Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-07 / 82. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1995. április 7., péntek 3 Összevont művelődés Üszőtökön Kezd élni a város Napjainkban iskolákat, óvodákat szüntetnek meg vagy vonnak össze — csupán gazdasági meggondolás alapján. A művelődés fontossága— úgy tűnik hanyatlóban van. Tisza- lökön az önkormányzat úgy döntött, hogy a szűkös költségvetés miatt egy vezetőt jelöl a könyvtár és a kultúrház élére, s a két intézmény működését összevonja. Ez gyakor­latilag azt jelenti, hogy minden program szervezői, lebonyolítói a könyvtár dolgozói és egy népmű­velő, aki eddig a művelődési házat vezette. Akik megnövekedett teen­dőikért — természetesen nem kap­nak több fizetést, sem túlóradíjat. Dr. Kerekesné Wirth Erzsébet tavaly júniustól látja el a vezetői feladatokat. Munkájáról, feladatai­ról, terveiről kérdeztük. — Nagy leltározással kezdtem a munkámat, amikor ide kerültem. Döbbenten tapasztaltam, hogy a könyvtárban még soha nem volt le­zárt leltár, noha több mint húsz éve működik. Okát nem kerestem, ezt feltárni nem az én feladatom. Hosz- szú időbe került, amíg rendbetettük a dolgokat. Azt mondhatom, hogy tisztes szegénységgel, de jól műkö­dünk, az olvasói létszámunk meg­haladja az 1300-at. Az épületünk emeletes, első dolgom egyike volt, hogy a folyóiratokat lehozattam a földszintre, hisz az emeleti „szen­télybe” csak nagyon kevesen jártak. Emberközelivé szeretnénk tenni a könyveket, a helyiséget. Olyan lég­kört kívánunk létrehozni, ahol jól érzik magukat áz emberek, öröm­mel olvasnak, művelődnek. Természetesen vannak gondja­ink. A bútoraink ötven százaléka leselejtezett, a raktárhelyiségek polcait alátámasztottuk, de néhány helyen így is életveszélyesek. Tetemes mennyiségű lemezgyűj­teményünk van, de a lemezjátszó­ink felmondták a szolgálatot. Dr. Balogh Ilonától, a körzeti orvo­sunktól kaptunk egy CD-játszót, de kompaktlemezből eddig mindössze négyet tudtunk venni. — Említette, hogy minél több embert szeretnének idevonzani, mit tesznek ezért? — Programokat, kiállításokat, műsorokat szervezünk. A legutób­bi képkiállításink megnyitóján már hetvenen vettek részt. Célunk, hogy ezek az események ne protokollá­ris rendezvények legyenek. Azok az emberek jöjjenek el, akik szívvel- lélekkel érdeklődnek. Felkutatjuk azokat az embereket, akik művészettel foglalkoznak sza­badidejükben. Készítettünk egy kis „múzeumot” Aranyász Sámuel összegyűjtött munkáiból, aki a vá­ros történetének tárgyi emlékeit bo­csátotta rendelkezésünkre. — Hogyan tudják a két intéz­mény munkáját összehangolni? — Nem okoz gondot, hisz egyik tevékenység átfolyik a másikba. A könyvtáros kolléganők feladata, hogy szükség esetén besegítsenek a művelődési ház munkájába. Töb­bek között balettanfolyamot indítot­tunk, a jóga pedig már befejeződött. Először rendeztünk nyugdíjasbált. A Miskolci Nemzeti Színház ven­dégszerepeit nálunk a Mágnás Miska című előadásával. A fiatalok­nak diszkót szervezünk áprilistól. — Napjainkban egyre nehezeb­ben lehet megélni családoknak, in­tézményeknek, vállalatoknak. Ki fi­nanszírozza a könyvtárat és a kul­túr házat? — Az önkormányzat, de ígére­tet kaptam gazdasági önállóságra. Már ez év júniusától lehetett vol­na, de ebben az esetben pénzügyi szakemberre is szükségem lenne. Alkalmazására viszont nincs bérke­ret. El kellett volna engednem va­lamelyik alkalmazottamat. Ezt nem akartam. Januártól kedvezőbb lehetőségekkel indulunk... —A munkája nehéz, az eredmé­nyek pedig nem látványosak... — Az utcán is megállítanak az emberek. Elmonják, hogy észrevet­ték a változást, hogy kezd élni ez a város. Biztosítanak arról, hogy bár­miben segítenek és támogatnak. Ez mindennél többet ér. Kozma Ibolya A határ túloldalán A határ túloldalán, Kárpátalján két évvel ezelőtt szervezték és hajtották végre az első olyan polgári védelmi gyakorlatot, amelyen nem egy eset­leges háború, hanem feltételezett bé­kekatasztrófák következményeit szá­molták fel a mentő erők. Nemsokára az ottani pv-sek nemzetközi gyakor­latot szerveznek valahol a határ kö­zelében, ahol szlovák közreműködők mellett megyénk polgári védelmi erőinek egy része is részt vesz a „károk” felszámolásában. Serényi Levente mk. pv. ezredes, megyei pol­gári védelmi parancsnok tegnap vett részt az előkészítő megbeszéléseken. — A gyakorlatra május végén vagy június elején kerül sor. A feltételezett katasztrófa a helyzetbeállítás alapján egy földrengés lenne, amely követ­keztében kell majd a lakosokat ki­menteni, elsősegélynyújtásban része­síteni, biztonságos helyre szállítani és ellátni. Megyénket egy elsősegély- nyújtó részleg, speciális hegyimentő alegység, sérülteket és halottakat fel­kutató kutyás alegység és az élelme­zésüket biztosító ellátó részleg, vala­mint a megyei törzs katasztrófa­felderítő gépkocsija képviseli. Az említett alegységek a gyakorlatig ha­zai terepen készülnek. Az ukrán kol­légák kérték részvételünket abból a célból, hogy egymás mentési munká­ját megismerjük, megtanuljuk. KvZ Baleseti gócpontok a megyében A Nyíregyházi Közúti Igazgatósá­gon Hegedűs Csaba igazgatóval a megye útjainak állapotáról beszélget­tünk. A szakember véleménye szerint közútainkon, bár a megnövekedett forgalom számára helyenként szűkös­sé váltak, azért nyugodtan elmondha­tó, hogy biztonsággal lehet közleked­ni. A baleseti gócpontok is szóba ke­rültek: hol kell fokozottabban vigyáz­nunk, s mit tesznek, illetve tehetnek a potenciális veszély megszüntetése érdekében az igazgatóság szakem­berei. Talán meglepő Hegedűs Csaba megállapítása, amely szerint a megyé­ben a legveszélyesebb helyek Nyír­egyházán találhatók. Az igazgatóság a kezelésében lévő úthálózat baleseti helyzetének elemzését folyamatosan végzi, ugyanakkor a forgalom nagy­ságának ismeretében az országos köz­úthálózat-fejlesztési koncepció bal­esetmegelőzési elemeit igyekszik fo­kozatosan felhaszhálni, azokat meg­valósítani. Noha az elmúlt év második feléről még nem tudtak pontos adatokkal szolgálni, de örvendetes, hogy csök­kenő tendenciát mutat a közúti bal­esetek megyei alakulása. A legveszé­lyesebb baleseti gócpontokkal rendel­kező Nyíregyházán a nagykörút még az övék, az azon belüli terület útsza­kaszaiért már az önkormányzat felel. A megyeszékhely veszélyes pontjai ezek szerint a következők: 1. A 36. sz. (Tiszavasvári) főútnak a felüljáróról a város felé vezető sza­kasza: A szakasz forgalomtechnikai jelzései egyértelműek. Gyakran figyelhetők meg a szélső sávban a til­tás ellenére szabálytalan megállások. A balesetek okai: szabálytalan sáv vál­tás, gyorshajtás, a követési távolság be nem tartása. A gyakori rendőri ellenőrzés indokolt. 2. A 36. sz. főút, Árok utcai cso­mópont: A benzinkút átadásával egy időben forgalomirányító jelzőlámpa került telepítésre, a jelzőlámpa össze­hangolva működik, ezáltal biztonsá­gos közelekedést teremt. 3. A 3834. sz. út Stadion utcai cso­mópontja: Az átépítésre a terv elké­szült, a megvalósításhoz egyelőre nincs fedezet. 4. A 41. sz. főút (Orosi út) Család utcai csomópont: A csomópont átépí­tésének és jelzőlámpás szabályozásá­nak kialakítása — az önkormányzati tervnek megfelelően — még ez év­ben várható. A halaszthatatlan beru­házás több tízmillióba kerül. 5. A 4. sz. főút Káliói úti jelzőlám­pás csomópont: A nagy forgalom mi­att igényel átépítést, amelyre a terv már elkészült. 6. A 3317. sz. út Arany János utcai csomópont: A vasútállomás előtti tér rendezésére — önkormányzati meg­rendelés alapján — terv készül. 7. A 4. sz. főút Bocskai úti jelző­lámpás csomópontja: Az 5. pontnál szereplő indoklással, azzal összehan­golva átépítési terv készült. 8. A 4. sz. főút Szegfű utcai cso­mópont: A csomópont átépítésére, jelzőlámpás szabályozásra az önkor­mányzat tervet készíttetett. 9. A 4. sz. főút Belső körúti cso­mópont: Az útcsatlakozás az örökös­földi lakótelep felé ad kapcsolatot. A Szegfű utcai csomópont kiépítésével ez a csomópont — előre láthatólag — elveszítené jelentőségét, és meg le­hetne szüntetni. 10. A 3317. sz. út Kiss Ernő utcai csomópont: Az állomástér rendezési terve során ez a csomópont is figye­lembevételre kerül. 11. A 36. sz. (Tiszavasvári úti) és a 38. sz. (Tokaji úti) jelzőlámpás cso­mópontok átépítése indokolt volna. A statisztikai adatok nem sorolják az élmezőnybe, de rendkívül veszé­lyes a 38. sz. főút (Tokaji út) bevezető szakasza, a piac, illetve a vasúti átjá­ró miatt. A veszélyesség megszünte­tésének első lépcsőjeként az önkor­mányzat a 36—38. sz. főutak össze­kötésére tervet készíttetett. Az igaz­gatóság különszintű vasúti átjáróra tett javaslatot. Egyéb körülmények indokolták a 41—4105. sz. (Baktalórántháza), a 4—4102. sz. (Újfehértó) s akisvárdai úgynevezett ötágú csomópontok át­építését, amelyek így lényegesen jobb közlekedési feltételeket teremtettek. Ugyancsak várható a 41. és 49. sz. főutak (rohodi) csomópontjának ez évi átépítése. Az előző évben került korszerűsí­tésre a 36. sz. főút megyehatár— Tiszavasvári közötti jelentős szaka­sza. Több kis sugarú ív „halálkanyar” korrekciójával el lehetett érni, hogy a 40, illetve a 60 km/h sebességkor­látozások megszüntethetőek legye­nek. Ugyancsak sokat javított a hely­zeten a 4. sz. főút Nyíregyháza— Nyírtura közötti szakaszának korsze­rűsítése. A vajai híd átépítésével a 49. sz. főút 2+760 km szelvényében lévő ív korrekciója és a sebességkorláto­zás megtörtént. A megvalósuló kerékpárút-építések a gyalogosok és a kerékpárosok biz­tonságát szolgálják (pl. Jármi, Őr köz­ségekben). A KHVM az önkormány­zatok számára pályázati lehetőséget biztosított, amellyel a megyében több önkormányzat is élt. Az igazgatóság ezen pályázatokat minden esetben tá­mogatta. Bár több épülne belőlük! — lényegesen kevesebb tragédia követ­kezne be. Lefler György Kombinált önetetők Mohácsról Néhány évvel ezelőtt egy sertés- tenyésztő szakember rácsodálkozott Péter Györgyre, amikor meghallot­ta tőle, hogy kombinált önetetőkkel akarja elárasztani az országot. Ma már a Pig Techn Kft. önetető gyár­tásának 98 százalékát teszi ki ez az új etetőcsalád. Hiába csökkent a ser­tésállomány az országban, ez a tár­saság többszörösére