Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-19 / 91. szám

UJ KELET GAZDASAG 1995. április 19., szerda 5 Tőzsdei hírek Álmos hangulatban telt el a Hús­vét előtti hét a budapesti Értéktőzs­dén. Az árfolyamok a már megszo­kott szinten mozogtak, a forgalom közepesnek mondható. A hét legnagyobb vesztese sajnála­tos módon ismét a kárpótlási jegy volt. Szinte mindennap olyan mértékű ár­folyamesést produkált, hogy fel kellett függeszteni a kereskedést néhány percre. Az árfolyam 20 százalékra süllyedt, és várhatóan tovább fog csökkenni. Egyes jóslatok szerint talán a névérték 10 százalékára is leeshet, hiszen elég régen ajánlottak már fel a kárpótoltak részére állami vagyont vagy részvényvásárlási lehetőséget. Talán az elmúlt kilenc hónap egye­düli részvényvásárlási lehetősége a Pannon Váltó Rt. részvényeinek jegyzése volt. Itt azonban maximum 60 000 Ft címletértékű kárpótlási jegytől tudtak megszabadulni az ere­deti kárpótoltak, ami igen kevésnek tűnik. Azok a befektetők, akik jegyez­tek a részvényből, most megszabadul­hatnak 35-40 százalék közötti árfolya­mon papírjaiktól. Ez egy igen tisztes, harminc százalékos hasznot hoz a részvényjegyzőknek egy hónap alatt. A másik nagy vesztes a Soproni Sörgyár papírja. A részvény árfolya­ma a várva várt árfolyamemelkedés helyett csökkent, és 2150 forintról hirtelen 1850 forintra zuhant. Stabi­lan tartja magát a másik KRP-s papír, a Pannonplast, 1050 forinton keres­kednek vele a brókerek a parketten. A gyógyszertári papírok közül a Richter Gedeon részvényei 1700 fo­rint körül, míg az EGIS-papírok 2200 forint körül forogtak. Az Inter-Európa Bank papírjaiért 12 500 forint körüli árfolyamon szü­lettek kötések. Az előző hét sztárja, a Goldsun pa­pírjai a kezdeti nagy árfolyamemel­kedés után visszacsúsztak a 650 forin­tos árfolyamról egészen 550 forintig. Ám a Pick papírjai is megtorpan­tak, és 6400 forintról visszaestek 6130 forintra, de ez a visszaesés csak átmenetinek tűnik. Az egyetlen részvény talán a Prímagázé, amely árfolyamemel­kedést könyvelhet el, 2400 forinton kereskedtek vele a brókerek. A tőzsdén kívüli papírok közül a legnagyobb árfolyamesést a Chinoin könyvelhette el, már csak 300 szá­zalékon van kereslet a részvényre. A Matáv papírjaiért sem kínálnak MO­HÓ százaléknál többet a befektetők. A MÓL törzsrészvényeire 100 szá­zalék a legjobb vételi ajánlat, az elsőbbségi papírokért pedig 70 szá­zalék körül ígérnek. Az OTP törzsrészvényeire 90 szá­zalékon, míg az elsőbbségiekre 65 százalékon van vételi ajánlat. Befektetési, kárpótlási jeggyel kapcsolatos kérdéseikre szívesen vá­laszol Turcsik Ottó, a Bu-Ké Bróker Kft. kereskedelmi igazgatója a 42/ 406-910 és a 30/353-667 telefon­számokon. A fogyasztói árak alakulása A fogyasztói árak ez év márciusában az előző hónaphoz képest négy százalékkal emelkedtek, 12 hónap alatt pedig 27,5 százalékkal. Ta­valy márciusban egy százalékkal nőtt a fogyasztói árszínvonal, és 16,8 százalék volt az árak márciustól márciusig tartó növekedése — tájé­koztatta a Központi Statisztikai Hivatal a Magyar Távirati Irodát. A KSH kimutatása szerint a már­ciusi áremelkedés csaknem három­negyede központi, illetve önkor­mányzati hatósági árintézkedések következményeként jelentkezett. A hatósági intézkedések közvetve 1,1 - 1,2 százalékkal növelték olyan ter­mékek piaci árait is, amelyek nem a forintleértékelésből vagy a vám­pótlék bevezetéséből adódóan drá­gultak. Az úgynevezett piaci indít­tatású áremelkedések mértéke lé­nyegesen kisebb volt, mint egy év­vel korábban. A statisztikai adatok szerint az élelmiszerek árnövekedése csök­kenő tendenciát mutat: kevesebb mint 1 százalékkal emelkedett a tőkehúsok, a tej- és tejtermékek, va­lamint a zsiradékok, a liszt és a cu­kor ára. Az átlagosnál jobban, 5 szá­zalékkal drágult a rizs, 3 százalék­kal nőtt a tartósított ételek ára, 4 szá­zalékkal az iskolai étkeztetés költ­sége. Olcsóbb lett a tojás, és kis mértékben — 2 százalékkal — mérséklődtek a kávéárak. Az előző év márciusához képest 159 százalékkal lett drágább a bur­gonya, átlagosan több mint 50 szá­zalékkal kerültek többe márciusban az egy évvel korábbinál a friss zöld­ség- és főzelékfélék, a hazai és déli gyümölcsök, tőkehúsok. A tartós fogyasztási cikkek ára 12 hónap alatt 17,4 százalékkal nőtt, a jármű-üzemanyagok ára pedig át­lagosan 25 százalékkal. A fogyasz­tói árak alakulása (január-március): 1 hónap 12 hónap növekedés százalékban 1994 1995 1994 1995 Január 3,2 4,0 17,0 22,1 Február 1,4 2,8 16,6 23,8 Március 1,0 4,0 16,8 27,5 Aforizmák a pénzről Ahhoz, hogy hitelt szerezz, először be kell bizonyítanod, hogy nem szorulsz rá. (Arthur Bloch amerikai író) Pénzből élünk, de nem szabad, hogy pénzért éljünk. (C kámfort) Nem baj, ha az embernek nincs egy vasa sem, csak ne lássák meg rajta. (Vaszary Gábor) A gazdagok eszelték ki azt a mondást, hogy pénzről beszélni közönsé­ges dolog. (Rey) Különösen az örökölt pénz mérgez. Amit az ember nem megkeresett. (Martin du Gard) Ha valaki azt állítja, hogy pénzzel mindent el lehet érni, akkor bizto­sak lehetünk benne, hogy neki sok pénze soha sem volt. (A. Onasszis) Minél kevesebb a pénz, annál többet kell számolni. (Jókai) Nagyobb vesződéssel jár a pénz őrzése, mint szerzése. (Seneca) Dr. Borsy Zoltán gyűjteményéből Hét+1 pont a vasutassztrájkról 1. A vasutassztrájk nem a kol­lektív szerződésért folyna A MÁV Rt. új kollektív szerződé­sének több mint 90 százalékában elv­ben megállapodás jött létre. A Mér­nökök és Technikusok Szabad Szak- szervezetének Vasúti Tagozata már mai formájában is aláírná. A MÁV vezetői szerint a vasútnál szükség van a kollektív szerződésre, ezért már kezdetben javasolták a tárgyalások sűrítését, amit a szakszervezetek so­rozatosan elutasították, ellenben a tár­gyalások kezdetén kilátásba helyez­ték: sztrájkolni fognak. 2. A szakszervezetek a munkál­tatót megillető jogokat követel­nek maguknak A reprezentatív szakszervezetek kizárólag egyetértési jogukhoz ra­gaszkodnak. Ahhoz, hogy egyetérté­sük nélkül ne lehessen döntést hozni a vezénylésről és a munkaidő-beosz­tásról a MÁV-nál. Ezzel végső soron a vasút korszerűsítését, a dolgozók jö­vedelmének emelését, a munkahelyek megtartását akadályozzák meg. Ugyanis a vezénylési, a munkaidő beosztási kérdésekről hónapokon át folyó viták közepette nem lehet a gyors döntéseket igénylő piaci viszo­nyok között eredményesen dolgozni. A szakszervezetek a régi kollektív szerződésben biztosított egyetértési jogukkal visszaélve jelenleg is aka­dályozzák a MÁV-nak 1,2 milliárd forint megtakarítást hozó, több vas­útvonal gazdaságossá tételére irányu­ló technológiai egyszerűsítési prog­ramját. 3. A szakszervezetek a hatalo­mért, a vagyonért küzdenek A szakszervezetek magatartását föltehetően a május végén tartandó üzemi tanácsi választások is motivál­ják. A választások eredményétől függ, milyen arányban osztják meg egymás között a MAV-tól kapott 300 millió forintot, az ingatlanokat, s hogy a következő három évben melyek minősülnek különleges jogokkal fel­ruházott reprezentatív szervezetek­nek. 4. A MÁV Rt, hiánytalanul be­tartotta a tavaly decemberi meg­állapodásban foglaltakat. Ha a szakszervezetek által meghir­detett esetleges sztrájk okozta vesz­teségek nem akadályozzák meg eb­ben, a MÁV Rt. továbbra is tartani akarja magát az abban foglaltakhoz. Összességében nem fog csökkenni a vasutasok keresete, és megmaradnak a szociális juttatások. Ezek továbbra is messze meghaladják a Munka Tör­vénykönyvében előírtakat. Egy 48 órán túli vasutassztrájk veszteségei azonban lehetetlenné tennék a válla­lások maradéktalan teljesítését. 5. A vezetőség az érvényes ál­lam—MÁV szerződés alapján versenyképes, hatékonyan dol­gozó vállalattá alakítja át a tár­saságot A MÁV Rt. stabilizációs és meg­újulási programját átadta a vasutas szakszervezeteknek, tájékoztatta róla az országgyűlési képviselőket, illet­ve frakciókat és az újságírókat. Ne­ves közgazdászok jelezték: a vasút- reform tervének megvalósítása hosz- szabb távon megoldhatja a MÁV sú­lyos anyagi gondjait. 6. A jövő vasúttársaságának az utasok, a fuvaroztatók igényei­ből kell kiindulnia A MÁV az esetleges sztrájk alatti minimális vasúti szolgáltatásokról folyó tárgyalásokon ennek jegyében ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy minél több vonatot kell közle­kedtetni; teljes egészében nem szü­netelhet sem a nemzetközi forgalom, sem a postavonatok forgalma, és a bejáró dolgozók, a diákok is minél több vonatot vehessenek igénybe. A szakszervezetek azonban azt a néze­tet képviselték, hogy a sztrájk minél nagyobb kár okozása. 7. A vasutat a vasutasok fog­ják megmenteni A vasutasok többsége tisztában van azzal, milyen veszteségek érhetik őket egy felelőtlenül kirobbantott sztrájk miatt. Ezt jelzi, hogy többen már egy héttel a tervezett sztrájk előtt felhívások sokaságával fordultak a vasúti dolgozókhoz: ne engedjenek a sztrájkra buzdító felhívásoknak. Ez a vasúton belül spontán kibontakozott mozgalom az ünnepek után feltehe­tően megerősödik, és elgondolkodta- tásra készteti a szakszervezeti veze­tőket. +1. Történelmi döntés előtt áll­nak a mozdonyvezetők A hatezer mozdonyvezető nélkül aligha lehet eredményes sztrájkot tar­tani a MÁV-nál. Most, amikor a vas­úttársaság következő 150 évét alapoz­hatná meg, az ő felelősségük talán a legnagyobb. Ennek tudatában az egész vasúttársaság, sőt az egész or­szág rájuk figyel. Mindenki azt re­méli, hogy átérzik ezt a felelős­séget, és nem feszítik túl a húrt, nem élnek vissza különleges helyze­tükkel. A MÁV Rt. vezetősége Csődbe megy-e a Csalagút? A La Manche-alagutat működtető Eurotunnel nevű cég pénzügyi válság miatt csődbe mehet, esetleg meg is szűnhet. A vállalat tavaly közel 387 millió font veszteséget szenvedett, és ezenkívül az a veszély fenyegeti, hogy anyagilag elvérzik az építkezésre és egyéb költségekre felvett 8 milliárd font kölcsön hatalmas törlesztési terhei alatt — állapította meg a BBC. A Eurotunnel legfelső vezető­sége a következő baljóslatú figyel­meztetést intézte a részvényesek­hez: „Az Eurotunnel veszélyben fo­rog. 1995 egyaránt lehet a siker vagy a csőd éve”. Az adósságteherhez hozzáadódott a munkálatok késedelme miatti költség, valamint a Londont Pá- rizssal, illetve Brüsszellel össze­kötő vasúti járat új vonatainak költ­sége. Ráadásul a járatok megindulá­sa után biztonsági, szemafor- és gördülőállomány-problémák jelent­keztek. Az Eurotunnelnek most de­monstrálnia kell a bankok felé, hogy képes meggyőzni az utazó- közönséget a csatorna-alagút elő­nyeiről, és képes új utasokat vonza­ni, elsősorban a nyári európai turista­csúcsforgalom idején. —- Ha nem sikerülnek törekvé­seink, ha nem tudunk új bevételre szert tenni, akkor vagy új pénzfor­rást kell találnunk, vagy kompro­misszumot kell elérnünk a bankok­kal — közölte Sir Allister Morton, a brit-francia konzorcium brit el­nöke. — Az Eurotunnel alapvető gond­ját az alacsony bevételek jelentik. Ez aggasztja a bankokat, amelyek most a tavaly májusi átütemezéskor ígért összegnek csak a felét hajlan­dók kölcsönadni a cégnek. A rendel­kezésükre álló pénz körülbelül októ­berig lesz elég, utána minden ködös, akár a La Manche-csatorna olykor... — idézi a brit rádió Richard Hannát, a londoni City közlekedési szakér­tőjét. A bankok mintegy 300 millió font felvételét engedélyezték a Eurotun­nelnek — a tavaly megadott 693 mil­lió fontos hitelkeretből. Az idei nyár után felmerül a kérdés: vajon a ban­Vasutas vita A Fővárosi Munkaügyi Bírósá­gon megkezdődött a felek meghall­gatása a vasutassztrájk ügyében. A MÁV nyújtott be keresetet a vasu­tas-szakszervezetekkel szemben azért, hogy a bíróság nyilvánítsa jogellenesnek a csütörtökre tervezett sztrájkot. A MÁV azzal az indokkal kérte ezt, hogy nem született megfe­lelő megállapodás közötte és az érdekképviseleti oldal között a még elégséges szolgáltatások mér­tékével kapcsolatosan a sztrájk ide­jére. Ezzel szemben a vasutas-szak­szervezetek úgy vélik: a megál­lapodás a még elégséges szolgál­tatás több kérdésében létrejött. Ajánlatuk pedig a menetrend- szerű vonatközlekedés 18 száza­lékának biztosítására a sztrájk ide­jén megfelel a jogszabályi előírá­soknak. kok, vagy a csatorna-alagút részvé­nyesei vállalják-e a további kockáza­tot? Azokat a részvényeseket, akik a vasúti járatok megindulása után a fo­telben hátradőlve várták az első osz­talékokat, a fejlemények durván fel­ébresztették álmukból. Az Eurotun- nel-részvények árai esnek. Sikerül-e vajon a cégnek elég törzstőkét talál­nia? Valószínűleg igen, mert a rész­vényeseknek több a vesztenivalójuk, mint a bankoknak. 1990-ben és 1994- ben már két mentőakciót is finanszí­roztak. Ha most nem nyúlnak ismét a pénztárcájukba, akkor mindent elve­szíthetnek, míg a bankok csak pén­zük egy részét veszítenék el — véli a BBC. Sir Allister Morton a gondok elle­nére optimizmussal tekint a jövőbe: — Igen, veszélyben forgunk. Ka­pacitásunk azonban növekszik. A múlt évben megkétszereződött, és most, hogy bevételünk és forgótőkénk is növekszik, szerintem minden rend­ben lesz — mondta. A nagy próbakő a csatorna-alagút nyári forgalma lesz. (MTI) Audi-hír A győri motorgyártás ezer Audi- munkahelyet biztosít Németor­szágban. A Magyarországon októ­berben megnyitott gyáregységnél, az Audi Hungária Motor Kft.-nél elkészülő termékek minősége épp­oly jó. mint az ingolstadti anya- tizemben. az Audi azonban — eltérően az Opeltől és a Suzukitől — jelen pillanatban nem tervezi autók összeszerelését Magyár-or­szágon — olvasható a müncheni Süddeutsche Zeitung húsvéti kia­dásában közölt beszámolóban.

Next

/
Thumbnails
Contents