Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-08 / 57. szám

UJ KELET r / r MEGYÉNK ELETEBOL 1995. március 8., szerda 3 Mérnökök több lábon Mint már olvashatták lapunkban, minősítették a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskolát. Egyrészt az oktatási és gazdasági feltételeket, másrészt pedig a tanárok felkészült­ségét. Mindezt azért, hogy az euró­pai szintű oktatásba hazánk is be tud­jon kapcsolódni. A pontos képalko­tást szolgálta az a találkozó is, me­lyen az értékelést végző akkre- ditációs bizottság három tagja, va­lamint a főiskola hallgatói, végzett­jei voltak jelen. helyezkedni, mindenképpen kell va­lamilyen pluszvégzettség. Szerintem nem szívesen fogadják a frissen dip- lomázottakat, mert még bele kell ta­nulniuk az új munkakörbe. Ezért in­kább az idősebb, ám gyakorlott em­bereket keresik. A megszólaló hallgatók közül so­kan a továbbképzésben látják a jövőt. Mint elmondták, ma már egy diploma nem elegendő. A mérnö­köknek is több lábon kell állni, más­különben nem jutnak álláshoz. Dr. Mucsi Imre a bizottság részéről a következőképpen értékelte ezt: —- Szinte az első perctől kezdve közvetlen hangnemben folyt a be­szélgetés. Tulajdonképpen ilyenkor tudja meg az ember a valóságot. Azt az értéket, melyet egy intézmény képvisel, a hallgatók érzik igazán, és ők képesek visszaadni. Ennek meg­felelően három főbb kérdést tárgyal­tunk. A gépészképzést, a repülő­mérnökök, valamint a mezőgaz­dászok oktatásának sajátosságait. Végül pedig a hallgatói önkormány­zatok munkájáról és a szórakozási lehetőségről, lehetőségekről esett szó. A beszélgetést Balogh Csaba kezdte, aki 1986-ban végzett a gé­pészmérnök szakon: — Az itteni tanulmányaimat Gödöllőn folytat­tam, ahova különbözeti vizsgák után vettek fel negyedik évfolyam­ra. Az egyetemen inkább elméleti szinten lettem tájékozott, ezt jól egészítette ki a főiskolai oktatás gyakorlatiassága. Sohasem éreztem hátrányát annak, hogy főiskoláról kerültem be az egyetemre, de* sjanos a munkahelyemen azt ta­pasztaltam, hogy a tulajdonos nem egyformán kezeli a kétféle felső- oktatási intézményből jövőket — a főiskolások hátrányára. Azt a kérdést, hogy milyenek egy mezőgazdasági gépészmérnök elhe­lyezkedési esélyei, a következő­képpen próbálom megválaszolni: ré­gebben könnyebb volt. Akkoriban sok csoporttársamnak volt tanulmá­nyi szerződése, ők ezeknél a gazda­ságoknál, vállalatoknál álltak mun­kába. Ma már sokkal nehezebb el­Fontos kérdésként vetődött fel a képzés formai reformja. A három­éves oktatást ugyanis nem tartják elegendőnek. Szükségét látják egy negyedik évnek, amikor is a gyakor­lati oldal kapna hangsúlyt. Elhang­zottak olyan vélemények is, misze­rint a felvételin rendszeresen kelle­ne változtatni. A százalék szerinti beiskolázás nem szűri meg eléggé a jelentkezőket, ezért ezen szeretnék, ha változtatnának. A repülősök érzékeltették szakuk fontosságát, és az intézménytől ka­pott ismeretek helyénvalóságát, ér­tékét. Horváth Péter, aki a főiskola repülőmérnöki szakán végzett, és most szakmájában tevékenykedik, elmondta, hogy a nyolcvanas évek­ben 18 végzettből tíz a Malévhoz került pilótának. Megítélése szerint ismét egyre nagyobb szükség lesz ilyen szakem­berekre, mert sokan most öregednek ki az aktív repülésből, és helyükre fiatal pilóták kellenek. A gazdászhallgatók az időnkénti jegyzethiány ellenére is jónak érté­kelik szakukon a tanítást. Kiemel­ték a gyakorlati képzés színvonalát, mint olyan példát, amelyet a többi karnak is követnie kellene. A háromórás beszélgetés végső következtetéseként abban egyeztek meg a jelenlevők, hogy a mai gaz­dasági légkör minden mérnök­embertől megköveteli a folyamatos képzést, a különböző nyelvek elsa­játítását. Az alapképzéshez kitűnő szellemi „műhely” a főiskola, de a változó feltételek szükségessé teszik az újabb ismeretek feldolgozását. Fedeles Imre Szükség van az eszmecserére Tanácskozott a megyei humán szféra Tanácskozásra hívta meg a kö­zelmúltban a megyei közgyűlés elnö­ke, dr. Zilahi József és Együd László alelnök a megyei felsőoktatási és ku­tatóintézetek vezetőit. Az eszmecserén szóba került, hogy míg a megye műszaki infrastruktúrájá­nak a fejlesztése az utóbbi években lát­ványosan fejődött, addig vele szemben a humán szféra szinte stagnált. Pedig e hatalmas szellemi kapacitásnak az igénybevételét nem nélkülözheti a me­gye. Ezért is került sor már előbb egy kutatási albizottság létrehozására. A tanácskozáson jelen lévő meghívott vezetők tájékoztatást adtak az általuk vezetett intézmények és kutatóintéze­tek helyzetéről és jövőjéről. így került szóba az egészségügyi főiskola kollé­giumi férőhelyeinek nagyon alacsony száma, a hittudományi főiskola egye­temmé való fejlesztése, s az ott tanuló nappali tagozatos hallgatók problémá­ja, hiszen a hallgatók közel fele külföl­di. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola az 1995-96-os tanévtől áttér a négyéves tanítóképzésre. így a tanár­képzésnek is változnia kell. Az ötéves képzés egyetemi szintű lenne, s ennek magával kell hoznia azt, hogy az intéz­mény egyetemmé váljon. A mezőgazdasági főiskola képzési tevékenysége figyelembe veszi a pia­ci viszonyokat, szellemi együttműkö­dést folytat az Agrárcolleggel és tö­möríti a megye középfokú mező- gazdasági intézményeit. Nyitottságá­ra jellemző, hogy a BGYTK főisko­lával együtt fejlesztették ki a számító- gépes rendszerüket. A Debreceni Agrártudományi Egye­tem Kutató Intézete nehezményezte, hogy nem tud igazán kibontakozni, mivel a művelődési tárcához került. Eredményesebben tudna tevékenyked­ni a megye mezőgazdasága érdekében, ha a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozna, s önálló ku­tatóintézetként működhetne. Ehhez kérte a megyei közgyűlés segítségét. A Gyümölcs- és Dísznövény Kuta­tó Rt. újfehértói telephelye elsősorban fajtakísérleteket végez és génbank előállításában tevékenykedik. Az anyagi források hiányában azonban az általuk előállított gyümölcsfajták me­gyei elterjesztése nehezen megoldha­tó, mint az is, hogy a megyében rend­szeres szaktanácsadást végezhessenek. Ezért lenne szükség egy termelői-szak­tanácsadói hálózat kiépítésére. Ahhoz pedig, hogy a nyugati követelmények­nek megfelelő gyümölcstermesztő program megvalósulhasson a megyé­ben, szintén megyei erőforrásokra van szüksége az intézetnek. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag megállapítot­ták, hogy szükség van az eszmecseré­re. Dr. Zilahi József, a megyei közgyű­lés elnöke pedig javasolta, hogy ezu­tán rendszeresen kerítsenek sort az ilyen jellegű tanácskozásokra, ahol már egy-egy konkrét feladatot is meg­vitatnának a résztvevők. Budaházi István Az „aranyos" citerások Néhány nap múlva, március 15-én ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a túristvándi „Kis Túr” citerazenekar. A számtalan belföldi és külföldi sikert megért kilencfős kis csapat már neveli az utánpótlást. Jeney Lajos vezetésével 1980 óta már a negyedik csoportnak adják át a népzene szeretetét, hagyomá­nyait. A képen látható „Prücskök” elődei háromszor jutottak be a kategó­riájukban megrendezett megyei verseny után az országos döntőbe, ahol szintén szép eredményeket értek el. Múlt év feb­ruárjában a Prügyön megrendezett Mó­ricz Zsigmond napokon a kis együttes első helyezést ért el, majd nem minden­napi helyét a „Tavaszi szél” fesztiválon is sikerült megőriznie. A habot a tortán azonban a nyíradonyi minősítő fesztivál jelentette, ahol arany elismerést kaptak a „Prücskök”. Legfontosabb: a betegközpontúság Arculatváltás a megyei kórházban A Jósa András Megyei Kórházban végzett átvilágítás eredményeképpen megállapítást nyert többek között, hogy az információáramlás nem meg­felelő, a dolgozók és a felső vezetés, valamint az egyes egységek elszigete­lődtek egymástól. Ezek ismeretében a kórház vezetése úgy döntött, hogy az információs kapcsolatok hatékonyab­bá tétele érdekében egy PR-irodát fog működtetni. (Public Relations = kap­csolat a közvéleménnyel.) Egy kétoldalú szerződés alapján az Interprotektor PR-szolgáltató és szak- tanácsadó Kft. (budapesti cég) vállal­ta, hogy betanítja az erre alkalmasnak Japánok Mátészalkán Semmi hírverés, semmi felhajtás. A megye keleti felének legnagyobb szá­mítógéprendszereit üzemeltető cégek képviselői pénteken délután szakmai összejövetelre voltak hivatalosak Mátészalkára, s a vártnál is többen je­lentek meg. A szakami fórumon a ja­pán OKI elektronikai óriáscég magyar- országi képviselője tartott szakmai tá­jékoztató előadást a méltán egyre nép­szerűbb OKI nyomtatókról és kommu­nikációs eszközökről. Kérdésünkre, hogy miért pont Mátészalkán és a WANTEX Kft.-nél történt ez, elmond­ta, hogy a cég régi partnere és kiváló képviselője az OKI termékeknek. Az 1993. évben elért forgalmi és szakmai eredményei alapján 1994-ben egy hé­tig tanulmányozhatták a nyomtató­gyártást az OKI európai gyárában, s skóciai szilícium-völgyben. Az elmúlt év eredményei alapján még egy mun­katársuk kap meghívást a szakami ta­nulmányútra. A térségben működő nagyszámú OKI-felhasználók meg­tiszteltetése ez, hogy a WANTEX Kft. meghívására közvetlenül találkozhat­nak a kelet-magyarországi felhaszná­lókkal is. A szakmai nap további ré­szében a rendező a MICROSOFT leg­újabb szoftvereit ismertette élő bemu­tatóval, és tájékoztatást adott a vezető szoftverház legújabb, könnyítő OEM stratégiájáról. A jelenlévők tájékozta­tást kaptak a világpiac egyik legdina­mikusabban fejlődő számítógépgyár­tójának, az ACER-nak legújabb ter­mékeiről, melynek értékesítését az előző év novemberétől végzik, és az ACER által kiképzett szakemberekkel a márkaszerviz tevékenységet is ellát­ják. Nagy sikert aratott, hogy az el­mondottakat az egyik meghívott fel­használó ACER hordozható számító­gépen jegyzetelte. A szakmai bemu­tató után a résztvevők megtekintették Mátészalka egyik legimpozánsabb bemutatótermét, és kipróbálták a vá­ros első vonalkódos kereskedelmi rendszerét. Szamosi István tartott munkatársakat, valamint segít a pályázatok elbírálásában. Több mint harminc pályázó közül végül az intéz­mény orvos igazgatója két munkatár­sat választott, akikkel a PR-munka funkciójáról és feladatcsoportjairól beszélgetünk. — Elsődleges funkció az intézet vezetése és a munkatársak, illetve az intézet és a környezet közötti kapcso­lat támogatása, a kommunikáció segí­tése. Szükséges az egységek közötti kapcsolat felülvizsgálata és a folyama­tos információ megszervezése. Ide sorolható még a kórház egységes ar­culatának kialakítása, folyamatos gon­dozása, a sajtóval és a közvéleménnyel való kapcsolat megszervezése. —Hogyan kívánják hatékonnyá ten­ni a kommunikációt? — A folyamatos kapcsolattartás mellett részt veszünk az intézet ope­ratív értekezletein, a szervezeti egy­ségek megbeszélésein, egyenes kon­taktust teremtünk a médiák téma­felelőseivel, a közgyűlés és az egész­ségügyi intézmények nyilvános­ságszervező munkatársaival, a beteg- egyesületek képviselőivel, az osztály- vezető főorvosokkal és főnővérekkel, a műszaki és gazdasági egységek vezetőivel. —Az egészségügyi dolgozók részé­ről milyen volt az új iroda fogadtatá­sa? — Az emberek természetes reakci­ója az újtól való idegenkedés. Ennek ellenére be kell látni, hogy nem érde­ke egyetlen egészségügyi dolgozónak sem, hogy a betegek tömegesen men­jenek el más kórházakba gyógyíttatni magukat. Ezért a jelenlegi vezetés célja a belső szolgáltatási szféra javítása, a beteg­központú ügyintézés és gyógyító mun­ka, a saját arculat megteremtése és az intézmény „eladhatósága”. — Mivel a kórház van a betegért, és nem fordítva, ezért megkérdezem, mit fog mindebből érezni a beteg? — Egy jó külső arculat, a belső szer­vezettség, az emberközpontú ügyinté­zés és dolgozói magatartás eleve szim­patikussá teszi a kórházat a beteg szá­mára. A vezetés igénye szerint folya­matosan gyűjtjük a beteg elégedettsé­gére vonatkozó adatokat, figyelemmel kísérjük a betegellátást érintő belső kommunikációt, az utasítások célba- érését és a kialakult sajtóvéleményt. Átdolgozzuk a betegtájékoztatást, ott­honosabbá kívánjuk tenni a betegek fogadását és az útbaigazítási rendszert. — Mikor lesznek mérhető eredmé­nyei ennek a munkának? — Differenciáltan egy-egy területen akár néhány hónapon belül is jelent­kezhetnek eredmények, de a látványos hatásra legalább egy évre van szükség. A tanácsadó cég szakmai véleménye szerint három hónapon belül kell olyan eredményeket felmutatni, amelyek bi­zonyítják a rendszer működőképes­ségét. Ez idő alatt aktívan segíti a vezető szférák különböző szakágait, a későbbiekben pedig szükség esetén rendelkezésünkre áll szaktanácsaival. F. Sípos József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents