Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-08 / 83. szám
6 1995. április 8., szombat HÉTVÉGÉ UJ KELET Család Ahol már nincs apu és anyu A friss, tavaszi szél lágyan simogatja az arcomat, ahogy kiszállok a kocsiból. Lenyomom a kilincset, s a kis kertes ház kapuja kinyílik előttem. Tétován teszek néhány lépést, mígnem János bácsi a zöldséges kertből integetve beljebb invitál. — Jöjjön csak bátran, a feleségem már nagyon várja magácskát. Bekísérem a házba, aztán csak beszélgessenek nyugodtan, kettecs- kén. Az előszobaajtón frissen keményített függönyök, a csempe csak úgy ragyog a tisztaságtól. Mária néni két kezét a kötényébe törli, és kisiet elénk a konyhából. — Éppen az ebédet tettem oda, hadd pötyöigjön a húsleves, míg mi a szobában vagyunk — szabadkozik, és megindul előttem, hogy az utat mutassa. Az első, ami az ízlésesen berendezett szobában a szemembe ötlik, egy gyászkeretes fénykép, melyről boldogságtól sugárzó pár néz ránk. — A lányom és a vejem — emeli fel a néni a képet, s végiggördül arcán egy könnycsepp. — Már majdnem négy éve halottak. Leülünk az öblös fotelekbe, és háziasszonyom szomorúan mesélni kezd. — Annyira szerették az életet, s mégis annyira fiatalon mentek el. Mária 36 éves volt, Zoltán, a férje 38. — Ne szaladjunk annyira előre az időben. Tessék nekem azokról az időkről beszélni, amikor még együtt volt az egész család — kértem. — Látja, milyen buta vénasszony vagyok. Egyik gondolatról a másikra ugrok. Ne haragudjon rám ezért, de még mindig nagyon nagy a fájdalom. Tehát legokosabb lesz, ha az elején kezdem. Mária a legkisebb gyerekünk volt. Van egy másik lányom, és egy fiam is. Úgy jöttek ők egymás után, mint az orgonasíp. Mária mindig szorgalmas, jó tanuló volt. Jelessel érettségizett, majd elvégezte a tanárképző főiskolát. Az utolsó évben ismerkedett meg Zoltánnal. Szerelem lett a dologból, majd később esküvő. Mi is nagyon megkedveltük a fiút a párommal. — Az unokák azonban, ha jól tudom, elég későn jöttek. — Szomorúak is voltunk emiatt. A lányomnak középiskolás korában volt egy kis nőgyógyászati problémája, s bár évek teltek el azóta, csak nem akart teherbe esni. Ötévi házasság után aztán megszületett Anna, majd a kis Tamás. — Együtt tetszett élni a fiatalokkal? — Minden gyerekemnek saját háza van. Illetve nekik már csak volt. A ház ára most gyámhatósági takarékban várja, hogy a két kis árva felnőjön Mária néni fájdalmasan felsóhajt, és szemét ellepik a könnyek. — Mi történt a gyerekek szüleivel? — kérdem óvatosan, s nagyot nyilall a szívembe, miközben az idős asszony meggyötört arcára nézek. — Autóbaleset érte őket. Szeptember 10-én lesz négy éve, hogy megtörtént a tragédia. Még most is látom őket, ahogy integetve kigurulnak a kocsival a kapun. Valami ünnepségre voltak hivatalosak, de a gyerekeket nem akarták magukkal vinni. A két kicsi itt maradt, ők pedig elmentek... Örökre elmentek... Az út egy kicsit nyálkás volt az esőben lehullott levelektől. Máriáék szabályosan haladtak az úton, amikor a velük szembe jövő autót egy kamion hirtelen előzni kezdte. Biztos vagyok benne, hogy Zoltán minden tőle telhetőt megtett, hogy elkerüljék az ütközést. De hát mondja, mennyi esélyük lehetett egy akkora monstrummal szemben? Zoltán a helyszínen meghalt, Mária még két napot szenvedett a kórházban. — Hogyan tetszett értesülni a borzalmas hírről? — A lányomék csak néhány utcával laktak lejjebb nálunk. A rendőrök először oda mentek ki, ott aztán a szomszédok útbaigazították őket. A két gyerek szerencsére már aludt, így nem látták, hogyan omlunk össze a hír hallatára az urammal együtt. Az első sokk után áthívtam a szomszéd- asszonyt a gyerekekhez, és a kórházba rohantam, a férjem pedig a nász- asszonyékhoz és a másik két gyerekünkhöz. Máriát borzalmas állapotban találtam. Az intenzíven feküdt, a testéből csövek lógtak ki. Az én vérem volt, mégis hálát adtam az istennek, hogy magához szólította őt. Még azon az éjszakán behívott magához a főorvos, és őszintén megmondta, hogy nincs semmi remény. Két nap múlva a lányom borzasztó kínok között hagyta itt ezt a világot. — Mikor mondták meg a gyerekeknek, hogy a szüleik nem jönnek vissza többé? — Csak a temetés után. Egyszerre búcsúztattuk a lányomat és a vejemet. A gyerekeket átvitték a fiamék, ahol jól elvoltak a velük egykorú két kisfiúval. Amikor kicsit magunkhoz tértünk, összeült a család, mert el kellett dönteni, mi legyen a kicsikkel. Éva lányom és a menyem is felajánlották, hogy gondjukat viselik, de mi az urammal ragaszkodtunk ahhoz, hogy nálunk maradjanak. Csak így tudtuk elviselni a borzalmas fájdalmat. Megbeszéltük a nászasszonyékkal is a dolgot, és ők egyetértettek velünk. Mindketten szívbetegek, nem tudtak volna állandóan az örökmozgók körül ugrálni. Hazahoztuk a gyerekeket, de a neheze még csak ezután következett. Egyre gyakrabban követelték a szüleiket, így bárhogy is fájt, meg kellett mondani az igazat, mégpedig úgy, hogy azt egy hat- és egy négyéves gyerek is megértse. — Hogyan fogadták a hírt? — Mindketten keservesen zokogtak. Anna már átélte néhány hónappal korábban a dédi halálát, s ha nem is értette tisztán, mi történt, azt megérezte, hogy anyu és apu nem jön többé. Tamással sokkal nehezebb volt. Napjában százszor is sírva kérdezte, hol van az ő mamikája. Senkinek sem kívánom azokat a hónapokat, de a karácsonyt sem. Hiába volt a sok színes játék, a forró ölelést egyikőnk sem tudta pótolni. — Az élet azonban megy tovább. Hogyan élnek most? — A gyerekek lassan megnőnek. Annácska már 10 éves, Tomi 8. Mindketten iskolába járnak, és elég jó tanulók. Minden második hétvégét Márta nagyinál töltik. Mára már úgy érzem, újra kiegyensúlyozott, boldog gyerekek. Sokat beszélgetünk a szüléikről, s ma már tudják ők is, valójában mi történt. Minden héten kimegyünk a temetőbe, s a sírnál gyakran kémek, meséljek nekik arról, milyenek voltak a szüleik. Sikli Virágvasárnap — Nagyhét Virágvasámap — vagy ahogyan legújabban Európa-szerte is nevezik, a Pálmák vasárnapja — egy héttel előzi meg a húsvétot. A kereszténység ezen a napon a Jeruzsálembe bevonuló/ézwsra emlékezik, akit hívei királynak kijáró hódolattal, pálmaágakkal köszöntöttek. Virágvasárnapi szokás a templomi körmenet mellett a pálmaszentelés, s ahol e növény nem él meg, ott — mint nálunk is — a fűzfabarka-szen- telés járja. A fűz leveles ága ugyanis a pálmafáéra emlékeztet. Ráadásul a két növény az ősi zsidó hagyományban is összefonódik: a sátoros ünnepi felvonuláson a zsidók pálmaágból, fűzből és mirtuszból font thürszoszt hordoztak. Virágvasárnap — lényegében a húsvétot megelőző hét nap, a nagyhét első napja. A nagyhét kiemelkedő időszaka a három szent nap (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Nagycsütörtököt az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének emlékére ülik meg. Ezen a napon van a püspöki székesgyházakban az olajszentelés (azoknak az olajoknak a megszentelése, amelyeket a szentségek kiszolgáltatásánál egész éven át használnak), a lábmosás, annak emlékére, hogy az evangéliumok szerint Krisztus e napon mosta meg apostolainak a lábát. A pápa 13 fehérbe öltözött papnak a lábát mossa meg (a 13. Pál apostolt jelenti). Ekkor van még az oltárfosztás: mindent leszednek az oltárról, csak a gyertyatartókat és a keresztet hagyják ott Jézus szenvedéseinek és ruháitól való megfosztásának szimbolizására. Nagypéntek a Krisztus szenvedésére és halálára való emlékezés ünnepe, amelynek kiemelkedő része a kereszt imádása. Az ünnep nagypéntek estétől nagyszombat estig tart. Nagyszombat már a húsvéti örömünnep, a feltámadás ünnepének a kezdete. (L. Gy.) Nyuszi ül a fűben. Egy kis húsvéti előzetes (Fotó: Harascsák Annamária) A kisgyermek táplálkozásáról (II.) Mivel a fejlődő szervezetnek sok fehérjére van szüksége, így fontos, hogy a gyereknek minden étkezésnél adjunk legalább egyféle fehérje tartalmú ételt. Miben is van sok fehérje? Tyúk-, bárány-, marha-, sertéshús, hal, tojás, sajt, dió és a hüvelyesek. Kapjon a gyerek sok tejet és tejterméket, mert abban is bőven van fehérje. Ne fölözzük le a tejet, mert így csökken a tápértéke, valamint vitamin- és fehérjetartalma. Sertés- és marhahús helyett inkább csirkét és halat tálaljunk, mert ezek nem tartalmaznak telített zsírsavakat. A gyümölcsöt és a zöldségféléket ne daráljuk meg, mert így csökken a C-vita- min-tartalmuk. Napjában legalább négyszer adjunk gyümölcsöt vagy zöldséget a babának, akár főétkezésekre, akár uzsonnára vagy tízóraira. Édesség helyett kínáljunk inkább gyümölcsöt vagy cukormentes joghurtot, csokoládé helyett krumplicukrot. Kevés kekszet, süteményt adjunk, mert ezek csak rövid időre csillapítják az éhséget, és a gyermek egyre többet szeretne enni belőle. Vannak olyan ételek is, amit nem ajánlatos kicsi gyermekünk elé tálalni. Lássuk csak, melyek ezek. Mivel a csecsemő veséje még nem elég fejlett, ne adjunk neki sós, fűszeres ételeket. Kerüljük a cukros italokat is, mert azok már akkor szuvasodást okoznak, amikor az apró fogak még ki sem bújtak. A zsíros vagy füstölt hal és hús telített zsírokat tartalmaz, épp ezért gondot jelentenek az apró kis pocaknak, éppúgy, mint az éretlen gyümölcsök, melyek hasmenést okoznak. Kiskanálnyi segítség Sikeresen zárult a Kecsekméti Konzervgyár „kiskanálnyi segítség” néven meghirdetett karitatív akciójának első félideje. A gyár márciusban eladott bébiételeinek forgalma után mintegy egymillió forintot tudott felajánlani az országban működő 31 csecsemőotthonnak, ahol ma 3500 gyermek él — tájékoztatták a gyár vezetői az újságírókat a Pest megyei Petényi Géza csecsemőotthonban tartott sajtótájékoztatón csütörtökön. A sajtó- tájékoztatón felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök levelét is, amelyben azt hangsúlyozza az államfő, hogy a Kecskeméti Konzervgyár kezdeményezése talán képes lesz felrázni az adakozni képes réteget, és az akció akár társadalmi mozgalommá is alakulhat, intézményesítve a társadalmi szolidaritást. Horváth Gyula, a Kecskeméti Konzervgyár belkereskedelmi értékesítési főosztályának vezetője elmondta: a márciusban és áprilisban folyó akció révén összesen — beleértve a konzervgyári felajánlást — mintegy 2 millió forintnyi adományt kaphatnak a csecsemőotthonok. Ennek a karitatív adománynak a felét a napokban osztják szét a gyár képviselői az érintett gyermekintézmények között. A gyár termelése egyébként bébiételekből évi 15-25 millió üveg között mozog. A cég termelésének 22- 24 százalékát teszi ki a bébiételek előállítása. A tavalyi árbevétel meghaladta a 3 milliárd forintot. Ebből mintegy 50 százaléknyi származott a belföldi, és ugyanennyi a külföldi értékesítésből. A részvénytársaság az idén hozzávetőlegesen 10 százalékkal szeretné növelni árbevételét. Az elkövetkezendő időben a gyárban korszerűsíteni kívánják a bébiétel-termelést.
