Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-24 / 95. szám
2 1995. április 24., hétfő BELFÖLD-KÜLFÖLD írügynökségek ^ Jelentik A robbantás gyanúsítottja Az oklahomai robbantás ügyében nyomozó rendőrök egyre inkább hajlanak arra a feltételezésre, hogy a merénylet elkövetésével megvádolt, letartóztatásban lévő Timothy McVeigh valószínűleg a David Koresh vezette davidista szekta elleni hatósági támadást kívánta megbosszulni. A huszonhét éves leszerelt katonát az Oklahomai City-i börtönben őrzik. A tragédia helyszínén, a detonáció ereje által kettészakított épületnél a rendkívül erős szél és a heves zivatar miatt szombat reggel ideiglenesen fel kellett függeszteni a mentési munkálatokat. Hivatalos közlések szerint a halálos áldozatok száma már eléri a nyolcvanhetet; a halottak között tizenkét gyermek is van. Félő, hogy az áldozatok száma emelkedni fog, hiszen egyelőre még 150 embernek nem jutottak a nyomára. Kórházi kezelésre több mint négyszázan szorultak. Csecsenföldi összecsapások Az orosz szövetségi csapatok az ortodox húsvét és az előző nap Groz- nijban aláírt, az összecsapások beszüntetését célzó „békecharta” ellenére sem szüneteltették vasárnap a harci cselekményeket. A tüzérség továbbra is ágyúzta a Csecsenföld nyugati részén fekvő Bamut illetve Jandi településeket, ahol a belövések következtében tüzek keletkeztek. Bili Clinton bíróság előtt A Whitewater-Madison befektetési ügyben eljáró különleges vizsgálóbíró, Kenneth Starr szombat délután a Fehér Házban kihallgatta Bili Clinton elnököt és feleségét, Hillary Rodham Clintont. Az elnöki házaspár eskü alatt tett vallomást. Az ügy szálai a nyolcvanas évekre nyúlnak vissza, amikor Bili Clinton még arkansas-i kormányzó volt. Feleségével együtt társtulajdonos lett a Whitewater-üdülőtelep értékesítésére alakult ingatlantársaságban. Partnerük, egy bizonyos James McDougal a helybeli takarékbank, a Madison elnöke volt, aki ellen később, a pénzintézet csődbe jutása után vizsgálat indult. Bár semmiféle bizonyítottnak tekinthető vád nem merült fel az elnöki házaspár ellen, a republikánusok által politikai indítékokból is táplált gyanúk szerint nem kizárt, hogy a csődbe ment takarékbankból szabályellenesen pénzeket utaltak át a Whitewater-ingatlan értékének a növelésére, illetve Bili Clinton kormányzói újjáválasztási kampányának a céljaira. Beatles 1959-ből Rendkívül értékes Beatles-relikviára bukkant egy liverpooli fiatalember: padlástakarítás közben egy magnótekercs került a kezébe, amelyről kiderült, hogy a világhírű együttes 1959-ben készített első, még amatőrfelvételeit tartalmazza. Peter Hodgson nagyapja házának a padlását takarítva lelt rá a szalagtekercsre, amelyre 16 dalt énekeltek a fiúk, akik akkor még csak hárman voltak, és nem is Beatlesnek, hanem The Quarry Man Skiffle Groupnak nevezték magukat. Az akkor „fillérekért” megvásárolt tekercs most mintegy másfél millió dollárt ér. A Vaslady a térdszalagrendben Margaret Thatcher volt brit miniszterelnököt hamarosan felveszik a Térdszalagrendbe. A „vasladyt”, Nagy-Britannia leghosszabb ideig szolgáló egykori kormányfőjét júniusban II. Erzsébet királynő tünteti ki a windsori kastélyban —jelentette be a hét végén a Buckingham-palota. Thatcher asszony és Edmund Hillary, a Mount Everest új-zélandi meghódítója két, tavaly elhalálozással megüresedett helyet fog betölteni a III. Edward által 1350-ben alapított rendben. Három volt miniszterelnök tagja jelenleg a Térdszalagrendnek: Lord Wilson, Lord Callaghán és Sir Edward Heath. Jospin vezet a franciáknál A közvélemény-kutató intézetek első becslései szerint Lionel Jospin bejutott a francia elnökválasztás döntő, két hét múlva esedékes második fordulójába: ő áll az első helyen, a TF1 