Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-10 / 59. szám

UJ KELET II MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ii 1| 1995. március 10., péntek 3 Sokan rosszul töltik ki Adóbevallás félidőben Bizonyára minden kedves adózótár­sam tisztában van az adóbevallások határidejével, s ennek megfelelően eleget is tesz bevallási kötelezettsé­gének. A bevallási osztály vezetőjét, Mezősi Tibornét arról kérdeztem, hogy ez idáig mennyi bevallás érke­zett be hozzájuk. — A személyi jövedelemadó-be­vallás a „sláger” mostanában a hiva­talban — válaszolja a kérdésemre. — Ma reggelig, azaz március 8-áig kö­zel ötvenezer bevallás érkezett be, és még egyszer ennyit várunk az elkö­vetkező napokban. — Ez azt jelenti, hogy a megyében mintegy százezer adóköteles állam­polgár él... Mekkora a visszaigénylé­sek összege? — Változó. A 100 forint alatti igényléseket nem fizetjük ki, azontúl pedig 100 forinttól kezdődően a több százezres visszaigénylésig minden megtalálható. Ez főként annak kö­szönhető, hogy tavaly nagyon ked­vezően alakult a befektetések adóz­tatása. — Ha valaki elküldte a bevallást és visszaigényli a pénzét, mikor kapja kézhez? — A hivatalos ügyintézés 30 napot vesz igénybe. Nekünk 15 nap áll a rendelkezésünkre, hogy átvizsgáljuk, hibátlan-e a bevallás, és 15 nap kell az átutaláshoz is. Most még egy 9-10 napos átfutási idő kell hozzá, de 20. után már csak a 30 napot tudjuk ga­rantálni. Feltéve, hogy hibátlan a be­vallás. — Sok rontott bevallás érkezett már? — A tapasztalat azt mutatja, hogy körülbelül 40-45 százalékos a hiba­arány. Többségében ott rontják el, hogy nem írják alá a bevallást. So­kan nem olvassák el figyelmesen az útmutatót. így nem töltenek ki soro­kat, hiányosak az összegzőrovatok, vagy nem írják be a munkáltató által levont adóelőleg összegét. — Ilyenkor önök felszólító levelet küldenek ki az illetőnek, hogy men­jen be és pótolja a mulasztást? — A leggyakrabban ez történik, mert mi csak az összegző sort tölt­hetjük ki vagy javíthatunk bele. — Úgy hírlik, április 1-jével bezár­ják a megyei ügyfélszolgálati irodák egy részét... Mi indokolta ezt a dön­tést? — A vásárosnaményi már február 15-ével megszűnt, és március 31-ét követően a fehérgyarmati, a nyír­bátori és a tiszavasvári ügyfélszolgá­latot is bezárjuk. Ennek oka, hogy a hét éve létrehozott irodáknak az adó­törvények módosulása miatt megvál­tozott a feladatköre, és az ügyintézés során előtérbe került a számítástech­nika alkalmazása. Minden iroda fej­lesztését azonban nem bírja el a hi­vatal eszközparkja és anyagi lehe­tőségei. Mindezek mellett pedig azt tapasztaltuk, hogy az adóalanyok főleg a megyeszékhelyen intézik az adóval kapcsolatos ügyes-bajos dol­gaikat. — Várható, hogy valamelyiket újra megnyitják? — Elképzelhető, ha sikerül az összes technikai berendezést és esz­közt beszerezni. Fergeteges Az ököritói Fergeteges táncegyesü­let évadnyitó fellépésére a fehérgyar­mati Hawai Étteremben került sor 1995. február 11-én este hat órától. Szervezői—Császár József, az egye­sület elnöke és Ványi Zsigmond, a Szamosmenti Mg. Szövetkezet elnö­ke —,Gilányi Miklósné, merész lé­pésre szánták el magukat. Az év elejétől súlyos anyagi gon­dokkal küszködő táncegyüttes segíté­sére a térségből meghívták a magyar hagyományőrzést szerető és tisztelő vállalkozókat, önkormányzati ve­zetőket, közéleti személyiségeket. Az est nem volt szokványos; ezt jelezte a teltház. Az egyórás műsort szűnni nem akaró taps követte. A táncosok* — kicsik és nagyok — kitettek ma­gukért. Az évszázados mozdulatok, a szatmári életérzés, a gyökerek felvil­lantása lelket melengető volt. Népi kincsünk egy darabkája ezen az es­tén fényesen csillogott. A falu az együttest Németh Lilinek köszönheti. A Németh-család birto­kán a harmincas években a kor jeles írói, zeneszerzői, újságírói, színészei fordultak meg, Erdélyi utazásaikat megszakítva. Itt látták őket először szakemberek, köztük Paulini Béla, aki később, a margitszigeti fellépés alkalmával felkiáltott: „Ez valóban fergeteges!”