Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-08 / 83. szám

UJ KELET 1 1 HÉTVÉGE ■ i 1 1995. április 8., szombat 7 Ugye jó így húsvét előtt felidézni a farsangi hangulatot? A kis apródot Czomba Karcsikénak hívják, a királylányt pedig Varró Beátának. Továbbra is várjuk a gyermekfotókat... Ünnep előtti nagytakarítás A rendszeresen takarított helyisé­gekre is ráfér egy alapos tavaszi nagytakarítás. Az első napsugarak könyörtelenül megmutatják, milyen porosak, maszatosak az ablakaink. Jó módszer, ha a nagytakarítást a szekrényekkel és a hűtővel kezdjük. Fordítsunk figyelmet azokra a helyi­ségekre is, melyeket máskor hajla­mosak vagyunk elhanyagolni egy kicsit. A szobában vegyük le, és alapo­san törölgessük meg a fali képeket, majd a helyüket portalanítsuk. Tá­volítsuk el a pókhálókat, mert ezek a legjobb porfogók. Minden feles­leges tárgytól szabaduljunk meg, így kevesebbet kell majd rakosgatni. A konyha az a része a lakásnak, amely a legszembetűnőbben piszko­lódik a főzéskor keletkező zsíros gőzök lecsapódása miatt. A moso­gatót és a lefolyót folyékony tisztí­tószerrel mossuk ki. Környezet­kímélő ötlet, ha a mosogató alján, oldalán lévő foltokat sziksóba már­tott nedves ruhával töröljük le. Asz­talok tisztán tartásához soha ne hasz­náljunk erős súrolóport vagy fehérítő tartalmú tisztítószert, mert ezek túl sok mérgező anyagot tartalmaznak. Azokat a szekrényeket, ahol az élel­miszereket tároljuk, rendszeresen ta­karítsuk ki, mert a lisztet, zsemlemor­zsát előszeretettel látogatják a rova­rok. Használat után a lehető leggyorsab­ban mossuk el a használt eszközöket, mert ellenkező esetben remek tápta­lajt biztosítunk a baktériumoknak. A jégszekrényeket hetente egyszer töröljük ki kicsavart melegvizes ru­hával A konyhához hasonlóan a fürdő­szobában is tisztaságot, rendet kell tartani, mert gyorsan elszaporodnak a különböző kórokozó baktériumok. A rendszeres takarítással elkerülhet­jük, hogy kellemetlen szagok kelet­kezzenek, és megüljenek a fürdő­szobában. Különösen fontos a fürdő­szoba-berendezések tisztán tartása, ha a víz kemény, mert a szappan és a vízkő nyomot hagy a kádon és a mos­dón. Ha időnk és energiánk engedi, min­den nap seperjük és töröljük fel a pad­lót, mert így sokkal rendezettebb be­nyomást kelt majd a lakás. Ha nagy- takarítást csinálunk, csavarjuk fel az összes szőnyeget, és az egész padlót mossuk fel. Akármennyire is vigyázunk, az utca pora, a fűtéskor keletkezett gázok és az ételmorzsák előbb-utóbb bepisz­kítják a szőnyeget. A rendszeres ápolás megnöveli a szőnyeg élettar­tamát, és a szőnyeg kevésbé piszko­lódik. Az állandóan használt szobák­ban legalább hetente egyszer por­szívózzunk. Az ablakmosás nehéz feladat. Sokkal jobban járunk, ha rendszeresen megtisztítjuk az abla­kokat, és nem hagyjuk nagyon be­piszkolódni őket. A piszkos üveg kevesebb fényt enged be a szobába, s rendbetétele is fárasztóbb. Ablak­mosáskor először mindig a keretet mossuk meg, nehogy kétszer kell­jen lemosni az üvegeket. A portörlésnek nem az a célja, hogy egyik bútorról a másikra vigyük a piszkot. Éppen ezért min­dig tiszta rongyot használjunk, és gyakorta rázogassuk ki az ablakon, a bútorokat legalább évente egyszer húzzuk el, oldalaikat törölgessük meg, és a helyüket mossuk fel. Mint a lakás egészére általában, a textíliákra is érvényes, ha rendsze­resen mossuk, tisztítjuk őket, meg­előzhetjük, hogy a kosz beleegye magát a huzatokba. A gyakori por­szívózás megóv a nagyobb munká­tól! Fénykép a falon II. A múltkoriban arról írtam, hogy milyen jól mutatnak a régi családi képek a falon. Ám nem biztos, hogy mindenki talál ilyet a nagymama fi­ókjában. Saját fotói — magáról, a gye­rekekről — viszont mindenkinek van­nak. A leglátványosabb egy kinagyí­tott, jól sikerült műtermi felvétel — ennek akkor is szép marad a minő­sége, ha kisebb posztert varázsolnak belőle (a fotóboltban már egész nagy nagyításokat is készítenek). Felkasírozva, keret nélkül vagy üveg mögött remek lehet mondjuk egy kisbabaportré. Ha belépünk a szobába, biztos mindig elmosolyodunk rajta. Az üzletekben már sokféle kis mé­retű kész keretet lehet venni. Kedves nézegetnivalót kapunk, ha ezekbe hagyományos méretű képeket vagy abból való kivágásokat teszünk, és Csoportosan helyezzük el őket a fa­lon. Az ilyen családi fotótárat kiegészít­hetjük rajzocskákkal, keretbe foglalt első hajtinccsel, nevezetes préselt vi­rággal, képeslappal, vagy valamelyik szerettünk kezeírásával — és sorol­hatnám az apró emlékeket. Ha mindezt hasonló keretekbe tesszük, és véletlenszerűen, de mégis kiegyensúlyozottan rendezzük el a falon (nem katonás sorba, és nem be­terítve az egész falat), olcsó, hangu­latos, mutatós — és bármikor variál­ható, frissíthető dekorációt készítet­tünk. Ha több képet akarunk feltenni, leg­jobb, ha először a padlón kirakva ter­vezzük meg, melyik hova illik, s csak aztán essünk neki a falfúrásnak, szög- beverésnek. Kicsi képek esetén érdemes kipró­bálni a tépőzáras módszert, mert gyakran az is megtartja őket, s keve­sebb bajjal jár. A tépőzártéglalap egyik oldalát a falra ragasztjuk, a másikat meg a kép hátuljára — de csak akkor szabad őket egymáshoz nyomni, ha már teljesen megszárad­tak. Angol szokás, hogy a képekre a fel­függesztésnél kis masnikat, szalago­kat tűznek. Ez lehet a szobában előforduló anyagból is (függöny, pár­na, bútorhuzat). Nagyon barátságos, telíti a látványt, és bekapcsolja a ké­peket a szoba hangulatába. Egy találóan választott masni ugyanazt az egyszerűen keretezett képet teheti romantikussá,, modern­né, esetleg gyerekszobába illővé. Jó kísérletezést kívánok! Kedves Kis Kató! Ne csodálkozzál, hogy nem írtam mert bizony egyik-másik elmúlt na­pon már az járt a fejemben, hogy vajon fogok-e még valaha írni ne­ked. Hiába, az ilyen vénasszonyt már a kisebb baj is leveri a lábáról. Kép­zeld el, hogy valami gyomornyava­lya miatt még a kórházat is megjár­tam a múlt héten. Csuda tudja hogyan, de egészen kiszáradtam. Aztán csak úgy csepeg­tették ott belém az erőt infúzióval. Nem soká kellett ottmaradjak, így nem volt olyan rossz, hogy nem lá­togatott senki. Meg aztán néha nem is irigyeltem azt, akit látogattak. Teletömték min­denféle jófajta hazaival — szegény­nek minden csomagból kóstolnia kellett, hogy ne legyen sértődés. A rokonok csak tódultak, ott szo­rongtak az ágya körül, de a legke­vesebbet ővele foglalkoztak, mind csak egymásnak mondták a sok pletykaságot. No, a látogatás végére szegény betegebb lett, mint annak előtte. Enszerintem úgy jó beteget láto­gatni, hogy csak kevés időt kell ott tölteni, de akkor vele kell beszélget­ni— biztatni, hogy hamarosan meg­gyógyul, vidítani, s nem sopánkod­ni felette, hogy milyen rosszul néz ki'. Aztán meg nem töltött káposztát meg sült hurkát kell vinni, hanem amit ő kíván: leghasznosabb a gyü­mölcs, gyümölcslé — az is módjá­val. Jobban örül az embér ilyenkor a könyvnek vagy színes újságoknak, rejtvénynek. Annál, hogy egyszer te­leülik az ágyát, még jobban esik. ha minden másnap felhívják telefonon, megkérdezik, hogy van, nincs-e szüksége valamire: akkor csak nem olyan elveszett az ember, érzi. hogy gondolnak rá. No. de hál’ istennek én itthon va­gyok már, s nem is hagyom el ma­gamat. Sokat tesz az a gyógyulás­ban, ha az ember nem akar beteg lenni, csak igyekszik mindent úgy végezni, mint máskor. Könnyű ételt, sok gyümölcsöt, befőttet eszek, meg mindennap sé­tálgatok egy kicsit — s érzem is, hogy erősödök. A levélolvasás meg aztán különö­sen gyógyít! Ölellek: Emmi nénéd Minden hobbikertész igazolja az április szeszélyes hírét. Ez a hónap azonban tud csodákat is művelni. Április hozza például a meleg esőket, melyek után finom földillat terjeng a levegőben, minden harsogó zöld lesz, és az addig kókadozó palánták fejlődésnek indulnak. A díszkertek­ben első lépésként távolítsuk el a téli takarást, hogy ne akadályozzuk to­vább a növény fejlődését. Most van a tűlevelűek és az egyéb örökzöldek telepítésének az ideális időpontja is. A növényeket fél nappal előbb állít­suk vízbe, hogy megszívhassák ma­gukat. Bár évelőket az utóbbi időben szinte csak konténerekben hoznak forgalomba, tehát egész évben ültet­hetjük azokat, mégis a tavasz a legmegfelelőbb időpont erre a célra. Itt az ideje annak is, hogy az egynyá- riak magját elvessük. Ne feledkez­zünk meg a büdöskéről, a vasvirág­ról, az őszirózsáról sem. A zöldséges kertben mihelyt a ta­laj már nem ragad, felülete megszá­radt, készítsük elő a vetemények szá­mára az ágyásokat. Ilyenkor elég csu­pán a felületet fellazítani egy kis ka­pával. A komposztot dolgozzuk be, majd a felszínt simítsuk el gereblyé- vel. Ha eddig még nem tettük, ves­sünk petrezselymet, sárgarépát, hagy­mát, spenótot, hónapos retket, céklát és dughagymát. Ezt követi majd a borsó. A petrezselymet és a me­télőhagymát minden évben más hely­re ültessük, hogy megfelelően növe­kedhessenek. A palánták közül a hó­nap elején először a fejes salátát és a karalábét ültessük, utána a korai ká­posztát, a kelkáposztát, a karfiolt és a brokkolit. A márciusban vetett pa­radicsom- és paprikapalántákat cse- repezzük be, helyezzük el üveg vagy fólia alatt. A szabadba vethetünk még tépősalátát és jégcsapretket is. Ves­sük el a nyári retket, s ha a kertünk elég nagy, ezenfelül a téli fejes ká­posztát, a vörös káposztát és min­denekelőtt a bimbós kelt. Ezeket a téli zöldségféléket május végén kell majd kipalántáznunk. Április közepe táján a már márciusban előcsíráztatott bur­gonyát ültessük el, és fátyolfóliával takarjuk le, hogy minnél előbb újbur­gonyához jussunk. A gyümölcsösökben itt az ideje, hogy befejezzük a telepítést. Bár gyü­mölcsfákat egész áprilisban ültethe­tünk, minél korábban cselekszünk, annál előbb és erősebben hajt ki a cse­mete. Az első alakító metszést azon­nal végezzük el. Az őszibarackfák metszésénél akkor a legkönnyebb a munka, amikor már jól láthatóak a termő-, a virág- és a levélrügyek. Leg­feljebb azonban csak a virágzásig, il­letve a termékenyülés-termésberakó- dásig várhatunk. Köretek, kiegészítő ételek Jó étel a krumpli, a rizs, a noked- li, de a jóból is megárt a sok. Min­denesetre unalmas, ha a szakácsnak a köretről csak ezek jutnak az eszé­be. Olyan zöldségféle, de még gyü­mölcs is alig van, amiből önmagá­ban vagy keverve ne lehetne köre­tet készíteni. Természetesen érez- nünk kell, hogy mihez mi illik. Egy marhapörkölt valószínűleg nem túl ízletes gyümölcskörettel. De ha azt mondom, hogy a pirosra sült csir­kéhez kitűnő a felezett őszibarack, akkor ugye hihető, hogy ízletes. Vannak ételek, mártások, húsok, savanykás ízű fogások, melyekhez nem kívánunk salátát, ekkor marad a nokedli és a krumpli. Holott a sa­vanykás ételhez is nagyon jól lehet párolt sárgarépát, vajas karfiolt vagy vegyes zöldségköretet enni. Az asztali grillben nemcsak szend­vicseket készíthetünk, hanem zöld­ségköretet is. Sót mindig csak a gril­lezés után használjunk, külön­ben túl sok levet eresztenek a zöld­ségek. A kiegészítő ételek elnevezés elég bizonytalan. Néha hasonlítanak egy kiadós köretre, néha hidegen vagy melegen is tálalható, önálló ételek lehetnek. Több jól összeválogatott ételt is tálalhatunk egy étkezésre, úgynevezett főétel nélkül. Az étke­zés szokásai világszerte makacsok, de annál szórakoztatóbb dolog időnként változtatnunk rajtuk. A kiegészítő ételeket éppúgy, mint a salátákat, külön figyelmébe ajánljuk mindenkinek, aki sok zöldségfélét akar enni és viszonylag kevés lisz­tet, zsiradékot, húst.

Next

/
Thumbnails
Contents