Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-04 / 54. szám
UJ KELET 1995. március 4., szombat 3 Gazdasági csoportosulás A volt SZÁÉV-ből alakult öt építőipari kft. és két másik — melyeknek szintén vannak kötődései a megszűnt nagyvállalathoz — csoportosulásából február elején megalakult az ÉPÍT Konzorció, melynek elnöke, Igaz Dezső tegnap tájékoztatta a sajtó képviselőit a csoport munkájáról. A konzorcium fel kívánja venni a harcot azokkal a megyén kívüli kivitelezőkkel, amelyek elvállalnak ugyan bizonyos munkákat Szabolcs- Szatmár-Beregben, de az érdeklánc végén mindig Valamelyik helyi vállalkozás végzi el a munkát, melynek következménye akár nyolcvan százalékos áremelkedés is lehet. A csoport jelenlegi kapacitása félmilliárd forint, de szükség esetén ezt duplájára tudják növelni. Alapoznak a közös múltra, ennek értékeire, valamint belföldi és külföldi referenciákra. Nem titkolt szándékuk a régi SZÁÉV-munkások visz- szacsábítása, a feketemunka visszaszorítása. Vég-ső cél a rárakódó árrés kiküszöbölése, és a kedvező árak kialakítása. A konzorciumnak jelenleg 250 dolgozója és 200 millió forint vagyona van. A forgótőkéjük viszont kevés, ezért hátrányban vannak a garanciát követelő megbízások esetén. A régi szakemberekből összeko- vácsolódott csoport közös szlogenje: „Múltunk a jövőnk.” F. Sipos Élet, erő, egészség Szemben a tendenciával Bár még csak február vége van, a nap hétágra sütve melegíti a földeket. A kállósemjéni istállóban tehenek kérődznek, a ház lépcsőjén kutya delel. Teljes a falusi idill. Vendéglátónkkal, Kőt Elek gazdával a lakásban ültünk le beszélgetni. —Mióta működik a családi gazdálkodás? — 1981-ben az akkori tsz-től béreltem tíz tehenet, azokkal kezdtem meg a munkát. Négy évvel később vagyonjegyekből kifizettem a jószágokat, és vettem melléjük még ötöt. Ma már ott tartunk, hogy 19 fejőstehén mellett 10 üszőnk is van. — A gazdasághoz mekkora földterület tartozik? — Legelővel együtt 80 hektárt művelünk meg. Ebből 30 hektár a sajátunk. a többit béreljük. —Mivel telik a gazdaságban a diákok napja? — Nehogy azt higgye, hogy béresgazda módjára meghajtom őket. Reggel fél hatkor van nekik az ébresztő, aztán kijönnek fejni. Rendbe teszik a fejőállást, ezután jön a közös reggeli. Délelőtt kitrágyázunk, s ha éppen nem ülünk traktorra, akkor a diákoknak ebéd előtt nincs is több munkájuk. Délben esetleg elmennek a közeli iskolába az ebédért, aztán délután kettőkor indul meg újra a munka. Nyáron abban a rekkenő melegben nem is engedtük ki őket, kora reggel és késő este végeztük el a ház körüli teendőket. Ilyenkor még a tehenekkel sincs túl sok gond, mert van egy,pásztorunk, aki Szent György napjától novemberig min—Mi minden terem meg egy ekkora területen? — Elsősorban azt kell megtermelni, amit az állam is támogat. Ilyenek a kalászosok és a cukorrépa. Kukoricából mi csak annyit vetünk, ameny- nyiből az állatoknak való siló kikerül. Egy hektáron van dohányunk, és a család számára vetünk egy kis krumplit is. — Ha jól tudom, ez a hely gyakorlati gazdaságként is működik. —- A baktalórántházi szakmunkás- képzőből két évvel ezelőtt kerestek fel, hogy nem tudnék-e a gyakorlati fogások elsajátításának idejére néhány gyereket fogadni. így aztán ’93 szeptemberétől heti váltásban 4-4 tanuló volt abban a tanévben nálunk. Tavaly ősszel már csak 2-2 gyereket vállaltunk, hiszen az ellátásuk elég sokba került nekünk, minden tartalékunkat feléltük velük. Nálunk ugyanis nincs kivételezés, a gyerekek ugyanazt eszik, mint a családom. —Ez azt jelenti, hogy a szakmunkás- képző az élelmezésben sem nyújt segítséget? •— Sajnos nem, és ez egyre nagyobb gond. Szeretném, ha sikerülne valamilyen egyezséget kötnünk az intézet vezetőivel. den reggel kihajtja őket a legelőre. Most tavasszal kicsit több a tennivaló mint máskor, mert most van itt a fametszés, boronálás és talajelőkészítés ideje. —Mennyi pénzre van szükség a tavaszi induláshoz?-j-' Jó egymillió forintra. Ebből 240 ezret az állam fedez, a többit a gazdának kell előteremtenie. — Térjünk vissza egy kicsit a gazdálkodáshoz. Mennyi takarmányt fogyasztanak naponta a tehenek, és ennek fejében mennyi tejet adnak? — Nézzük csak. Elfogy 150 kiló széna, 120 kiló abrak és 6 mázsa siló. A 16 fejőstehén naponta átlagosan 320 liter tejet ad. Itt helyben van a tejbegyűjtő. A településről naponta körülbelül 600 liter tej gyűlik össze. — A tejért azonban nem túl sokat fizetnek... — Januártól literenként 23 forintot. Ha azt nézzük, hogy felment az áram, a gáz, a takarmány, a műtrágya ára akkor azt kell mondanom, hogy a tehén feléli szinte önmagát. Higgye el, ebből nem lehet meggazdagodni, legfeljebb tisztességesen megélni. Sikli Ezt már nem lehet abbahagyni A gyerekek fegyelmezettebbek Március 1-jén, a polgári védelem napján a polgári védelem területén végzett kiemelkedő munkájáért Kun- cze Gábor belügyminisztertől a Kis- várdai 4. Számú Általános Iskola kilenc tanulója tárgy-, Tóth András tanár pénzjutalmat vehetett át. A hír mögötti munkáról, eredményekről Sarkady Bertalan pv. alezredessel. Kisvárda körzeti illetékességű polgári védelmi parancsnokával beszélgetünk. — Polgári védelmi felkészítésben a jogi szabályozók alapján a dolgozóknak, a munkaviszonyban nem álló lakosságnak és a tanulóifjúságnak is részesülnie kell - tájékoztatott Sarkadi alezredes. Mi ez utóbbi réteget céloztuk meg és vontuk be jobban, de játékosan, a polgári védelmi oktatásba. — Miért? — Az ifjú- és úttörő gárda megszűnése után a fiatalok körében egy űr támadt. Szellemileg, fizikailag nem voltak lekötve, vagy fölös energiáikat nem éppen értelmes dolgokra fordították. A gyerekek fogékonyak a jóra, és valljuk be őszintén, fegyelmezettebbek a felnőtteknél. Sikerült őket megnyerni a célnak és ennek köszönhetően évente többfordulós vetélkedőket szervezünk számukra —Hogyan tudták elérni, hogy ilyen sok gyereket megmozgattak? —Ezelőtt négy éve a körzethez tartozó polgármesteri hivtaloknak, iskoláknak tájékoztató levelet küldtünk, amelyben ismertettük a polgármesterekkel, az iskolák igazgatóival, hogy vállaljuk a diákok — és a pedagógusok — polgári védelmi felkészítését elméletben és gyakorlatban is. Őszintén szólva, a kezdet kezdetén az intézmények egy — szerencsére kis — része elzárkózott ötletünktől. Azóta á hely- • zet változott, az iskolák jó része velünk tart. Meglepően komolyan készülnek fel a gyerekek és tanáraik. Eljönnek hozzánk a bázisunkra, elméleti és gyakorlati anyagokat, valamint segítségünket kérik. Tanácsaink és seA hét kérdése: Hányán férnek fel a buszra? Hányán fémek fel egy távolsági buszra? A Mátészalka—Nyíregyháza vonalon közlekedő reggel 6 órási buszon megszokott dolog a telt ház, sőt volt rá példa, hogy az utolsó megállókban már nem fért fel ember.- Ilyenkor aztán a sofőr vagy továbbindul, vagy megáll. A minap megállt, és közölte, addig nem megy tovább, amíg mindenki fel nem szállt. És nem ment. A buszon már óvatos becslések szerint is minimum 90 ember nyomorgóit, ezért komoly erőfeszítést kívánt az utolsó két utas elhelyezése. Ennek köszönhetően minden utazni vágyó beért Nyíregyházára, de többen késtek el munkából, iskolából, lemaradtak busz-, illetve vonatcsatlakozásról. Ez a kép csak hétfőn módosul, amikor nemcsak egy busz jön erre, hanem három. Hogy miért csak akkor, azt nem tudom. Ezek után egy kérdéssel, kéréssel fordulok a „biztonság, luxus, kényelem” szlogen tulajdo- ! nosaihoz: — Nem lehetne minden | hétköznap hétfői rendszerben működni? Turbó D. í gédanyagaink segítségével a nevelők egy része vállalta, hogy ők készítik fel tanítványaikat. A többieket pedig én és munkatársaim. — Mit tanulnak a gyerekek? — Az általános polgári védelmi ismeretek során megismerik a szervezet alapvető feladatait, felépítését, jogi szabályozóit. A gyakorlati felkészítések során megismerik a bőr- és légzésvédő eszközök felépítését, működését és használatát. Sugárzást mérő eszközök kezelését is elsajítják, sőt elrejtett sugárzó izotópokat is keresnek, megmérik az anyag intenzitását. Megismerkednek még a szakszerű tűzoltás és elsősegélynyújtás alapjaival. Mindez játékos és kötetlen formában történik. A fentieken kívül még sok mindenről elbeszégetünk, közösen tanítjuk egymást. Bár rengeteg munkánk fekszik a versenyek előkészítésélpep, jebopy pl t- tásában ,—r-amelyben a környék üzemei, polgármesteri hivatalai is segítenek—, most már nem lehet abbahagyni, a gyerekek nyüstölnek bennünket, hogy mikor lesz a következő verseny. — Miért jó ez a gyerekeknek és önöknek? A kistelepülések általános iskoláinak megőrzése a célja annak az országos aláírásgyűjtési akciónak, amit a szigetmonostori általános iskola és közművelődési intézmény, valamint a Pedagógusok Szakszervezetének helyi csoportja indított útjára. Sokszor olyan célok támogatását kérik tőlük aláírásgyűjtők, amiket bár aláírhatunk, igazából azok helyességét megítélni nem tudjuk, mivel szakmai ismereteink hiányoznak az adott témát illetően. Ezúttal azonban nem ilyen nehezen eldönthető kérdésekről van szó, hanem olyan, mindenki számára érthető dolgokról, mint: legyen- e a településen iskola vagy ne legyen; legalább hány éves legyen az általános iskola. Jelenleg az oktatási kormányzat olyan elképzeléseket lebegtet, amelyeknek romboló hatása könnyen megjósolható. Megyénkben százas nagyságrendben találhatók olyan falvak, amelyek jelenleg is hátrányos helyzetben vannak, mert a lakosság többsége munkanélküli, mert földrajzi helyzete vagy egyéb okok miatt kiesnek a gazdasági vérkeringésből, mert ezernyiek a megoldásért kiáltó gondok. Amikor a szigetmonostoriak kényszert éreztek kezdeményezésük útjára bocsátásához, egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezet a száz sebből vérző énkormányzatokra akarja hárítani a döntés végrehajtását, és ezPáros György felvétele — Ahogy már mondtam, ez előírás, igaz, nem ilyen szinten. A gyerekek úgy érzik, hasznos és értelmes dolgot tanulnak, jól érzik magukat egy ilyen közösségben. Mivel az évek során a versenyző csapatok gerincét ugyanazok a gyerekek alkotják, biztosak vagyunk benne, hogy a megszerzett ismeretek mélyen megmaradnak bennük. Ahogy korábban mondtam, a felnőttek számára jogszabályok írnak elő polgári védelmi kötelezettségeket, többek között kiképzést, felkészítést. Ezek a fiatalok helyzeti előnnyel indulhatnak majd ezek során. — Úgy hallottam, hogy az idén még jobban kitesznek magukért... — Kevés konkrétumot tudok még mondani, de az már biztos, hogy a mostani körzeti verseny elő- és középdöntőjét valamikor májusban, a Tisza partján, ;tábpri;körülmények Jeöz$tt „fogjuk megrendezni., Ásy«rel£ék niagukról gondoskodnak, főznek, táboroznak és természetesen versenyeznek az elsajított elméleti és gyakorlati ismeretekből és valószínűleg lövészetből. KvZ zel felelősségét is. Ha a javaslat törvénnyé válik, az önkormányzat akár úgy is dönthet, hogy hat osztály elvégzése után befejezik a tanulók oktatásának finanszírozását. Másrészt mivel a tankötelezettségi korhatárt nem kívánják leszállítani (nem is kívánhatják, hogy 12 éves gyerekek tömege „utcára” kerüljön), marad a kényszer: a szülők feladata és anyagi terhe lesz az ingáztatás. Mit mondjunk, nem valami csábító perspektíva. Ne legyenek illúzióink. Ma, amikor az önkormányzatok csődje, csődhelyzetbe jutása van napirenden (várhatóan egyre több esetben), lesznek olyan önkormányzatok, amelyek a nyolcosztályos iskola működtetése helyett a sokkal olcsóbb mellett döntenek. Ha tehetik. Mivel az aláírást kezdeményezők a „polgárok”, szülők támogatását is kérik, remélhetően sok szülőt fognak az aktivisták az elkövetkező napokban aláírásra kérni. Persze jobb volna, ha a szülők (iskolaszékek) képviselői is segítenének a gyűjtésben. Elvégre — ezúttal ismét — a kistelepülések sorsáért és a jövőnkért érzett felelősség közös. A kezdeményezők kérik, hogy „a legalább nyolcosztályos általános iskolát támogatók” összegyűjtött aláírásait küldjék el Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszternek. Aláírásgyűjtési akció Hat elemi?! Bökünvi Nóra átveszi a jutalmat a belügyminisztertől
