Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-29 / 100. szám
UJ KELET HÉTVÉGÉ 1995. április 29., szombat Szeretném, ha köszönő soraim megjelenhetnének lapjukban. Ezúton szeretnék köszönetét mondani a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Gyermekklinikái Intenzív Osztály orvosainak, hogy megmentették a kislányom és az én életemet. 1994. november 29-én a 32. hétre megszületett lányom, Szalontai Dóra. Mindössze 38 cm és 800 gramm volt. Tizenegy hétig feküdtünk bent a klinikán, s ez idő alatt dr. Jeney Katalin szülészorvos, dr. Szabolcs Andrea tanársegéd és az oszály összes dolgozója mindent megtett azért, hogy Dóri életben maradhasson. Mára már boldogan jelenthetem, hogy a kicsi 53 cm-re és 4 kg-ra megnőtt. Mindketten jól vagyunk, és még egyszer nagyon köszönünk mindent! Május a kiskertekben A május szó már nem jelent hideget, kellemetlen szelet, és nyakunkba hulló esőt. A kellemesen meleg éjszakákra verőfényes nappalok köszöntenek. A csodaszép május azonban okozhat kellemetlen meglepetéseket is, néhány vihar formájában. Ennek a gyönyörű hónapnak a közepén vannak a fagyosszentek, amikor nem ritka, hogy a hőmérő higanyszála 0 fok alá süllyed. Díszkertünkbe még az új hajtások megjelenése előtt ültethetünk örökzöldeket, ugyanis ezeket az igényes növényeket a faiskolákban konténerekben kínálják. A telepítést követően azonban megfelelő öntözési lehetőségre van szükség. Az ősszel telepített rózsák időközben már megeredtek, ezért a feltöltögetett földet szedjük le róluk. Az esetleg előtörő vadhajtásokat közvetlenül a törzsnél szakítsuk le, hogy ne hatalmasodjanak el a nemes részek felett. Az esetlegesen megjelenő gombás betegségek ellen szükség esetén védekezzünk. Gyakori kellemetlen vendégek a tetvek. Tömeges elszaporodásuk esetén zuhanyozzuk le őket a tápnövényről. Vegyszereket ne használjunk ellenük, mert akkor természetes ellenségeik, a katicabogarak is elpusztulnak. A tulipánok és nárciszok levele egészen elsárgulásukig maradjon a növényeken, de a magtokokat feltétlenül vágjuk le , mert ezek nagy mennyiségű tápanyagot vonnak el a hagymától, veszélyeztetve a következő évi virágzást. Az áprilisban ültetett kardvirág után május első felében ültessük el a dáliagumókat, majd a gumós begóniákat, a kannát és a jácintot. Ha tavasszal elmulasztottuk volna, még most is, egészen júliusig ültethetjük a finom kis holland íriszt, mert másfél-két hónap múltán így is nyílni fog. Húszadika után már minden, az ablakpárkányon, melegágyakban, fólia alatt előnevelt palántát kiültethetünk. Évelőket egész éven át telepíthetünk. Ne csak gyönyörű virágú, kényes kultúrfajtákat ültessünk, hanem tegyük a kertet változatossá az ápolás szempontjából igénytelen vadnövényekkel is. Ezeket többnyire méltatlanul mellőzik a kertkedvelők, pedig a kert kevésbé megmunkált részein is nagyon jól fejlődnek és kitűnően díszítenek. Kissé igényesebb, de félámyékos helyeken kiváló évelő a harangláb, a gyűszűvirág, a tündérfürt és az őszi szellőrózsa. A fűmag tavaszi elvetéséhez a legideálisabb hónap a május, mert még nincs nagy szárazság, de a levegő már elég meleg ahhoz, hogy a mag intenzíven kelhessen. Egyenletes lesz a vetésünk, ha először a magtermelő cég által ajánlott magmennyiséget egy négyzetméternyi felületre elvetjük, s ennek sűrűsége lesz a minta az egész területen. Ha egyenletes gyepszőnyeget szeretnénk, hetente, de legalább tíznaponta nyírnunk kell, néhány napos szárazság után pedig feltétlenül öntöznünk. Ha korábban nem tettük, itt az ideje, hogy tartós hatású trágyakeveréket szóljunk szét. A nyírott pázsittal ellentétben a virágos gyepet sohasem szabad trágyázni, mert éppen az ilyen sovány talajon alakulhat ki egy igazán változatos, virágos növénytársulás. A virágos gyep kialakításához többféle magkeveréket lehet kapni a talaj minőségétől függően. Május közepén, a fagyosszentek után már a szabadba hordhatjuk a nagy edényekbe ülte-. tett növényeket, teleültethetjük a bal- . konládákat. Már április végén is ;■ megtehetjük, amennyiben fagyveszély esetén biztos helyre tudjuk őket vinni. Ebben a hónapban a melegágy ■ vagy fólia alól, de már szabad földben is szedhetjük az első zöldség-1 féléket. Ilyen a fejes saláta, hóna- * pos és jégcsapretek, spenót vagy a | kerti zsálya. Ha áprilisban elfelej- i tettük volna az olyan fontos fűszer- j növényeket, mint a kapor, a turbo-1 lya, a majoránna, a bazsalikom, még I vessünk gyorsan. A bokor- és karós-1 babot május közepe után vessük el. I A bab kelése magas talajhőmér- I sékletet igényel, s ebben az esetben I gyorsan ki is kel. Május utolsó harmadában ültes-1 sük a paradicsomot a szabadba, 501 cm távolságba, fajtától függően,! védett, meleg helyre. A palántákat | mindig mélyebbre ültessük a sza-1 badba, mint eredetileg a palánta-1 nevelő helyen voltak, mert a szá- 3 rákon számos járulékos gyökér ? fejlődik a talajban, s ezek biztosít-1 ják a növények jó tápanyagellátá- ■ sát. Ültessük ki a paprika-, cukkini- r és dinnyepalántákat is a paradi-1 csőm után. Hasznos dolog, ha két- } hetente vetünk némi fejes salátát, 1 jég- és római salátát, hogy legyen belőlük mindig friss adag a kony- haasztalon. A gyermekláncfű Zöld patika Föld feletti tőrózsát képező, fiatal korban molyhos, öblösen fogazott levelei orsó alakú gyökeréből nőnek ki, mely gyökér ritkán elágazó, szárazon szürkésbama színű. Virága aranysárga. Az egész növény tejnedvet tartalmaz. Nálunk, füves helyeken, mindenütt megterem. Gyökerét és leveleit gyűjtjük. Mint májgyógyszer használatos, cukorbajnál is eredA hétvégi oldalakat szerkesztette: Sikli Tímea ménnyel alkalmazzák. Vese- és hólyagbajnál, azonkívül mint gyomorerősítő a növénykeverékekből nem hiányozhat, hasonlóképpen a tavaszi kúrák előirataiból sem. Májbajnál, sárgaságnál, nehéz székletnél, vizelet-kiválasztásra az egész növényből készült teát használjuk. A gyökeréből készült főzet a fűnél erősebb hatású. Krónikus ekcémánál bizonyos ideig állandóan használni kell. Némely vidéken gyökerét megpörkölik, ez igen jó pótkávét szolgáltat. A belőle készült sűrű kivonatot felhasználják a pirulák kötőanyagának. Huzamosabb ideig tisztán ne használjuk, mert az emésztésben zavarokat okozhat, amellett, hogy étvágygerjesztő. Állatgyógyászatban a friss füvet mint tej- szaporítót adják. Mandulás félhold citrommázzal Hozzávalók'. 5 dkg sima liszt, citromhéj, 10 dkg porcukor, 10 dkg hámozott, darált mandula, 2 szem szegfűszeg, késhegynyi törött fahéj, 2 tojássárgája, 5 dkg mazsola. A citrommázhoz'. 15 dkg porcukor, 1 kanál forró víz, 3 kávéskanál citromlé. A gyúródeszkára rászitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a reszelt citromhéjat, a porcukrot, a hámozott mandulát, a törött szegfűszeget meg a fahéjat, a mazsolát, és mindezt összegyúrjuk. Lisztezett gyúródeszkán kinyújtjuk, és a tésztából félholdakat szaggatunk. Tepsibe téve mérsékelt tűzön megsütjük. Még melegen bevonjuk a következő citrommázzal: A porcukorra ráöntjük a forró vizet, a citromlevet, és mindezt fél órán át keveijük, míg a máz megsűrűsödik. A láz vészcsengő Ha az ember tudná, hogy a láz a természet figyelmeztető jelzése, nem próbálná meg csillapítani, mint ahogy ezt túl gyakran megteszi napjainkban. A láz a szervezet védekezése a káros betolakodók ellen. Ahelyett, hogy hagyná, hogy a természet védekezzen, és segítené erőfeszítéseit, az ember félelmében elfojtja a természetes reakciót. Ahogy a láz megjelenik, az aszpirinhez fordul, hogy megszüntesse azt. Az alacsony hőmérséklet veszélyes helyzetet teremt, mert az olyan emberek, akik nem tudnak belázasod- ni, az orvos fáradozásaira sem reagálnak. Ebből néha komplikációk is származhatank. A láz fontos segítőtárs lehet a nemkívánatos tünetek elleni harcban. De mit tegyünk, ha a magasra szökő lázzal a beteg halálfélelme is megnő? Azt tanultuk az iskolában, hogy a 42 fokos láznál magasabb hőmérsékletet az ember már nem viseli el. A lábikrákra rakott hideg borogatás igazi jótétemény a beteg számára. A beteg hirtelen megkönnyebbül, és így könnyebben elalszik. Lázas állapotban az étkezés a másik olyan dolog, amire oda kell figyelni. A lázas betegnek általában nincs étvágya. Az, aki arra akarja kényszeríteni a lázas embert, hogy egyen, szereltének igen rossz szolgálatot tesz. Ilyenkor általában kényeztetik a beteget, marhasülttel, nehéz ételekkel kínálják. Ám a lázas állapot miatt könnyű diétát kellene alkalmazni, melyből hiányoznak a fehérjék és minden más, nehezen emészthető elem. Adjunk a betegnek inkább mézes, meleg tejet vagy gyümölcslevet. A láznak lassan kell lemennie, és nem hirtelen: minden sietség természetellenes. Ha felmegy a láz, addig maradjon is magas, amíg minden olyan anyag elég a szervezetben, ami a lázat okozza. Csak akkor fog természetes görbéje szerint lemenni. Ha siettetni akarjuk a folyamatot, csak haladékot nyerünk, és nem szüntetjük meg a láz igazi okát. Mindaz, amit a szervezet az izzadással, a vizelettel vagy a széklettel nem tud eltávolítani, még jelen van mérgező anyagok formájában. Ezek pedig az első adandó alkalommal megint működésbe lépnek. Lehet, hogy a tablettákkal sikerül elfolytam egy torokgyulladást, de ennek a betegségnek a baktériumai ott maradnak a szervezetben, és más károkat fognak okozni. Ha a lázat a természet vészcsengőjének tekintjük, nem kell tőle félnünk. Ha szolgálatunkba tudjuk állítani, a láz segítőtársunk lesz a betegségek elleni küzdelemben. ázás házilag Hogyan ragasztózzuk és hajtogassuk a tapétát? Az ecset legyen mindig tele ragasztóval. A ragasztót a tapétacsíkok közepétől a