Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-29 / 100. szám

6 1995. április 29., szombat Ifl HÉTVÉGÉ UJ KELET A fiam annyi idős, mint Vigasztalanul esik az eső. Hol van már a hét eleji kánikula? — gondo­lom, miközben ernyőm alatt a csa­ládi ház felé bandukolok. Csenge­tésemre szinte azonnal kinyílik a be­járati ajtó. — Már nagyon vártalak — tessé­kel beljebb háziasszonyom, Gaálné Maliid. Míg leveszem a kabátomat az előszobában, ismerős illat csapja meg az orromat. Hát persze, a babahintőporok jellegzetes illata — fut át az agyamon. — Gyere csak be a szobába, ha levetkőztél. Máté már alig várja, hogy megismerkedhessen veled — mondja az asszony, és a járóka felé int. Az apró legényke nagy kék sze­mekkel néz ránk, és kezét nyújtogat­va kéri, valaki vegye ki a rácsok mögül. Anyja lehajol, és csókolva emeli magasba kisfiát. Még egy jó fél órát kávézgatunk, babázunk, majd leülünk beszélgetni. — Talán azzal kezdem, hogy tu­dom, nem vagyok már fiatal. Egész terhességem alatt gyötrődtem, mi lesz, ha a baba megszületik. — Ez most pont úgy hangzik, mintha már legalább nyolcvanéves lennél. — Ha annyi nem is, de a múlt hé­ten töltöttem be a negyvenhármat. — Mesélj egy kicsit a családod­ról! — A legkisebbik gyerekemet, Má­tét már ismered. Rajta kívül van egy tizenhét és egy huszonkét éves lá­nyom. Vele szinte egyszerre szül­tünk. A féljem két évvel idősebb ná­lam, egy kft. ügyvezető igazgatója. — Milyen volt az életetek, mielőtt a fiacskátok megszületett? — Legjobb, ha először azokról az időkről beszélek, amikor még mi is fiatalok voltunk. Tizenhat évesen is­merkedtem meg a párommal, s miu­tán elvégeztem az óvónőképzőt, össze­házasodtunk. Akkor még nem volt ennyire nehéz boldogulni. Egy röpke nászút után lakásra, bútorokra, majd autóra kezdtünk el gyűjteni. Házassá­gunk negyedik évében megszületett Gabriella. Boldogok voltunk így, hár­masban, és én nem is akartam több apróságot. — Most azonban mégis három gye­reketek van. — Ha őszinte akarok lenni, a másik kettő „véletlenül sikerült”, de ma már nem tudnám nélkülük elképzelni az éle­tünket. Gabi ötéves volt, amikor meg­született Emese. A férjem fiút várt, de aztán látni kellett volna, milyen büsz­kén sétáltatta délutánonként a lányait. Mikor Mesi négyéves lett, beadtuk az óvodába, én is visszamentem dolgoz­ni, s az életünk visszatért a régi kerék­vágásba. Én az óvodában voltam vezető, a férjem pedig akkor még egy vállalatnál dolgozott mint tervező­mérnök. Teltek, múltak az évek, aztán a nagyobbik lányunk kirepült a fészek­ből. Három éve volt az esküvőjük. Az­tán egyszer csak bejelentették, hogy nemsokára nagyszülők leszünk. — És mi szólt a családod, amikor kiderült, hogy ti is gyereket vártok? — Elég későn tudtuk meg. Ne nézz rám ilyen csodálkozó szemmel. Én már a változás korának tudtam be, hogy elmaradt a vérzésem. A lányo­mat kísértem el egy magánrendelésre, és úgy gondoltam, ha már ott vagyok, magamat is megnézetem. Esedékes volt már egy rákszűrés. Mint derült égből a villámcsapás, úgy ért, amikor a doktornő megmondta, hogy minden az unokám kétséget kizáróan terhes vagyok. Alig tudtam kitántorogni a váróte­rembe a lányomhoz, aki csodálatos dolognak tartotta, hogy egyszerre lesz gyerekünk. Egész úton hazafe­lé azon gondolkodtam, hogy mond­jam ezt meg a férjemnek. Hisz így szinte egyszerre lesz belőle nagy­apa és gyakorló apuka. A vacsorá­nál ültünk, amikor megmondtam neki. Először kicsit riadtan nézett rám, aztán felállt, az ölébe kapott, és körbetáncolta velem a lakást. A kislányom éppen másnap jött haza a téli táborozásból. Kimentem elé az állomásra, és beültünk egy cuk­rászdába. Szerettem volna kettesben maradni vele, hogy elmondhassam neki, mi történt. Nagyon féltem, hogy mit szól majd ahhoz, hogy az öreg anyja gyereket vár. — Hogyan reagált a bejelentés­re? — Először ő is megrökönyödött. Aztán lassan megbékélt a gondolat­tal, miszerint nem csak egy kereszt­gyerekkel, hanem egy kistesóval is büszkélkedhet majd. így utólag visszagondolva, őszintén csodálom a családomat. Mind egy emberként akarták, hogy ez a kis jövevény megérkezzen. — Mikor született Máté? — Tavaly augusztus 14-én. Pa­pás szülés volt, és Géza még hetek múlva is olyan lelkesen mesélt az eseményről, mintha pusztán az ő érdeme lett volna, hogy a fiunk a világra jött. Az unokánk akkor már öthetes volt. O kislány, és Zsanett­nek hívják. Elhiheted, hogy a két apróság a család szeme fénye. Úgy érzem, ha elölről kezdhetném az életemet, akkor sem döntenék más­ként. Az iraki nők és a szankciók Az új bagdadi Nők Múzeumának falán mészkődombormű szemlélteti azt a sok szerepet, amelyet a nők ját­szanak az iraki társadalomban —- ta­nítanak, aratják a búzát, vigasztalják katonafiaikat. Ám sok itteni nő úgy tapasztalja, hogy a Kuvait 1990-es megszállása utáni ENSZ-szankciók teljesen meg­változtatták életét. Van, aki otthagyta állását, mivel az infláció úgy meg­gyöngítette az iraki dinárt, hogy a fi­zetés már buszjegyre és ebédre sem elég. Becslések szerint évente 80 ezer gyer­mek marad ki az elemi iskolából, nagy­részt lányok. Bár az óktatás még ingye­nes, vannak szülők, akik azért kénytele­nek otthon tartani gyermekeiket, mert nem tudnak ruhát, tankönyvet, buszje­gyet venni nekik. Más esetekben pedig a gyerekeknek dolgozniuk kell, hogy segítsék a családot. — Mintha a szankciók arra akarnák sarkallni az iraki nőket, hogy felejtsék Immár 35 éve nem szól egymás­hoz egy haragban lévő házaspár a Tö­rökország fekete-tengeri részén lévő Bafra városban. A polgármester, a lelkész, a barátok és a szomszédok békítési kísérletei rendre kudarcot vallottak a 64 éve együtt élő párnál. — Inkább meghalok, de nem beszé­el a tanulást, adják föl állásukat, és maradjanak otthon — mondta az AP hírügynökségnek Mánál Junisz, a kor­mány által támogatott Iraki Általános Nőszövetség vezetője. — A szankci­ók megsemmisítik a nemzedékünk ál­tal elért vívmányokat. Márciusban az Egyesült Államok támogatta azt a javaslatot, hogy Irak évi 4 milliárd dollár értékben adhas­son el olajat, s abból élelmiszert, gyógyszert és más humanitárius java­kat vásárolhasson. Bagdad visszauta­sította a javaslatot, az embargó fenn­tartására irányuló amerikai törekvések részének nevezve azt. A hetvenes és nyolcvanas évek hi­vatalos kampányai erőteljesen vissza­szorították az írástudatlanságot Irak­ban, és nők ezrei jutottak munkához. Az olaj és a datolya eladásából szer­zett jövedelmek dollármilliárdokkal segítették az ország életének kényel­mesebbé tételét. Ingyenes lett az egész­ségügy és az oktatás. Mosolyszünet lek vele. Sohasem bánt velem ember­ként — mondja a 82 éves Hedije Akbasz. Medit nevű, 85 éves férje vi­tatja, hogy rosszul bánt volna feleségé­vel és szeretne véget verni az áldatlan állapotnak. —- A saját szobámban élek, Sok más arab országtól eltérően, ahol a nők ki vannak zárva a politiká­ból, az iraki nők szavazhatnak. A 250 tagú parlamentben 27 női képviselő van, és két nő már a miniszterségig jutott. Irakban a nőknek jobbak vol­tak a karrierlehetőségeik, mint a leg­több arab és iszlám országban. Ám az ENSZ-szankciók, amelyek tiltják az iraki olaj eladását és a külke­reskedelem nagy részét, koldusbotra juttatták az országot, különösen a bérből és fizetésből élő középosztályt. Növekszik a munkanélküliség. A kor­mány továbbra is havi jegyre juttat lisztet, rizst, cukrot, teát, főzőolajat és szappant a rászorulóknak. A közokta­tási minisztérium pedig a nőszövet­séggel és az ENSZ gyermekalapjával együttműködve programot indított az­zal a céllal, hogy az elemi iskolát be nem fejező iraki lányok és asszonyok elsajátíthassák az írás-olvasás és a matematika alapismereteit. (MTI-Panoráma) és ott is főzök. Saját magam mosom ruháimat. Ezt már nem bírom tovább! Felesége 35 éve nem hagyta el a házat, mivel senkije sincs, akihez mehetne. A nyilvánvalóan remény­telen válság ellenére a frigy igen gyümölcsöző: a házaspárnak hét gyereke és tizenhét unokája van. Salátakülönlegességek Kelkápasztasaláta sajttal Egy kis fej zsenge kelkáposztát négyfelé vágunk, torzsáját kivesszük. A káposztát vékony csíkokra szelve megmossuk. Egy evőkanál ecettel fel­forralunk egy lábos vizet, és ebben 3 percig blansírozzuk (abáljuk) a kelká­posztát, majd hideg vízzel leöblítjük. Míg lecsepeg, meghámozunk egy sa- vanykás almát, és íereszeljük. Tíz dkg kemény sajtot csíkokra vágunk (lehet többféle is), és összekeverjük 2 evő­kanál pörkölt, tört mogyoróval. A sa­látaöntethez összekeverünk 2 evőkanál ecetet, 3 evőkanál növényolajat, sót és törött borsot, majd a sajtos, mogyorós kelkáposztára öntjük. Néhány órát áll­ni hagyjuk, majd rozskenyérrel tálal­juk. Zöldborsésaláta mentával 40 dkg zöldborsót sós vízben 8-10 percig főzünk, majd szitára téve lecsö- pögtetjük. Ezután megtisztítunk 20 dkg sampiongombát, és 1 teáskanál vajon 5 percig sütjük. Egy almát meg­tisztítunk, és magházát eltávolítva fel- kockázzuk. Előkészítünk még egy kockára vagdalt hagymát, 2 evőkanál vagdalt mentalevelet, 1 evőkanál vag­dalt vérfüvet. Ezután az eddig felso­rolt alkotókat egy tálban összekever­jük, majd jöhet az öntet. Ehhez 2 evőkanál citromlevet összekavarunk 1 teáskanál mézzel, pici sóval és 4 evőkanál tejszínnel. Ha kész, a salátát azonnal tálaljuk. Karalábésaláta zöld borssal Két friss, hasábokra vágott karalá­bét rövid ideig abálunk, majd hideg Piláták A Biman pakisztáni légitársaság Fokker F-28-as helyi járatának har­minc utasa minden bizonnyal azt hi­hette, hogy ütött az utolsó órája, ami­kor azt látta, hogy a gép pilótája és másodpilótája szabályos ökölharcot vív egymással az egyik légikisasz- szony kegyeiért. A szombaton megtörtént, kis híján 0000000000000001 vízzel hirtelen lehűtjük. Ezután elké­szítjük a salátamártást. Egy evőkanál tejfölt 1 evőkanál majonézzel, egy evőkanál joghurttal és 1 evőkanál cit­romlével krémes mártássá keverünk, majd még egy csomó vagdalt kaprot és 1 teáskanál zöld borsot is hozzá­adunk. ízlés szerint sózzuk, cukroz­zuk. Belekeverjük a karalábét, és 15 percig állni hagyjuk. Ezt követően 1 szelet vastag főtt sonkát felvágunk, és a saláta tetejére szórjuk. A tálat kevés kaporral díszítjük. Narancsos parajsaláta Huszonöt dkg parajt átválogatunk, jól megmossuk és lecsöpögtetjük. A salátaöntethez fél narancsot nagyon vékonyan felhámozunk, héját vékony csíkokra vágjuk, majd kevés vízben felforraljuk, és körülbelül 3 percig főzzük. A vízből kivéve hűlni hagy­juk. Közben 2 evőkanál citromlevet elkeverünk 2 evőkanál étolajjal, majd sóval, őrölt borssal, cukorral ízesít­jük, és hozzákeverünk egy kevés vag­dalt kakukkfűlevélkét is. A fél na­rancsról lehúzzuk a fehér héjat, a gyü­mölcshúst felkockázzuk, és a narancs­héjjal együtt az öntésbe tesszük. Vé­gül beleforgatjuk a parajt, és azonnal tálaljuk. Waldorf-saláta Ötven dkg almát meghámozunk, ki­vesszük a magházat, és az almát apró kockákra vágjuk. Ugyanezt tesszük 20 dkg zellergumóval és 3 szelet konzerv - ananásszal is. Ezenkívül hozzáadunk 10 dkg apróra vagdalt dióbelet. A már­táshoz összekeverünk 1 evőkanál sa­látamajonézt, 2 evőkanál tejfölt, cit­romlevet, sót, őrölt borsot és cukrot. Az öntetet elvegyítjük a saláta hozzá­valóival, és állni hagyjuk, hogy az ízek jól összeérjenek. tragikus kimenetelű esetnél a két pi­lóta előbb heves vitát folytatott egy­mással, majd mindketten otthagyták a pilótafülkét, és szabályos box- meccset kezdtek a rémült utasok sze­me láttára. Arról nem szól a jelen­tés, hogy végül is melyikük lett a győztes, de a kakaskodást a dakkai leszállás előtti másodpercekben ab­bahagyták. Az egyik pilótát azon nyomban felfüggesztették állásából. Mikor süssünk? A kisebb családi ünnepeken és a más, ünnepélyes alkalmakkor rende­zett ebéd vagy vacsora végén édessé­get szolgálunk fel, ez a vendéglátás amolyan fénypontja. Egy jó vasárnapi ebéd után is ízlik a sütemény, különö­sen, ha gyümölccsel készül. A regge­lihez, tízóraihoz vagy uzsonnához kiegészítőként tésztát is szoktunk adni, rendszerint fonott kalácsot, kuglófot, brióst. Baráti összejöveteleken egy pohár bor mellé is szívesen fogyasztunk sós vagy édes süteményeket. Ilyen süte­ményeket mindig tarthatunk otthon, így nem jövünk zavarba, ha látogatónk érkezik. Természetesen, ha vendége­ket hívunk, tetszetősebb, krémmel töl­tött, gyümölccsel, csokoládémázzal díszített tésztákat készítünk. Tésztákat zöldségfélékből, például sárgarépából, fejes káposztából, burgonyából is le­het készíteni. Mindegyikből finom ré­test, felfújtat, pudingot csinálhatunk. Az édesanyák szívesen rendeznek gyermeküknek születésnapi uzsonnát, amelyre az apróságok meghívhatják pajtásaikat. Ilyenkor ne hiányozzon az asztalról a sütemény, a gyertyás torta, a krém, a gyümölcsös pohár és a fagy­lalt. A tésztákat készítsük és díszítsük gyümölcsökkel, mert így tetszető­sebbek és táplálóbbak is. Sohase ad­junk azonban a gyereknek a kelleté­nél több süteményt! A tészta mindig csak az ebéd vagy vacsora kiegészítője legyen, s ne terhelje meg a gyomrot. Édes tésztával soha ne helyettesítsük a főétkezéseket. Hogy tésztánk sike­rüljön, készítsük gondosan. Ne kap­kodjunk, ne siessük el a munkát! A massza keverése vagy dagasztása fon­tos feltétele annak, hogy a sütemény jól sikerüljön. Ezért kövessük mindig pontosan a receptben leírtakat. Igyekezzünk még a legegyszerűbb tészta külalakját is tetszetőssé tenni, ezáltal vonzóbb lesz, és jobb étvággyal fogyasztjuk el. A tésztát mindig az al­kalomhoz illően díszítsük. Esküvőre, keresztelőre gazdagon díszítsük fel tejszínhabbal, dióval, mandulával, gyümölccsel, csokoládéval a tortát, így ízlésesebb, tartalmasabb lesz. A süte­ményeken kívül olyan tésztás ételeket is készíthetünk, amelyek főételként tálalhatók. Ilyen a sztrapacska, a me­télt, a galuska és a gombócok. Persze ez nem jelenti azt, hogy naponta ké­szítsük őket, de hetente egyszer-két- szer szinte megkívánjuk. A hét folya­mán egyszer sós, másszor pedig édes tésztát készítsünk, mindig más-más hozzávalókkal. A tésztákat tölthetjük gyümölccsel vagy lekvárral, meghint­hetjük túróval, dióval, mákkal vagy morzsával. A sós tésztákra juhtúrót, túrót, reszelt sajtot, párolt vagy sava­nyú káposztát tehetünk. Ezzel növel­jük biológiai és tápértéküket.

Next

/
Thumbnails
Contents