Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-19 / 91. szám

4 1995. április 19., szerda-r' ; SZLOVÁKIA m UJ KELET Az önkormányzatok gondjai épp olyanok, mint Magyarországon Kétezerig százötvenezer lakás! A Szlovák Köztársaság Városainak és Falvainak Társulása mintegy 2500 várost és falut tömörít a 2850 telepü­lés közül. A taglétszám különösen a tavaly májusban tartott közgyűlés után emelkedett, miután a központi szervek, elsősorban a minisztériu­mok, a kormány elfogadta partneré­nek a társulást. így lényegében az önkormányzatokra vonatkozó min­den törvényjavaslat véleményezésre kerül hozzájuk; a 14 munkacsoport — polgármesterek és szakemberek — együttműködnek az egyes minisz­tériumokkal. ADÓOSZTÁS A társulás első alelnöke Csanda Endre mérnök — Érsekújvár (Nővé Zámky) polgármestere — egyúttal a pénzügyi és gazdasági munkacsoport vezetője. — A falvak adóssága négymilliárd korona, s ez európai viszonylatban is jelentős. Az állami költségvetésből juttatott támogatás pedig egyre csök­ken. Hogyan fogadta a társulás a kormány erre vonatkozó javasla­tát? — Én ezt kettéválasztanám. Az önkormányzati szervek számára el­fogadható lenne, ha hosszabb távra szabnák meg a beszedett adók elosz­tását, nevezetesen azt, hogy mi ma­rad meg az államnak és mi az, amit elosztunk az egyes községeknek. Ezt eddig minden évben változtatták. Kilencvenkettőben még csak egyfaj­ta adót kapcsoltak be, kilencvenhá- romban már kettőt, tavaly már hár­mat. Hogy konkrét legyek: tavaly majdnem 30 százalék osztódott el a magánszemélyek úgynevezett jöve­delmi adójából, 30 százalék az útadó­ból, a jogi személyek adójából pedig 5,89 százalék. Az elosztás lényegé­ben a kilencvenkettes előírások sze­rint történt a lakosság létszáma, az útadóból pedig az adóhivatalok kör­zete szerint — tehát ahol beszedték, ott osztották szét a harminc százalé­kot. Azok a községek is jól jártak, amelyek gazdaságilag nem a legjob­ban álltak, mert a központi kasszá­ból „fejpénzt” kaptak. Ez viszont nem ösztönzi az önkormányzatokat munkahelyteremtésre, a foglalkozta­tottság növelésére. Az ingatlanadóból befolyt összeg a községben marad, a má­sik fajta illeték, amivel az önkormányzat rendelke­zik, az alkohol és a do­hányáru eladásából be­folyt forgalmi adó. Ebben az évben ugyanaz a há­rom adófajta képezi a községek bevételét, de csökkentették a részese­dési arányt. A magánszemélyek jö­vedelmi adójának majd 30 százalékos részesedé­sét 20,47, a jogi szemé­lyek esetében közel 6 szá­zalékról 4 és fél százalék­ra. Csak az útadó maradt 30 százalék. A községek egy főre eső adóilletéket kapnak meg; ez tavaly 1169 korona volt, ebben az évben mintegy 900 korona lesz. Ha ez az el­osztási kulcs nem lesz hosszabb távon érvényes, az önkormányzatok so­sem jutnak el oda, hogy legalább egy választási időszakban tervezni tud­janak. Amiről beszéltem, az a községek magánbe­vétele, nam állami jutta­tás.-—Ezenkívül létezik állami támoga­tás is. — Ez elhanyagolható. A maximum ötezer lelket számláló községek kap­nak támogatást. Mivel a kisebb fal­vakban nincs elég vállalkozó, bevétel sincs. A támogatás országos viszony­latban 210 millió korona, és nálunk a községek több mint háromnegyede ezer lakost sem számlál. A KICSIKNEK NEHÉZ — Mennyit kap mondjuk egy ezer lakosú falu?-— Az még a polgármester fizetésé­re sem elég. Az előző években a kis­privatizációban eladott tulajdon elég jelentős része a községek és városok jövedelmét gyarapította. Kilenc­venkettőben több milliárdot osztottak szét — a lakosság száma szerint, te­hát nem ott, ahol ténylegesen elad­ták. Érsekújváron nagyon sok ingat­lant eladtak, de a befolyt összegből az egész város részesedett. Ha csök­kentik az adóarányt, a községek ne­hezen fognak megbirkózni a gazda­sági feladatokkal. — A városok is. — A városok előnyben vannak, mert nagyobb vagyonnal rendelkez­nek, nagyobb adót tudnak mozgatni. Vállalkozási szempontból a város mindig érdekesebb, nagyobb bevétel­re tehetnek szert a nem lakáscélú he­lyiségek bérbeadásából, saját vállala­tokat létesíthetnek, és több vagyont el tudnak adni. A szlovákiai közsé­gek és városok oda jutottak, hogy kénytelenek a kiadásaik pótlására ingatlanokat eladni. Érsekújvár pél­dául tavaly több mint 17 millió koro­na értékben adott el ingatlant. — Nem kár érte? — A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy szükség van-e arra az ingatlanra, vagy sem. Ha az önkor­mányzat az ingatlant nem használja, akkor az értékét veszti. — Érsekújvár lakossága negyvenháromezer. Mennyi pénzből gazdálkodik az ön- kormányzat? — Lefelé mutató költség- vetéssel mozgunk, az inflá­ció ellenére. Az önkor­mányzat megalakulása óta a legmagasabb költségveté­sünk 1993-ban volt, amikor a költségvetési bevételünk 208 millió koronát tett ki, a kiadásaink pedig majd­nem 204 milliót. Eddig mind a négy évet költség- vetési nyereséggel zártuk, s ez átmegy a következő évre, nem kell leadni az ál­lamnak. A bevételből bizo­nyos százalék —, mintegy 25-30 millió koronát — ami úgynevezett állami tá­mogatás, hozzájárulás a fű­téshez és a meleg víz elő­állításához, a városi laká­sokban lakó bérlők nevében kérjük az államtól, mint az épületek tulajdonosa. Tavaly 180 millió volt a költségvetésünk, az idén 160 millió — egyelőre. A négy év alatt a költ­ségvetésnek majdnem 40 százalékát fordítottuk beruházásokra. Szeret­nénk, ha ez az arány az idén is meg­maradna, s akkor munkalehetőséget is teremthetünk. A kisebb falvak sokkal nehezebb helyzetben vannak. Már előfordult, hogy kikapcsolták a villanyt... Vagy nem hordják el a szemetet. A háztar­tási hulladék eltávolításával kapcso­latban elfogadtak egy nagyon nem jó törvényt: ez kimondja, hogy a város vagy falu területén található szemé­tért nem a magánszemély felelős, ha­nem a község. SZEMÉTÜGYEK Tehát, ha valaki kifordít a város főterén egy talicska szemetet, a kör­nyezetvédelmi hivatal engem szólít fel, hogy távolítsam el, s ha nem si­kerül elkapnom a tettest, én fizetem a bírságot. A parlamentnek volt egy másik, korrektnek nem mondható „húzása” az önkormányzatokkal szemben. Köztudott, hogy a Szlová­kiában lévő hulladéktárolóknak több mint nyolcvan százaléka nem felel meg az állami normáknak. Nem megfelelő helyen vannak, nem a kö­vetelmények szerint épültek. Mivel az önkormányzat felelős a szemétért, ha nem megfelelően tárolja — büntetést fizet. Városunk kilencvennégy máso­dik felében két és fél millió korona bírságot fizetett az államnak — mert a szeméttároló nincs összhangban a normáikkal. De ez a tároló 35 éve működik. — Nem lenne jobb és olcsóbb meg­oldás a normáknak megfelelő hul­ladékgyűjtőt építeni? — Mi most már a szemetet a vá­rostól mintegy harmincöt kilométer­re lévő Koltára szállítjuk. A városi szeméttelepet be kellett zárni... csak a rekultiválása belekerül harmincmil­lióba! — A lakáskérdés mindenütt gond. Hány lakás épül Szlovákiában jelen­leg?-— Mindössze néhány száz — éven­te! Kétezerig 150 ezer lakást kellene építeni. A kilencvenegyes népszám­lálás szerint 1000 lakosra 307 lakás jutott. Az európai átlag 340 lakás. Tehát jóval az átlag alatt vagyunk. Ha nem történik valami ezen a téren, még lejjebb süllyedünk... Kopasz—Kiedrowska Csilla Félezer pékség Szerencsére végérvényesen elmúl­tak azok az idők, amikor a három­vagy négynapos ünneptorlódáskor az ember nem kapott kenyeret. A fordu­lat előtt Szlovákiában 160 pékség volt — ebből negyven nagyüzem. Jelen­leg nem is tudni pontosan, hány kis- és nagyiparos süt kenyeret; a szakem­berek 510-550-re teszik a számukat. Pontos számot azért nem tudni, mi­vel a magánvállalkozók nem kötele­sek regisztráltatni magukat a pékek és cukrászok szövetségében. A múltban 20-22 féle kenyeret sü­töttek, jelenleg 60-100 félét. Mégse fogy annyi, mint az előző években. Nem azért, mintha nem vásárolnák szívesen az ízletes puha bélű kenye­ret... Az okot mindennapi kenyerünk árában kell keresni. Azelőtt a kenyér kilója 2,80—3,60 korona volt, most legkevesebb tíz, de olyan is van, amelyből alig ötvendekás darab 18 korona. Bizonyára ez az oka, hogy Szlová­kiában csökkent az évi egy főre eső kenyérfogyasztás. 1990-ben még 65 kiló kenyeret és 20 kiló péksüteményt ettünk meg fejenként, tavaly már csak 53 kiló kenyeret, de 28 kiló péksüte­ményt. A legkedveltebb az úgyneve­zett minőségi kenyér, ezt 60 százalék búza- és 40 százalék rozslisztből sü­tik. •• HAVI FOLYOSZAMLAKOTVENY i KÉNYELMES ES HASZNOS Mert a Havi Folyószámlakötvény jegyzési konstrukciója megkíméli Önt a felesleges formaságoktól, csak a fo­lyószámlájára van szükség. Ha még nincs folyószámlája, a jegyzéskor automatikusan nyitunk Önnek. Mert a Havi Folyószámlakötvény több, mint száz OTP Bank Rt. fiók­ban jegyezhető országszerte. Mert a Havi Folyószámlakötvény hozamát bármelyik OTP Bank Rt. fiókban, sőt, ügyfélkártyájával akár pénzjegykiadó automatából is felveheti. Jegyzés: ÁPRILIS 10-MÁJUS 5. AZ OTP BANK RT. TÖBB MINT SZÁZ FIÓKJÁBAN Mert a Havi Folyószámlakötvény hozama után nem kell személyi jöve­delemadót fizetnie, ez az Ön adómen­tes nyeresége. Mert a Havi Folyószámlakötvény nem csupán kamatozik. Havonta képződő hozamait folyó­számláján jóváírják, és az arra érvé­nyes kamatozás további nyereséget biztosít Önnek. Mert a Havi Folyószómlakötvény teljes futamideje 30 hónap, s az utolsó hónapban, a kamat újratőkésí­tésével elérhető hozam: m A Havi Folyószámlakötvény kibocsátója az Első Hazai Faktorház Rt., forgalmazója az Allied Investment Rt. / Információ: (06-1) 266-7091 (kopasz) Csanda Endre

Next

/
Thumbnails
Contents