tévécsatorna szerint 23, a France 2 tévécsatorna szerint pedig 23,4 százalékkal. Ami a második helyet illeti, itt mindkét forrás szerint Jacques Chirac áll (19,7 illetve 20 százalékkal), de közte és Edouard Balladur között elég kicsi a különbség, úgyhogy egyelőre nem lehet biztosra mondani második, továbbjutó helyét. Balladur a két csatornánál 19,5, illetve 18,5 százalékkal áll. Az adatokat este nyolc órakor tette közzé a két tévécsatorna, s természeteseten még módosulhatnak. Érettségi, felvételi (folytatás az 1. oldalról) Azok számára, akik nem a közös érettségi-felvételi vizsgán felvételiznek, június 21-22-én lesznek az írásbeli vizsgák. Az esetleges pótfelvételikkel kapcsolatban a főiskola július végén ad majd felvilágosítást. Az Egészségügyi Főiskolán május 22-23-án írásbeliznek biológiából és belgyógyászatból, május 17-19-én pedig a helyettesítő tantárgyakból felvételizők. Valószínűleg nem lesz szükség pót- felvételire, hiszen a nappali tagozaton a védőnői szakon nyolcszoros, a szociális munkás szakon négyszeres, a diplomás ápolónői szakon háromszoros, az egészségügyi ügyvitelszervezői szakon fjedig kétszeres a túljelentkezés. Az ügyvitelszervezői szakra jelentkezők közül a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a matematika és számítástechnika szakon végzettek mentesülnek a felvételi vizsga alól. II ÚJ KELET Mától rendesen járnak a vonatok A Mezőgazdasági Főiskolára pályázók a közös érettségi-felvételi vizsga keretében írásbeliznek majd, a szóbeli vizsgák június 26-28. között lesznek. Átlagosan 2,5-3-szoros a túljelentkezés a nappali tagozat szakjain. A legmagasabb a jelentkezők száma a gazdálkodási és a mezőgazdasági mérnök szakon, itt ötszörös, illetve négyszeres a túljelentkezés. Akik a felvételi vizsga alóli mentességüket kérték, azok elbírálása a középiskolai 2., 3., 4. osztályos év végi, illetve az érettségi vizsgán elért eredményeik ötös jegyhez viszonyított százaléka alapján történik. Nem kérhető mentesség a repülőmémöki szakra való jelentkezés esetében. Az alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsgával vagy technikusi bizonyítvánnyal rendelkező felvételizők többlet százalékpontokat kapnák. M. Zs. (folytatás az 1. oldalról) A várakozási és osztott munkaidők díjazása a jövőben sávos rendszerben történik majd. Ez lehetővé teszi, hogy adott határokon belül, de a helyi érdekeknek megfelelően lehessen a vasutasoknak bért fizetni. Szentgyörqyi Tamás tájékoztatása szerint a MÁV Rt.-nek mintegy másfél hónap szükséges még a sztrájkból adódó veszteség felméréséhez. Az új kollektív szerződés, amelyet a felek egy évre kötöttek, május 1-jén lép hatályba. A vasutasok áprilisi bérét a régi, már lejárt kollektív szerződés alapján fizetik majd ki. A reprezentatív szakszervezetek javaslatára szeptember 15-től újabb tárgyalások kezdődnek a jövő évi bérfejlesztésekről. A kollektív szerződés aláírását követően Rigó Zoltán és Kálnoki Kis Sándor közös nyilatkozatot adott ki. Ebben leszögezik: a kollektív szerződés aláírásával megteremtődött a jogi feltétele annak, hogy piacgazdasági szemlélet érvényesülhessen a MÁV munkaügyi kapcsolataiban. Márkus Imre, a Vas-utasok Szakszervezetének elnöke leszögezte: a 86 órás sztrájk eredményes volt. A szakszervezetek számára megnyugtató módon sikerült a kollektív szerződésben megállapodni. Véleménye szerint ez azt bizonyítja, hogy a szakszervezetek kizárólag a törvényben biztosított jogaikért álltak ki, és nem követeltek olyan jogosítványokat, amelyek már a munkáltató jogkörébe tartoznak. Márkus Imre a megállapodás után tett sajtónyilatkozatában nyomatékosította, hogy a sztrájk jogszerűen folyt. Ezért a MAV- nál bekövetkezett veszteségekért a szak- szervezeteknek nincs kártérítési felelőssége. Annak a reményének adott hangot, hogy bár idén még további bér- tárgyalások lesznek, nem kerül sor újabb — sztrájkméretű — erődemonstrációra a MÁV-nál. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnö- ke az MTI-nek kifejtette: a legfontosabb az, hogy létrejött az új kollektív szerződés, és így megszűnt a MÁV 72 ezer alkalmazottja körében a bizonytalanság. A három vasutas-szakszervezetnek a kollektív szerződés kérdésében tanúsított magatartását pedig a többi szakszervezet szempontjából példaértékűnek tartja. A kormány azon — már többször hangoztatott — álláspontjával nem ért egyet, miszerint a sztrájk gazdasági következményei újabb megszorító intézkedésekhez vezethetnek. Gaskó István, a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke elmondta: a civil társadalom fejlődését jelzi, hogy a vasutassztrájk következtében nem fenyegette sem politikai, sem gazdasági összeomlás az országot. A kormány nyugodt Segély az alapbél A Kormányszóvivői Iroda vasárnap délután az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához: „A kormány megnyugvással fogadja, hogy véget ért a lakosság nagy részének kényelmetlenséget okozó és a nemzetgazdaságot súlyosan károsító vasutassztrájk. A kormány örömmel értesült arról is, hogy megszületett a MÁV Rt. új kollektív szerződése. Az elmúlt napok hosszas vitái során a részvénytársaság vezetése következetesen képviselte a vasút megújítási programjának megfelelő korszerű irányítási rendszer és munkarend kialakításának elveit. A kormány bízik abban, hogy ez a következetesség és az a magatartás, amelyet a szakszervezetek a tárgyalások befejező szakaszában tanúsítottak, érvényesül majd akkor is, amikor végrehajtásra kerül a MÁV megújítási programja. A kormány felkéri a MÁV Rt. vezetését, hogy 1995. július 31-ig számoljon be a megújítási program helyzetéről és az új kollektív szerződés tapasztalatairól. Ezen belül a kormány részletes tájékoztatást kér arról, hogy mennyiben teszi lehetővé az új kollektív szerződés a vasút modernizációját. A Mozdonyvezetők Szakszervezetének közgyűlése hamarosan dönt arról, hogy a sztrájkban szolidaritást vállaló vasúti dolgozóknak milyen mértékű segélyt folyósít a sztrájkalapból. A segély összegét a munkabeszüntetés alatt a dolgozót ért kár mértéke határozza meg — nyilatozta Borsik János, a Mozdonyvezetők Szak- szervezetének alelnöke vasárnap az MTI-nek. A szakszervezeti tisztségviselő hangsúlyozta: a segély nem a munkabér pótlására szolgál, hanem olyan kompenzáció, amelyet a szakszervezeti sztrájkalapból az érdekképviseleti szervezet ki tud fizetni. Borsik János nem kívánt nyilatkozni arról, mekkora lehet a kompenzáció összege, ám úgy vélte: a szakszervezet megfelelő kerettel rendelkezik a dolgozók szükséges kárpótlására. Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke úgy nyilatkozott, hogy a kedden összeülő választmányi ülésen döntenek a küldöttek a velük tevőlegesen együttérző dolgozók segélyezéséről. A NATO és Budapest Kovács László külügyminiszter benyomása szerint washingtoni tárgyalásainak tartalma és légköre egyaránt arra mutatott, hogy a magyar-amerikai együttműködés fokozatosan olyan partneri viszonnyá fejlődik, amely középtávon a szövetségessé válás lehetőségét is tartalmazza. . A magyar diplomácia vezetője péntek este újságírók előtt vonta meg egyesült államokbeli munkalátogatásának mérlegét. Hivatalos programjának utolsó pontjaként péntek délután még találkozott Sámuel Berger ügyvezető nemzet- biztonsági főtanácsadóval, akivel az időszerű nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatokat tekintette át. Utjának eredményeit összegezve leszögezte, hogy nemcsak az amerikai kormányzat illetékes döntéshozóival és döntés-előkészítőivel, hanem