Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-27 / 72. szám
2 1995. március 27., hétfő BELFÖLp-KÜLFÖLD ni UJ KELET Ülésezik az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésének napirendjén a következő indítványok szerepelnek: miért nem támadható meg a bíróságon a katonai sorozáson való megjelenésről, illetve a polgári szolgálat lefolytatásáról szóló államigazgatási határozat; folytatható-e a külszíni fejtés az időközben védetté nyilvánított természetvédelmi területen; az állampolgárok közötti szerződésbe avatkozott-e be a jogalkotó az áfa-kötelezettség utólagos megállapításával; kétharmados többséggel kellett volna-e elfogadnia az Országgyűlésnek egyes adózással kapcsolatos törvényeket; miért nincs jogorvoslat a másodfokú bíróság pénzbírságot kiszabó, illetve szakértői díjat megállapító végzése ellen; nyugdíjba helyezhető-e, vagy nyugdíjba kell helyezni az 55. életévét betöltött rendőrtisztet. Horn—Orbán találkozó Tekintettel az ország súlyos gazdasági helyzetére, a Fidesz elnöke személyes találkozót kezdeményez Horn Gyula miniszterelnökkel — jelentette be a párt vasárnapi rendkívüli elnökségi ülését követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor. Mint a Fidesz elnöke elmondta: ezen a találkozón kifejezetten csak a tervezett szociális-gazdasági intézkedésekről kíván tárgyalni Hóm Gyulával. Az SZDSZ támogatja a kormányprogramot Az SZDSZ Országos Tanácsa szombati ülésén egyetértett azzal, hogy a napokban aláírt szlovák—magyar alapszerződés alkalmas a két ország jószomszédi viszonyának erősítésére, elősegíti Budapest és Pozsony nyugat-európai integrációját, és lehetőséget nyújt a Szlovákiában élő magyar kisebbség helyzetének javítására. Az OT napirendjén szerepelt a kormány stabilizációs programja is, ezt a szabaddemokraták politikai döntéshozó testüléte támogatásáról biztosította. A testület szerint olyan részletszabályokat kell kidolgozni, amelyek biztosítják a költségvetési hiány tervezett csökkentését. A kormány gazdaságpolitikai intézkedéscsomagját az SZDSZ Országos Tanácsa a halaszthatatlannak ítélte — mondta el a sajtótájékoztatón Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter. Szekeres Imre a Dumában Szekeres Imre, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője Ivan Ribkinnek, a Duma, az orosz törvényhozás alsóháza elnökének meghívására rövid látogatást tett pénteken és szombaton Moszkvában. Szekeres Imre látogatásának végeztével az orosz fővárosban dolgozó magyar újságíróknak — köztük az MTI tudósítójának — elmondta: útjának célja az volt, hogy megismerkedjen a durpa működésével és a választási törvénnyel. A kevesebb mint egynapos látogatás során Szekeres találkozott annak a két orosz szociáldemokrata pártnak a vezetőivel is, amellyel az MSZP-nek kapcsolata van. Magyarország — díszvendég A magyar—bajor gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyalt Pál László ipari és keresekedelmi miniszter szombaton Passauban, ahol részt vett a Tavaszi Vásár megnyitásán. Az idén 48. alkalommal megrendezett vásáron Magyarország a díszvendég. Edmund Stoiber bajor tartományi miniszterelnök megnyitójában kiemelte, hogy az elmúlt időszakban nagyon dinamikusan fejlődtek a magyar—bajor kapcsolatok. Hangsúlyozta, hogy a bajor tartományi vezetés nagy figyelmet szentel a közép- és kelet-európai reformországok, köztük különösen Magyarország fejlődésének. Ismét Duray Miklós az Együttélés elnöke Dunaszerdahelyen vasárnap délután befejeződött az Együttélés Politikai Mozgalom V. Országos Közgyűlése. A mozgalom elnökévé ismét Duray Miklóst, alelnökévé pedig Duka-Zólyomi Árpádot választották. 90 ezres nagygyűlés Prágában A cseh szakszervezetek tudják, hogy szükség van a szociális reformra, de meggyőződésük, hogy azt nem úgy kell végrehajtani, ahogy a Václav Klaus vezette kormány tervezi — jelentette ki Richard Falbr, a Cseh- és Morvaországi Szakszervezetek Kamarájának (CMKOS) elnöke szombaton Prágában, a CMKOS országos nagygyűlésének kilencvenezer résztvevője előtt, az Óvárosi téren. A szakszervezetek mindenekelőtt a nyugdíjbiztosításnak az állami költségvetésről való leválasztását, a nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó döntés öt évvel való elhalasztását, továbbá a rokkantnyugdíj-jogosultság és a korhatár előtti nyugdíjazás feltételeinek könnyítését követelik. Elvetik továbbá, hogy a szociális támogatásokat — így például a családi pótlékot — a jövőben rászorultsági alapon, az egy főre eső jövedelem alapján lehessen kérni, s ehelyett az alanyi jogon való kifizetést sürgetik. Diák- és tanártüntetés Londonban Tanárok, diákok, iskolaigazgatók és szülők ezrei tüntettek szombat délután Londonban, tiltakozva a közoktatásra szánt állami juttatások megnyirbálása ellen. A tanintézmények számára a Whitehall még az amúgy csekély — 2,5 százalékos — inflációnál is kisebb arányban szándékozik emelni a központi hozzájárulást, vagyis gyakorlatilag csökkenti az iskolák támogatását. Tüntetés Bécsben A szociális kiadások tervezett csökkentése ellen tiltakozott szombaton csaknem hétezer ember Bécs központjában —jelentette az AFP. Ferdinand Lacina osztrák pénzügyminiszter a hónap elején jelentette be, hogy a Vra- nitzky-kormány a költségvetés hiányának csökkentése érdekében három- milliárd schillinget lefarag az állami szociális kiadásokból. Az osztrák főváros Nyugati pályaudvarától a tiltakozók a parlament épületéhez vonulva transzparenseiken követelték a nyugdíjak, a szociális támogatások csökkentésének leállítását. Országos pártértekezletet tartott az MSZP A kormány rendbe teszi a gazdaságot (Folytatás az 1. oldalról) Egyébként nem is igen akadt olyan felelős szakmai, közgazdasági fórum, amelynek résztvevői ne ilyen szellemben nyilatkoztak volna. A kormányfő azt is a hallgatóság figyelmébe ajánlotta, hogy Magyarország nemzetközi partnerei — például az ország finanszírozhatóságát biztosító pénzügyi szervezetek — még ennél is radikálisabb diétát ajánlottak. A kormány intézkedései nélkül pedig aligha lehetett volna megőrizni ezeknek a nemzetközi partnereknek a bizalmát. Ami a döntések visszhangját illeti, a kormányfő utalt arra, hogy a vámpótlék bevezetését és a forint 9 százalékos leértékelését általában helyeslés övezte mindenekelőtt a vállalkozók, munkaadók részéről. Ugyanakkor nagy ellenállás tapasztalható a szociális szférát, illetve az államigazgatást érintő döntések kapcsán. A kormány szemére vetik például azt, hogy nem konzultált a szociális partnerekkel. Ezzel kapcsolatban Horn Gyula leszögezte: az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy egész egyszerűen ellehetetlenült volna a kormány, ha előbb tárgyalásokba bocsátkozik a tervezett lépésekről a szociális partnerekkel. A miniszterelnök jelezte: természetesen folytatódik a párbeszéd a munkaadókkal és a munkavállalókkal; ám a felelősség a kormányé — lépni kellett! Hozzátette: amennyiben Magyarország a piacgazdaság kiépítésén munkálkodik — márpedig ezt teszi —, akkor a szociális, egészségügyi, oktatási szféra sem maradhat érintetlenül. Ez persze nem jelenti azt, hogy e területekre egyszerűen rászabadítják a piac- gazdasági szabadversenyt. Megjegyezte: „mindenesetre ideje elgondolkodni azon, hogy hovatovább többen vannak az eltartottak, mint a jövedelemtermelők, és sokan a feketegazdaságból szerzett jövedelmeikhez kiegészítésként használják a munkanélküli-segélyt, a táppénzt.” Összességében a miniszterelnök úgy látja: a kormány a 9. hónapban van. Már jelentkeznek a szülési fájdalmak; van. ami már meg is született, s van, ami még csak ezután jön. Pártvisszhang Horn Gyula arról is szót ejtett, hogy a párt soraiban eltérő fogadtatásra taA szocialista párt országos értekezletének átfogó gondolata az volt, hogy a kormánynak el kell vállalnia azokat az intézkedéseket, amelyeket az ország gazdasági helyzete indokol. A kabinet nem kergethet illúziókat, ám feladatait úgy kell ellátnia, hogy megfeleljen szociális elkötelezettségének, ami „a párttagság szívében, akaratában is él”, így vonta meg a Magyar Szocialista Párt vasárnap Budapesten megtartott országos értekezletének gyorsmérlegét Vitányi Iván, az országos választmány elnöke. Jánosi György, a párt alelnöke ehhez hozzáfűzte: az értekezlet megerősítette a kormány abbéli szándékát, hogy az államcsőd elkerülése érdekében kemény intézkedéseket hajtson végre. — Világossá kell tenni a társadalom előtt — fűzte hozzá Jánosi György —, hogy kellő gazdasági teljesítmény híján nem lehet finanszírozni a megörökölt szociális ellátórendszert. Ezzel együtt számos kritika is érte a kormány működését. így például a résztvevők bírálták a szigorító intézkedések időzítését; azt, hogy miért az utolsó előtti pillanatban szánta el magát e lépésre a kabinet. Jánosi György szerint e szempontból jogos a láltak a kormányintézkedések. Jelezte, hogy tiszteletben tartja mindenki véleményét, ugyanakkor felvetette: mégis mire gondoltak a párttagok, talán arra, hogy a program végrehajtása konfliktusok nélkül történik? Egyúttal az országgyűlési képviselők figyelmébe ajánlotta, hogy az MSZP színeiben jutottak mandátumhoz. Egyébiránt sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzék és a kormány között nem alakult ki együttműködés. Azt pedig aggasztónak tartja, hogy a magyar—; szlovák alapszerződés megkötése és a; mostani kormányintézkedések összekapcsolásával megjelent Magyarországon a nemzeti és szociális demagógia. A kormány Hóm megfogalmazása szerint „lehetne jobb is”, ám figyelembe ajánlotta, hogy ők sokakkal szemben készek az önkritikára és a következtetések levonására, s elismerik gyengeségeiket; emellett széles körű társadalmi párbeszédet folytatnak és teljesítették külpolitikai ígéreteiket. Vizsgálatokat és akciókat indítottak a közélet megtisztítása érdekében. A rendőrség jelenleg több száz ügyben nyomoz, amelyekben a kimutatható csalások összege meghaladja az ötven- milliárd forintot. Ennek kapcsán bejelentette: a kormány március 29-i ülésén tárgyalja meg a visszaélésekkel, csalásokkal, vámkihágásokkal kapcsolatos teendőket. Napi kényszer a gazdasági növekedés A pártelnök-miniszterelnök után Bokros Lajos pénzügyminiszter vázolta a kormányintézkedések hátterét. Elöljáróban leszögezte, hogy az ország csak akkor tud kilábalni súlyos helyzetéből, ha fenntartható, növekedés útjára terelik a gazdaságot. Mint mondta, nálunk nem jelszó, hanem napi kényszer a gazdasági növekedés megteremtése. Ez azonban csak akkor biztosítható, ha a növekedéssel párhuzamosan nem romlik a pénzügyi egyensúly. A csomag nem egyoldalú megszorító intézkedéseket tartalmaz, hanem preferálja a vállalkozói szektort, mert ez az egyetlen olyan szféra, amelynek beruházásai megalapozhatják a növekedést. Bokros rámutatott továbbá, koalíciós partner bírálata, miszefint jobb lett volna korábban, határozottabban cselekedni. Sok hozzászóló követelte, hogy haladéktalanul kezdjék meg a láthatatlan jövedelmek átvilágítását szolgáló intézkedések előkészítését. Enélkül ugyanis megint csak az történne, hogy újabb terheket helyeznének a középrétegekre, miközben a felső jövedelmi kategóriába tartozók kibújnának a teherviselés alól. Az értekezlet azt a bírálatot is megfogalmazta, hogy hiányosságok voltak a párton belüli egyeztetésekben. így fordulhatott elő, hogy az MSZP vezető politikusainak nyilatkozatai időnként ellentmondtak egymásnak. — Egységes nyelvet kell beszélnie a pártnak, ezért fokozottabban együtt kell működnie az MSZP elnökségének, frakciójának és a kormánynak — vonta le a következtetést Jánosi György. Kérdésekre válaszolva végezetül Csintalan Sándor ügyvezető alelnök elmondta, hogy az értekezleten Nagy Sándor is kifejtette álláspontját. Kitűnt, hogy a kormányfő, a pénzügy- miniszter, illetve a szakszervezeti vezető véleménye továbbra is több ponton különbözik, így vélhetően ezután is vitatkozni fognak egymással. hogy ha a gazdasági intézkedéseket önmagukban hajtják végre, s a költségvetés túlköltekezésének csökkentése terén nem lépnek előre, akkor a csomagnak csak két-három hónapig lenne pozitív hatása, azután pedig kimondottan gerjesztené az inflációt. Az infláció kezelhetetlenné válása pedig a legnagyobb veszély a rövid távú gazdaságpolitikában. A pénzügyminiszter aláhúzta, hogy a növekedésösztönző stabilizáció nem lehetséges a szociális megszorítások végrehajtása nélkül. A kormány minden más területen is igyekszik takarékoskodni. A GDP 27 százalékát fordítják a szociális szférára, ennél magasabb arány Európában egyedül Svédországban létezik. Azonban tudomásul kell venni, hogy sajnos a magyar rendszert nem a svédekhez, hanem Görögországhoz és Portugáliához kell hasonlítani, ahol ez a ráfordítási arány 10 százalék alatt van. Túlzott aggályok — Túldimenzionáltak azok az aggályok, amelyek a közvéleményben élnek a kormány március 12-i döntései után —jelentette ki ezek után Bokros Lajos. Kifejtette, hogy a pénzügyi tárca még nem egyezett meg a Népjóléti Minisztériummal a szociális területet érintő megszorítások valamennyi elemében. Abban azonban teljes a konszenzus köztük, hogy a megszorítások csak a társadalom felső 20 százalékát érintik, a 80 százalék továbbra is élvezni fogja az eddigi juttatásokat. — Ez nem olyan mértékű visszavonulás, ami miatt farkast kell kiáltani — hangoztatta a pénzügyminiszter. A továbbiakban érintette a tb-nek történő vagyonátadás kérdését is. Egyértelműen leszögezte, hogy a kormány fog var gyónt juttatni a tb-őnkormányzatok- nak, de ez nem kereskedelmi célú vagyon lesz, hanem olyan, amely segíti a társadalombiztosítást feladatainak ellátásában. Azt is tudatta, hogy az ellenkező híresztelések ellenére még nem született döntés arról: milyen összegű vagyont adjanak át. Á pénzügyminiszter végezetül közölte: a kormány nem fog elcsüggedni az indulatos támadásoktól, hanem büszkén vállalja, hogy rendbe teszi az ország gazdaságát. Lakiteleki hétvége A gazdasági átalakulást, a privatizációt a lehető legnagyobb mértékben gyorsítani kell, hogy csökkenjen az állam és növekedjék a magánszféra gazdasági szerepvállalása. Dörnbach Alajos, a Szabad Demokraták Szövetsége Országos Tanácsának elnöke egyebek között ezt szögezte le előadásában vasárnap a lakiteleki népfőiskolán, ahol folytatódott a szombaton elkezdődött politikai hétvége rendezvénysorozata. Dombach Alajos pártja történetéről, gazdasági programjáról szóló tájékoztatója során kitért a jelenlegi helyzetelemzésére is. Kifejtette: deficites költségvetéssel nehéz vállalkozásbarát környezetet teremteni, ehhez elengedhetetlen az államháztartás reformja. Tagadhatatlanul ez a követelmény rendkívüli áldozatokat követel a társadalomtól is. Ám minél később vállalja fel a kormány a drasztikus beavatkozást, annál szigorúbb intézkedések szükségeltetnek. — Nem szabad elhallgatni a katasztrófa veszélyét — mondotta az előadó —, másképpen nem lehet a társadalommal a fájdalmas döntéseket elfogadtatni. Választmányi értékelés
