Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1995. március 28., kedd 3 Új biztosítási törvény? Előreláthatólag a jövő hónapban fogadják el az új biztosítási törvényt, mely szabályozza a biztosítótársasá­gok és a brókerek (biztosítási köz­vetítők) tevékenységét. A tervezet brókerszinten a szigorításokat, a tár­saságok szintjén pedig a működés specializációját tartalmazza. — Mit jelent ez? — kérdeztük Baranyai Elemér biztosítási szakér­tőt, a Baranyai & Fia Kft. Bróker Iroda ügyvezető igazgatóját. — A társaságok esetében ez töb­bek között azt jelenti, hogy a külön­böző módozatok díjtartalékai a jövőben elkülönülnek egymástól, és így nyilvánvalóvá válnak a veszte­séges módozatok. A brókercégek ala­pításának feltételrendszerét kiemelik az egyéb kft.-k közül, ezek szerint alapításukhoz a jövőben a jelenlegi egymillió helyett 5 millió forint alaptőke szükséges. Várható, hogy 25 millió forintig kötelezővé teszik a felelősségbiztosítást. Mindkét szabá­lyozás célja a minél tisztességesebb üzleti szellem kialakítása, és az, hogy az ügyfél az eddiginél nagyobb biz­tonságban érezze a pénzét. — Megyénkben több biztosítási brókeriroda alakult, ennek ellené­re működésük, feladatuk, beillesz­kedésük a rendszerbe nem ismert. Kérem, mutassa be cégén keresztül ezt a struktúrát! — Érvényes szerződésünk van a négy legnagyobb biztosítótársaság­gal, másik négy előkészületi stádi­umban van. Fő profiljaink a bizto­sítási üzletkötés, az ügyfélszolgálat és a szaktanácsadás. — Hol kezdje az ügyfél? — Üzletkötőnkkel közli igénye­it, megnevezi a számára szimpati­kus társaságot, majd munkatársunk javaslatot tesz, hogy a megjelölt módozatokat melyik biztosítónál legcélszerűbb megkötni. Az ügyfél kérésére több ajánlatot is rendelke­zésre bocsátunk, hiszen az egyes módozatokon belül díjban és felté­telekben egyaránt eltérések vannak. Az ügyfél szerződést köthet a bró­kercéggel, mely alapján átvállaljuk az ügyfél összes gondját a biztosí­tótársaságokkal szemben (díjátdol­gozás, kárbejelentés, kárrendezés segítése, szaktanácsadás). Bizonyos szintig felvállaljuk a biztosított ér­dekképviseletét is. —Milyen apparátus áll cége ren­delkezésére? — Jelenleg nyolc fővel dolgozunk, ebben az évben várhatóan harminc főre emelkedik a létszám. Igyekszünk jó szakemberekkel dolgozni. — Hogyan oldják meg a szakem­berképzést? — Üzletkötőinket annál a bizto­sítónál kell levizsgáztatni, melynek a módozatát megtanulták. Van olyan biztosítótársaság, mely ebben ingyen segít, de van olyan is, amely egyetlen módozat betanításáért hat­ezer forintot is elkér fejenként. Je­lenlegi feltételeink: érettségi és er­kölcsi bizonyítvány. Mivel ez kész­ségszakma, ezért a jelentkező ráter­mettségéről egy felvételi elbeszél­getésen győződünk meg. Üzletkö­tőinknek lényegesen többet tudunk fizetni, mint főállású munkatársai­nak a biztosító. Van olyan módo­zat, mely esetében akár 3-6-szoros jutalékot is fizetünk. F. Sipos József Tisztelet a múltnak Helyzetjelentés Hogyan tovább holland szemmel A múltra emlékezés a jövőt építő utódok kötelessége. Ennek a gondo­latnak a jegyében rendezett emlékün­nepséget a vajai önkormányzat, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múze­umok Igazgatósága, valamint a Vay Adám Múzeum és Baráti Köre II. Rákóczi Ferenc születésének évfordu­lóján. A Habsburg-ellenes szabadság- harcunkat vezető erdélyi fejedelem, a Szövetséges Rendek vezérlő feje­delme háromszáztizenkilenc évvel ezelőtt, március 27-én született a Sátoraljaújhely melletti borsi kastély­ban. Az emlékülés szónoka dr. Szabó Zoltán művelődési államtitkár volt, aki beszédében elmondta: — Szabadságszerető magyar ősök sarja volt Rákóczi Ferenc, hiszen anyai ágon a Zrínyik leszármazottja, apai ágon régi erdélyi fejedelmi sarj. Nem tudta elnémetesíteni a bécsi ud­var törekvése sem. Közel háromszáz éve élére állt annak a szabadságküz­delemnek, melyet a magyar nép ví­vott az osztrák elnyomás ellen. A sza­badságharc elbukott, mert küzdelmét Európa tétlenül nézte. A történelem azt bizonyította, hogy a magyar nép befogadó nemzet, mert hódító hadjá­ratok, pogromok elől ide menekülő népcsoportok leltek itt hazára. Igaz, sokszor ezek fordultak szembe befo­gadóikkal, ami sok esetben vezetett olyan eredményre, mint a Rákóczi- féle szabadságharc, hogy nem segí­tettek azok, akik az országtól segít­séget kaptak. A küzdelem elbukása után több lehetősége lett volna a vezérlő fejedelemnek, hogy birtokai­ban megmaradva a Habsburgokat szolgálja, de ő nem adta fel elveit, és inkább az önkéntes száműzetést vá­lasztotta. Az ünnepi beszéd után a megemlé­kezés koszorúját helyezte el a megyei közgyűlés, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vaja önkormányzata, Vásárosnamény önkormányzata, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Hadkiegészítő Pa­rancsnokság, a helyi MDF és a Kis­gazdapárt, valamint az általános is­kola. Az ünnepséget követően az elhunyt művész lányainak jelenlétében meg­nyitották Bige József tárogatókészítő kiállítását, a szabadságharc jelképé­nek is tekinthető hangszert készítő mester a vajai múzeumnak adta ér­tékmegőrzésre munkáinak egy részét. Ezt követően Béres Ferenc, a ku­ruc kor nótáiból adott hangversenyt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ipari fejlesztési lehetőségeit vizsgál­ta egy holland szakértői csoport — az ENSZ fejlesztési szervezete és a holland kormány gazdasági minisz­tériumának támogatásával — több hónapon keresztül. Azt az alaphely­zetet vették figyelembe, hogy a me­gye fokozottan hátrányos helyzetű, súlyos tőkehiánnyal küzd. Elkészí­tettek egy előta­nulmányt, elemez­ve benne a jelen gazdasági állapo­tot és a fejlesztési lehetőségeket. A tanulmány szerint a megye gazdasági állapota 1995 elején körül­belül így fest: A gazdasági ter­melés negyven szá­zalékkal esett visz- sza a környező szomszédos orszá­gok helyzetének romlása miatt, és még mindig a me­zőgazdasági terme­lés a domináns. Az ipari cégek jelentős hányada budapesti székhelyű, ami miatt az itt lévő leányvállalataik nem rendelkez­nek önálló marketing tevékenységgel, nincs lehetőségük új piacokat felku­tatni. Az élelmiszeripar a munkavál­lalók harminc százalékát foglalkoz­tatja, és jellemzője a termékeik ala­csony feldolgozottsági foka. A gép­ipar a dolgozók csupán tizenöt szá­zalékának biztosít megélhetést. A gyártási technológiájuk általában ala­csony színvonalú, az egyre élesedő árversenyben küszködve tudnak csak fennmaradni. A ruházati ipar elsősor­ban külföldi fővállalkozók számára folytat bérmunkát — szezonjelleggel —, és nem jellemző az iparágra az önálló márkanevű termékek gyártá­sa. A vegyipart két cég reprezentálja a megyében, amelyeknek sürgősen szükségük lenne külső finanszírozási lehetőségekhez hozzájutniuk. A turiz­mus fejlesztéséhez hiányzik a háttér­intézmény-rendszer. A befektetések aránya a minimális­ra csökkent, a megyei megtakarítások országos szinten alacsonyak és ezek jelentős része ki is áramlik a megyé­ből. A munkanélküliség növekedtével — a foglalkoztatottak száma ötven­nyolc százaléka az 1991 -es évinek — párhuzamosan megerősödött a feke­tegazdaság, a lecsökkenő átlagjöve­delem miatt a belső vásárlóerő fogyat­kozik. A piacgazdaság igényeihez al­kalmazkodó és azt segítő intézmény- rendszer még nincs kialakulva. Jelentős növekedés mutatható ki ugyan a vállalkozások területén, de ezek legtöbbje alulfinanszírozott kényszervállalkozás, amelyekben a bankok szerepe erősen korlátozott ugyanúgy, mint a megindulóban lévő privatizációban. Sajnálatos tény, hogy az országba beáramló külföldi tő­kének elenyésző hányadát fektették be a megyébe, jellemzően céljuk in­kább a piac megvásárlása volt. Ahhoz, hogy a foglalkoztatottak arányának a csökkenését meg lehes­sen állítani és a jövedelemszint eme­lése lehetővé váljék, közel harminc­ezer új munkahelyre lenne szükség. Pénzben kifejezve, ez közel hetven- kétmilliárd forintos befektetést igé­nyelne, amihez célszerű lenne egy olyan stratégiát alkalmazni, aminek részeként a záhonyi körzet fejlesztés­ben részesülne, a már meglévő ipari területek újraélesztése célirányosan történne, mindemellett a turizmus fej­lesztése kapcsolatot teremtene a ma­gán- és a közvállalkozások között. Továbbá a megye bankrendszerének aktívabb szerepet kell vállalnia az ipari fejlesztés­ben. Mindehhez szükséges, hogy megfelelő közfi­nanszírozás jöjjön létre, mert a kül­földi befektetések aránya nem feltét­lenül lesz magas. Nyugati tapaszta­latok szerint ez a pénzügyi segély a magánbefekteté­seknek mintegy huszonöt százalé­ka, azaz körülbe­lül tizennyolcmilliárd forintot tesz ki például a központi támogatás, vagy az infrastruktúra kiépítése. Munkájuk során negyven kivitele­zési tervet készítettek a szakemberek, amelyeket öt csoportba soroltak: ezek a nem hasznosított területeken létesí­tendő beruházások, meglévő tevé­kenységek bővítése, új piacok kere­sése, új gépek beszerzése, minőség- javítás és szakmai segítségnyújtás. Mindezek mellett véleményük szerint hatékonyan támogatná ezeket és az egyéb megyei fejlesztési elképzelé­seket egy nyugat-európai mintára fel­állítandó Üzleti Innovációs Központ, aminek a feladata lenne a piackuta­tástól a munkák koordinálásán keresz­tül a tanácsadásig bezárólag min­den fejlesztéssel kapcsolatos tevé­kenység.-vp­A vonalban Tukacs István... Országos értekezlet után A Magyar Szocialista Párt orszá­gos értekezletet tartott Budapesten a hétvégén. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyét sok párttag képvisel­te, így többek között Tukacs István, az MSZP megyei irodájának veze­tője is részt vett a gyűlésen. Meg­kértük, hogy egy gyors telefonin- tejjúban mondja el az ott szerzett ta­pasztalatait: — Az értekezletnek az volt a cél­ja — mondta az irodavezető —, hogy a március 12-én született ha­tározat után kialakult helyzetet kö­zösen megvitassuk, nagyobb jelen­tőséget tulajdonítva e szükségszerű lépés politikai vonatkozásainak. — Ki tudna emelni néhány, az értekezleten elhangzott fontosabb gondolatot? —Tulajdonképpen három olyan közös véleményt emelnék ki az el­hangzottakból, melyek, úgy gondo­lom, nagyobb horderővel bíró kije­lentések voltak. Az első és egyben a legfontosabb dolog az volt, hogy a jelenlévők kinyilvánították a már­cius 12-i határozat meghozatala szükségszerűségét, elodázhatatlan voltát. A döntés fő iránya nem az esélyegyenlőség elleni lépés volt, épp ellenkezőleg, azok kapjanak igazán segítséget, akik ténylegesen Gyógyító csomag? rá is szorulnak! Ugyanis nem feltét­lenül kell olyan állampolgárokat, csa­ládokat preferálni, akik magas vagy kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkeznek. Továbbá elhangzott, hogy az előkészítés, tehát a lényege­sebb részletek kidolgozása alatt folya­matos párbeszédet folytatunk a párt-, és érdekvédelmi szervezetekkel, il­letve az állampolgárokkal. A máso­dik fontos megállapítás az volt, hogy a határozatot következetesen végre kell hajtani, ebben az értekez­let támogatásáról biztosította a kor­mányt. Mindenkivel világosan meg kell értetni a kérdés fontosságát, mert gyakorlatilag az ország sorsa forog kockán: tovább nőhet a hiány, az államháztartás egyensúlya nem áll helyre, vagy pedig a gazdasági fellendülés sohasem kezdődik el. A harmadik, jelentős közös vélemény az volt, hogy ki kell értékelni a párt programjának és terveinek össz­hangját. — Születtek konkrét döntések az országos értekezleten? — Egyetlenegy döntés született csupán, az, amit már az előbb em­lítettem: a pártprogram és a tervek összhangját az elkövetkező őszi kongresszuson fogjuk közösen górcső alá venni. — Mikorra várható, hogy a már­ciusi határozatból parlamenti dön­tés lesz? — A szükséges törvénymódosítá­sok hamarosan megkezdődnek a parlamentben, a szakmai anyagok folyamatosan készülnek. Azt hi­szem, hogy a parlamenti munka elkövetkező fázisaiban ez a kérdés előnyt fog élvezni. —vépé— Nemcsak Csengerben van szükség beruházásokra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents