Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-11 / 85. szám
2 1 1 1995. április 11., kedd II n BELFÖLD-KÜLFÖLD ír ÚJ KELET Hallgatók Göncz Árpádnál Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn fogadta a Hallgatói Önormányzatok Országos Szövetségének vezetőit, a választmány tagjait és az elnökséget. A megbeszélés — a köztársasági elnök szóvivője szerint — egy rég kezdődött kapcsolattartás fontos állomása volt, amelynek során a hallgatók feltárták problémáikat, az elnök pedig elmondta nekik: miben tud segíteni, miben tudja felvállalni a hallgatók érdekeinek képviseletét, és miben nem. Brit miniszterasszony Kecskeméten A brit munkaügyi minisztérium nemzetközi foglalkoztatással kapcsolatos ügyekért is felelős államminisztere, Ann Viddecombe hétfőn Kecskemétre látogatott. A brit miniszterasszony — akit a magyar munkaügyi tárca képviseletében elkísért Benedek András helyettes államtitkár, találkozott Balogh Lászlóval, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnökével s a megyei Regionális Fejlesztési Társulás tagjainak képviselőivel. KDNP-s szónokok Surján László, Latorcai János és Semjén Zsolt lesznek a Keresztény- demokrata Néppárt szónokai az Országgyűlés szerdai politikai vitanapján — erősítette meg a korábbi döntést a párt frakciója hétfői ülésén. Eladták az Express újságot Sikerrel fejeződtek be az Express újság privatizációjáról szóló tárgyalások. A kanadai HEBDO cég kétmilliárd forintért vásárolhatja meg a lapot — jelentette be hétfőn Suchman Tamás privatizációs miniszter és John MacBain, a HEBDO elnöke. Magyar-mongol egyezmény A magyar-mongol kulturális, oktatási és tudományos együttműködés megújításáról szóló munkatervet hétfőn írta alá Budapesten — a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban — Delgerdalajn Zsambazsancan mongol nagykövet és Honti Mária, az MKM közigazgatási államtitkára. MAGYOSZ-vágyak A szakmai érdekképviseleti feladatokat ellátó Magyar Gyógyszergyártók és Nagykereskedők Országos Szövetsége szeretné elérni, hogy az iparvállalatok saját forrásaikon kívül központi támogatást is kaphassanak fejlesztéseikre, illetve exportjuk bővítésére, és indokolt esetben piacvédelemmel is óvják a hazai gyártókat -— hangzott el a Magyar Gyógyszergyártók és Nagykereskedők Országos Szövetsége megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésen. Nullszaldós évi mérleg Az Egészségbiztosítási Önkormányzat hétfői közgyűlésén elfogadta az egészségbiztosítási alap 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A mérleg 436 milliárd forint bevétellel és ugyanannyi kiadással számol, vagyis nullszaldós. A költségvetés több szempontból is eltér a PM által átdolgozott eredeti előirányzattól. A közgyűlés elutasította például a Pénzügyminisztériumnak a járulékalap szélesítésre és a betegszabadság kiterjesztésére vonatkozó javaslatát. Ehelyett alternatívaként bizonyos táppénzszigorításokat, illetve az utazási költségtérítés részleges megvonását indítványozza. Ezek az intézkedések 4,7 milliárd forintos megtakarítást jelentenének, további 4 milliárd forint bevételt remélnek a fogászati térítési díj bevezetésétől, a kórházi ágyak csökkentésétől, illetve — ha még szükséges — a szanatóriumi ellátás, a sport és üzemegészségügy esetleges térítési díjhoz kötésétől. Lakos László Szolnokon Az élelmiszergazdaságban sokkal nagyobb lehetőség van, mint ahogyan azt az előző kormány becsülte. Az Antall- és a Boross-kabinet önellátásra rendezkedett be, a nyugati piacon való helytállásért és a hazai piac védelméért vajmi keveset tett, ugyanakkor a keleti piacot jelentősen leszűkítette. Az élelmiszerexportunk tavalyi eredményei azonban azt bizonyították: az élelmiszergazdaság méltó helyet harcolt ki magának a nemzetgazdaságon belül, s ez részben a keleti piacok újbóli felfedezésének köszönhető. Erről Lakos László földművelésügyi miniszter beszélt Szolnokon egy gazdasági szakemberek előtt tartott előadásában. Orosz harci készültség A tádzsik-afgán határon zajló összecsapások miatt fokozott harckészültségbe helyezték hétfőn a köztársaságban állomásozó orosz gépesített lövészhadosztályt, amely azonban nem vesz részt a harci cselekményekben. Az Új Kelet című lap 1995. április 5-i számában nyilatkoztam a lap munkatársának a Megyegyűlés következő ülésének napirendjével kapcsolatban. A nyilatkozat során a Platform a megyéért nevű képviselőcsoporttal kapcsolatban olyan kifejezést használtam, melynek következtében a platformokhoz csatlakozott képviselőtársaim joggal érezhetik önérzetükben sértve magukat. A méltatlan minősítésért ezúton megkövetem képviselőtársaimat, és kérem elnézésüket. Szentesi Péter Megyei Közgyűlési tag Ülésezett a parlament Szócsata napirend előtt Az Országgyűlés hétfői plenáris ülése éles szócsatával kezdődött. Napirend előtt először Szabó Iván (MDF) szólalt fel, aki azokra a magyarellenes megnyilatkozásokra és eseményekre hívta fel a figyelmet, amelyek a kétoldalú alapszerződés aláírása óta láttak napvilágot, illetve történtek meg Szlovákiában. A frakcióvezető emlékeztette a képviselőket arra, hogy a szlovákiai magyar pedagógusok rozsnyói találkozóján a pozsonyi művelődési tárca képviselője felszólította a magyar tanárokat: ne anyanyelvükön, hanem szlovákul mondják el hozzászólásaikat. Az esemény után több magyar pedagógust felmentettek állásából, és a szlovák kormányhoz közel álló lap nyelvi rasszizmussal vádolta meg a rozsnyói konferencia résztvevőit. Szabó Iván ezeknek az eseményeknek a fényében úgy vélekedett, hogy teljesen értéktelen az az alapszerződés, amelynek egyetlen sorát sem kívánja betartani északi szomszédunk. Torgyán József (FKGP) kétperces felszólalásában egyetértett az MDF- es szónok felvetéseivel, mint mondta: a pozsonyi kormányzat a Szlovákiában élő magyarok megfélemlítését tűzte ki céljául. Szent-lványi István, a Külügyminisztérium politikai államtitkára közölte, hogy a kormány már megtette a szükséges lépéseket, ugyanis berendelte Szlovákia ideiglenes budapesti ügyvivőjét, és magyarázatot kért a Szabó Iván által ismertetett történésekre. Szent-lványi ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az alapszerződés még nincsen érvényben, ezért a dokumentum aláírása és a Szlovákiában lezajlott események között nincsen összefüggés. Hitelek fedezet nélkül Napirend előtti felszólalásában Torgyán József hangoztatta, hogy a bankok olyan módszereket alkalmaznak hitelpolitikájukban, amelyek jelentős veszteségeket okoznak az államnak. A pénzintézetek ugyanis gyakran megfelelő fedezet nélkül is nyújtanak hiteleket, később azonban az általuk alakított cégek nem tudják behajtani az adósságokat. A frakcióvezető nem akart konkrét példákat mondani, de azt közölte, hogy a Budapest Banknál is történt ilyen eset. Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára normálisnak nevezte azt az eljárást, hogy a bankok szétválasztják a hitelezést és az adósság behajtását. Válasza végén felkérte a képviselőt, hogy ismertesse a hatóságokkal azokat az eseteket, amelyekben egy pénzintézet nem hajtotta be a kintlevőségét, pedig a behajtásra lehetősége volt. A frekvencia elosztásáról Deutsch Tamás a sajtószabadság védelmében szólalt fel, ugyanis véleménye szerint a helyi rádiófrekvenciák elosztásakor a kormány súlyos mulasztásokat követett el. Emlékeztetett arra, hogy egy rendelet szerint az ideiglenes frekvenciaengedélyt a művelődési tárca öt alkalommal 10- 10 nappal meghosszabbíthatja. Ezt a kiskaput kihasználva a miskolci City rádió november 25-e óta működik, és ugyanezen a néven Debrecenben is indul egy rádió. A Fidesz úgy értesült, hogy mindkét rádió vezetői családi szálon kötődnek a Kultuszminisztérium egyik beosztottjához, aki éppen a frekvenciákat engedélyező osztályon dolgozik. Szabó Zoltán válaszában elismerte, hogy a fideszes képviselőnek igaza van, az érvényes jogszabály visszaélésre ad lehetőséget, ennek kiküszöbölése érdekében a művelődési tárcánál megkezdődött a rendelet megváltoztatásának előkészítése. A művelődési államtitkár beszámolt arról is, hogy vizsgálat indult a családi összefonódások tisztázására. Ezután hosszadalmas vita bontakozott ki arról a fideszes indítványról, amely azt javasolta, hogy a Tisztelt Ház kedden ne szavazzon a gazdasági stabilizációs törvénycsomag sürgősséggel történő megtárgyalásáról. Szájer József úgy vélekedett, hogy a 21 törvényjavaslatot tartalmazó csomag alkotmány- és házszabályellenes, ezért a kormányzat helyesebben tenné, ha legalább témakörönként szétbontaná. A frakcióvezető emlékeztetett arra is, hogy a csomag beterjesztése megsérti azokat az elveket, amelyeket az MSZP és az SZDSZ korábban — ellenzéki pártként — vallott. Torgyán József azon az állásponton volt, hogy a kabinet vonja vissza a tervezetet, és 21 önálló törvényjavaslatot terjesszen a Tisztelt Ház elé. Gondot okozna ugyanis, hogy a csomag egyes törvényeit egyszerű többséggel, más részeit azonban kétharmados többséggel kellene elfogadni. Szabó Iván arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági szükségszerűség miatt nem szabad felrúgni a jogállamiság kereteit. Vastagh Pál igazságügy-miniszter elismerte, hogy a csomag rendhagyó, de nem ellentétes az alkotmánnyal vagy a házszabállyal. A Ház ezt követően nemmel szavazott a Fidesz indítványáról. Napirend előtt Keleti György honvédelmi miniszter beszámolt arról, hogy a honvédség alakulatai elszállították és részben megsemmisítették a Miskolc mellett talált 55 tonna lőszert. Ebből 49 tonna fémanyagot átadtak a nemzetgazdaság számára. A napirend előtti vitát követően az Országgyűlés folytatta a környezetvédelmi törvényjavaslat általános vitáját. Lezárták az szja-törvénymódosí- tást, valamint az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről benyújtott törvényjavaslat általános megvitatását. (MTI) Az alkotmányról Az MSZP hétfőn átnyújtotta koalíciós partnerének az alkotmányozásra vonatkozó javaslatát, amely rögzíti az új alaptörvény előkészítésének határidőit is. Az SZDSZ a dokumentumban foglaltakat el tudja fogadni — mondta el újságíróknak hétfőn Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője, aki az új alkotmány előkészítéséről folytatott hatpárti tárgyalásokon a Szabad Demokraták Szövetségét képviselte. A szocialista javaslat nem változtatná meg érdemben a parlamenti pártok által kimunkált — ám alá nem írt — megállapodást, mindössze egy utalással bővítené ki azt. Méghozzá azzal, hogy a megállapodás részévé válik az alkotmányelőkészítő bizottság létrehozásáról rendelkező országgyűlési határozat is. Ez a határozat — az MSZP már korábban ismertté vált szándékának megfelelően — határidőket is tartalmaz, amikor kimondja: a bizottság ez év végéig készítse el az új alkotmány irányelveinek szövegét, jövő év közepéig pedig a végleges alkotmány szövegét. így 1996- ban megszülethet az ország új alaptörvénye. A szocialisták javaslatáról az SZDSZ ügyvivői testületének hétfő esti ülése mondja ki a végső szót, ám Hack Péter biztosra veszi, hogy az ÜT nem emel majd kifogást. Kedden tájékoztatják válaszukról az MSZP-t, majd közösen keresik meg az ellenzéki pártokat. Könyv Kelet-Európának Nem kötelező jellegű dokumentum, hanem „vezérfonal a taggá váláshoz”, amely nem fedi az összes EU/EK-rendelkezést, csupán „minimális programot” tartalmaz, amelyet teljesítve az EU-tagságra váró országok közelebb kerülhetnek a Tizenötök egységes piacához — fejtette ki a társult kelet-európai országoknak készülő Fehér Könyvről Alain Juppé francia külügyminiszter és Hans van den Broek, a keleteurópai ügyekért felelős európai bizottsági tag egy hétfői luxembourgi sajtóértekezleten. Az EU miniszteri tanácsának soros elnöke, valamint a bizottság „külügyminisztere” a hat társult ország minisztereinek társaságában azt követően válaszolt a sajtó kérdéseire, hogy véget ért a hétfői „15+6”-os találkozó (a 15 EU-tagállamot és a hat társult kelet-közép-európai országot képviselő külügyminiszterek ülésének) délelőtti része. A közös munkaebéd előtti tanácskozást hírek szerint alapvetően a piaci jogharmonizáció támogatását célzó EU-ajánlás, a júniusi EU- csúcsra készülő úgynevezett keleteurópai Fehér Könyv témája uralta, s némi idő jutott a Hatok regionális együttműködésének kérdésére is. A majdani jogharmonizációs ajánlás előkészületeiről a társult országok miniszterei most kaptak első ízben hivatalos tájékoztatót, amelynek során módjuk nyílt arra is, hogy kifejtsék saját álláspontjukat is. A Hatok — a lengyel diplomácia vezetőjét kivéve — ismételten óvtak attól, hogy az ajánlás előírásai túl széles kört fedjenek le, és mintegy előre feltételül szabják meg mindazt, amit voltaképpen a tagfelvételi tárgyalások során kellene tisztázni. Hangsúlyozták azt is, hogy nem lenne szerencsés, ha a Fehér Könyv előírásai egyfajta kötelező feltételgyűjteményt képeznének. Sokkal inkább szempontrendszert kellene nyújtaniuk ahhoz, hogy a tagságra váró országoknak milyen módosításokat célszerű fontolóra venniük. Válaszul Hans van den Broek, értesülések szerint, kifejtette, hogy a Fehér Könyv tartalma semmiképpen sem ölt majd jogilag kötelező jelleget, „ez csupán vezérfonal”. Azt azonban nagyon határozottan leszögezte: amikor az Európai Bizottság hivatalosan véleményezi valamely tagjelölt ország tagságra való érettségét, ennek elbírálásakor értelemszerűen fontos szempont lesz, hogy az adott országban alkalmazott gyakorlat mennyiben áll közel a közösségi gyakorlathoz, azaz lényegében a Fehér Könyvben foglaltakhoz.
