Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-05 / 80. szám
2 H 1995. április 5., szerda KULFOLD-BELFOLD UJ KELET hírügynöksé «»jelentik Felhívás demonstrációra A Honvédségi Dolgozók Szakszervezete felhívást tett közzé kedden, amelyben arra szólítja fel tagságát és minden vele rokonszenvező szervezetet és személyt, hogy csatlakozzon a közalkalmazottak május 1-jei demonstrációjához. A szakszervezet így kíván tiltakozni több ezer honvédségi közalkalmazotti munkahely megszüntetése ellen, és harcolni az alacsony bérek emeléséért. Előrehaladás a Vasúti Érdekegyeztető Tanácsban Április 4-én, kedden a Vasúti Érdekegyeztető Tanácsban folytatódtak a tárgyalások az új kollektív szerződésről. A felek megegyeztek a MÁV Rt. által már korábban többször előterjesztett következő javaslatokról: az új kollektív szerződés hatálya, felépítése; a szerződés megkötésének, módosításának, felmondásának kérdései; a szerződéshez szorosan kapcsolódó függelékek ügye; a munkáltató és az érdekképviseletek közötti kapcsolatokat. a szakszervezeti tevékenység elismerését és segítését rögzítő alapelvek; a szakszervezetitisztségviselőknek járó munkaidőkedvezmény feltételei; a Vasúti Érdekegyeztető Tanács működésével összefüggő kérdések. A tervek szerint szerdán szakértők folytatják a munkát, majd csütörtökön folytatódnak a tényleges tárgyalások. Magyar katonai ellenőrök Ukrajnában Magyar vezetésű katonai csoport hajt végre ellenőrzést Ukrajnában április 4-e és 7-e között az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés keretében. A HM sajtóirodáján elmondták, hogy az egyik ukrán katonai objektumban ellenőrzik a harci technika mennyiségét és a személyi állomány létszámát. Az ellenőrző csoportban három kanadai katona is részt vesz. Tarom-gép kényszerleszállása Varsóban A román légitársaság egyik BAC 111 -es típusú repülőgépe kedden délután sikeres kényszerleszállást hajtott végre a lengyel főváros repülőterén —jelentette a PAP. A LOT lengyel légitársaság szóvivője elmondta: a Bukarest és Koppenhága közötti közvetlen összeköttetést biztosító menetrend szerinti járaton 21 utas tartózkodott, akiket a biztonsági személyzet vészhelyzetnek megfelelő módon menekített ki a földet ért repülőgépből. Magyar—szlovák alapszerződés Amerikai források közlése szerint nem szándékosan komponálták meg úgy a NATO kibővítésével kapcsolatos politikát, hogy az hozzájáruljon a közép-európai etnikai feszültségek csökkenéséhez, de kétségkívül elégtétellel tölti el őket a nem várt siker— írta keddi számában a The Washington Times. Hozzáfűzte: washingtoni kormánykörökben úgy vélik, hogy a NATO-tagság csábítása szemlátomást régi kelet vitáik lezárására ösztönzi a közép-európai országokat. Hidverés a politika felé? Fekete kilátások A kormány április közepén tárgyal a feketegazdaság és általában a gazdasági bűnözés visszaszorítására teendő lépésekről. Ezek mintegy kiegészítői — bizonyos értelemben „ellensúlyai” is lesznek a március 12-én bejelentett szociális megszorító intézkedéseknek. Egyrészt hivatottak bizonyítani, hogy a kormány nemcsak a legkönnyebben „sanyargathatókra” súlyt le, hanem elszánta magát a sokak által követelt általános rendcsinálásra, másrészt az eddig kiesett adó, vám és egyéb állami jövedelmek sokmilliárd forintjával is javítani akarja az állam- háztartás helyzetét. A köznyelv, a sajtó, de gyakran a politika is egy fogalomként a „fekete- gazdaság” címszó alatt kezeli a gazdasági bűnözés szerteágazó jelenségeit. Legalább a közgazdászok azonban határozott különbséget tesznek: rejtett vagy feketegazdaságon a valóságosan új értékeket létrehozó, de a legalitás és az azzal összefüggő közterhek — adó, vám, illeték, társadalombiztosítási járulék — alól kibújó termelő, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet értik. Becslések szerint ma így keletkezik a magyar nemzeti össztermék (GDP) 20—30 százaléka, és ehhez jönnek még a „klasszikus” gazdasági bűnözés, például a korrupció vagy a táppénzcsalás révén forgó milliárdok. A gazdasági bűnözés e két ága természetesen összefonódik. A belügyminiszter által vezetett nemzetbiztonsági kabinet csütörtöki ülése után közölték: az eddiginél jobban összehangolják a rendőrség, a vámőrség, a határőrség és az APEH munkáját. Ezt szolgálja a még a Boross-kormány idején létrehozott, de hónapok óta nem működő gazdaságvédelmi koordinációs bizottság munkájának a felújítása. Ennél sokkal többet egyelőre nem tudni a „Bokros programban” is kilátásba helyezett energikus és hatékony intézkedésekről. Legfeljebb annyit, hogy 2 és fél milliárd forinttal — feltehetőleg jónéhány alkalmazottal — megerősítik a gazdasági bűnüldöző szerveket. Ugyanakkor egyelőre nincs döntés például arról, hogy az adóhivatalt esetleg nyomozati jogkörrel lássák el, és vita van a titkosszolgálatok fel- használásáról, vagyis olyan lépésekről, amelyeket sokan -— köztük Bokros Lajos pénzügyminiszter — szükségesnek tartanak a gazdasági bűnözés érdemi visszaszorításához. Az előző évtizedek, a diktatúra tapasztalatai nyomán a — belügyminisztert adó — Szabaddemokraták Szövetsége is ellenzi ezt. Az adóhivatal nyomozati jogköre, amelyhez a leglényegesebb eszköz az adóbevallásokon szereplő személyi szám lenne, az alkotmány jelenlegi előírásában és a személyi szabadság felett gondosan Őrködő Alkotmánybíróság korábbi határozataiba ütközne. (Egyesek szerint ez az oka annak, hogy az MSZP az utolsó pillanatban visszalépett attól az ötpárti alkotmányozási megállapodástól, amely minden módosítást az ellenzék — legalább részleges — egyetértéséhez kötne). A vitákban az elmúlt napok két nyomós érvet is hoztak. Az egyik az „olajezredesek” ügyében hozott elsőfokú ítélet. Az egyelőre valójában kibogozhatatlannak tűnő olajüzlet az elmúlt években az egész magyar gazdaságot behálózta, kimutathatóan összefonódva a bűnözés egyéb szervezett — s egyre inkább nemzetközi — ágazataival, például a csempészettel. Minthogy pedig óriási pénzekről van szó, a rendőrség szerint egyik kiváltója lett a bűnbandák közti fegyveres leszámolásnak, például a dél-magyarországi gyilkosságsorozatoknak. Az olajügyek másik szála viszont a politikához vezet, minthogy — egyelőre csak feltételezések szerint — az „olajmilli- árdokból” jutott a tavalyi választási kampányra készülő pártoknak. Nagy port vert fel, amikor — alig egy hete a Népszabadságnak adott interjúban — a posztjáról éppen távozó titkos- szolgálati miniszter, Katona Béla azt állította, megkezdődött a hidverés a feketegazdaság és a politikai szféra között. A politikus arra is utal. hogy az új nemzetbiztonsági törvény elfogadásának késleltetése mögött ez is meghúzódhat. Noha sokan azonnal tiltakoztak, a nyilatkozatokban, elemzésekben egyre többen utalnak Olaszországra, a szervezett bűnözés és a politika ottani végzetes összefonódására. A rendőri, titkosszolgálati eszközök felhasználása tehát továbbra is előtérben marad, de a költségvetési bevételekért folytatott harcban a gazdasági szakemberek ennél fontosabbnak tartják, hogy a feketegazdaságot próbálják meg legális csatornákba terelni, leválasztani a bűnözésről. Ennek legfontosabb módja valószínűleg az adóterhek enyhítése, s a sok vállalkozó számára a szinte elviselhetetlen társadalombiztosításijárulék mértékének a csökkentése lenne. Szociológusok azonban arra is rámutatnak: a rejtett gazdaság „kifehérítését” megnehezíti, hogy Magyarországon ma tömeges jelenség a „kényszervállalkozás”, vagyis a munka vagy egyszerűen tisztességes megélhetés nélkül maradók kontár termelő és szolgáltató tevékenysége, utcai üzletelése. Számunkra jelenleg nem igazi választási lehetőség a biztonságot — adott esetben orvosi ellátást és majdan nyugdíjat is — adó, ma azonban csekély jövedelmüket megcsapoló legalitás. Hajdú András Dr. Oláh Albert nem távozik az összeférhetetlenségi?) miatt Nemrégiben hosszabb írásban foglalkoztunk a pénteki megyegyűlésen várhatóan szóba kerülő összeférhetetlenségekről. Akkor a két alelnök- kel különböző okok miatt nem sikerült szót váltani. Hamvas László egyelőre nem kíván nyilatkozni, de szavát adta, hogy a megyegyűlés után az Új Kelet olvasóival megosztja véleményét. Dr. Oláh Albert nem várt péntekig, érdeklődésünkre hétfőn este a következőket mondta: — A platform részéről vetődött fel az én összeférhetetlenségem is, aztán kiderült, hogy a platformnak ehhez semmi köze. Az összeférhetetlenségem vizsgálgatása, kutatgatása néhány sértődött, néhány nem kielégített ember ügye. Ebben súlyos választási kudarcok játszanak szerepet, mintsem valós szakmai indokok. Soha nem szerettem a személyeskedést, az ilyen ügyektől mindig elhatároltam magam. Nem hiszem, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elmaradottságának megszüntetését, mielőbbi felzárkóztatását az ilyen ügyek segítik elő. Tagadhatatlan, hogy az első megyegyűlésen sok minden nem úgy sikerült, ahogy azt sokan várták, elképzelték. Nem úgy sikerült az alel- nokök választása sem, ahogy azt néhá- nyan hitték. Tagadhatatlanul szerepem van abban, hogy az SZDSZ bement a koalícióba, sőt — bárki utánaszámolhat — a párt a többség egyik alappillére. A decemberi önkormányzati választásokon én voltam a párt városi listavezetője, talán nem szerénytelenség azt állítani, az általam hozott szavazatok jelentős szerepet játszottak abban, hogy az SZDSZ hat fővel képviselteti magát a megyegyűlésben. A tárgyalások alatt nem is volt vita a személyemmel kapcsolatban, ezt mindenki elismerte, elfogadta. A SZDSZ súlyának megfelelően kapta a társadalmi alelnöki pozíciót, és személyemet jelölte annak betöltésére, amit a közgyűlés el is fogadott. Egyébként amikor meghallottam, hogy a szintén kisvárdai dr. Darvai Sándor úr bejelentette a napirend és a közgyűlés megnyitása előtt a platform megalakulását, és felszólalt az összeférhetetlenséggel kapcsolatban, szégyelltem magam, mint kisvárdai. Szerencsére pont nem voltam a teremben, mert a városunkban élő neves kutatót, Béres Józsefet kísértem ki a köszöntése után. Négyen vagyunk Kisvárdáról és többen arról a vidékről a megyegyűlésben. Ha összefognánk, tudnánk a Felső-Tisza-vidék érdekeit képviselni. Az előző megyegyűlésben működtek a régió-érdekképviseletek. Nekünk is inkább össze kellene fogni a Felső-Tisza- vidékért, mintsem a választási kudarc miatt acsarkodni egymásra. — Miután a platform ügyesen elhatárolta magát az összeférhetetlenségi kérdésektől, az olvasók számára úgy is tűnhet, hogy most ez az egész csak az újságírók kitalációja, és ők akarják a két alelnököt megingatni pozíciójukban. Valóban erről van szó? — Szó sincs erről. Az újságírók nagyon korrektül viselkednek ebben az ügyben. Csak azt írják, ami történik. Nem igaz, hogy ezt az ügyet a sajtó fújta fel. Valóban van összeférhetetlenségi kérdés. Ebben az egész ügyben azonban felmerült egy rendkívül sajnálatos dolog is. Konkrétan a megyegyűlés jogi, ügyrendi bizottságának főszereplésére gondolok, akik igyekeznek az összeférhetetlenség kérdését saját akaratukból felgyorsítani, a megyegyűlés véleménye nélkül megoldani. Ez a demokráciában nem így működik. A megyegyűlésnek kell felhatalmazást adni részükre, és nem nekik, a saját szakállukra vizsgálódni, véleményt formálni és azt kinyilvánítani. Úgy gondolom, hogy olyan ember nem vehet részt a majdan felállítandó bizottságban, akinek már most véleménye van. Egyébként minden megyében van hasonló eset, mindenki tudja, hogy éppen ezért készülőben van a jogi szabályozás megváltoztatása. Mindenesetre érdekes, hogy amikor egy országgyűlési képviselő lehet polgármester, a parlament két bizottságának tagja, elnöke, sőt egy időben a megyei közgyűlés több bizottságának tagja és elnöke, én, mint polgármester nem lehetek a megyei közgyűlés társadalmi alelnöke. Ez egyértelműen személyeskedés. Lassan kezdem úgy érezni. hogy erre a méltatlan vitára nekem semmi szükségem. Nekem a megye érdeke a legfontosabb, lehetőleg pártszempontok nélkül szeretnék dolgozni. Mellesleg szerintem a platformban is rájöttek arra, hogy egy-két ember a személyes ambícióit rajtuk keresztül akarja elérni, ezért is határolták el magukat a korábbi nyilatkozóktól, a személyeskedésektől. — Arról persze szó sincs, még ha az előbbi mondatai azt is sugallnák, hogy a támadások miatt lemond az alelnöki posztról, és „egyszerű” közgyűlési tagként teszi a megye érdekében a dolgát tovább? — Nem tervezem a lemondásom, önszántamból nem válók meg az alelnöki tisztségtől. Nem hatalomvágyból vállaltam ezt a pozíciót, a tenni akarás vezérelt. — Az emberek nehezen értik meg a Megyegyűlés többségének belső harcát, hiszen a platform is a többség tagjaiból alakult. Kívülről úgy tűnik, hogy csak a pozíciók szétosztásáig volt meg a többségben az egység. Önnek erről mi a véleménye? Hogyan tud emberileg és szakmailag azon a társaival együtt dolgozni, akik Ónt támadják? — Nekem korábban is az volt a véleményem, hogy kell egy fél év, amíg összerázódunk. Most is így látom. Arról fogalmam sincs, hogy a polgári szövetséget alkotó pártok csatlakozásunk előtt miben állapodtak meg egymással, kinek mi lett felajánlva, beígérve. Amikor mi megállapodtunk, kristálytisztának tűnt minden. A szavazáskor mindenki tartotta magát a megállapodásokhoz, a polgári szövetség szilárd egységet mutatott. Sajnálatos, hogy a bizottságok létrehozásával, tanácsnoki helyekkel sem sikerült mindenki vágyai szerint dönteni. — A többségi koalícióban kialakult széthúzás akár oda is vezethet, hogy pár hónap múlva az MSZP alkothat többséget a megyegyűlésben? Ennek megvan az Önök számára a valós veszélye, hiszen jelenleg a megyegyűlés többségét több, pár főt megjelenítő szatellitpárt alkotja. — Fikciók a politikában nincsenek. Remélem, megtaláljuk a közös utat. Bízom abban, hogy az első nyilatkozatokból mindenki tanul. Az előbb említett veszély fennáll. Egyébként meg merem kockáztatni, hogy jobb lenne ezt a megyegyűlést kisebbségben kormányozni, és nem újabb igényeket kielégíteni, újabb és újabb engedményeket tenni. Ez ugyanis nem szolgálná a megye javát. A következőket most először mondom el, és nem félek kijelenteni: ha észreveszem, hogy ez utóbbi történik, hogy a többségi koalícióban csak bizonyos emberek személyes ambíciójának kielégítéséről van szó, és nem a megye érdekében való tenni akarásról, akkor lemondok megyegyűlési tagságomról. Akkor ott rám semmi szükség — summázta véleményét beszélgetésünk végén Dr. Oláh Albert. Száraz Attila