szélek irányába kenjük fel. A ragasztót egyenletesen kenjük szét, hogy a későbbi felpúpozódást megakadályozzuk. Miután a tapétát bekentük ragasztóval, hagyjuk egy kis ideig állni, hogy átnedvesedjen, és ezáltal könnyebb legyen simítani. Közben bekenhetjük a következő tapétacsíkot. Hajtsuk a ragasztós tapétacsík két végét úgy fel, hogy középen találkozzanak. Ügyeljünk arra, nehogy a tapéta összegyűrődjön! Hogyan tapétázzuk a nehezen hozzáférhető helyeket? Fűtőtestek: Vannak olyan fűtőtestek, amelyek könnyen levehetők, de többségük szerelése gondot okoz. így hát elég csak annyi tapétát ragasztani a fűtőtest mögé, amennyi azt a látszatot kelti, mintha a fal mögötte tapétázva lenne. Ajtók: Az ajtóknál mérjük le a távolságot a mennyezet, illetve a fal és az ajtófélfák között. Egy tapétacsíkot 5 cm-es ráhagyással vágjunk L alakúra. Az L rövidebb szára kerül majd vízszintesen az ajtófélfa fölé. Az így kivágott tapétát úgy ragasszuk fel, hogy a tapéta széle az ajtófélfa belső széléig érjen. Az ajtófélfa mentén méretre vágjuk. Ablakok: A háromszög fal felőli oldalaira mérjünk rá 2,5 cm-t. Pontosan vágjuk ki a tapétát, és ragasszuk fel. A ráhgyott széleket hajtsuk a határos falakra. Bélletes ablakok tapétázásánál először a bélésfalakat tapétázzuk. A tapétát úgy vágjuk ki, hogy az pontosan a fal széléig érjen. Ezután ragasszuk fel a tapétát a falra. Szélét hajtsuk rá a bélésfalra. A mennyezet tapétázásánál a legjobb, ha ketten dolgozunk, mert ez a művelet nagyon fárasztó. A szobákban a tapétát mindig a legnagyobb ablakkal párhuzamosan ragasszuk a mennyezetre. Az illesztések így kevésbé látszanak. Az első tapétacsík helyét a mennyezeten jelöljük be. A harmo- nikaszerűen összehajtogatott tapéta egyik végét illesszük a fal és a mennyezet találkozásához, majd kefével simítsuk le. A jelölés mentén hajtogassuk ki a tapétát, és kefével simítsuk le a mennyezeten, a maradékot pedig pontosan a mennyezet szélén vágjuk le. A falaknál, mielőtt az első tapétacsíkot felragasztjuk, függőón segítségével húzzunk egy függőleges vonalat a falra. A tapétacsíkot pontosan illesszük ehhez a vonalhoz, és a tapéta közepétől a szélek felé haladva simítsuk le. A sarkoknál kefével igazítsuk helyére a tapétát. Az olló hegyével jelöljük meg rajta, hol kell levágni a széleket. A tapétát kicsit húzzuk le a falról, és a jelzés mentén vágjuk le. A díszlécektől és szegélyektől a szoba magasabbnak vagy alacsonyabbnak látszik. A díszlécek segítenek a színek összehangolásában, a felületek tagolásában, s egyéni hangulatot kölcsönöznek a szobának. A mennyezet ferdeségét sem lehet észrevenni, ha díszléccel keretezzük a szoba falait. Hogyan javíthatjuk a megrongálódott tapétát? Ha a tapéta le- vagy beszakad, ragasztóval megint visszaragaszhatjuk. A felesleges ragasztót töröljük le. Nagyon szakadt és foltos darabokat a következőképpen lehet javítani: — A tekercsből tépjünk le egy darabot — ne vágjuk —, és a javítandó részt takarjuk teljesen be vele. A letépett darab szélei nem annyira feltűnőek, mintha vágnánk a tapétát. A letépett darabot ragasztózzuk be, és rakjuk fel a sérült felületre. Hagyjuk néhány percig száradni, aztán hengerrel simítsuk le.
