Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-07 / 56. szám
UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1995. március 7„ kedd 3 Megyénk a KSH tükrében Nehezedi életviszonyok Csökkent a parlagon maradt földterület... A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága vizsgálta a megye gazdaságát, társadalmát. Az adatokból kiolvasható tendenciákat, összefüggéseket dr. Hajnal Béla igazgató vázolta fel összefoglaló előadásában. Eszerint Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági szereplőinek száma 1994- ben is figyelemre méltó mértékben, de az előző évinél és az országosnál is szerényebben bővült. A megyei gazdasági szervezetek az országosnak változatlanul kisebb részét adják, mint ami a népességszám alapján elvárható lenne. A megfigyelt megyei székhelyű ipari gazdálkodók termelése volumenében nőtt, az értékesítés az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakult. A belföldi piac tovább szűkült, a külpiaci értékesítések számottevően növekedtek. Itt meg kell említeni, hogy ez még a mélypontról való elmozdulás időszaka. A rendszerváltás a megye gazdaságait különösen váratlanul érte. A volt szocialista országokba irányuló export elmaradása az ország gazdaságának 25 százalékát sújtotta, ez a Tiszántúlon mintegy 40 százalékra tehető, míg megyénk esetében közel 70 százalék vesztette el ily módon külföldi partnerét. Ha szerény mértékben is, de emelkedett az építőipar teljesítménye. A mezőgazdaság elmúlt négy éve úgy jellemezhető, hogy elmaradt az előző öt év terméshozamának átlagától, viszont az 1993. évi, rendkívül alacsony szintet meghaladta. Ami pozitívum: csökkent a parlagon maradt terület; az elmúlt évben a baromfi kivételével tovább fogyott viszont a gazdasági szervezetek állatállománya. A szarvasmarha-állomány összességében négyezerrel, a tehenek száma ezerkétszázzal csökkent az év folyamán. Ugyancsak csökkent — nyolc- ezerhétszázzal — a sertések száma, ezeregyszázzal volt kevesebb az anyakocák száma, amely az előző évhez képest 178 százalékos (!)' csökkenést jelent. Tovább mérséklődött a nagyüzemi juhtartás is. A KSH adatai szerint a lakossági (kistermelői) szarvasmarha-állomány csökkenésének üteme lelassult, a tehenek száma pedig alig változott egy év alatt. A sertéstartási kedv még mindig nem javul: hasonló arányban csökkentették a sertések és az anyakocák számát, mint azt a gazdasági szervezetekben tették. Kicsit meglepő, hogy tyúkfélékből is kevesebbet írtak össze a számlálóbiztosok a lakossági bevallások alapján, a lovak száma viszont évről évre növekszik. A gazdálkodói méretek változása és a reálgazdasági folyamatok hatására a foglalkoztatás mértéke elmaradt az előző évitől. A lakosság általános egészség- ügyi állapotával, a növekvő foglalkoztatási gondokkal és a foglalkoztatási színvonal csökkenésével hozható összefüggésbe, hogy az átlagos táppénzes időtartam és a naponta átlagosan táppénzen lévők száma is emelkedett, miközben a korábbiaknál jóval kevesebb táppénzes esetet regisztrált a statisztika. A megyei munkaügyi központ 1994 végén 47 ezer munkanélkülit tartott nyilván, szemben az egy évvel korábbi 52 ezerrel. A munkanélküliség mértéke 18,5 százalékos volt a megye egészére vetítve. A regisztrált munkanélküliek több mint fele már csak jövedelempótló támogatásra jogosult. Folytatódott az infláció növekedési ütemének 1992 óta tartó mérséklődése. A fogyasztási javak árszínvonala 1994- ben átlagosan 18,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit A háztartások gondját nehezítette, hogy az élelmiszerek árai erőteljesebben emelkedtek. mint egyéb termékek esetében. A reálkeresetek országosán 5,6 százalékkal növekedtek. A létminimum a két felnőttből és két, 15 éven aluli gyermekből álló városi családokban az elmúlt év végén 58 200 forintot tett ki, ez egy főre számolva 14 600 forintnak felel meg. A megyében a családok mintegy 40 százaléka létminimum alatti jövedelemmel rendelkezik. A korábbiaktól és az árakétól is visszafogottabban alakult a megye lakosságának betétállománya, akárcsak a hiteleké, amely folyó áron alig haladta meg az 1993. évit. Tovább nőtt viszont a devizában való takarékosság, amely a megtakarítások egyötödét jelenti. S még egy adat: az 1993. évi, igen alacsony szintű lakásépítés után az elmúlt évben már némi élénkülés volt tapasztalható, a megelőző évi 1184 lakás helyett 1994- ben a megyében összesen 1468 új lakás készült el. (lefler) A piacon olcsóbb... (Fotó: Bozsó) Tankönyvrendelés a zavarosban Korlátlan árak - korlátolt vágyak Lassan lezárul a tankönyvmegrendelésekkel kapcsolatos zűrzavar. A januárban kezdődő felbolydulás még februárban is tartott, ugyanis a nem szakértői fontoskodásból eredően tévesen tájékoztatták az iskolákat a rendelési határidőről. De ez a „baki” csupán csak a jéghegy csúcsa volt... A magyar tankönyvpiac kínálati oldalán — az 1993-as évben szabadárassá tett taneszközök miatt — körülbelül hatvan-hetven kiadó próbálja jobb, rosszabb, drágább, olcsóbb, de mindenképpen „szépen csomagolt” termékeit az iskolákon keresztül a szülőkre tukmálni. A könyvdöm- ping egyik féke és szabályzója a művelődési tárca által létrehozott, tankönyveket minősítő bizottság. Ok döntenek arról, hogy a kiadvány megfelel-e bárminemű oktatási követelményeknek, azaz hogy ténylegesen tan-könyv a tankönyv címkéjű, színes borítójú írott papírköteg. A funkciójuknak megfelelőkből a minisztérium egy hivatalos listát állít össze, amelyeket az iskoláknak megküldenek, a szabályzás szerint novemberig, hogy legyen megfelelő idő válogatni a kínálatból, amit január 31-ig kell leadni. Egy másik követelménynek is meg kell hogy feleljenek a kiadványok, ami leginkább a keresleti oldalt védi: a kereskedelmi ár nem lehet hétszáz forintnál magasabb. Az ellentmondás ott bújkál, hogy a beiskolázás általában áprilisra fejeződik be. Ekkor válik nyilvánvalóvá a jövő évi diáklétszám. A tan- könyvrendeléseket január végén a korábbi évek átlaglétszámai alapján tudják elküldeni az intézmények. Előfordul, hogy emiatt utánrendelés- sel kell fordulni az adott kiadókhoz (van olyan nyíregyházi iskola, ami negyven céggel áll kapcsolatban), már amennyiben foglalkoznak ilyennel. Ha teljesítik a kért többlettankönyv elkészítését, akkor azt csak késve (több hónapos csúszással) küldik el, amikor is a plusz szállítási költség drágább, mint maga a könyv. Nyersen fogalmazva: addig is a tanár tanítson abból, amiből akar vagy tud! Idén sajnos a hivatalos tankönyv- lista is késve érkezett meg, sietniük kellett az ellátásért felelős tanároknak. Az ilyen módon keletkező számlák kiegyenlítése is erősen kiadófüggő, semmiféle minisztériumi vagy terjesztői állásfoglalás nincs e téren. Van olyan városi iskola, amelynek kilincselnie kell azért, hogy egy összegben tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit. Jobb helyzetben vannak azok, akik részletekben vagy utólagosan rendezhetik számlájukat. A kormányzati utófinanszírozásra jellemző, hogy az önkormányzatokon keresztül (akik helyenként a lehetőségeikhez mérten megtoldják egy pici pénzzel) a tankönyvsegélyt csak november körül juttatja el az iskoláknak. Az oktatási intézmények pedig rászorultsági rangsorban a szülők között szétosztják azt a keveset, aminek mértéke tavaly nyolcszáz-nyolcszáz- ötven forint volt. a kétezer—kilencezer forintos elsős oktatási „egység- csomaghoz” képest. Persze az iskolák törekednek az ár-minőség-hasz- nál hatóság legkedvezőbb kombinációjának megtalálására, de a szabad ár a szabadpiac mozgatórugója... Bár a közgazdaságtan rég túlhaladta Adam Smith gondolatát, azért az állam kicsit jobban irányíthatná ezt a „láthatatlan szabad kezet”, mert több tízezer család reszket, ha csak megmozdul a kisujja. -vpMegkezdő- dött a faki- termelés a sóstói felüljáró mellett Fotó: Martyn Szerelmes levelek, milliós papírok Még alig néhány hónap telt el az augusztus 15-ei átadás óta, és az OTP Bank új szálkái fiókjában már újabb szolgáltatással bővítették profiljukat. A kényelmes, tágas ügyfélváró alatt, biztonságos helyen, az alagsorban kapott helyet 882 darab bérelhető lakossági széf. Kádár Gyula fiókvezető tájékoztatójából megtudhattuk, hogy az OTP Banknak országszerte 15 ezer rekesze van, a legnagyobb .hálózattal rendelkezik. A rekeszek több méretben készülnek. A. széfek általában mágneskártyával vagy kulccsal nyithatók, de a most átadottakat — amelyekhez hasonlóak csak Szekszárdon vannak — az ügyfél kulcsa és a fiók számítógépvezérelt elektronikus kulcsa nyitja. A régebbi típusok is „kétkulcsosak”, de ott csak banki alkalmazott segítségével nyitható a széf. A széfkulcsáról nem szabad másolatot készíteni, elvesztése esetén a kazettát az ügyfél jelenlétében szakemberek nyitják ki, majd zárcsere után a bérlő' új kulcsot kap. A pénzintézetek csak akkor ellenőrizhetik, mit raknak a szélbe, ha alapos gyanú merül fel tiltott dolgok tárolására. A jogszabályok szerint ilyennek minősülnek a beszolgáltatási kptelezetl- ség alá eső, törvénytelen vagy tűzveszélyes dolgok, kellemetlen szagú vagy karbantartást igénylő tárgyak. Tilos többek között aranyrudat, robbanószert. fegyvert, kábítószert vagy festményt tárolni. Tiltják az engedélyezettnél nagyobb értékű valuta elhelyezését is. Azt, hogy végül is ki mit tart az általa bérelt széfben, csak gyanús esetben vizsgálják, így a hagyatéki iratokon át a szerelmes levelekig, milliós értékpapírig, gyémántig bármi elhelyezhető a titkos rekeszekben. A széfeknél egyszerre egy bérlő tartózkodhat, és a banki alkalmazottnak egyedül kell hagynia az ügyfelet. A szálkái fiókban elsősorban a város és környéke gazdálkodó szerveire, önkormányzatokra, de nagyvállalkozókra és magánszemélyekre is számítanak. A kárpótlási jegyeket, értékpapírokat, bemutatásra szóló betétkönyveket, ékszereket stb. főleg elutazások, nyaralások alkalmával — biztonságban, igazán kedvező feltételek mellett tudhatják tulajdonosaik. Pénzes László
