Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-29 / 100. szám

UJ KELET HÉTVÉGÉ 1995. április 29., szombat Szeretném, ha köszönő soraim meg­jelenhetnének lapjukban. Ezúton sze­retnék köszönetét mondani a Debre­ceni Orvostudományi Egyetem Szü­lészeti és Gyermekklinikái Intenzív Osztály orvosainak, hogy megmentet­ték a kislányom és az én életemet. 1994. november 29-én a 32. hétre megszületett lányom, Szalontai Dóra. Mindössze 38 cm és 800 gramm volt. Tizenegy hétig feküdtünk bent a kli­nikán, s ez idő alatt dr. Jeney Katalin szülészorvos, dr. Szabolcs Andrea ta­nársegéd és az oszály összes dolgozó­ja mindent megtett azért, hogy Dóri életben maradhasson. Mára már boldogan jelenthetem, hogy a kicsi 53 cm-re és 4 kg-ra meg­nőtt. Mindketten jól vagyunk, és még egyszer nagyon köszönünk mindent! Május a kiskertekben A május szó már nem jelent hide­get, kellemetlen szelet, és nyakunk­ba hulló esőt. A kellemesen meleg éjszakákra verőfényes nappalok köszöntenek. A csodaszép május azonban okozhat kellemetlen meg­lepetéseket is, néhány vihar formá­jában. Ennek a gyönyörű hónapnak a közepén vannak a fagyosszentek, amikor nem ritka, hogy a hőmérő higanyszála 0 fok alá süllyed. Díszkertünkbe még az új hajtások megjelenése előtt ültethetünk örök­zöldeket, ugyanis ezeket az igényes növényeket a faiskolákban konténe­rekben kínálják. A telepítést köve­tően azonban megfelelő öntözési lehetőségre van szükség. Az ősszel telepített rózsák időközben már megeredtek, ezért a feltöltögetett földet szedjük le róluk. Az esetleg előtörő vadhajtásokat közvetlenül a törzsnél szakítsuk le, hogy ne hatal­masodjanak el a nemes részek fe­lett. Az esetlegesen megjelenő gom­bás betegségek ellen szükség esetén védekezzünk. Gyakori kellemetlen vendégek a tetvek. Tömeges elszaporodásuk esetén zuhanyozzuk le őket a tápnö­vényről. Vegyszereket ne használ­junk ellenük, mert akkor természe­tes ellenségeik, a katicabogarak is elpusztulnak. A tulipánok és nárci­szok levele egészen elsárgulásukig maradjon a növényeken, de a mag­tokokat feltétlenül vágjuk le , mert ezek nagy mennyiségű tápanyagot vonnak el a hagymától, veszélyez­tetve a következő évi virágzást. Az áprilisban ültetett kardvirág után május első felében ültessük el a dá­liagumókat, majd a gumós begóniá­kat, a kannát és a jácintot. Ha tavasszal elmulasztottuk volna, még most is, egészen júliusig ültethetjük a finom kis holland íriszt, mert másfél-két hónap múltán így is nyílni fog. Húszadika után már minden, az ablakpárkányon, melegágyakban, fólia alatt előnevelt palántát kiültethetünk. Évelőket egész éven át telepíthetünk. Ne csak gyönyörű virágú, kényes kultúrfajtákat ültessünk, hanem te­gyük a kertet változatossá az ápolás szempontjából igénytelen vadnövé­nyekkel is. Ezeket többnyire méltatlanul mellő­zik a kertkedvelők, pedig a kert ke­vésbé megmunkált részein is nagyon jól fejlődnek és kitűnően díszítenek. Kissé igényesebb, de félámyékos he­lyeken kiváló évelő a harangláb, a gyűszűvirág, a tündérfürt és az őszi szellőrózsa. A fűmag tavaszi elvetéséhez a leg­ideálisabb hónap a május, mert még nincs nagy szárazság, de a levegő már elég meleg ahhoz, hogy a mag intenzí­ven kelhessen. Egyenletes lesz a veté­sünk, ha először a magtermelő cég ál­tal ajánlott magmennyiséget egy négy­zetméternyi felületre elvetjük, s ennek sűrűsége lesz a minta az egész terüle­ten. Ha egyenletes gyepszőnyeget sze­retnénk, hetente, de legalább tíznaponta nyírnunk kell, néhány napos szárazság után pedig feltétlenül öntöznünk. Ha korábban nem tettük, itt az ideje, hogy tartós hatású trágyakeveréket szóljunk szét. A nyírott pázsittal ellentétben a vi­rágos gyepet sohasem szabad trágyáz­ni, mert éppen az ilyen sovány talajon alakulhat ki egy igazán változatos, vi­rágos növénytársulás. A virágos gyep kialakításához többféle magke­veréket lehet kapni a talaj minősé­gétől függően. Május közepén, a fa­gyosszentek után már a szabadba hordhatjuk a nagy edényekbe ülte-. tett növényeket, teleültethetjük a bal- . konládákat. Már április végén is ;■ megtehetjük, amennyiben fagyve­szély esetén biztos helyre tudjuk őket vinni. Ebben a hónapban a melegágy ■ vagy fólia alól, de már szabad föld­ben is szedhetjük az első zöldség-1 féléket. Ilyen a fejes saláta, hóna- * pos és jégcsapretek, spenót vagy a | kerti zsálya. Ha áprilisban elfelej- i tettük volna az olyan fontos fűszer- j növényeket, mint a kapor, a turbo-1 lya, a majoránna, a bazsalikom, még I vessünk gyorsan. A bokor- és karós-1 babot május közepe után vessük el. I A bab kelése magas talajhőmér- I sékletet igényel, s ebben az esetben I gyorsan ki is kel. Május utolsó harmadában ültes-1 sük a paradicsomot a szabadba, 501 cm távolságba, fajtától függően,! védett, meleg helyre. A palántákat | mindig mélyebbre ültessük a sza-1 badba, mint eredetileg a palánta-1 nevelő helyen voltak, mert a szá- 3 rákon számos járulékos gyökér ? fejlődik a talajban, s ezek biztosít-1 ják a növények jó tápanyagellátá- ■ sát. Ültessük ki a paprika-, cukkini- r és dinnyepalántákat is a paradi-1 csőm után. Hasznos dolog, ha két- } hetente vetünk némi fejes salátát, 1 jég- és római salátát, hogy legyen belőlük mindig friss adag a kony- haasztalon. A gyermekláncfű Zöld patika Föld feletti tőrózsát képező, fiatal korban molyhos, öblösen fogazott le­velei orsó alakú gyökeréből nőnek ki, mely gyökér ritkán elágazó, szárazon szürkésbama színű. Virága aranysár­ga. Az egész növény tejnedvet tartal­maz. Nálunk, füves helyeken, min­denütt megterem. Gyökerét és leve­leit gyűjtjük. Mint májgyógyszer használatos, cukorbajnál is ered­A hétvégi oldalakat szerkesztette: Sikli Tímea ménnyel alkalmazzák. Vese- és hó­lyagbajnál, azonkívül mint gyomor­erősítő a növénykeverékekből nem hiányozhat, hasonlóképpen a tavaszi kúrák előirataiból sem. Májbajnál, sárgaságnál, nehéz székletnél, vize­let-kiválasztásra az egész növényből készült teát használjuk. A gyökeréből készült főzet a fűnél erősebb hatású. Krónikus ekcémánál bizonyos ideig állandóan használni kell. Némely vi­déken gyökerét megpörkölik, ez igen jó pótkávét szolgáltat. A belőle ké­szült sűrű kivonatot felhasználják a pirulák kötőanyagának. Huzamosabb ideig tisztán ne használjuk, mert az emésztésben zavarokat okozhat, amellett, hogy étvágygerjesztő. Állat­gyógyászatban a friss füvet mint tej- szaporítót adják. Mandulás félhold citrommázzal Hozzávalók'. 5 dkg sima liszt, cit­romhéj, 10 dkg porcukor, 10 dkg há­mozott, darált mandula, 2 szem szeg­fűszeg, késhegynyi törött fahéj, 2 to­jássárgája, 5 dkg mazsola. A citrommázhoz'. 15 dkg porcukor, 1 kanál forró víz, 3 kávéskanál cit­romlé. A gyúródeszkára rászitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a reszelt citrom­héjat, a porcukrot, a hámozott man­dulát, a törött szegfűszeget meg a fa­héjat, a mazsolát, és mindezt össze­gyúrjuk. Lisztezett gyúródeszkán ki­nyújtjuk, és a tésztából félholdakat szaggatunk. Tepsibe téve mérsékelt tűzön megsütjük. Még melegen be­vonjuk a következő citrommázzal: A porcukorra ráöntjük a forró vizet, a citromlevet, és mindezt fél órán át keveijük, míg a máz megsűrűsödik. A láz vészcsengő Ha az ember tudná, hogy a láz a ter­mészet figyelmeztető jelzése, nem próbálná meg csillapítani, mint ahogy ezt túl gyakran megteszi napjainkban. A láz a szervezet védekezése a káros betolakodók ellen. Ahelyett, hogy hagyná, hogy a természet védekezzen, és segítené erőfeszítéseit, az ember félelmében elfojtja a természetes re­akciót. Ahogy a láz megjelenik, az aszpirinhez fordul, hogy megszüntes­se azt. Az alacsony hőmérséklet ve­szélyes helyzetet teremt, mert az olyan emberek, akik nem tudnak belázasod- ni, az orvos fáradozásaira sem reagál­nak. Ebből néha komplikációk is származhatank. A láz fontos segítőtárs lehet a nemkívánatos tünetek elleni harcban. De mit tegyünk, ha a magas­ra szökő lázzal a beteg halálfélelme is megnő? Azt tanultuk az iskolában, hogy a 42 fokos láznál magasabb hőmérsékletet az ember már nem vi­seli el. A lábikrákra rakott hideg bo­rogatás igazi jótétemény a beteg szá­mára. A beteg hirtelen megkönnyeb­bül, és így könnyebben elalszik. Lá­zas állapotban az étkezés a másik olyan dolog, amire oda kell figyelni. A lázas betegnek általában nincs ét­vágya. Az, aki arra akarja kényszerí­teni a lázas embert, hogy egyen, sze­reltének igen rossz szolgálatot tesz. Ilyenkor általában kényeztetik a bete­get, marhasülttel, nehéz ételekkel kí­nálják. Ám a lázas állapot miatt könnyű diétát kellene alkalmazni, melyből hiányoznak a fehérjék és min­den más, nehezen emészthető elem. Adjunk a betegnek inkább mézes, meleg tejet vagy gyümölcslevet. A láznak lassan kell lemennie, és nem hirtelen: minden sietség termé­szetellenes. Ha felmegy a láz, addig maradjon is magas, amíg minden olyan anyag elég a szervezetben, ami a lázat okozza. Csak akkor fog termé­szetes görbéje szerint lemenni. Ha si­ettetni akarjuk a folyamatot, csak ha­ladékot nyerünk, és nem szüntetjük meg a láz igazi okát. Mindaz, amit a szervezet az izzadással, a vizelettel vagy a széklettel nem tud eltávolítani, még jelen van mérgező anyagok for­májában. Ezek pedig az első adandó alkalommal megint működésbe lép­nek. Lehet, hogy a tablettákkal sike­rül elfolytam egy torokgyulladást, de ennek a betegségnek a baktériumai ott maradnak a szervezetben, és más ká­rokat fognak okozni. Ha a lázat a ter­mészet vészcsengőjének tekintjük, nem kell tőle félnünk. Ha szolgála­tunkba tudjuk állítani, a láz segítőtár­sunk lesz a betegségek elleni küzde­lemben. ázás házilag Hogyan ragasztózzuk és hajtogas­suk a tapétát? Az ecset legyen mindig tele ragasz­tóval. A ragasztót a tapétacsíkok közepétől a szélek irányába kenjük fel. A ragasztót egyenletesen kenjük szét, hogy a későbbi felpúpozódást meg­akadályozzuk. Miután a tapétát beken­tük ragasztóval, hagyjuk egy kis ideig állni, hogy átnedvesedjen, és ezáltal könnyebb legyen simítani. Közben bekenhetjük a következő tapétacsíkot. Hajtsuk a ragasztós tapétacsík két vé­gét úgy fel, hogy középen találkozza­nak. Ügyeljünk arra, nehogy a tapéta összegyűrődjön! Hogyan tapétázzuk a nehezen hoz­záférhető helyeket? Fűtőtestek: Vannak olyan fűtőtes­tek, amelyek könnyen levehetők, de többségük szerelése gondot okoz. így hát elég csak annyi tapétát ragasztani a fűtőtest mögé, amennyi azt a látsza­tot kelti, mintha a fal mögötte tapé­tázva lenne. Ajtók: Az ajtóknál mérjük le a tá­volságot a mennyezet, illetve a fal és az ajtófélfák között. Egy tapétacsíkot 5 cm-es ráhagyással vágjunk L alakú­ra. Az L rövidebb szára kerül majd vízszintesen az ajtófélfa fölé. Az így kivágott tapétát úgy ragasszuk fel, hogy a tapéta széle az ajtófélfa belső széléig érjen. Az ajtófélfa mentén méretre vágjuk. Ablakok: A háromszög fal felőli ol­dalaira mérjünk rá 2,5 cm-t. Pontosan vágjuk ki a tapétát, és ragasszuk fel. A ráhgyott széleket hajtsuk a határos falakra. Bélletes ablakok tapétázásá­nál először a bélésfalakat tapétázzuk. A tapétát úgy vágjuk ki, hogy az pon­tosan a fal széléig érjen. Ezután ra­gasszuk fel a tapétát a falra. Szélét hajtsuk rá a bélésfalra. A mennyezet tapétázásánál a leg­jobb, ha ketten dolgozunk, mert ez a művelet nagyon fárasztó. A szobák­ban a tapétát mindig a legnagyobb ablakkal párhuzamosan ragasszuk a mennyezetre. Az illesztések így kevés­bé látszanak. Az első tapétacsík helyét a mennyezeten jelöljük be. A harmo- nikaszerűen összehajtogatott tapéta egyik végét illesszük a fal és a mennyezet találkozásához, majd ke­fével simítsuk le. A jelölés mentén hajtogassuk ki a tapétát, és kefével si­mítsuk le a mennyezeten, a maradé­kot pedig pontosan a mennyezet szé­lén vágjuk le. A falaknál, mielőtt az első tapéta­csíkot felragasztjuk, függőón segítsé­gével húzzunk egy függőleges vona­lat a falra. A tapétacsíkot pontosan il­lesszük ehhez a vonalhoz, és a tapéta közepétől a szélek felé haladva simít­suk le. A sarkoknál kefével igazítsuk helyére a tapétát. Az olló hegyével je­löljük meg rajta, hol kell levágni a szé­leket. A tapétát kicsit húzzuk le a fal­ról, és a jelzés mentén vágjuk le. A díszlécektől és szegélyektől a szo­ba magasabbnak vagy alacsonyabb­nak látszik. A díszlécek segítenek a színek összehangolásában, a felületek tagolásában, s egyéni hangulatot köl­csönöznek a szobának. A mennyezet ferdeségét sem lehet észrevenni, ha díszléccel keretezzük a szoba falait. Hogyan javíthatjuk a megrongáló­dott tapétát? Ha a tapéta le- vagy beszakad, ra­gasztóval megint visszaragaszhatjuk. A felesleges ragasztót töröljük le. Na­gyon szakadt és foltos darabokat a következőképpen lehet javítani: — A tekercsből tépjünk le egy darabot — ne vágjuk —, és a javítandó részt takarjuk teljesen be vele. A letépett darab szélei nem annyira feltűnőek, mintha vágnánk a tapétát. A letépett darabot ragasztózzuk be, és rakjuk fel a sérült felületre. Hagyjuk néhány percig száradni, aztán hengerrel si­mítsuk le.

Next

/
Thumbnails
Contents