Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-07 / 82. szám

2 1 1995. április 7., péntek ■ II BELFÖLD-KÜLFÖLD in ÚJ KELET jelentik ^ Korlátozott kurdirtás Erdallnönü török külügyminiszter szerdán Washingtonban kijelentet­te, hogy kormánya nem törekszik a kurd kérdés nemzetközi összefogás­sal történő megoldására. Megismételte Ankara állítását, amely szerint az észak-iraki kurd bázisok ellen két hete indított nagyszabású török hadjá­rat „időben, kiterjedtségében és célkitűzéseiben koriázott művelet”. A török külügyminiszter azután nyilatkozott újságíróknak, hogy találko­zott az amerikai diplomácia irányítójával, Warren Christophen el. Ame­rikai forrásokból kiszivárogtatták, hogy a török diplomácia vezetője Warren Christopher sürgetésére sem vállalt kötelezettséget a kurdok el­leni hadjárat befejezésének konkrét időponthoz való kötésére. Könyv „a románok szenvedéséről" A bukaresti tisztiházban szerdán mutatták be Ion Suta „Erdély — az irredenta hungarizmus kimérája” című történelmi munkáját —jelentette a Rompres hírügynökség. A mű a Katonai Akadémia Kiadójának gondo­zásában jelent meg. A hírügynökség idézi a második világháborús vete­rán, tartalékos ezredes szerző nyilatkozatát. Eszerint a könyv „elsősorban vádirat a történelem előtt, amelynek a valóságon alapuló igazságos és megalapozott ítéletet kell mondania az erdélyi románok szenvedéséről — azok szenvedéséről, akik attól fogva, hogy a magyarok betörtek Euró­pába, harcra és nagy áldozatokra kényszerültek, hogy megőrizhessék ro­mánságukat és létük folytonosságát a dákorománok formálta hazában”. A boszniai háború ismét dúl Csütörtökre virradóra folytatódtak a heves muzulmán—szerb össze­csapások Bosznia különböző hadszínterein. A dpa-nak a boszniai rádió­ra hivatkozó jelentése szerint a legtöbb katonai akcióra az ország északi részén fekvő Majevica-hegység térségében került sor. A szemben álló csapatok tüzérségi és gyalogsági erői harcoltak a stratégiai jelentőségű magaslat minden négyzetméteréért. Folytatódott egyúttal a szerb csapa­tok támadássorozata az ország északnyugati részén fekvő bihaci beékelődésben. Közben gránátvetőkkel lőtték a szerb egységek az ENSZ által védett övezetté nyilvánított kelet-boszniai Gorazde körzetét. Kábítószercsempész repülők — A kolumbiai hadsereg az utóbbi két hétben három repülőgépet tar­tóztatott fel, amelyek illegálisan hatoltak be az ország légterébe, s feltehetően a kábílószercsempész-hálózathoz tartoznak — közölte szer­da esti sajtótájékoztatóján Héctor Hernando Gil tábornok, a légierők pa­rancsnoka. A tábornok ezzel egyszersmind helyreigazította azokat az órákkal korábban kiszivárogtatott, s ugyancsak hivatalos forrásra hivat­kozó értesüléseket, amelyek négy gépről, s nem elfogásukról, hanem lelövésükről véltek tudni. Olajkutatás Erdélyben — A Shell Romania szeptemberben kezdi meg az első olajfúrást az erdélyi medencében — közölte a Rompresnek adott nyilatkozatában a cég igazgatója, Jean Bemard Siri. A fúrást Dés városának közelében, Szentbenedek (Manastirea) határában, annak az 5800 négyzetkilométe­res területnek az északi részén végzik, amelyre a Shell 1992-ben szerzett kutatási engedélyt. Az olajat, illetve földgázt mintegy 3000 méteres mély­ségben sejtik. A továbbiakban Marosvásárhely közelében lesz két fúrás, 3500 és 3000 méteres mélységben. A kutatófúrásokat 1996 közepéig kell befejezni. Az elrabolt püspök esete Franjo Kuharic bíboros, a horvát katolikus egyházfő szerdán tiltako­zott a mostari püspök elrablása miatt. Ratko Peric püspököt és titkárát vasárnap a mise után feldühödött tömeg rabolta el a püspöki palotából — jelenti csütörtökön zágrábi tudósításában az AP. Elrablását megelőzően Peric úgy rendelkezett, hogy a mostari egyházközségeken a Ferenc- rendi atyáktól a püspökség papjai vegyék át a lelkipásztori feladatok el­látását. A püspököt és titkárát elrablóik egy helybéli ferences rendház­hoz vitték, és egy gépkocsiban fogva tartották. Nyolc óra eltelte után a ferences rendfőnöknek sikerült rábeszélnie őket az egyházi személyek szabadon engedésére. Veszélyes jéghegy az óceánon Az argentin tengerészet kutatószolgálata új jéghegyet fedezett fel az Atlanti-óceán déli részén. Az Antarktiszból leszakadt, s az óceánban sod­ródó mintegy 100 méter hosszú jégdarab veszélyeztetheti a térségben közlekedő hajókat. Az AFP csütörtöki jelentése szerint a jéghegyet leg­utoljára a Déli-Georgia szigettől északnyugatra, 137 tengeri mérföldre látták. Gyógyszerészek lelki válságban II. János Pál pápa legutóbbi, „Evangelium vitae” kezdetű enciklikája lelkiismereti válságot okozott az olasz katolikus gyógyszerészek köré­ben. Milánóban a katolikus gyógyszerészek egy kis csoportja megtagad­ta. hogy óvszereket forgalmazzon, míg a többség arra hajlik, hogy e drasz­tikus lépés helyett a vásárlókat kell lebeszélni az óvszerek használatáról. AIDS-terjesztésért keresztre feszítés Az Egyesült Arab Emírségek fővárosában összegyűlt muzulmán hittu­dósok — az ulémák — az AIDS betegségre vonatkozó vallási utasításo­kat, fatvákat fogadtak el. Ezek alapján halállal — akár keresztre feszítés­sel is — büntetik azokat a személyeket, akik szándékosan terjesztik a be­tegséget. A kormány kitartásra biztatja a MÁY-ot (Folytatás az 1. oldalról) A kormány tájékoztatást hallgatott meg azokról a szakértői tárgyalások­ról is, amelyek Magyarország és Szlo­vákia között folynak a Dunát, illetve a mosoni dunaágat érintő műszaki meg­oldásokról, illetve vízhozampót­lásokról. Csák Elemér ezzel kapcso­latosan bejelentette: Horn Gyula kormányfő csütörtök délelőtt telefo­non megkereste Vladimír Meciar szlo­vák kormányfőt, és kérte közbenjárá­sát a szakértői tárgyalások meggyor­sítására. Meciar ígéretet tett erre. Tudomásul vette a kabinet azt a je­lentést, amelyet a Kormányzati Ellen­őrzési Iroda készített a Magyar Tele­vízió New York, New York című mű­sorával kapcsolatos vizsgálatról. A je­lentés magasnak, de nem példátlanul magasnak ítélte az említett műsor faj­A Független Kisgazdapárt vélemé­nye szerint a nyár elején az Országgyű­lés elé kerülhet a médiatörvény terve­zete. Ezt Lányi Zsolt, az FKGP frakci­ójának szóvivője közölte a sajtó képviselőivel csütörtökön, annak kap­csán, hogy a parlamenti képviselő-cso­portok részmegállapodást kötöttek a médiatörvényről. A megegyezés — amelynek aláírására hétfőn kerül sor— a kisgazdák reményei szerint hozzájá­rul majd a demokratikus és objektív tá­jékoztatás kialakulásához. Ez azonban — tette hozzá a szóvivő — a sajtó mun­katársainak hozzáállásától és az újság­írók etikájától is függ. A sajtótájékoz­tatón — a párt korábbi ígéretének megfelelően — ismét szóba került ha­zánk külső adósságállományának a kér­dése. Lányi Zsolt leszögezte, hogy a Kiss Zoltán földművelésügyi állam­titkár csütörtökön a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolájának vendége volt. A főisko­lai találkozón az államtitkár elmond­ta, hogy hétszer járt a térségben, ezen belül Nyíregyházán ötször volt már, de mindig azonos cél vezette: felkutatni és felszínre segíteni azokat az erőfor­rásokat — például a szellemi tőkéket —, regionális lehetőségeket, amik ál­tal a súlyos mezőgazdasági válságból ki lehet lábalni — mint mondta — egyelőre csak az adott pénzügyi lehetőségeken belül gondolkodva. A kormány — március 12-e óta hírhedté vált — 1023-as határozatában szeren­csére nem rakott az agrárszférára újabb terheket, és semmilyen addigi forrást lagos költségét, s cáfolta a felröppent híreket, amelyek szerint 1,5-5 millió forintra rúgtak a személyi kifizetések. Kimondta ugyanakkor, hogy a műsor pénzügyi lebonyolítását számos sza­bálytalanság jellemezte. A konkrét műsor kapcsán azonban hivatali visszaélést vagy deviza-bűncselek­ményt nem állapítottak meg. Tekint­ve, hogy a vizsgálat számos hiányos­ságot feltárt a televízió gazdálkodási fegyelmében, a kormány felkérte a Magyar Televízió elnökét, hogy az április 13-i ülésre adjon átfogó átte­kintést az intézmény gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről és létszámle­építési kötelezettségéről. Az exportösztönzés pénzügyi finan­szírozási feltételeit áttekintve a kor­mány megállapította, hogy a törvény­ben rögzített 10 milliárd forint felett kormánynak tárgyalásokat kell kezde­nie az adósságról a hitelezőkkel, és a megbeszélésekről tájékoztatnia kell a társadalmat. A privatizációs törvénnyel kapcsolatban elhangzott, hogy az új ter­vezet nem kínál elég lehetőséget a kár­pótlási jegyek felhasználására. A Kis­gazdapárt ezért több módosító indít­ványt is beterjesztett, amelyek közül az egyik lehetővé tenné a közüzemi díj­tartozások kárpótlási jeggyel történő rendezését. Lányi Zsolt a kisgazdák népszavazási kezdeményezését ért al­kotmányjogi észrevételek kapcsán úgy vélekedett, hogy nem érti a kormány­pártok — különösen az SZDSZ — fé­lelmét a referendumtól, hiszen Göncz Árpád a népszerűségi listák élén áll, a felmérések szerint az emberek többsé­ge jó államfőnek tartja. sem vont el, aminek, véleménye sze­rint, örülnünk kell. Ezután ismertette a földművelés- ügyi tárca csütörtöki, a parlament elé beterjesztett módosító indítványát. Ebből idézve mondta, hogy az eddig ígért 35 milliárdos mezőgazdasági tá­mogatáscsomagot mintegy 8,5 milli­árd forinttal meg szeretnék toldatni. Ebből az összegből kiegészíthetnék magát a termelést és ennek háttértá­mogatásait. Hivataluk már júniustól le is szeretné kérni az első részletet a költségvetéstől. Mindemellett hangsú­lyozta a megyei szellemi háttér fon­tosságát és annak a regionális gazda­ságba való mihamarabbi integráló­dását, amit az intézmény főigazgató­ja — bemutatva a legfrissebb kutatá­további 6,5 milliárddal növelni kell az Eximbank által a költségvetés terhére vállalható garanciakeret nagyságát, és módosítani szükséges a Magyar Ex­porthitel Biztosító Rt. biztosítási szerződési feltételeit. Ezzel elérhető, hogy az exportőr vállalatok gyorsab­ban pénzükhöz jussanak, ha nem fizet a vevő. A kormány nem tárgyalta meg rész­leteiben a HungarHotels-ügyet. Elfo­gadta a három érintett tárca közös je­lentését, de behatóan a következő ülésén vitatja meg a javaslatot. A tájékoztató vendégeként Lotz Károly közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter beszámolt a MÁV és a szakszervezetek közötti tárgyalások ál­lásáról. A kabinet örömmel konstatál­ta, hogy a korábbinál nagyobb a re­mény a megegyezésre. Az eddigi kol­lektív szerződés meghosszabbítását a kormányzat nem támogatja, s egyet­ért a MÁV törekvésével, amely egy korszerű, új szerződés megkötésére irányul. A kormány szerint a MÁV az eddigi tárgyalások során a tőle elvár­ható álláspontot képviselte. — A ka­binet reméli, hogy sikerül erre az év­re megkötni a megállapodást, ám amennyiben elkerülhetetlen, akkor a MÁV-nak és az államnak fel kell vál­lalnia a vasutasok törvényes keretek között megtartott sztrájkját—hangoz­tatta a miniszter. Hétfőn sztrájkegyeztetés — Ha pénteken nem sikerül meg­egyezni a vasutas szakszervezetek és a MÁV képviselőinek az új kollektív szerződésről, akkor a Vasutasok Szak- szervezete sztrájkegyeztetést tart hétfőn — tájékoztatta az MTI-t csütörtökön Márkus Imre, a vasutas-szakszervezet el­nöke. Márkus Imre elmondta, hogy csü­törtökön a Vasutas Érdekegyeztető Ta­nács (VET) tárgyalásain a felek meg­egyeztek a kollektív szerződés első 25 pontjában. A sarkalatos kérdésekben azonban továbbra sem jött létre megál­lapodás. A szakszervezetek álláspontja szerint — a szokásostól eltérő esetek­ben — a munkarendet és a munkabe­osztást a kollektív szerződés külön füg­gelékében kellene szabályozni, a szak- szervezetek és a munkáltató közös meg­egyezésével. A MÁV azonban ezeket továbbra is egyénileg kívánja meghatá­rozni. A fizetett várakozási idő maximá­lis mértékét a szakszervezetek 6 órában határoznák meg, míg a munkaadó javas­latában ragaszkodik a 2 órához. Márkus Imre mindehhez hozzátette: a szak- szervezetek arra törekedtek, hogy ezen a héten még a „fenyegetettség légkö- . rétől mentesen” folyjanak a tárgyalá­sok, azonban ez a jövő héten már nem tartható. Pénteken a megegyezés érde­kében addig folytatják a megbeszé­léseket, amíg a munkaadó erre haj­landó. = fejlődés si eredményeiket — alá is támasztott. A nap további részében az államtit­kár megismerkedett a főiskolával, és egy kirándulásra invitálták a repülő­térre. — vp — Helyesbítés Sajnálatos névelírás történt tegnapi lapszámunkban, a második oldalon ta­lálható Nicsak. újabb baklövés címmel megjelent írás alatti szerkesztőségi megjegyzésben. Természetesen a leve­let nem Oláh Albert írta, hanem Együd János válaszolt a platform nevében Titkacs István észrevételeire. A hibáért az érintettektől, valamint a közgyűlés tagjaitól elnézést kérünk. Tárgyalni az adósságról Vért könnyező Madonna Girolamo Grillo, Civitavecchia püspöke biztos abban, hogy csoda történt a Róma környéki kisvárosban: az olasz televízió szerda esti híradó­jában arról számolt be, hogy a város immár nevezetes Madonna-szobra vért könnyezett, amikor a szobrot kezében tartotta. A csütörtöki olasz sajtó szerint a Vatikánban „másról sem beszélnek, csak erről a csodáról, s II. János Pál pápa nagy figyelem­mel kíséri a fejleményeket”. A gipsz Madonna-szobor az egyik helyi plébános házának kertjében állt, s itt hullatott először vérkönnyeket február 2-án. Az eset azonnal nagy visszhangot keltett, annál is inkább, mert a szobor a polgárháború sújtot­ta Boszniából került az olasz város­ba. A csodával szembeni fenntartá­sokat erősítette azonban, hogy hama­rosan tucatnyi olasz városban kezd­tek el könnyezni a Madonna-szobrok. Az eddigi vizsgálatok megerősí­tették, hogy a szobor szeméből való­di emberi vér folyt. Miután egy olasz fogyasztói érdekvédelmi szervezet megtévesztés miatt feljelentést tett, s az egyik német hetilap nagy cikket közölt arról, hogy miként készítenek Boszniában sími képes Madonnákat, a római Gemelli klinikán röntgen- vizsgálatnak vetették alá a civita- vecchiai Madonnát. A vizsgálat ered­ménye szerint a szobor belsejében semmilyen szerkezetet nem rejtettek el. A nevezetes szobrot a hívek és a kíváncsiskodók rohama elől Giro­lamo Grillo civitavecchiai püspök vette magához. A püspök egészen mostanáig nagyon nagy óvatossággal fogalmazott a csoda lehetőségét illetően, ám szerdai interjújában egy­értelműen megerősítette: a Madonna az ő kezei között is könnyezni kez­dett, s ennek az esetnek több szemta­núja volt. Szellemi tőke + gazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents