Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-10 / 59. szám

1995. március 10., péntek Hll BELFÖLD-KÜLFÖLD ír ÚJ KELET Göncz Árpád kinevezte Szabó Zoltánt Göncz Árpád köztársasági elnök — a miniszterelnök előterjesztésére — Szabó Zoltánt március 15-ei hatállyal kinevezte a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium politikai államtitkárává — tájékoztatta az MTI-t csütörtö­kön a köztársasági elnök sajtóirodája. FKGP — államfőválasztás A Független Kisgazdapárt március 14-én délután adja át Gál Zoltán házel­nöknek az államfő közvetlen megválasztása érdekében összegyűjtött aláírá­sokat. Tor gyári Jó^cf ezt csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be. A párt­elnök ugyanakkor nem kívánta elárulni az újságíróknak, hogy hányán írták alá eddig az FKGP gyűjtőíveit. MDF-sajtótájékoztató Az MDF elnöksége a közvélemény jogtalanságát érzékelve óva inti a ma­gyar kormányt attól, hogy Romániával és Szlovákiával olyan alapszerződést írjon alá, amely ellentétes az összmagyarság érdekeivel. Ez áll abban a nyi­latkozatban, amelyet az MDF elnökségének szerda esti üléséről beszámolva egy csütörtöki sajtótájékoztatón ismertetett Herényi Károly MDF-szóvivő. Szalmonellás a magyar kacsa A bécsi Kurier ismét magyar kacsa-ügyről ír: a lakosság egészségének veszélyeztetése vádjával pénzbírságra ítéltek egy élelmiszerimportőrt, aki két évvel ezelőtt szalmonellával fertőzött magyar mélyhűtött kacsát forgal­mazott. Az első ellenőrzés 1993 februárjában mutatta ki a fertőzést, majd később több hasonló vizsgálat alapján a hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a behozott magyar kacsa hatvan százalékban volt szalmonellás. Az importőr cég igazgatónője azzal védekezett, hogy azt hitte: a vámvizsgálat­tal minden kötelezettségét lerótta. A bírósági ítélet szerint azonban mulasz­tást követett el, mert szükséges lett volna az élelmiszervizsgálat is. A cég 1991 és 1993 között importálta a később fertőzöttnek talált baromfit. Pletyka a Soros Alapítványról A Soros Alapítvány szóvivője határozottan cáfolta azt a tőzsdén is keringő szóbeszédet, hogy az alapítvány pénzügyi gondokkal küzdene —jelentette a Reuter. Mint.SViauv? Patterson elmondta, a híresztelésnek semmi alapja nincs, ríefn i s lőhet tudni, hogy honnan ered. A Soros-birodalom igen jól működik, az alapítvány belső vállalati értéke csak az elmúlt három nap alatt 5 százalék­kal emelkedett — mondta Patterson. A pletyka szerdán terjedt el a New York-i valuta- és értéktőzsdén, és mindjárt puskaporosra is feszítette ott a levegőt. A meglehetősen ingerült Patterson hangsúlyozta, hogy ennyire alap­talan pletykákra normális körülmények között nem szoktak reagálni, ez azon­ban most akkora port vert fel, hogy jónak látták mielőbb tisztázni a helyzetet. Komputer eteti a kutyát A japán kisállatok gazdáinak nem kell többet aggódniuk amiatt, hogyan biztosítsák távollétükben otthon maradt kedvenceik rendszeres etetését — jelentette a Reuter. Az Amtec japán cég kifejlesztett egy potom 49 800jenért (560 dollárért) kapható számítógépesített állatetetőt, amely megfelelő időközönként az állat elé szólja a gondosan kiszámított adagot. A Pakupaku Mate névre keresztelt „automatizált pincér” dalra is fakad, egy japán nép­dalra, így jelezve a kis kedvencnek az ebédidőt. Az új termék üzleti sikere azonban eddig szerény: a jokohamai cégnek az árusítás kezdete, január