Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-19 / 91. szám
4 1995. április 19., szerda-r' ; SZLOVÁKIA m UJ KELET Az önkormányzatok gondjai épp olyanok, mint Magyarországon Kétezerig százötvenezer lakás! A Szlovák Köztársaság Városainak és Falvainak Társulása mintegy 2500 várost és falut tömörít a 2850 település közül. A taglétszám különösen a tavaly májusban tartott közgyűlés után emelkedett, miután a központi szervek, elsősorban a minisztériumok, a kormány elfogadta partnerének a társulást. így lényegében az önkormányzatokra vonatkozó minden törvényjavaslat véleményezésre kerül hozzájuk; a 14 munkacsoport — polgármesterek és szakemberek — együttműködnek az egyes minisztériumokkal. ADÓOSZTÁS A társulás első alelnöke Csanda Endre mérnök — Érsekújvár (Nővé Zámky) polgármestere — egyúttal a pénzügyi és gazdasági munkacsoport vezetője. — A falvak adóssága négymilliárd korona, s ez európai viszonylatban is jelentős. Az állami költségvetésből juttatott támogatás pedig egyre csökken. Hogyan fogadta a társulás a kormány erre vonatkozó javaslatát? — Én ezt kettéválasztanám. Az önkormányzati szervek számára elfogadható lenne, ha hosszabb távra szabnák meg a beszedett adók elosztását, nevezetesen azt, hogy mi marad meg az államnak és mi az, amit elosztunk az egyes községeknek. Ezt eddig minden évben változtatták. Kilencvenkettőben még csak egyfajta adót kapcsoltak be, kilencvenhá- romban már kettőt, tavaly már hármat. Hogy konkrét legyek: tavaly majdnem 30 százalék osztódott el a magánszemélyek úgynevezett jövedelmi adójából, 30 százalék az útadóból, a jogi személyek adójából pedig 5,89 százalék. Az elosztás lényegében a kilencvenkettes előírások szerint történt a lakosság létszáma, az útadóból pedig az adóhivatalok körzete szerint — tehát ahol beszedték, ott osztották szét a harminc százalékot. Azok a községek is jól jártak, amelyek gazdaságilag nem a legjobban álltak, mert a központi kasszából „fejpénzt” kaptak. Ez viszont nem ösztönzi az önkormányzatokat munkahelyteremtésre, a foglalkoztatottság növelésére. Az ingatlanadóból befolyt összeg a községben marad, a másik fajta illeték, amivel az önkormányzat rendelkezik, az alkohol és a dohányáru eladásából befolyt forgalmi adó. Ebben az évben ugyanaz a három adófajta képezi a községek bevételét, de csökkentették a részesedési arányt. A magánszemélyek jövedelmi adójának majd 30 százalékos részesedését 20,47, a jogi személyek esetében közel 6 százalékról 4 és fél százalékra. Csak az útadó maradt 30 százalék. A községek egy főre eső adóilletéket kapnak meg; ez tavaly 1169 korona volt, ebben az évben mintegy 900 korona lesz. Ha ez az elosztási kulcs nem lesz hosszabb távon érvényes, az önkormányzatok sosem jutnak el oda, hogy legalább egy választási időszakban tervezni tudjanak. Amiről beszéltem, az a községek magánbevétele, nam állami juttatás.-—Ezenkívül létezik állami támogatás is. — Ez elhanyagolható. A maximum ötezer lelket számláló községek kapnak támogatást. Mivel a kisebb falvakban nincs elég vállalkozó, bevétel sincs. A támogatás országos viszonylatban 210 millió korona, és nálunk a községek több mint háromnegyede ezer lakost sem számlál. A KICSIKNEK NEHÉZ — Mennyit kap mondjuk egy ezer lakosú falu?-— Az még a polgármester fizetésére sem elég. Az előző években a kisprivatizációban eladott tulajdon elég jelentős része a községek és városok jövedelmét gyarapította. Kilencvenkettőben több milliárdot osztottak szét — a lakosság száma szerint, tehát nem ott, ahol ténylegesen eladták. Érsekújváron nagyon sok ingatlant eladtak, de a befolyt összegből az egész város részesedett. Ha csökkentik az adóarányt, a községek nehezen fognak megbirkózni a gazdasági feladatokkal. — A városok is. — A városok előnyben vannak, mert nagyobb vagyonnal rendelkeznek, nagyobb adót tudnak mozgatni. Vállalkozási szempontból a város mindig érdekesebb, nagyobb bevételre tehetnek szert a nem lakáscélú helyiségek bérbeadásából, saját vállalatokat létesíthetnek, és több vagyont el tudnak adni. A szlovákiai községek és városok oda jutottak, hogy kénytelenek a kiadásaik pótlására ingatlanokat eladni. Érsekújvár például tavaly több mint 17 millió korona értékben adott el ingatlant. — Nem kár érte? — A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy szükség van-e arra az ingatlanra, vagy sem. Ha az önkormányzat az ingatlant nem használja, akkor az értékét veszti. — Érsekújvár lakossága negyvenháromezer. Mennyi pénzből gazdálkodik az ön- kormányzat? — Lefelé mutató költség- vetéssel mozgunk, az infláció ellenére. Az önkormányzat megalakulása óta a legmagasabb költségvetésünk 1993-ban volt, amikor a költségvetési bevételünk 208 millió koronát tett ki, a kiadásaink pedig majdnem 204 milliót. Eddig mind a négy évet költség- vetési nyereséggel zártuk, s ez átmegy a következő évre, nem kell leadni az államnak. A bevételből bizonyos százalék —, mintegy 25-30 millió koronát — ami úgynevezett állami támogatás, hozzájárulás a fűtéshez és a meleg víz előállításához, a városi lakásokban lakó bérlők nevében kérjük az államtól, mint az épületek tulajdonosa. Tavaly 180 millió volt a költségvetésünk, az idén 160 millió — egyelőre. A négy év alatt a költségvetésnek majdnem 40 százalékát fordítottuk beruházásokra. Szeretnénk, ha ez az arány az idén is megmaradna, s akkor munkalehetőséget is teremthetünk. A kisebb falvak sokkal nehezebb helyzetben vannak. Már előfordult, hogy kikapcsolták a villanyt... Vagy nem hordják el a szemetet. A háztartási hulladék eltávolításával kapcsolatban elfogadtak egy nagyon nem jó törvényt: ez kimondja, hogy a város vagy falu területén található szemétért nem a magánszemély felelős, hanem a község. SZEMÉTÜGYEK Tehát, ha valaki kifordít a város főterén egy talicska szemetet, a környezetvédelmi hivatal engem szólít fel, hogy távolítsam el, s ha nem sikerül elkapnom a tettest, én fizetem a bírságot. A parlamentnek volt egy másik, korrektnek nem mondható „húzása” az önkormányzatokkal szemben. Köztudott, hogy a Szlovákiában lévő hulladéktárolóknak több mint nyolcvan százaléka nem felel meg az állami normáknak. Nem megfelelő helyen vannak, nem a követelmények szerint épültek. Mivel az önkormányzat felelős a szemétért, ha nem megfelelően tárolja — büntetést fizet. Városunk kilencvennégy második felében két és fél millió korona bírságot fizetett az államnak — mert a szeméttároló nincs összhangban a normáikkal. De ez a tároló 35 éve működik. — Nem lenne jobb és olcsóbb megoldás a normáknak megfelelő hulladékgyűjtőt építeni? — Mi most már a szemetet a várostól mintegy harmincöt kilométerre lévő Koltára szállítjuk. A városi szeméttelepet be kellett zárni... csak a rekultiválása belekerül harmincmillióba! — A lakáskérdés mindenütt gond. Hány lakás épül Szlovákiában jelenleg?-— Mindössze néhány száz — évente! Kétezerig 150 ezer lakást kellene építeni. A kilencvenegyes népszámlálás szerint 1000 lakosra 307 lakás jutott. Az európai átlag 340 lakás. Tehát jóval az átlag alatt vagyunk. Ha nem történik valami ezen a téren, még lejjebb süllyedünk... Kopasz—Kiedrowska Csilla Félezer pékség Szerencsére végérvényesen elmúltak azok az idők, amikor a háromvagy négynapos ünneptorlódáskor az ember nem kapott kenyeret. A fordulat előtt Szlovákiában 160 pékség volt — ebből negyven nagyüzem. Jelenleg nem is tudni pontosan, hány kis- és nagyiparos süt kenyeret; a szakemberek 510-550-re teszik a számukat. Pontos számot azért nem tudni, mivel a magánvállalkozók nem kötelesek regisztráltatni magukat a pékek és cukrászok szövetségében. A múltban 20-22 féle kenyeret sütöttek, jelenleg 60-100 félét. Mégse fogy annyi, mint az előző években. Nem azért, mintha nem vásárolnák szívesen az ízletes puha bélű kenyeret... Az okot mindennapi kenyerünk árában kell keresni. Azelőtt a kenyér kilója 2,80—3,60 korona volt, most legkevesebb tíz, de olyan is van, amelyből alig ötvendekás darab 18 korona. Bizonyára ez az oka, hogy Szlovákiában csökkent az évi egy főre eső kenyérfogyasztás. 1990-ben még 65 kiló kenyeret és 20 kiló péksüteményt ettünk meg fejenként, tavaly már csak 53 kiló kenyeret, de 28 kiló péksüteményt. A legkedveltebb az úgynevezett minőségi kenyér, ezt 60 százalék búza- és 40 százalék rozslisztből sütik. •• HAVI FOLYOSZAMLAKOTVENY i KÉNYELMES ES HASZNOS Mert a Havi Folyószámlakötvény jegyzési konstrukciója megkíméli Önt a felesleges formaságoktól, csak a folyószámlájára van szükség. Ha még nincs folyószámlája, a jegyzéskor automatikusan nyitunk Önnek. Mert a Havi Folyószámlakötvény több, mint száz OTP Bank Rt. fiókban jegyezhető országszerte. Mert a Havi Folyószámlakötvény hozamát bármelyik OTP Bank Rt. fiókban, sőt, ügyfélkártyájával akár pénzjegykiadó automatából is felveheti. Jegyzés: ÁPRILIS 10-MÁJUS 5. AZ OTP BANK RT. TÖBB MINT SZÁZ FIÓKJÁBAN Mert a Havi Folyószámlakötvény hozama után nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, ez az Ön adómentes nyeresége. Mert a Havi Folyószámlakötvény nem csupán kamatozik. Havonta képződő hozamait folyószámláján jóváírják, és az arra érvényes kamatozás további nyereséget biztosít Önnek. Mert a Havi Folyószómlakötvény teljes futamideje 30 hónap, s az utolsó hónapban, a kamat újratőkésítésével elérhető hozam: m A Havi Folyószámlakötvény kibocsátója az Első Hazai Faktorház Rt., forgalmazója az Allied Investment Rt. / Információ: (06-1) 266-7091 (kopasz) Csanda Endre
