. Kisgyerekkorom óta él bennem a segíteni akarás, úgy érzem, hogy erre ez a legmegfelelőbb közeg. F. Sipos József Megoldódik a záhonyi káosz? (Folytatás az 1. oldalról) A bizottság feladata a katasztrófák megelőzése, illetve a minősített időszakokban a rendkívüli helyzet felszámolása. Záhonyban még nincsen — de lehet — járványveszély, vagy például az átrakókörzetben történő robbanás miatt a mentő erők az autók tumultusa miatt nem tudják a kárterületet megközelíteni. A város lakói a lehetetlen állapotok miatt polgári engedetlenséget is kilátásba helyeztek. A bizottság rövid, közép- és hosszú távú döntéseket hozott, amelyeket felterjeszt az illetékes főhatóságok felé, amelyek a gondok megoldásában partnerek. Minél előbb bővíteni kell az átrakó kapacitását, ehhez javítani kell a személyi és tárgyi feltételeket. Növelni szükséges Záhonyban a vámosok és a határőrök számát. Még az idén meg kell kezdeni az átkelőhely bővítését és a határhoz vezető 4. számú főút szélességének növelését. A MÁV-nak törekednie kell a kamionforgalom vasúton történő kiváltására. A második lépcsőben szeretnénk elérni, hogy a záhonyi forgalom egy része, a feltételek kialakítása után, más határ- átkelőhelyekre terelődjön át, gondolok itt Beregsurányra és Tiszabecsre. Indokolt ebben az időszakban egy, a várost elkerülő útszakasz, valamint a Nyíregyháza—Ajak közütti új út megépítése. A záhonyi híd statikai megerősítése szóba kerül a közelgő ukrán—magyar kormányfői megbeszéléseken is. A harmadik beruházási szakasz során — ez egyelőre inkább óhaj — új hidat kellene építeni, és reménykedünk az autópálya határig történő megépítésében. Bajor Tibor képviselőt, Záhony korábbi polgármesterét kértük, hogy a fenti gondokról és kérésekről konzultáljon a miniszterelnökkel. Dr. Gyurkovics Sándor államtitkár hozzászólásában elmondta: — A minisztérium gyakorlati segítsége abban nyilvánul meg, hogy egy év múlva elkezdődik Záhonyban egy bekötőút építése, ehhez területet kérünk az önkormányzattól. Az idén pedig szélesítjük a főút határhoz vezető szakaszát. Kötelezettséget vállalunk, hogy a két kormányfő találkozása után a szükséges megállapodásokat megkötjük az ukrán szervekkel. A híd tulajdonjogi vitájában egyelőre eltérőek álláspontjaink. — A záhonyi határforgalmi kirendeltség még ebben az évben jelentős személyi megerősítést kap — tájékoztatta a jelenlévőket Kiss Kálmán vezérőrnagy, a határőrség rendészeti főigazgató-helyettese. — Kormányközi bizottság javasolta a kormánynak a záhonyi átkelő bővítését, ami 800 millió forintba kerül, és még idén megkezdődik — tudtuk meg Nagy János ezredestől, aVám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának helyettesétől. Kiépül két kamion- terminál is. Beregsurányban is még ebben az évben indul egy 500 millió forintos beruházás, amely befejezése után megnyílik a másik kapu a kamionok számára Ukrajnába. — A Záhonyt fenyegető közbiztonsági katasztrófát nem szabad lebecsülni — mondta Bökönyi István ezredes, az ORFK rendészeti főigazgatóhelyettese. A rendőrség vezetése megvizsgálja, hogyan tud ideiglenesen, később véglegesen a közrend és közlekedés biztonságának megóvásában segíteni. Háda Imre reményét fejezte ki, hogy e bizottsági ülés és azt ezt követő intézkedések Záhony lakóinak eddig borzolt idegrendszerét megnyugtatja. KvZ „Földrengés” a határ mellett Gyakorlat Kárpátalján Lapunk egy korábbi számában már tájékoztattuk olvasóinkat, hogy Kárpátalja polgári védelmi törzse — két év után — a második olyan polgári védelmi gyakorlatát tartja, amelyen nem háborúk, hanem békekatasztrófák következményeit számolják fel a mentő erők. A rendezvényre magyar polgári védelmi — elsősegélynyújtó, ellátó, hegyi- mentő, kutyás sérült- és halottkereső — alegységeket is meghívtak. A napokban megyénkben járt Sz. Korpancsenko alezredes, Kárpátalja polgári védelmi parancsnokságának törzsfőnöke, akit a gyakorlat menetrendjéről kérdeztünk. — Azért rendezünk két év után ismételten békekatasztrófák következményeit felszámoló gyakorlatot, mert az eltelt időben igyekeztük feldolgozni az ez irányú nemzetközi tapasztalatokat, és felszereléseink egy részét is modernebbekre cseréltük ki -— tájékoztatott az alezredes úr. — Az elméletet a lakosság, a társszervek és a mentő erők felkészültségének színvonalát csak egy éleshez hasonló helyzetben tudjuk lemérni. A gyakorlatot nagy (köztük magyar) erők bevonásával június 2-án rendezzük meg hat helyszínen, és az alapbeállítás mindenhol egy földrengés, illetve annak következményei. Az esemény után összeül a megye védelmi bizottsága, és a polgári védelmi parancsnok jelentést tesz a kialakult helyzetről, a rendelkezésre álló erőkről, eszközökről. Az első helyszín Kárpátalja és Szlovákia egyik határátkelő-állomása, ahol a föld mozgásának következtében egy veszélyes anyagot szállító tartálykocsi felborul. A területet ki kell ürítenünk, a sérülteket el kell látni és a környékről el kell távolítani a mérgező anyagot. A földrengés Ungváron a szállodát sem kíméli, tűz üt ki.,A tűzoltók eloltják a lángokat, az épületben tartózkodó összes személyt ki kell menekíteni. Itt a szabolcsi hegyimentők is szerephez jutnak. Utóbbiak feladatát — a személyzettel és a vendégekkel együtt — a valóságban is végrehajtjuk. A következő hely a csapi vasútállomás, ahol egy vegyi anyagot szállító szerelvény borul fel, ahol szintén fel kell számolni a tragédia következményeit, helyre kell állítani a sínpályát. Egy magas lakóház is a földrengés áldozata lesz, ahonnan ki kell a lakókat menteni és elsősegélynyújtásban kell őket részesíteni. Mindegyik katasztrófa helyszínén találnak a mentő erők sérülteket, ezért az ungvári kórházat át kell alakítanunk, hogy a sebesülteket befogadják és ellássák. A Latorcán átvezető kőolaj- vezeték is megsérül, szennyeződik a folyó. A kárelhárításban már olyan eszközöket, műszereket alkalmazunk, amelyeket a magyar szakemberek mutattak be nekünk két évvel ezelőtt. ■— Miért hívták meg a szabolcsi polgári védelmi erőket? — A magyar polgári védelmet még mindig korszerűbb eszközökkel, műszerekkel szerelik fel, mint nálunk. Szeretnénk elöljárónknak ezeket mintegy pozitív példaként bemutatni, hogy mire lenne szükségünk az optimális munkavégzéshez. A másik oka a közös gyakorlatnak, hogy mivel a katasztrófák nem ismerik az államhatár fogalmát, az együttműködést, a közös gyakorlást jobb először nem éles helyzetben kipróbálni. Korpacsenko alezredes véleménye szerint egy rendkívüli helyzetben a lakosságnak és az egymást segítő erőknek a határt át kell lépniük. Bánhegyi János alezredest, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság rendészeti igazgatóhelyettesét kérdeztük: — Hogyan készül ilyen helyzetre a határőrség? — A határőrség a társszervekkel közösen a különböző rendkívüli helyzetekre együttműködési megállapodásokat kötött és terveket dolgozott ki. Katasztrófahelyzetben az állampolgárok védelme érdekében, a kialakult helyzettől függően, részleges vagy teljes határzárat is elrendelhetünk, hogy senki se tudjon a veszélyeztetett területekre bejutni. Természetesen, ha indokolt, mind a lakosoknak, mind a mentő erőknek és eszközöknek biztosítjuk a gyorsított átlép- tetés lehetőségét — akár ideiglenes átkelőhelyek megnyitásával is —, mindezt az ukrán kollégákkal és a vámosokkal egyeztetve. KvZ
