Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-28 / 73. szám
1995. március 28., kedd KÜLFÖLD-BELFÖLD ÚJ KELET Hatezer „keresztapa" Ukrajna elnöke, Leonyid Kucsma a napokban a megyei belügyi főosztályok vezetőinek fogadásán felettébb sötét képet festett az országban kialakult közbiztonsági helyzetről. Elmondta, hogy Ukrajnában mintegy hatezerre tehető a „keresztapák” száma. A maffia olyan jelentős erőkkel rendelkezik, hogy a múlt évi helyhatósági választások óta már öt megye éléről távol íttatták el a vezetőket. Ha az idei év nem hoz áttörést, A szervezési munkák már el is nem sikerül felülkerekedni a niaf- kezdődtek. Jelenleg a személyi álfián, akkor az országban a hata- lomány toborzása folyik, ami nem lom teljes egészében az alvilág kis feladat. A leendő interpolo- kezébe kerülhet. Az elnök ismer- soknak ugyanis a kiváló szakmai tette a belügyis vezetőkkel a kor- ismereteken túl makulátlan er- mány legújabb bűnözés elleni kölccsel kell rendelkezniük, s rá- programját. Ennek lényege, hogy adásul anyanyelvi szinten kell be- mindössze egyetlen hónap lefor- szélniük angolul és franciául, gása alatt kellene a jogvédő szer- Leonyid Kucsma ígéretet tett veknek megtisztítaniuk soraikat a arra vonatkozóan, hogy hamaro- maffiát kiszolgáló elemektől. To- san a parlament elé kerül a bűn- vábbá erősíteni kell a helyi igaz- üldöző szervek műszaki felszerelt- ságszolgáltatást, fejleszteni a sor- ségének kérdése. Jelenleg ugyanállomány szakmai tudását. Kijev- is, mondta az elnök, sehol a vilá- ben született döntés arról is, hogy gon nincs még egy olyan gyatrán Kárpátalján még az idén meg kell felszerelt rendőrség, mint Ukraj- nyitni az Interpol kirendeltségét, nában. Balogh Csaba Meg kell állítani a fuvarcsökkenést Két név a telefonkönyvben Tízszeresére emelt díjjal A Magyar Államvasutak Rt. vezérigazgatója Rigó Zoltán hivatalos tárgyalásokat folytatott a lengyel vasutak vezetőivel. Mint megállapították a két ország között a személyforgalom kiegyensúlyozott, de a nagymértékű harminc-negyven százalékos kedvezmények ellenére sem tapasztalható növekedés az utaslétszámban. Ennek okát a néhány éve bevezetett vámszigorításokban látták, ami visszaveti az úgynevezett bevásárló turizmust. A teherszállítás területén p tranzitforgalom jelentősen csökkent. Amíg 1992-ben több mint hétszázezer tonna árut szállítottak síneken a két ország között, addig tavaly ez a szám redukálódott száz- ötvenezer tonnára. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy csökkent a lengyel kikötők felé irányuló szállítási igény, helyette a szállítók a rijekai dokkokat veszik célba árujuk behajózása végett. A kombinált fuvarozás díját is jelentősen emelte északi szomszédaink szétválása. A kapcsolatok fejlesztésére több lehetőséget találtak a szakemberek. A fizetőképes kereslethez igazodva új kedvezmények bevezetésére láttak lehetőséget és könnyíteni szeretnének a hálókocsikban utazók útlevél és vámvizsgálati procedúráján is. A magyar fél javaslatai között szerepelt keretszerződések kötése lengyel szállító cégekkel, a kikötői díjak csökkenése esetén egy Budapest- Gdynia és egy Budapest-Szczecin között közlekedő kombivonat indítása, illetve szorosabb együttműködés kiépítése a távközlés, a biztosítóberendezés-informatika, a jármű- gyártás és a pálya- és felsővezeték építés területén. A Máv Rt. a közeljövőben szeretne egy olyan háromoldalú nemzetközi kapcsolatot kiépíteni, amelyben a lengyel, a szlovák és a magyar vasútak az eddigieknél szorosabban működnének együtt további kedvezményeket adva egymásnak. A tárgyalások várhatóan májusban folytatódnak hazánkban. -vpA március végén befizetendő telefonszámlák tulajdonosai közül sokan meglepődtek, ha elolvasták a felszámított díjak részletezését is a számla hátoldalán. Ott ugyanis sokaknál egy 500 forint plusz áfa összegű tétel is szerepel az „Adatfel. Adatmód.” kulcsszó-rövidítések után. Könnyen kitalálható, hogy a távbeszélőjegyzékbe történő adatok felvételének vagy módosításának díját kell az érintetteknek megfizetniük. Igenám, de nagy többségük nem tud semmiféle új adatról a háza táján, így joggal kérdezi: miért kell ezt a nem éppen csekély díjat fizetnie? A TÖBBLETÉRT FIZETÜNK- Akik méltatlankodnak - s ilyen telefonokat mi is szép számmal kaptunk mostanában - bizonyára nem olvasták el elég figyelmesen azt a közleményünket, amit néhány hónappal korábban minden telefonszámlához mellékeltünk - kezdi a magyarázatot Armuth Klára, a Matáv bevétel- és költségelemzési osztályának vezetője. E közlemény 11/2. pontja így szól: „Az előfizetői szerződésben szereplő tartalommal megegyező előfizetői alapadatok (név, cím, irányítószám, szám, foglalkozás) egyszeri felvétele a nyilvántartásba (névsor, tudakozó) díjtalan. Eltérő megnevezési igény esetén az előfizető adatainak több helyen történő megjelenítéséért, illetve az állomás további használóinak megjelenítéséért egyszeri adatfelvételi díjat kell fizetni. Az adatfelvétel díja 500 Ft+áfa.”-Ez-volna tehát a titok nyitja?- Pontosan ez - helyesel az osztály- vezető. - Tehát vagy több adatot kér az előfizető, vagy több néven szerepelteti ugyanazt a hívószámot.- Igenám, de azoknak is felszámítják a díjat, akik évek, évtizedek óta ugyanígy szerepelnek a telefonkönyvben...- Volt díj korábban is, csak éppen nem ennyi. Eddig évi 50 forint plusz áfa költsége terhelte őket.- Mi indokolja, hogy ezután nem valamicskével, hanem tízszer többet fizessenek?- A Matáv árstruktúráját a piaci körülményekhez kellett igazítanunk. Ehhez hozzátartozik, hogy aki többletszolgáltatásra tart igényt, annak eszerint kell díjat fizetnie, miközben az alapadatok felvétele nyilvántartásunkba továbbra is ingyenes és ingyen kezeli azokat a tudakozó-szolgálat is. Sőt: ingyenes a telefonkönyv is. Az ötszáz forintért...- Ami az áfával már 625...- Valóban. Nos, ezért a pénzért a többlet címfelvételt és az országos tudakozóhálózatba való bekapcsolást is elvárhatja az előfizető. Hogy ez sok vagy kevés, azt ki-ki szubjektív ítélete alapján döntheti el. Ha arra gondolok, hogy a második név fölvétele, rendszerint a foglalkozással együtt éppen a hivatás miatt fontos és tagadhatatlan reklámértékkel is bír a megjelenítése, akkor talán nem is olyan nagy ár érte az évi 625 forint. Azt viszont belátom, hogy az eddigihez képest a mostani díj bizony nagy ugrás. LE IS MONDHATÓ- És ha valaki azt mondja: köszönöm, de ennyit nekem nem ér, hogy a családból ketten is szerepeljenek a telefonkönyvben? Az mit tehet azután, hogy a számlát már kikézbesítették?- Két lehetősége is van. Az egyik: hogy bemegy az illetékes ügyfél- szolgálati irodába és kitölt egy lemondó nyilatkozatot. Egyúttal kér egy pótszámlát és azon már a 625 forinttal csökkentett előfizetői díjat fizeti be. Megteheti ugyanezt egyszerű rózsaszín posta- utalványon is, a számlán látható csekkszámlaszám felhasználásával.- Es ha már - a határidő miatt - erre nincs ideje?- A már befizetett összeget is jóváírhatjuk a következő havi számlán, ha idejében megkapjuk a lemondónyilatkozatot. Erre egészen addig van lehetőség, amíg az új telefonkönyv meg nem jelenik. (MTI-Press) Allergiás-e a kormány? - Mádi László interpellációja Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter úr! Tisztelt Ház! Én még nem vagyok allergiás, de ha a statisztikai adatok igazak, akkor a kormányon belül már könnyen lehet, hogy vannak allergiában megbetegedettek. Az allergiás eredetű megbetegedések száma az elmúlt időszakban drasztikusan emelkedett. A prevenció, a megbetegedések okainak megszüntetése, az ellenük való fellépés nem szervezett, nem átfogó, nem hatékony, még a parlagfű esetében sem, ahol pedig a mechanikus irtás révén lenne hatékony, szemmel látható eredményeket felmutatható megoldás. Az okok és károsodások többfélék: 1. Az egészségügyi kiadások növekedése; 2. Az állampolgárok gyógyszer- és egyéb kiadásainak növekedése; 3. Az a munkáidő-veszteség és az a munkahatékonyság-csökkenés, amit az állampolgárok az allergiás megbetegedések következtében kénytelenek elszenvedni; 4. Az a hosszú távú egészségügyi károsodás, ami bizony fönnáll ezeknél a betegségeknél. Ezen túlmenően egész családok életét teszi pokollá egyes időszakokban, van, amikor sajnos az egész év folyamán. A kialakult megbetegedések kezelése ma még nem megoldott. Éppen ezért kérdéseim a miniszter úrhoz a következők: 1. Hány embert érint a becslések szerint az allergiás megbetegedések problémája? 2. A kormány mit tesz a saját hatáskörén belül az önkormányzatokkal együttműködve az allergiás megbetegedések visszaszorítása és kezelése tárgyában? Előrebocsátanám miniszter úr, hogy két esetben tudom elfogadni a válaszát, ha: Először: Megfelelő ismeretterjesztő kampánnyal a kormány maga is élenjár, és ebben a dologban generáló erőként közreműködik, hogy ezen megbetegedések szimptómáit és kezelésének lehetséges módozatait a közvéleménnyel megismertesse. Az interpelláció nem kis részben ezt a célt szolgálja. Második esetben, hogy a szabad pénzeszközeit is támogatási rendszer formájában megnyitja az önkormányzatok előtt, ezzel is ösztönözve, hogy egy átfogó, önkormányzatokkal együttműködő kampány indulhasson el, amely hatékonyan csökkenteni képes az allergiás megbetegedések számára mára már drasztikusan megemelkedett, és rendkívül súlyos következményekkel járó betegségek számát és lefolyását. Dr. Kovács Pál népjóléti miniszter: Köszönöm a képviselő úr interpellációját. Teljesen igaza van, hogy sok szép tavaszi örömünket teheti tönkre a pollenallergia, és nemcsak teheti, hanem teszi is. Nagyon sok okú allergiás betegséget ismerünk, és elég nagy tömegeket is érint. Ezek között egyik típus az, ami a parlagfűpollenből ered. Összességében 350 ezer ember szenved — a becslések szerint, nem pontosak ezek az adatok — olyan allergiás megbetegedésben, amely kezelésre szorul. Ez az adat természetesen nem tartalmazza a szénanáthában szenvedők teljes körét, háromszázötvenezer emberről van szó. Különösen jól ismert a légúti asztmások aránya, 68 ezren vannak, és évente körülbelül öt és fél ezerrel szaporodik a számuk. Az a kérdés tehát, amelyet a képviselő úr felvetett, valóban népegészségügyi jellegű, jelentőségű kérdés. Jó néhány önkormányzat már éveken keresztül megtette, hogy elkezdte irtani ezt a növényt, amely már a városi ökoszisztémákban is megjelent, azonban azt nem lehet elmondani, hogy ez általános szokása lenne az önkormányzatoknak. Mindenesetre arra kellene törekedni, hogy vagy az irtását, vagy pedig egy olyan vegetációs időszakban a kaszálást szerveznék meg, amikor még nincs pollen. Mit tehet ebben a tekintetben a Népjóléti Minisztérium vagy a kormányzat? Természetesen azt, hogy háromfajta szervezetnek, az önkormányzatnak, a tisztiorvosi szolgálatnak és a népjóléti kormányzatnak a tevékenységét összehangolja. Nagyon fontos persze az, hogy az önkormányzatok számára a szakmai segítségen túl anyagi segítséget is tudunk nyújtani. Ezt az idén tavasszal megtesszük, nem azért, mert szabad pénzeszközeink vannak, hanem azért, mert a parlament által elfogadott költségvetés tartalmaz egy olyan összeget, amelyet egészségmegőrzésre, megőrző céllal kell felhasználni, ebből szándékozunk önkormányzatoknak ilyen célú munkára is segítséget adni. Az eredeti kérdésnek tehát, amely a címben is szerepel, hogy allergiás- e a kormány, a biológiai válaszát én nem tudom megadni, mert nem én vagyok a kormány üzemorvosa, a politikait igen: politikailag nem allergiás a kormány. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban.) Mádi László: Köszönöm miniszter úr. Előrebocsátottam, hogy én sem vagyok allergiás, tehát ezek szerint akkor egy csónakban evezünk, de nagyon sokan azok, s az ön válasza számos előremutató momentumot tartalmazott. Ezenkívül felhívnám a figyelmet arra, hogy kormányrendeletben a települések önkormányzatainak jegyzői irányában kezdeményezéssel élhet, és ebben a dologban a kormánynak összehangoló, koordináló szerepe elengedhetetlen. Hiszen akkor lehet hatékonyan, például parlagfűügyben is fellépni, ha nem egy-egy település, hanem egész régiók, lehetőség szerint az egész ország összefogva, együttműködve venné fel a harcot az allergiás megbetegedések okaival, kiemelten a parlagfűvel kapcsolatosan. Sőt, továbblépek. Azt is nagyon fontosnak tartanám, ha nemcsak az országon belül és a települések között, hanem a környező országokkal is kapcsolatot teremtene ebben az ügyben a miniszter úr, hiszen elszigetelt régiók hiába oldják meg ezt a kérdést, a szél, sajnos, a környező országokból is áthozhatja a pollent hazánk légtere felé. Tehát miniszter úr, köszönöm korrekt tájékoztatását, várom hatékony, gyors és átfogó lépéseit, mielőtt az allergiás megbetegedések száma lényegesen növekedne. (A parlamenti jegyzőkönyv alapján)