óta még csak 80 darabot sikerült eladnia. Halál a nőnapon Öt ember égett el elevenen szerda este az orosz főváros közelében fekvő Noginszk városában, miután tűz ütött ki egy faházban. Az Interfax hírügy­nökség a moszkvai területi rendőrkapitányságtól úgy értesült: a tragédiát az okozhatta, hogy az ittas társaság óvatlanul bánt a tűzzel, és a lángba borult faépület pillanatok alatt porig égett. Oroszországban a szovjet időkhöz ha­sonlóan március nyolcadika, a nemzetközi nőnap munkaszüneti napnak szá­mít. A tavaszias időben számos moszkvai döntött úgy, hogy vidéki nyaraló­jában vagy vendégségben tölti az ünnepet. Az alkalmat kihasználva ilyenkor sokan a pohár fenekére néznek. Fertőzések Kárpátalján A diftéria után egy másik ragályos kór, a hastífusz is felütötte fejét Kárpátalján. Igaz, egyelőre csupán Szoly ván észlelték ezt a betegséget, ahol több műit tízen kerültek emiatt kórházba. A betegséget kiváltó ok: szennyvíz került a városi vízvezetékhálózatba. E kisvárosban már nem először történt ilyesmi: a helyi fafeldolgozó vegyiüzem „jóvoltából” már a korábbi évek­ben is észleltek hastífuszos megbetegedést Szolyván. Kárpátalja más váro­saiban is gondot okoz az ivóvíz minősége. Az egészségügyi dolgozók ezzel hozzák összefüggésbe, hogy Ungváron többen vírusos májgyulladásban be­tegedtek meg, sőt a Kárpáti Igaz Szó című magyar nyelvű lap értesülése szerint már a kolera is reális veszélyt jelent az ungváriak számára. Szabadlábon a zsinagóga-betörő Különösen nagy kárt okozó rongálás bűntettével gyanúsítja a rendőrség azt a két fiatalembert, akik január 6-án betörtek a debreceni zsinagógába, s felgyújtották a tóratekercseket tartalmazó frigyfülkét. Ambrus Vencel rendőr alezredes, a Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese csü­törtöki sajtótájékoztatóján elmondta: egy hónapig tartó előzetes letartózta­tást követően a gyanúsítottakat szabadlábra helyezték. A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség elnöke és tagja az ügyben részletes beismerő vallomást tett. Cselekedetük indítékaként elmondták: „ők ugyan nem fajgyűlölők, de nem szeretik a zsidókat”. A Fidesz meg a „vas és acél" A Fidesz elképesztőnek tartja, hogy miközben az országban mintegy 500 önkormányzat van válság-, vagy válságközeli helyzetben, a kormány parlamenti döntés nélkül 20 milliárd forintot adott a borsodi térség, 16 mil­liárd forintot pedig Budapest infra­strukturális fejlesztésére — jelentette ki Balsay István, a párt országgyűlési képviselője a Fidesz csütörtöki sajtó- tájékoztatóján. A fiataldemokraták nem azt sérelmezik — hangsúlyoz­ta —, hogy a kormányzat segít bizo­nyos nehézségek megoldásában, csu­pán azt, hogy mindezt parlamenti fel­hatalmazás és koncepció nélkül teszi. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy ismét a „vas és az acél országá­vá” válhatunk, ha a kabinet olyan ipar­ág fejlesztését szorgalmazza, amely el­lentétes Magyarország érdekeivel. Balsay István azt is kiemelte, hogy a kormány ugyanakkor a csődbe jutó ön- kormányzatok problémáinak kezelésé­re 1 milliárd forintot irányozott elő 1995-ben. A képviselő megkockáztat­ta azt a kijelentést, hogy csak azokat az önkormányzatokat mentik meg a csődtől, amelyekben a parlamenti többség jelenléte dominál. A sajótájékoztató második felében Mádi László országgyűlési képviselő az allergiás megbetegedések terjedé­sével kapcsolatban elmondta: ebben az ügyben az önkormányzatok összefo­gására lenne szükség. Jövőkép a pedagógusoknak (Folytatás az 1. oldalról) A probléma megoldására elke­rülhetetlen a tárcaközi egyeztetés, hiszen a művelődés nem tud a vál­ságkezelésre egymaga választ adni. Legalább a Pénzügy-, a Bel- ügy- és a Munkaügyi Minisz­térium illetékeseinek le kellene ülniük a művelődési tárca kép­viselőivel, hiszen az iskolák fenn­tartási és finanszírozási kérdései között egyre nagyobb a szakadék. Ma egyébként Magyarország nyolcszáz településén egyáltalán nincs iskola, további ezer helység­ben pedig nem teljes értékű álta­lános iskola van. Egy felmérés sze­rint az önkormányzatok 53 száza­lékában nincs nyolcosztályos isko­la. Törvényben rendezni kell azt, hogy legyenek szankciók azokkal a településekkel szemben, ame­lyek nem oldják meg az ott élő gyerekek iskoláztatását. Egy kérdésre válaszolva Horn Gábor elmondta, hogy a közokta­tás jövőjéről olyan széles körű szakmai vita zajlik most az ország­ban, amire még nem volt példa. Nemcsak az iskoláknak küldték el a nemzeti tantervet, hanem az összes pedagógiai szervezetnek is. A tömegesen beérkező vélemé­nyeket gondosan feldolgozzák. A kora délutáni sajtótájékozta­tó után a politikus a nyírteleki 2. Számú Általános Iskolába lá­togatott, majd este hat órától Csengerben pedagógusfórumon vett részt. Sz. A. Zöld kártya a határon túli szlovákoknak (folytatás az 1. oldalról) — Mi már nem egy magyar—szlovák nyelvi, nemzetiségi programot szer­veztünk. Mozgalmunkban több párt és irányzat képviselteti magát, de mi pár­tokon felettinek tartjuk magunkat. — Milyen befolyással bír szervezetük a kormányban és a parlamentben? — A Matica független nemzeti intézmény — válaszolta az Új Kelet kérdésé­re Markus úr. — Ennek az az ára és a hátránya is, hogy közvetlenül nem tudjuk képviseltetni magunkat a parlamentben. Sorainkban sokféle gondolkodású ember megtalálható. Voltak és lesznek olyan nemzeti kérdések, amelyekről már tárgyaltunk vagy tárgyalni fogunk a kormánnyal. Konzultáltunk a függet­len szlovák állam létrehozásáról, nyelvi, oktatási, kulturális és a hazafiasságról szóló témákról, valamint a határon túli szlovákok helyzetéről. Terveink szerint a külföldön élő szlovákok számára bevezetünk egy (zöld)kártyarendszert. ami segítségével e honfitársaink az anyaországban — a választói jogot leszámítva — ugyanazokat az előnyöket élvezik, mint hazánk polgárai. Végezetül az elnök úr annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar- szlovák alapszerződés március 21-ei aláírásának hatvan százalék az esélye. Szakszervezeti elnök a nyomdában Bársony András, a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, országgyűlési képviselő, a külügyi bi­zottság alelnöke tegnap Nyíregyházán járt. A délelőtt folyamán megismer­kedett a Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményei Nyírségi Nyomda Üzemével, a vendégeket Murczkó V_______________________I _________________ Ká roly üzemigazgató kalauzolta és tá­jékoztatta. Bársony András ugyancsak látogatást tett a Start vállalat központ­jában, ahol Balogh Zoltán vezérigaz­gató fogadta. Bársony András ezt követően Csabai Lászlóné polgár- mester asszonynál is találkozott. (lefler) Szigorúbb bírságok Ausztriában Jeszenszky előadásai A kolozsvári egységes teológiai intézetben tartott előadásokat — régóta esedékes meghívás alapján — szerdán és csütörtökön Je­szenszky Géza volt külügyminisz­ter, az MDF képviselője. Az MTI tudósítójának Jeszensz­ky Géza elmondta, hogy szerdán Az elveszett presztízstől a rend­szerváltozásig című előadásában történészi és politikusi tapasz­talatai alapján szólt arról, ho­gyan alakult a Magyarországról al­kotott kép az elmúlt évszázadban, majd a Farkas utcai református gyülekezetben Európa és a kisebb­ségi kérdés volt a téma. Csütörtö­kön a teológia három évfolyamán szerepelt egy-egy előadás a prog­ramban. Jeszenszky Géza elmondta, hogy előadásait számos kérdés követte, tudakolták véleményét történészként, de volt külügy­miniszterként is a romániai ma­gyarságot érintő időszerű kér­désekről, így az alapszerződésről jelenleg folyó tárgyalásokról is. Ez utóbbival kapcsolatban, mondotta, aggodalmat érzékelt minden kör­ben, magánbeszélgetésekben is. Mint kifejtette, bízik abban, hogy ha lesz szerződés, akkor jó szer­ződés lesz, de tudja, hogy jó szerződést nem nagyon könnyű el­érni. Véleménye szerint abban az esetben, ha a román félben lett vol­na erre készség, akkor nem most lenne napirenden, hanem 1994 előtt, ahogy más féllel kötött Ma­gyarország, úgy Romániával is köthetett volna ilyen szerződést. A szokottnál több kellemetlen meg­lepetéssel találkoznak ezekben a na­pokban az autósok az osztrák utakon: a rendőrség nagyszabású és minden áthaladóra kiterjedő razziákat tart. A cél a feburár eleji burgenlandi és ta­valy augusztusi klagenfurti bomba­merénylők kézrekerítése. Nemcsak a bombát elhelyező férfi fantomképe és a merényletek környékén látott autó le­írása az útmutató: két napja, amióta a vérdíjat 3 millió schillingről tízmilli­óra emelték, megszaporodott a beje­lentések száma, és azok a korábbiak­hoz képest sokkal precízebbek — kö­zölték rendőrségi körök. Ezenkívül se­gítséget nyújthat a szakemberek bevo­násával készült profil, amely a merény­leteket kitervelő, a bombát készítő és azt elhelyező három vélt tettesre vo­natkozik. Különös ismertetőjelük ezeknek a férfiaknak nincs — ez is a ma­gyarázata a rendőrség minden ed­diginél alaposabb ellenőrzési ak­ciójának. A razziákat az utakon sok­kal előbb kihelyezett útépítési jel­zés előzi meg, így az autósok lénye­gében nem tudják, hogy rendőri akció helyszínéhez közelítenek, többnyi­re lépésben, hatalmas torlódásokkal. Emellett a hét közepétől életbe lép­tek az új, a korábbinál sokkal szigo­rúbb közlekedésrendészeti szabályok. Alaposan megemelték a közlekedési kihágást elkövetők büntetésének mér­tékét: a kisebb szabálysértésért 1000 és 10 ezer schilling közötti összeg a tarifa, míg a súlyos esetekben — zá­róvonal átlépése, előzési tilalom fi­gyelmen kívül hagyása, gyermekek veszélyeztetése védett útvonalon — akár 30 ezer schillingbe is kerülhet. A szonda elszíneződése — annak mértékétől függően — ezentúl mini­mum 8 ezer, maximum 50 ezer schil­ling büntetést von maga után. Van en­nél súlyosabb eszköze is a rendőr­ségnek: amennyiben az autó sebessé­ge az előírt korlátozást 40 kilométer­rel meghaladja — például 30 kilomé­ter helyett 70 kilométerrel száguld át a védett úton — a rendőrségnek joga van bevonni a jogosítványt. Első eset­ben 14 napra, második esetben 6 hét­re, és ha valaki harmadszor is bűnö­zik, akkor örökre. E szabályok alól a külföldiek sem kivételek. A magyar autósok is gyakoribb ellenőrzésre és szigorúbb bírságolásra számíthatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents