Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-19 / 91. szám

I a BELFÖLD-KÜLFÖLD 1 — 1995. április 19., szerda 1 ÚJ KELET Egyensúlyi feszültségek A belföldi államadósság növekedése 1994-ben lelassult. A külső egyen­súly javulásához várhatóan hozzájárulnak a legutóbbi intézkedések, a forint leértékelése, és a vámpótlék bevezetése — vélekedett a Magyar Munkaadói Szövetség keddi vitaülésén OblátFi Gábor, a Kopint-Datorg főosztályvezetője, aki a külső és belső egyensúlyi feszültségekről tartott előadást. Hozzátette: a belső egyensúlyhiány kezelésének perspektíváit nem látja biztatónak a gazdaság általános rossz helyzete miatt. A kor­mány belső adóssága azért érte el a jelenlegi szintet, mert a gazdasági átmenet költségeinek jelentős részét magára vállalta. Műemléki világnap A XX. század végén a műemlékvédelem a figyelem középpontjába került — hangoztatta Göncz Árpád köztársasági elnök a Műemléki Vi­lágnap keddi, budapesti rendezvényének résztvevőihez küldött levelé­ben. A köztársasági elnök többek között rámutat: az ország hétköznapi, filléres gondjai között nem egyszerű feladat, amit a műemlékvédelmi szakemberek, a műemlékvédelemért tenni akarók vállalnak. Egyelőre nincs önálló, műemlékvédelmet szabályozó törvény, a tulajdonlási vi­szonyokban se szeri, se száma a tisztázatlan kérdéseknek; hiányoznak a pénzes partnerek, mecénások. A Műemléki Világnap viszont a nehézsé­gek ellenére ünnep. Az odafigyelés ünnepe. Ezért a köztársasági elnök az ünnep alkalmából a levélben mindazoknak köszönetét fejezi ki, akik felelős vezetőként, vagy szorgalmas dolgozóként a műemlékvédelem hét­köznapjainak részesei. Göncz — spanyol védelmi miniszter Göncz Árpád kedden a Parlamentben fogadta Julian Garda Vargas spanyol védelmi minisztert. A szívélyes légkörű találkozón szó volt a NATO helyzetéről, jövőbeni szerepéről. A Magyar Köztársaság elnöke - mint arról szóvivője beszámolt — kifejtette: Magyarország érdekelt ab­ban, hogy a szervezetnek tagja legyen, ám ezt nem egyszeri lépésként, hanem folyamatként kívánjuk elérni. Göncz Árpád szólt arról, hogy ha­zánk a biztonság kérdését nemcsak katonai értelemben kezeli, hanem idesorolja a környezetvédelmi, a szociális kérdéseket is. Göncz Árpád Írországba látogat Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke április 23. és 26. között hivatalos látogatást tesz Írországban. Útjára elkíséri felesége, Göncz Zsu­zsanna asszony is. A magyar államfőt Írország elnöke, Mary Robinson hívta meg. A magyar köztársasági elnök írországi látogatása során arra törekszik, hogy — más, külföldi vizitjeihez hasonlóan — tárgyalásai lehetőleg kézzelfogható eredménnyel záruljanak, ezért is találkozik az ír gazdasági élet több jelentős személyiségével, az ír Kereskedelmi Kama­ra és a Magyar-Ír Gazdasági Társaság vezetőivel, és ezért is kerül sor a vizit idején annak az egyezmények az aláírására, amely kizárja a két or­szág között a kettős adóztatást. Ebben a szellemben kíséri el az elnököt — a szokásokhoz híven — népes üzletember-delegáció is. Oleksy moszkvai útja Józef Oleksy lengyel miniszterelnök kapcsolatteremtésre törekszik Lech Walesa államfővel, hogy tisztázza a II. világháború befejezésének 50. évfordulója alkalmából tartott moszkvai ünnepségen való részvétéle kö­rül kirobbant vitákat. Oleksy hangsúlyozta, hogy útja tiszteletadás lesz a a győztes szövetségesekkel együtt harcoló lengyelek előtt, és a látogatást nem szabad összefüggésbe hozni a Lengyelországban, illetve külföldön folyó politikai vitákkal. PM a gazdaságról Januárban és februárban tovább erősödtek a múlt évben kialakult irány­zatok a gazdaságban; az egyensúly hiánya az év első két hónapjában to­vább növekedett. A fizetési mérleg egyenlege — az egy évvel korábbihoz képest —100 millió dollárral romlott, és a pénzforgalmi adatok februárra is a passzívum jelentős növekedését va­lószínűsítik. Minderről a Pénzügymi­nisztérium tájékoztatta kedden az MTI-t. A központi költségvetés hiánya min­den hónapban lényegesen nagyobb a tavalyinál, és az önkormányzatok pénzügyi helyzete is sokkal kedvezőtlenebb. Ugyanakkor az élén­külés a reálgazdaságban tovább foly­tatódott. Jelentősen bővült a külföldről közvetlenül felvett vállalkozói hitelál­lomány, és a belföldi kölcsönök össze­ge is lényegesen növekedett. Új jelenség az infláció gyorsulása. Ebben nemcsak a különböző kormány­zati intézkedések, hanem a piac is sze­repet játszott. A piaci áremelkedések hátterében pedig a növekvő fogyasz­tás állhat. A fogyasztói árak januárban és februárban összesen 6,9 százalék­kal növekedtek, szemben az egy év- | vei korábbi 4,6 százalékkal. Március­ban a fogyasztóiár-drágulás elérte a 4 százalékot. Az áremelkedéssel párhu­zamosan jelentősen emelkedtek a ka­matok is. A vállalkozóknál a betéti ka­matok az első két hónapban 0,8-3,3 százalékkal, a hitelkamatok 2,5-5,5 százalékkal növekedtek. A cégek, a vállalkozók a stabilizá­ciós intézkedések előtt még az élén­külés folytatódására számítottak. A márciusban bejelentett kormányzati intézkedések hatására azonban az előrejelzések már kevésbé optimisták, valószínűleg mérséklődik a konjunk­túra. Az év egészét tekintve a GDP reálértéke kismértékben növekedhet. Mindez úgy következik be, hogy a belföldi felhasználás jelentősen, 3-4 százalékkal mérséklődik. A lakossági fogyasztás erőteljesen csökken, a be­ruházások viszont továbbra is 5-10 százalékkal növekednek. A PM-prog- nózis szerint az export mennyiségben 10 százalékkal bővül, miközben az import mennyiségének növekedése megáll. A fizetési mérleg hiánya nem haladhatja meg a 2,5 milliárd dollárt, s az államháztartás deficitje 170 mil­liárd forinttal lesz kisebb. A fogyasztóiár-emelkedés 28-30 száza­lék, az ipari termelőiár-változás 20-22 százalék körül alakul. SZTRÁJKHÍREK Ma estig eldől A Vasutas Érdekegyeztető Tanács (VÉT) tárgyalásán kedden sem si­került megegyezni a vasutas-szak­szervezetek és a MÁV vezetőinek az új kollektív szerződésről. így ma 18 óráig van lehetőség a további egyez­tetésre. Ha addig az időpontig sem sikerül megállapodni, már technikai­lag nem kivitelezhető a sztrájk lefú­jása. A VÉT-tárgyalások délutáni for­dulóján, miután a három szakszer­vezeti vezető visszaérkezett a Fővá­rosi Munkaügyi Bíróságról, Borsik János, a Mozdonyvezetők Szak- szervezetének ügyvezető alelnöke bejelentette, hogy a bíróság elutasí­totta a MÁV Rt. keresetét, melyben azt kérte, hogy minősítse a bíróság Szekeres közvetít? Szekeres Imre, az MSZP frakció­jának vezetője tudomásul vette, hogy a vasútas-szakszervezetek nem akarnak senkit sem bevonni közvetítő­ként a MÁV vezetésével folyó tárgya­lásba. A politikus — akinek neve a múlt héten vetődött fel,.mint lehetséges közvetítőé — az MTI-.nek kedden el­mondta azt is, hogy az MSZP nem fog­ja forszírozni a jószolgálati közre­működést, ha a vasutas érdekképvise­leti szervezeteknek erre nincs szüksé­gük. Szekeres rámutatott arra is, hogy az MSZP frakciójában lezajlottak a kor­mányzat stabilizációs csomagjával kapcsolatos politikai viták. jogellenesnek a meghirdetett sztráj­kot. Borsik János kifejtette: a bíróság döntése bizonyítja, hogy a három vasutas-szakszervezet által kilátás­ba helyezett munkabeszüntetést a sztrájktörvénynek megfelelő módon hirdették meg. Borsik János szerint ez a döntés precedens értékű min­den munkavállaló számára, mert alátámasztja azt, hogy érdemes kollektív szerződés érdekében har­colni. A MÁV a Fővárosi Munkaügyi Bí­róság határozata ellen fellebbez a Fővárosi Bíróságon. A fellebbezést a munkaügyi bíróság határozatának kéz­besítését követően adja be. A VÉT-tárgyalások szerdán 9 órá­tól folytatódnak. MSZOSZ­szolidaritás — Az MSZOSZ tagszervezetei szolidaritásukról biztosították a va­sutasokat — tájékoztatta Bálint At­tila, a szakszervezeti szövetség szóvivője kedden az MTI-t. Az MSZOSZ Ügyvivő Testületé kedd­re kérte a tagszervezetek válaszát arról, milyen álláspontot foglalnak el a vasutasok követeléseivel kap­csolatban. Az MSZOSZ-központ- ba érkező tagszervezeti állásfogla­lások szerint a kollektív szerződés a munkabéke elengedhetetlen esz­köze. Több tagszervezet kék zász­lóval, illetve a szakszervezeti tagok kék szalaggal fejezik ki szolidari­tásukat a vasutasokkal. Fellebbezés A MÁV Rt. a Fővárosi Bírósághoz fellebbez a Munkaügyi Bíróság keddi döntése ellen, amelyben elutasította a MÁV keresetét a meghirdetett vasutas- sztrájk törvénytelenségének megállapí­tására. Ezt a MÁV Tájékoztatási Irodá­ja közölte az MTI-vel kedden. A MÁV álláspontja szerint a bíróság döntése akár azt is jelenthetné, hogy a 3800 személy- és tehervonat helyett már egy vonat indítása is teljesítené az elég­séges szolgáltatás előírását. A MÁV Rt. szerint pedig a szakszervezetek által még elfogadható szolgáltatásnak tekinthető vonatmennyiség jelentősen sérti a nem­zetközi vasúti fuvaroztatásban, illetve a nemzetközi vasúti személyszállításban résztvevők érdekeit. Ugyanjgy sértheti a MÁV szerint a Magyar Posta Rt. ér­dekeit az, hogy egyetlen postavonat sem közlekedhet a sztrájk idején a szakszer­vezetek ellenállása miatt. Bírósági tárgyalás A Fővárosi Munkaügyi Bíróság elutasította kedden a MÁV kérel­mét, melyet a vasutas-szakszer­vezetek ellen, az esetleges sztrájk jogellenessé nyilvánításának ügyé­ben nyújtott be. A MÁV a bírósá­got arra kérte, hogy nyilvánítsa a sztrájkot jogellenesnek, mert nem alakult ki közte és az érdekkép­viseleti szervezetek között egyező álláspont a sztrájk idején nyújtan­dó még elégséges szolgáltatások­ról. A vasutas-szakszervezetek Sze­rint a bíróság a sztrájk jogellenes­ségét csak a sztrájktörvény 3. parag­rafusának 1. bekezdésében felso­rolt* okok alápjáh vizsgálhatja. Ezen okok között pedig a még elég­séges szolgáltatás hiánya nem sze­repel. A bíróság a nem peres eljárás­ban a kora délutáni órákban meg­hozott döntését azzal indokolta, hogy ha nincs megállapodás a két fél között a még elégséges szolgál­tatásokról, akkor az önmagában nem teszi automatikusan jogellenessé a sztrájkot. A végzés ellen a felek a részle­tes indoklás kézhez vételétől szá­mított 15 napon belül fellebbe­zéssel élhetnek, ezen túlmenően a bíróság külön kötelezte a kérel­mezőt ötezer forint_illeték befize­tésére. A Posta is készül A tervezett vasutassztrájk idején — mivel nem közlekednek postavo­natok — a küldeményeket közúton továbbítja a Magyar Posta. Az MTI- hez kedden eljuttatott tájékoztatás szerint csütörtök hajnalban 0.30 óra és 1.30 óra között indulnak járatok, amelyek postai küldeményeket szál­lítanak. A járművek azonban sok helyre csak lassabban, késve tudják eljuttatni a küldeményeket. Az országban lesznek olyan he­lyek, ahová 6 óra múlva érkeznek meg a járművek. A vasúti munkabe­szüntetés érinti a hírlapkézbesítést is. A posta a napilapok kiadóitól azt kér­te, hogy a nyomdai gépindulást két órával hozzák előbbre. Csak így garantálható ugyanis, hogy a köz­ponti napilapok csütörtök reggel el­jussanak az előfizetőkhöz, illetve az árusokhoz. Mindezek ellenére előfordulhat, hogy a postavonatok hiánya miatt a kézbesítés egy-két órát késni fog. A Magyar Posta egyébként a munka­ügyi bíróságon kezdeményezte, hogy állapítsák meg a sztrájk jogel­lenességét. A Magyar Posta az ügy­feleket arra kéri, hogy a fővárostól távol eső településeken legkésőbb 13 óráig, a nagyvárosokban és a megye- székhelyeken 16 óráig adják fel kül­deményeiket a sztrájk idején. így többé-kevésbé zavartalanul tudják eljuttatni a szállítmányokat. Két és fél millárd dollár A következő években két és fél milliárd dollár magyarországi befek­tetésének szándékát jelezték a külföl­di cégek —jelentette be Pál László ipari és kereskedelmi miniszter ked­den Székesfehérvárott, a Dunántúl legnagyobb szerszámforgalmazó vál­lalkozója, a Köves és Forcom cég által rendezett Szerszámexpo meg­nyitóján. Az ipari tárca vezetője ebből az al­kalomból az MTI tudósítójának el­mondta: a befektetések zöme olyan, az utóbbi években befejeződött au­tóipari nagyberuházásokhoz kapcso­lódó kezdeményezés, amelynek cél­ja a hazai autóalkatrész-gyártás fej­lesztése. A befektetési kedv élénkü­lését jelzi az is, hogy a nálunk letele­pedett multinacionális cégek majdnem mindegyike bővíteni akarja a terme­lését. A szerszámgyártás az elmúlt évek­ben nagy átalakuláson ment át. Koráb­ban e tevékenység 98 százaléka az ipa­ri cégeknél, vállalatoknál koncetráló- dott, s egy-egy cég igényeit elégítette ki, jelenleg viszont már mintegy 70 százaléka vállalkozásként működik, piaci jellegűvé vált, s jelentős külföl­di megrendeléseket is teljesít. A szer­számgyártás túljutott korábbi mély­pontján, s ez azért jó — mondta a mi­niszter —, mert ahol egyre több szer­számot gyártanak, ott az ipar is fejlődik.­A kis szerszámkereskedésből öt év alatt a legnagyobb dunántúli szer­számforgalmazóvá vált Köves- Forcom cég ezúttal már ötödik al­kalommal rendezte meg — több mint félszáz hazai és külföldi kiállí­tó részvételével — a Szerszámexpót. A bemutatón garázsipari, eme-, léstechnikai, hegesztéstechnikai berendezéseket, fém- és faipari gé­peket, professzionális kéziszer­számokat, különféle elektromos kisgépeket, csőmegmunkáló szer­számokat, neves hazai világcé­gek ezernél több termékét állították ki. A Szerszámexpo április 23-ig vár­ja az érdeklődőket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents