Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-13 / 87. szám
UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL ÜHÜ 1995. április 13., csütörtök 3 Ünnep előtt Nagy ünnepeink előtt felpezsdül az élet: ajándékvásárlás, takarítás, főzés, sütés és — ha telik rá — néhány új ruhadarab vásárlása, így van ez húsvétkor is, mikor családok találkoznak, a hölgyek várják a locsolókat, nyuszivásár, tojásfestés, hidegtálkészítés, kölnibeszerzés, és ki tudja, még hányféle szokás ismétlődik újra meg újra. Néhány embert megkérdeztünk: mennyire emelkedik ki a húsvét a hétköznapok sorából? Gurály Krisztián írni. Nem szeretem a sok locsolko- dót, de a szőkébb család, a rokonság és a baráti kör férfi tagjait nem lehet megsérteni. Jó időben kirándulni szoktunk, de ez, azt hiszem, ebben az évben elmarad. Gurály Krisztián, 18 éves tanuló: — Nagyszüleimet meglocsolom, meglátogatok egy-két ismerős hölgyet, lányt... Segítek édesTelekfi Zsolt anyámnak porszívózni, takarítani, törölgetni... Telekfi Zsolt, 17 éves tanuló: — Mikor kisebb voltam, jobban vártam a húsvétot. Sok helyre megyek locsolkodni. Régen általában tojást adtak, ma már pénz nélkül szinte Bosák János kodni, néhány óra alatt befejezik, aztán ismét együtt leszünk. Amit csak tudok, megteszek a családért, a húsvéti ünnepek boldogságáért. A sonka már évek óta zsugorodik, de a szokásos ünnepi asztal most sem marad el. Bosák János, mentőápólő: — Római katolikus vallású vagyok, ezért a húsvét számomra elsősorban az Úr Jézus feltámadásának ünnepét jelenti. Mit jelent ez? Nagypénteken meghalt Jézus, hogy magával vigye sírjába az emberiség bűneit, majd harmadnapra feltámadt, ami a bűnből való feloldozást jelenti — aki ezt elfogadja, az újjászületik. Természetesen a locsolás hagyományát ápoljuk. Nekem és fiamnak ez egész napos programot jelent. Sajnos, a festett tojás ajándékértéke már minimálisra csökkent, manapság már a csokitojás, a Kinder- tojás és a pénz dominál. Ha mint mentős értékelem az elmúlt éveket, az alkohol miatti betegszállítás ilyenkor húsz-huszonöt százalékkal növekszik, és bármilyen furcsa, a családi perpatvarok is sűrűsödnek. Pozitívumként megemlíthetem, hogy a gyermekek alkoholfogyasztása ebben az időszakban sem nő számottevően. F. Sipos József Fotó: Bozsó Kati Szeder Lászlóné senkit sem bocsátanak haza. Tavaly háromezer forintot kerestem, remélem, az idén egy kicsit több lesz. Alkoholt és kaját nem fogadok el, különben sem szeretek máshol enni. Otthon viszont sokkal többet fogok enni, mint máskor. Édesanyám nagyon jól főz. Szeder Lászlóné,. fényképész: — Rengeteg a kiadás. Férjem és egyik gyermekem munkanélküli, a másik fiam katona, tehát nagy költekezés nem lesz. A fiúk elmennek locsolTakács Krisztina Takács Krisztina, főiskolai hallgató: ■— A családban csak én vagyok vallásos, ezért nekem a húsvét egy kicsit többet jelent, mint a többiek számára. Hamarosan jön a menetrendszerű takarítás, vásárlás, nyersanyagbeszerzés és a többi ünnep előtti program. Sok a tanulni- való, ha lesz egy kis nyugalmam, néhány dolgozatot is meg fogok Mezőgazdasági körkép Egyensúly a tönk szélén Április, április, te szeszélyes nő..., aki a hét elejére, közepére — most éppen — sűrű, telet meghazudtoló hóeséssel és éjszakai fagyos hideggel borítottad fel minden mezőgazdasági idénymunka ütemezését. Sok gazda fejét fogva, de tehetetlenül mérgelődik, mert a földben csírázó magvakat jelentősen megtizedelheti ez az idő, ha a hőmérő higanyszála tartósan nulla fok körül vagy alatta marad. Mint a bibliai tíz csapás — hallottam egy gazdálkodó panaszát —, a korai fagy, a csapa- dékhiány, majd a nyári aszály, a hiteligénylés és banki kamatainak visszafizetése, a beruházási álmok és a fedezet hiánya, a „garantált” terményárak és az emelkedő alapanyag- költségek, vagy a kormányzati agrárpolitika tehetetlensége mind-mind a föld gazdáját sújtja, nem téve különbséget egyéni vagy szövetkezeti termelő között... A vasmegyeri Megyer Mezőgazda- sági Termelő és Szolgáltató Gazdaszövetkezetnek a fent említett akart, akaratlan „áldásokkal” 1400 hektáros földterületén kell megbirkóznia. Az őszi kalászosaik közel 500 hektáros területen fejlődnek már, a tavaszi vetések közül a napraforgó már mintegy 300, a cukorrépa majdnem 80, és a szövetkezeti tagoknak vetett burgonya az előbbiekhez képest kicsiny, alig 20 hektáros területen már a barázdák mélyébe került. Ezenkívül a kukorica vetésének a talajelőkészítése van — az időjárástól függően folyamatban. Mint Kadó László elnöktől megtudtuk, a szövetkezeti földnek elméletileg az egy harmadát tudnák öntözni, de a gyakorlatban sajnos sokkal kevesebb a nedvesen tartható növénytalaj mennyisége, annak ellenére, hogy a tavalyi félmillió forintos beruházás eredményével együtt három mobilrendszerű öntözőberendezéssel rendelkeznek. Ennek az az oka, hogy a haszonnövényeknek juttatható vizet a Nagyhalász—Pátrohai csatornából nyerik, aminek a vízszintje akkor a legalacsonyabb, amikor a legnagyobb szükség lenne rá: a forró júniusi-aU- gusztusi napokban gyakorlatilag ugyanolyan száraz a medre, mint az őt körülvevő szomjúzó földeknek. A szövetkezet gépparkját a tél folyamán felújították, és most szolgáltatásokat végeznek vele a környék gazdálkodóinak. Erre a segítségre igény még csak lenne, csupán a fizetőképes keresletben van hiány, mert van például olyan egyéni gazdálkodó is, aki még az őszről megmaradt számláját sem tudta kiegyenlíteni. A tavalyi év mérlege elkészült, és minimális, de pozitív eredményt, 300 ezer forintos aktívumot tartalmaz az egyenleg zárósora. Az a véleménye az elnöknek, hogy az idei év sokkal nehezebb lesz, mint a ’94-es volt, sokkal bizonytalanabb lesz a kialakult, illetve a kialakított árviszonyok miatt. Például a felvásárlási árakat hiába „garantálta”, vagyis minimalizálta az állam — a búzát 880, a kukoricát 9100 forintos áron —, amikor ezek a beígért és évek óta gyakorlatilag nem sokat változó árak is nagyon alacsonyak, mikpzben a növényvédő szerek, a-vetőmagok árai 20-3Q-százalékot is emelkedtek. Másrészről a felvásárlók és a kereskedők semmivel sem fognak magasabb vételárat adni a termékekért — az állami korlát nem a termelőt segítőleg befolyásolja a piacot. Az encsencsi Virágzó Termelőszövetkezet sincs túlzottan rózsás helyzetben. A szövetkezetnek ugyan a teljes tagsága megmaradt, de szét is hüllőt egyéni termelők sokaságára az állami rendelkezések miatt. Mint az elnök mondta: mindenki rendelkezhet föld- tulajdonnal ebben az országban, csupán azok nem, akiknek a feladatuk a föld nagyüzemi megművelése — így hát a té- esznek egy talpalatnyi saját tulajdonú területe sem maradt. Amivel rendelkeznek, az egy nagyobb mennyiségű ál- latállomány, amit sajnálatos módon csökkenteniük kell szálastakarmányozási gondjaik miatt. Ha legalább annyi szántójuk lenne, hogy ezt megtermelhetnék..., mert a vásárolt abrak számukra megfizethetetlenül drága. A legtöbb tagi tulajdonban lévő föld rendkívül alacsony, 3-5 aranykorona értékű, ami annak is köszönhető, hogy a gazdáknak semmiféle öntözési lehetőségük nincs. A talajvíz mélyen helyezkedik el, az ásott kutak hamar elapadnak, a fúrtakból pedig kevéske víz nyerhető öntözés céljára, pedig a gyenge, homokos talajnak nagyon elkelne a pótlólagos nedvesség... A tavalyi évüket veszteséggel zárták, amit a szövetkezeti vagyon terhére leírnak. Mint az elnöktől megtudtuk, az 1995-ös évben még nagyobb nehézségekkel kell számolniuk, mint tavaly, emiatt április 25-ére tagi gyűlést hívtak össze, hogy közös erővel keressék meg az egyre ellehetetlenülő helyzetükből a kiutat. —vépé— Kié lesz a temető? Vállalati döntés alapján 1992-ben önkormányzati tulajdonba került az addig állami rend szerint működő temetkezési vállalat. A törvény értelmében a közüzemi vállalatnak 85 település lett részarányban a tulajdonosa, és hat város került az alapítók névsorába. A vagyonátadó bizottság határozatában az alapítói jogok gyakorlásával Nyíregyháza megyei jogú, Kisvárda, Mátészalka, Vásárosna- mény, Nyírbátor, Fehérgyarmat városok önkormányzatát ruházták fel. A temetkezési vállalat helyzetéről Szekrényes András igazgatóval beszélgettünk. — Jelen pillanatban mi a legfőbb feladata az alapítóknak? — Meg kellene hozni a döntést, mely szerint a vállalat 1996. december 31-ig önkormányzati tulajdonban maradna. Az ezt követő évtől gazdasági társaságként működne tovább. —Mi erről a közgyűlés véleménye? — A legcélszerűbbnek szerintük is az látszott, ha az önkormányzatok a gazdasági társaság megalakulásáig visszabízzák a kizárólagos tulajdonba adott, valamint az osztatlan tulajdonba adott vagyont a temetkezési vállalatra megfelelő ellenőrzés mellett, figyelembe véve, hogy ez idő alatt sem sérülhet egyetlen önkormányzat érdeke sem. — Hány helyen működik a vállalatnak kirendeltsége? — Öt városban üzemeltetünk temetőt, ezenkívül itt, a városban, az Északi temető mellett hozzánk tartozik a sóstóhegyi, a borbányai, az orosi és a nagyszállási temető is. — Ha jól tudom, a temetővel kapcsolatos rendeletek' egy része is módosult. — Ez így igaz. A régebbi rendeletekben vannak elavult és olyan dolgok is, melyeket helyileg kell szabályozni. Ilyen például a sírboltok ügye. ezeknek a fenntartási joga örökölhető. Vannak azonban ezek között olyan építmények, melyek műszaki okok miatt nem alkalmasak az újratemetésre. A rendeletmódosítás értelmében a temetkezési vállalatnak jogában áll majd megtagadni a temettetési engedélyt, ha a sírbolt életet vagy vagyont veszélyeztet. — Mekkora a területe a nyíregyházi temetőnek? , ... — Hatvan hektár. Ez a számításaink szerint még 8—10 évig biztosít temetkezőhelyet. — Jól láttam, hogy a hátsó parcelláknál építkezés folyik? — Az új ravatalozó készül. Nagy szükség van rá, mert a fenti már nem mindig tudja kielégíteni az igényeket. Ez elsősorban időtorlódásokat okoz. Az ezen a héten elhunytakat már csak 1-2 hét múlva túdjuk felravatalozni. A ravatalozót a nyár derekán szeretnénk átadni, mely már a hamvak szétszórására és bemosására is alkalmas lesz. — Ki finanszírozza az építkezést? — Erre a célra egy alapítványt hoztunk létre. Bár az emberek a hír hallatán szép számmal megmozdultak, a számláról még mindig hiányzik 5- 600 ezer forint. Aki teheti, kérjük, segítsen. Az adóalapból is levonható adományokat a következő számlaszámra lehet eljuttatni: OKH:440- 20372. SiTi