az üzleti világ és az amerikai sajtó képviselőivel is találkozott — tehát mindazokkal, akiknek ráhatása lehet a magyar-amerikai kapcsolatokra. Tájékoztatása szerint a megbeszéléseken aláhúzta, hogy a magyar fél szükségesnek tartja a rendszeres véleménycserét, és jövőben is bővíteni akarja a gazdasági együttműködést. Kérte az amerikai partnereket, hogy a magyarországi befektetések ösztönzése mellett a nemzetközi intézményekben is támogassák a magyar érdekeket. A NATO-kibővítés ügyében egyértelműen kifejtette a magyar csatlakozás mellett szóló érveket. Nyilvánvalóvá tette, hogy Budapest már az első körben szeretne csatlakozni a szövetséghez. Az MSZP jelöltje: e Árpád — A Magyar Szocialista Párt országos választmánya — egy tartózkodó szavazat mellett — úgy döntött, hogy egyetértve a pártelnökség javaslatával támogatja Göncz Árpád köz- társasági elnökké jelölését — jélen- tette be a testület szombati tanácskozását követő sajtóértekezleten Vitányi Iván, a választmány elnöke. A szavazásnál a testület püspökladányi küldöttje tartózkodott. Vitányi Iván beszámolt arról, hogy az államfőjelölttel kapcsolatos választmányi vitában felvetődött: állítson-e saját jelöltet az MSZP, tekintettel parlamenti többségére. A tagok túlnyomó része azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy olyan köz- tiszteletben álló köztársasági elnököt kell választani, aki a társadalom nagyobbik részének, ugyanakkor a szocialista pártnak is élvezi a bizalmát. Nem az a cél tehát, hogy szocialista jelöltet állítsanak, hanem hogy olyan személyt válasszanak, aki képviselni és mintegy jelképezni tudja a társadalom legjobb törekvéseit, s akinek személye erkölcsi garanciát jelent a következő öt esztendőben is a demokráciára, a társadalmi átalakulásra. — Az MSZP Göncz Árpádban látja azt a személyt, aki mindezt teljesíteni tudja :— hangoztatta a választmányi elnök. — Egyhangú döntéssel megerősítette a választmány az MSZP és az MSZOSZ szocialista-szociáldemokrata platformja között tavaly decemberben kötött együttműködési megállapodást. Ily módon tartós, stratégiai jelentőségű kapcsolat jött létre a párt és a legnagyobb magyar szakszervezet platformja között — közölte a továbbiakban Wiener György, a választmány egyik elnökhelyettese. Hozzátette, hogy a megállapodás a stratégiai kérdéseket és az együttműködés kereteit rögzíti. Ennek tulajdonítható a választmány egyhangú határozata. Azt is elmondta, hogy a továbbiakban az együttműködés fejlesztése érdekében a platform megbízottat delegál a párt jövő évi kongresszusának programelőkészítésére. Felvetődött egy olyan elképzelés is, hogy az együttműködésben foglaltak teljesítésének áttekintésére alakítsanak közös bizottságot, amely szükség szerint ülésezik és tárgyalja meg az esetleges problémákat. Eszmét cserélt a választmány a kormány kommunikációs és tágabb értelemben vett PR-tevékenységéről is, különös tekintettel a március 12-i intézkedéscsomag bejelentésére. Fritz Péter elnökhelyettes ennek kapcsán elmondta, hogy a testület tagjai számos, jobbító szándékú észrevételt fogalmaztak meg. Úgy látták, hogy a kormány kommunikációja egyáltalán nem tükrözi a kabinet szándékát. A kritikák alapján napi jellegű és stratégiai feladatokat körvonalaztak. A stratégiai feladatokat a választmány magára vállalta, és az őszi kongresszusig formába önti elképzeléseit. Ami pedig a napi feladatokat illeti: a választmány felajánlotta a kormánynak szakértői segítségét. A választmány szombaton folytatta és lezárta a köz- és felső- oktatás politikai kérdéseiről két hete megkezdett vitáját. Kisebb finomításokat hajtott végre az akkor kidolgozott és nyilvánosságra hozott állásfoglalás-tervezeten, s a pontosításokkal elfogadta a dokumentumot.