növelte a ser­téstartó technológiai eszközök gyár­tását és forgalmát. — A kombinált önetetőcsalád a lényeg. Minden más, amit teszünk, gyártunk, csak kiegészíti ezt — mondja Péter György ügyvezető , igazgató. — Evekkel ezelőtt egy nyugat-európai kiállításon láttam hasonlót, akkor döntöttem el, hogy mi is ilyeneket fogunk gyártani. A mohácsi kombinált önetető két­szintes. Ha feltöltik, a takarmányt a felső szintről fogyaszthatja el szá­razdaraként a sertés. Ha viszont úgy tartja kedve, ügyesen letúrja, leráz­za a vályúvá kiképzett alsó szintre, s ott saját magának összekeveri a szelepes önitatóból folyó vízzel. így már moslékos takarmányt ehet. A kombinált önetető többféle méretben készül. Az egyállásos önetetőre 15, a kettesre 25, a hár­masra 40 hízó számítható. Azonnal észrevehető előnye az, hogy nem megy pocsékba takarmány, s a ser­tés nedvesíti a padozatot vagy az al­mot. A további előnyök megismerésé­hez egy csoportot meg kell hizlalni ilyen önetetőkkel. Akkor válik nyil­vánvalóvá, hogy a napi súlygyarapo­dás jelentősen megnő, a hízlalási idő lecsökken. Ahol eddig mondjuk 550 gramm volt a napi testtömeg-gyarapo­dás, ott a 700-800 grammot is elérheti. És ugye nem mindegy, hogy egy ma­lacra 145 nap alatt vagy 115 nap alatt hizlal rá a gazda 80 kilogrammot. A megtakarítás egy hónap. A hizlaldái forgás így jelentősen megnő. További előny, hogy míg a hagyo­mányos önetető alkalmazásánál átla­gosan 3,9—4,3 kilogramm takarmány szükséges egy kilogramm súlygyara­podáshoz, a kombináltnál kevesebb, körülbelül 3,5 kilogramm kell. Péter György azt állítja, ha szerényen, csak 40 dekagrammos megtakarítással szá­molunk, a 20 ezer forint körüli áron vásárolható 2 etetőhelyes önetető 2000 forintos tápáron egy turnus alatt megtérül. Hasonló megtakarításra ad lehető­séget a Pig Techn által kidolgozott, gyártott és forgalmazott automatikus fűtés- és szellőztetésvezérlés. Mohá­cson azt találták ki, hogy a kívánatos hőmérsékletet egy érzékelő érzékeli, s ha efölé emelkedik, automatikusan csökkenti az infralámpák teljesítmé­nyét. Hasonló elvek alapján működik a szellőztető automatika is. Az elmúlt években számos egyé­ni gazda vállalkozott arra, hogy ser­téstenyésztését korszerűsítse. Áz eh­hez szükséges támogatáshoz, hite­lekhez azonban csak úgy juthatott hozzá, ha pályázott. A Pig Techn Kft. szakemberei vállalták, hogy se­gítségére sietnek a gazdáknak, és a pályázathoz részletes költségvetést készítenek. Ez a szolgáltatás ingye­nes. Volt olyan hét, amikor 20-30 pályázat öltött végleges formát Mohácson. A bankok ez idáig még egyet sem adtak vissza. Az ember azt gondolná, könnyű így — áru- kapcsolással — üzletfeleket sze­rezni. Csakhogy erről itt szó sincs. A pályázati költségvetés elkészí­tésének a vásárlás nem feltétele. Igaz viszont, hogy a pályázati nyer­tesek 90 százaléka Mohácson sze­rezte be a sertéstartás technikai esz­közeit. A fűtés vezérlésével kapcsolatban is hagyják, hogy a gazda döntsön. Vagy két részre osztják a termet, s az egyikbe beszerelik a vezérlést, vagy két egymást követő időszakot hasonlítanak össze. A „kísérlet” egy hónapig tart, az induláskor két nul­la állású villanyórát kezd pörgetni az áram. A hónap végén a gazda dönt: kifizeti-e a berendezést, vagy hagyja elvinni. Olyan még nem volt, hogy valaki ne vette volna meg. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents