Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-01 / 77. szám
Felkészültünk, de sose legyen ránk szükség! Működnek az országban olyan szervezetek, testületek, amelyeket „misztikum'’ vesz körül, de a titokzatosság köde már sok helyen kezd eloszlani, ez az interjú is igyekszik ebben segíteni. Több mint harminc éve, hogy megalakultak az ország megyéiben a honvédelmi bizottságok, amelyek munkáját titkos utasítások szabályozták. Az 1976-ban elfogadott honvédelmi törvény már teljes egy mondatban rendelkezett e testületről, megtartván a belső — nyilvánosságra nem tartozó — szabályozókat. A tavaly januárban hatályba lépett új honvédelmi törvény — és végrehajtási rendelete — már részletesebben taglalja e testület munkáját. A védelmi bizottságok — most már ez a neve a testületnek — rendszeres üléseiről közleményeket jelentetnek meg a sajtóban. Dr. Prekub János alezredes, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Védelmi Bizottság titkára bővebben tájékoztat e bizottság munkájáról. Beszégetésünket aktuálissá teszi, hogy nemrégiben zajlott le Tatán egy országos védelmi konferencia, ahol a honvédelmi és a belügyminiszter részvételével a Magyar Honvédség parancsnoki kara, a minisztériumok illetékesei és a megyei védelmi bizottságok vezetöiő tekintették át a védelmi felkészülés időszerű kérdéseit. Az alezredes úr azon kevesek közé tartozik, akiknek két főnök ad utasításokat, mégpedig a megyei közgyűlés elnöke, valamint katonai elöljárói. ÚJ KELET — Már a kezdet kezdetén hangsúlyozni szeretném, hogy beszélgetésünknek a fentieken túlmenően nincsen aktuálpolitikai apropója, semmiféle rendkívüli helyzet nem fenyegeti megyénket, hazánkat — mondta az alezredes úr. Hasonló jellegű szervek a világ minden országában végzik előírt feladataikat. A mi honvédelmi törvényünk is alapelvként szögezi le, hogy az ország védelme nem csak a fegyveres erők, hanem az egész társadalom feladata, ezért van létjogosultsága szervezetünknek, amely tulajdonképpen ösz- szekötő kapocs a civil és a fegyveres szervek között. Összefogja minden olyan, a megyében működő rendvédelmi, közigazgatási és gazdálkodó szerv ez irányú tevékenységét, amelyek a honvédelemben bármilyen részfeladatot kaptak, függetlenül attól, hogy egyébként kinek az irányítása alatt állnak. Speciális hatáskörrel — Kik a bizottság tagjai? — Bizottságunk tíz állandó taggal működik, vezetője a megyei közgyűlés elnöke. A testület tagjai a megyei főjegyző, a közigazgatási hivatal vezetője, Nyíregyháza polgármestere, a megyei rendőrfőkapitány, a megyei hadkiegészítő parancsnok, a megyei tiszti főorvos, a megyei tűzoltóság és a polgári védelem parancsnoka, olyan szervezetek vezetői, amelyeknek rendkívüli helyzetben egyébként is feladatokat kell ellátniuk. A titkári teendőket a Magyar Honvédség egy vezényelt tisztje látja el —jelenleg én —, aki koordinálja a feladatokat. Az üléseken meghívottként konzultációs joggal részt vesz a nemzetbiztonsági hivatal megyei kirendeltségének vezetője és a nyírbátori határőr igazgató, valamint Nyíregyháza katonai alakulatainak elöljáró parancsnoka. Egy kicsit még visszatekintve, a bizottság elnöki funkcióját 1989-ig a megyei pártbizottság első titkára, majd a megyei tanács elnöke, 1991-től négy évig a köztársasági megbízott töltötte be. Testületünk — amilyen természetesen minden megyében működik — kormányzati irányítás alatt álló, területi irányítást ellátó közigazgatási szerv, speciális hatáskörrel. —Milyen céllal jött létre ez a testület? — Alapfeladatunk a rendkívüli helyzetek bekövetkezése esetén a veszély elhárításához, az állampolgárok védelméhez és a következmények felszámolásához szükséges intézkedések irányítása. Az alkotmány határozza meg a „minősített időszak” kritériumait, amelyek lényegében egy- egy rendkívüli helyzet meghatározásait foglalják magukban. A legsúlyosabb időszak a rendkívüli állapot, ami tulajdonképpen háborút jelent. Szükségállapotot akkor hirdetnek ki, amikor az alkotmányos rend elleni fegyveres támadás vagy az állampolgárok életét, vagyonbiztonságát tömeges méretekben fenyegető erőszakos cselekmények történnek, vagy nagy kiteijedésű elemi csapás, ipari katasztrófa következik be. E két minősítést kizárólag az Or- szággyűlés, vagy annak aka- dályoztatása esetén a köztársasági elnök hirdetheti ki. A kormány hatáskörébe tartozik a veszélyhelyzet kihirdetése elemi csapás elleni védekezés céljából és az ország területét ért váratlan külső támadás esetén szükséges azonnali intézkedések megtétele. Az utóbbi az új honvédelmi törvény elfogadásakor került be az alkotmányba, részben a délszláv válság tapasztalatai alapján. A védelmi bizottságoknak ilyen esetekben össze kell ülniük. A kialakult helyzetet elemezzük, meghozzuk a szükséges intézkedéseket, és gondoskodunk ezek végrehajtásáról. Tehát a bizottság komplex módon, minden „minősített időszak” kezelésére felkészül, és területi szinten irányítja, koordinálja az elhárításban résztvevők munkáját. Ennek a civil közigazgatás csak úgy képes eleget tenni, ha a védelmi igazgatás céljainak megfelelően szervezetét és eszközrendszerét némileg módosítják. Ilyenkor csak egységes, szigorúan centralizált és hierarchikusan felépített, gyorsan, operatívan működő közigazgatás képes a helyzetet kezelni. Erre az önkormányzati testületek nyilván nem alkalmasak. Intézkedések „minősített időszakban" — Milyen feladatokat látnak el önök? — Minősített helyzetben négy alapfeladatot lát el a védelmi igazgatás, és ezen belül a bizottság. Bizto- sítanuk kell az állami vezetés, a köz- igazgatás működését rendkívüli körülmények között szervezeti és technikai értelemben egyaránt. Igen fontos rendkívüli helyzetben a lakosság és a fegyveres erők alapvető létszükségleti cikkekkel történő ellátása, amiről megyei szinten ugyancsak mi gondoskodunk. Ez alapvetően piacgazdasági alapokon történne, amelynek elsődleges jogi eszköze a szerződés, tehát meg kellene vásárolnunk a termékeket. Végső esetben központi beavatkozással elosztásra térnénk át. A fegyveres erők, a rendészeti szervek alapfeladata eleve az, hogy kofliktusokat oldjanak meg, operatívan számoljanak fel, például a honvédség, a határőrség háborús helyzetet, a tűzoltók és a polgári védelem mint elsődlegesen erre rendelt szervezetek katasztrófákat. Békeidőszakban már csak anyagi okokból sem lehet állandó jeleggel biztosítani a minősített helyzetben szükséges technikai, személyi feltételeket. A bizottság szervezi és biztosítja számukra a hátteret teljes működőképességük eléréséhez és fenntartásához. Tervek készültek a mozgósításra, a különböző szervezetek személyi kiegészítésére, technikával, eszközzel, anyaggal történő ellátására. Erről a kijelölt gazdasági egységek vezetői természetesen tudnak. Mi nem szólunk bele, hogy a fegyveres és rendvédelmi szervek szakfeladatukat hogyan végzik — például, hogy a határőrség hol helyezze el határvadász századait —, csak a munkához szükséges körülményeket, feltételeket biztosítjuk, és tevékenységüket koordináljuk. A negyedik feladatunk a gazdaság- mozgósítás. Ennek lényege, hogy az összes gazdasági erőforrás egy rendkívüli helyzet elhárításának, felszámolásának a szolgálatában álljon. Az említett feladatokra bizottsági üléseinken békeidőszakban készülünk fel, mert a váratlanul bekövetkező rendkívüli helyzetek súlyosabbak lehetnek annál, hogy rögtönzéseket, szervezetlenséget engedhetnénk meg. Amikor a „minősített időszakot” kihirdetik, a szükséges gyors döntések meghozatalára a megyei közgyűlés elnöke van felhatalmazva, a bizottság a döntéselőkészítésben és a végrehajtás irányításában közreműködik. Kijárási _____ — M ilyen, a lakosságot is érintő intézkedéseket hozhatnak? — Az előbb említett „minősített időszakok” jellemzője az erre feljogosított szerveknek adott kivételes felhatalmazás, amely rendeleti kormányzás bevezetésében nyilvánul meg. Ezen a módon a helyzet által megkövetelt, az állampolgárok kötelezettségeit, jogait is érintő úgynevezett rendkívüli intézkedések vezethetők be, amelyeket a honvédelmi törvény — tehát nyilvános jogszabály —jelenleg is nevesít. Szükség szerint és a kormányzati szervek utasítására bevezethetjük például a kijárási, a lakóhelyelhagyási, a gyülekezési tilalmat vagy területek kiürítését. Ki lehet rendelni az állampolgárokat honvédelmi munkára, katasztrófa esetén a polgári védelmi erőket segítendő közmunkára, járműveket, gépeket kell a helyzet felszámolása érdekében különböző szervezeteknek biztosítani. Meg kell érteni, hogy ezeket az intézkedéseket nem a lakosok ellen, hanem értük és az országért foganatosítanánk. Egy rendkívüli helyzetben a bizottságot azonnal összehívná az elnök — de addig is intézkedhet —, hogy a már említett feladatokhoz szükséges koordinációs, előkészítő munkákat elvégezzük. A csernobili atomerőműbaleset tapasztalatain okulva nukleáris veszélyhelyzetben a bizottság átalakul nukleárisbaleset-elhárítási bizottsággá, és az elnök vezetésével — az erre rendelt kormánybizottság irányítása alatt — megteszi a szükséges intézkedéseket a lakosság megóvása érdekében. Döntéseinket természetesen az érintettek tudomására hozzuk. A lakosságot érintő határozataink rendeleti formában jelennek meg, amit a sajtó, plakátok, hangosbemondó stb. útján kihirdetünk. Független —Működnek-e városainkban is hasonló szervezetek? — A védelmi igazgatás szigorúan hierarchikus rendszerben szerveződött. Létrehozták kormányzati szinten, működnek megyei és néhány kijelölt városban is védelmi bizottságok. A megyei védelmi bizottság irányítja a városiak munkáját, meghatározza például, milyen terveket készítsenek, és rendkívüli helyzetben nagyobb látó- és hatásköre révén biztosíthat anyagi, technikai átcsoportosításokat. A városi védelmi bizottságok összetétele hasonlít a miénkhez, elnöke a polgármester. A községekben a polgármesterek egy személyben felelősek a védelemért. — Nyíregyháza polgármestere a megyei védelmi bizottságnak tagja, a városinak pedig elnöke. Miért? —A jogszabály így rendelkezik, de nem véletlenül határozták meg így. A gazdasági, az intézményi és a lakónépességi koncentráció általában a megyék székhelyein jelentkezik. A megyeszékhely polgármestereinek ezekre nagyobb a rálátása, és ő tud intézkedni esetleges átcsoportosításokról. Rendkívüli helyzetekben a polgármester — miként a megyei közgyűlés elnöke is — nem úgy intézkedik, mint önkormányzati tisztségviselő, hanem államigazgatási jogkört gyakorol, függetlenül a képviselő-testülettől. Technikai kérdés, hogyan miként látja el a két funkciót. —Miért nem tagja a helyőrség parancsnoka a megyei védelmi bizottságnak? — A védelmi bizottság kötelező érvényű döntéseket hoz tagjai és az általuk vezetett szervek számára. Az alkotmány azonban a fegyveres erők — tehát a Magyar Honvédség és Határőrség — irányítása körében nem adott hatáskört ennek a testületnek. A katonai és a civil igazgatás együttműködő viszonyban van. Ezt szolgálja, hogy a magasabb parancsnokság, vagyis az illetékes katonai kerület meghívottként képviselteti magát a bizottság munkájában. —Üléseztek-e már éles helyzet miatt? — Az Öböl-válság idején mi is összeültünk, egyeztettünk, de operatív intézkedésekre nem volt szükség. Zárt ajtók mögött — Taxisblokád, esetleges tömeges menekülés, vagy nagyobb tömegdemonstráció... — A taxisblokád során ügyeleti rendszert tartott fenn a bizottság. Ha nem oldódott volna meg rövid idő alatt a kialakult helyzet, minden bizonnyal összeültünk volna, és néhány intézkedést is meg kellett volna hoznunk a lakosság ellátása érdekében. A migrációban komolyabban akkor lenne szerepünk, ha erre a kormánytól utasítást kapnánk, mert, mondjuk annak mértéke már nem lenne kezelhető a jelenleg meglévő eszközökkel. A menekültek elhelyezésében, szállításában, ellátásában és védelmében közreműködők területi koordinációja lenne a bizottság feladata. A tömegdemonstráció mindaddig csupán rendészeti kérdés, és így kívül esik feladatkörünkön, amíg a társadalom normális életét nem bénítja meg, és így elő nem állnak például a szükségállapot kihirdetésének alkotmányos előfeltételei. — Mindig zárt ajtók mögött tanácskoznak? — Azt hiszem szakmai szempontból meg lehet érteni. Ezeken a üléseken értékeljük az eddigi munkánkat, meghatározzuk a feladatokat, megtervezzük a szükséges intézkedéseket. Felkészülünk egy rendkívüli időszak feladatainak megoldására, de sose legyen rá szükség. Nem csak ülésezünk, a bizottság és a mögötte dolgozó háttérapparátus rendszeresen gyakorlatozik is. Anyagi lehetőségeinktől függően tervekkel, térképekkel, vagy esetleg a végrehajtó szervek bevonásával is. Kovácsvölgyi Zoltán Dr. Prekub János alezredes
