Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-24 / 95. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL ni 1995. április 24., hétfő 3 Kitüntetések, jutalmak A Magyar Köztársaság elnö­ke — a Rendőrség napja alkal­mából — példamutató szolgá­lat-teljesítéséért KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI KÖZÉPKERESZT kitüntetés­ben részesítette: Kállai András r. alezredest. A belügyminiszter a szolgálat terén elért kimagasló eredményei elismeréseként Az 1995-ös év „Országos ÉV RENDŐRE miniszteri díj”-at a parancsnoki kategóriában Dr. Illés Kálmán r. alezredesnek ado­mányozta. Belügyminiszteri dicséretben és jutalomban részesítette: dr. Hajzer László r. ezredest, Hegedűs János r. törzszászlóst, Peti Mihály r. főtörzsőrmestert, Berencsi Bélát. Ibrány város pol­gármesterét, Szabó József polgár­őrt, Papp László r. őrnagyot, Lutter Sándor r. századost. Országos Rendőr-főkapitányi dicséretben és jutalomban része­sült: dr. Házi István r. alezredes, Ta­más György Lajos r. alezredes, Vattamány András r. őrnagy, Gelsei Istvánná közalkalmazott. A megyei rendőr-főkapitány­ság vezetője „A MEGYE ÉV RENDŐRE” kitüntető címet és festményt adományozott a di­cséret és jutalom mellett a bűn­ügyi szakterületről Csaholyi Gyula r. főhadnagynak, aki a Bé­res János festőművész által fel­ajánlott festményt kapta, míg a közbiztonsági szakterületről a „A MEGYE ÉV RENDŐRE” kitüntető címet és Pállfy István festőművész festményét a dicsé­ret és jutalom mellett Szabó Ist­ván r. törzszászlós kapta, majd a megyei rendőr-főkapitányság vezetői előléptetéseket és jutal­makat adtak át a legjobban dol­gozó munkatársaknak. A rendőrnapi tudósítást írta és fényképezte: Fullajtár A ndrás Egyre több gyerek normatív támogatás nélkül Mi lesz veled, bölcsőde? A városban 5100 hároméves és ettől fiatalabb kisgyerek él. A bölcsődei férőhelyek száma 510, de tavaly az átlagos gyereklétszám 610 fő volt! Az év folyamán az intézmények kihasználtsága 90— 120 százalék között mozog, amely bizonyítja, hogy igény van a la­kosság körében erre az ellátási formára, bár néhány évvel ezelőtt a bölcsődék kikerültek a normatív támogatásból. A rendszerváltás előtt 1025 férőhely volt Nyíregyháza bölcsődéiben, ez, a dolgozói létszámhoz hasonlóan, hat év alatt a felére csökkent. Köztudott, hogy kevesebb gyerek születik mostanában, természetes, hogy a demográfiai hul­lámvölgyet követni kell, de a leépíté­seknek és megszüntetéseknek más okai is voltak... — Sokan úgy gondolták, hogy a bölcsőde kommunista találmány — mondta Komjáthy György, a bölcső­deigazgatóság főorvosa —, a csalá­doknak azonban pénzt is kell keresni a megélhetéshez. Munkanélküli vilá­gunkban a nők hamarabb jutnak állás­hoz, mint a férfiak, s az anyák kényte­lenek a gyes lejárta előtt munkába áll­ni, ugyanis félő, hogy más fogja be­tölteni helyüket. A gyermek elhelye­zésére a bölcsőde nyújt megoldást, pontosabban nyújtana, hisz a férő­helyek száma nagymértékben csök­kent. — A térítési díjak pedig nagymér­tékben emelkedtek. Szekszárdon a önkormányzat döntése szerint a szü­lőkre hárítják az ellátás költségeit. A családok nettó jövedelmeik függvé­nyében fizetnek különböző kategóri­ák szerint, 2763 és 27 636 forint kö­zött. — Kétségtelen, hogy sokba kerül a bölcsődei nevelés, s más intézmények­hez sem lehet hasonlítani, hiszen funk­ciója is sajátos. A kisgyerekek még önállótlanok, többségük még nem szo­batiszta, még arra is tanítani kell őket, hogy önállóan étkezzenek. Ez költsé­ges és munkaigényes tevékenység. Naponta többször kell átöltöztetni őket, de a szülőktől sem várhatjuk el, hogy három váltás ruhával érkezzenek reggelente. A finanszírozás, a növekvő költségek arra késztetik a fenn­tartókat, hogy megszüntessék a bölcsődéket. Az elmúlt évek­ben kétszer világították át a város intézményeit. Évente 158 ezer forintba kerül egy gyerek nevelése, a szekszárdi példa túlzás, valószínűleg későn kap­tak észbe. Nyíregyházán a vá­ros bölcsődéi más funkciót is felvállaltak, például főznek az idős embereknek, öregek klub­ját működtetnek vagy óvodai csoportnak adtak helyet az épü­letben. máshol a családsegítő központnak. A bölcsődékre nincs állami támogatás, de az önkormányzat felvállalta a fi­nanszírozást, ez is egy gesztus részükről. Igaz, néhány intéz­ményt meg kellett szüntetni, s a dol­gozói létszámot is a minimumra kel­lett csökkenteni. Ennek ellenére annyi gondozónőt alkalmazunk, amennyire szükség van az adott gyereklétszám­hoz. — Sokan kétségbe vonják a bölcső­dei nevelés hatékonyságát. — Az egyik Los Angeles-i egyete­men egy pszichológiai felmérést vé­geztek ez ügyben. Az eredmények sze­rint a bölcsőde nem káros, sőt a szoci- alizálódás folyamatában igen nagy előnyt jelent, hiszen ezek a gyerekek kortársaik között, közösségben nőnek fel, az alkalmazkodást hamar megta­nulják. Az USA-ban választhatnak a szülők a nevelést illetően, pótmamát, dadát is fogadhatnak hozzá, de nem biztos, hogy azt kapják, amit vártak ettől a szolgáltatástól. Nálunk nyitott ez a fajta nevelés, az anyukák, apukák bármikor betekinthetnek. A szoktatást együtt végzik a gondozónővel, akik­hez ragaszkodnak a gyerekek. —A Malom utcai bölcsőde bezárá­sáról hírek röppentek fel, bár hivata­losforrásból még nem hallottunk sem­mit. Ön hogyan értesült erről? — A város dilemma előtt áll, a tüdőszűrő korábbi épületét nem tud­ják használni, új elhelyezésre van szükség. Nem titok, hogy a Malom utcai bölcsődét szemelték ki erre a célra. Mint orvos és bölcsődeigazgató megértem a döntés nehézségét. Úgy értesültem, hogy férőhelyeket nem kívánnak megszüntetni — ez minden­képpen megnyugtatóbb a korábbi hí­rekhez képest —, az viszont elkép­zelhető, hogy máshol kell elhelyezni az apróságokat. A szülőknek valószí­nűleg nem lenne kellemes, ha a meg­szokott helyről máshová kellene vin­ni gyermeküket, de még rosszabb le­hetne a helyzet, ha dadáról vagy pót­mamáról kellene gondoskodni. — Reméljük, az önkormányzat fi­gyelembe veszi a szülők álláspontját is, akik petíciót nyújtanak be a pol­gármester asszonynak, továbbá ala­pítványt hoznak létre. Ez utóbbival szeretnék kifejezni, hogy tisztában vannak a város anyagi nehézségeivel, és segíteni kívánják a bölcsődékre szánt költségvetést. — Kedden a polgármester asszony ígéretet tett arra, hogy megpróbál a város más épületeiben is felmérést végezni,bár a bölcsőde kiválóan meg­felelne erre a .célra. Kozma Ibolya Igazán jó ötletnek bizonyult, hogy a Rendőrség napját ezúttal Baktaló- rántházán rendezték meg. A megye központjában lévő megyei tűzoltó­parancsnokság pihenőháza ideális, „majálisi” körülményeket biztosított az egész napos rendezvénynek. Termé­szetesen az idő is kegyeibe fogadta a szép számú érdeklődőt, hiszen a me­gye rendőrein és családtagjaikon kívül a lakosság részéről is nagy volt az érdeklődés, s így több mint ezren kís­érték figyelemmel az eseményeket. Jól kezdődött a nap, míg a résztvevők és a vendégek érkeztek, a jó hangulat­ról a csinos mazsorettek és a fúvósze­nekar gondoskodott. Ezt követően — mivel fegyveres testület napjáról volt szó — az események percnyi pontos­sággal követték egymást. A szép szá­mú ünneplő sereg egy percig sem ma­radt látnivaló nélkül. A zenés műsor után a negyedik rend­őrségi napot Dr. Hajzer László ezre­des, főkapitány nyitotta meg. Rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a rendőrség mindennapi nehéz munká­jában nagy szerepet kap a lakossággal való együttműködés, és talán ez a nap is elősegíti, hogy a civil emberek job­ban betekintést nyerjenek munkájuk rejtelmeibe. Ilyen alkalmakkor termé­szetesen nem maradnak el a kitünteté­sek, a jutalmazások sem. így közel száz rendőr és polgári alkalmazott részesült valamilyen elismerésben. Az ünnepi ceremónia után a külön­böző területek bemutatói következtek. Színre léptek a rendőrök négylábú segítői, a kutyák, akik bátran ugrottak át a tűzkarikán, vagy tették ártalmat­lanná a fegyveres támadót, de az elrej­tett kábítószert is könnyen megtalálták. A Jonatán akciócsoport olyan élethű­en adta elő akcióját, hogy a gyengébb idegzetű szemlélők valóban azt hitték, hogy valami „balhé” van. Szólt a szi­réna, dörrent a fegyver, kattant a bi I incs a feltételezett bűnöző csuklóján. A kí­nai harcművészeti bemutató Hon Siyu Kumite (valódi harcművészet) képvi­selői is élethűen mutatták be tudásukat. De nagy érdeklődést keltett a lőfegy­ver-bemutató is, többen élőben is ki­próbálhatták olyan bűnügyi technikai eszközök alkalmazását, mint például az ujjlenyomatvételt. A jelen lévő sok fiatal érdeklődéssel figyelte a D.A.D.A.-program ismerte­tését. Ezenkívül volt gépkocsiriasztó-, biztonságtechnikai bemutató is. A programokból nem hiányzott a sport sem. Hat kispályáslabdarúgó-csapat mérte össze tudását az alkalmi tornán. Végül is aki a rendőrségi napot vá­lasztotta szombat délelőtti kikapcso­lódásnak és szórakozásnak, az nem bánta meg, hiszen a fiatal koroszálytól az idősebbekig mindenki megtalálta a számára legmegfelelőbb szórakozást. A rendőröknek és hozzátartozóiknak késő este ért véget a nap, hiszen a Mandala Dalszínház díszelőadásán vehettek részt a VMK hangverseny- termében, ami számukra ezúttal ingye­nes volt. Rendőrök ünnepe Baktalórántházán

Next

/
Thumbnails
Contents