. így maradt az együttes és a tánc neve is: Fergeteges. A következő években sikert sikerre hal­moztak. A háborút követően az új rend hí­vei Németh Lilit a faluból egy szál kerékpáron elüldözték! A későbbi évtizedekben, köszön­hetően a Gellért-házaspár áldozatos munkájának, generációk tanulhatták Németh Lili örökségét. Ékes bizonyí­téka ennek, hogy 1994-ben negyed­szer is megvédte az együttes a hagyományőrző minősítés arany fo­kozatát. Két éve a legkisebbek az általános iskolában gyakorolnak Kiss Edit igazgatónő önzetlen támogatá­sával. A Hawai Étteremben a vendégek a szövetkezet által felajánlott, kitűnően elkészített borjúpörköltet fogyasztot­ták. A kellemes hangulatot Varga József és zenekara biztosította, akik hosszú évek óta kísérik az együttest.-— Mit gondolhatnak, akik elfogad­ták a meghívást? Pető András, Pátyod község pol­gármestere: — Én meghatódtam a mai napon. Láttam már korábban is táncolni a csoportot az Antall József­ről elnevezett oktatási centrum ava­tásán. Arról beszélgetünk éppen a jegyző úrral, ha nekünk lenne egy ilyen együttesünk, mindent elkövet­nénk, hogy megtartsuk. Talán bár­mekkora költség rovására is. Ebben az együttesben azt látom, ha bárhová elmegy szerepelni, emlékezni fognak, hogy onnan jött: Szatmárból! Fási József, a mátészalkai Tejipari Vállalat igazgatója: — Lehető­ségeinkhez mérten szívesen támoga­tom, és arra buzdítok más vállalato­kat, vállalkozókat a szatmári térség­ben, hogy ők is segítsék az együttest. Kiss Edit iskolaigazgató, Ököri- tófülpös: — Pótolhatatlan érték vesz­het el! Az mindenképpen jó jel, hogy a környék jelentősebb vállalkozói, gazdálkodói itt vannak. Ványi Zsigmond szövetkezeti elnö­ke: — Érdemes volt megrendezni. Túl azon, hogy ma este itt mindenki jól érzi magát, úgy érzem, a jelenlévők igénylik a tánccsoport működését, és támogatni is fogják azt. Császár József, az egyesület elnö­ke: — Beszélgetve a vendégekkel, már sokkal nyugodtabb vagyok. Van remény, hogy tovább tudunk működ­ni. Ha a jelenlegi önkormányzat az előző önkormányzati támogatásnak csak a felét adná, a fejem se fájna. Műsorukban a következő táncok szerepelnek: Németh Lili\ Fergeteges, Gaál András: Szatmári táncok, Rábai Miklós: Nagybányai verbunk, dr. Var­ga Gyula: Ajaki leánytánc, Gyalog László: Rábaközi verbunk, dr. Béres András: Mikepércsi táncok. A fehérgyarmati est szép példázata lehet annak, hogy egy nemes ügyért a szatmári síkságon igenis mozgósít­hatók emberek, mert hagyományaik e gyöngyszeme nem veszhet el... A cselekvő támogatást mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy éjfé­lig több mint kétszázezer forint gyűlt össze." Németh Lilit 1994. elején az előző önkormányzat felterjesztette a köztár­sasági elnök úrnak posztumusz kitün­tetésre. Áz elismerésre még nem ke­rült sor. Megszülettek az első határozatok... Balkányban dolgozik az új földkiadó bizottság Gilányi Miklósné Még mindig a viták színhelye Balkány, a kedélyek nehezen nyug­szanak meg. Közeledik a tavasz, az emberek szántani-vetni szeretné­nek. De hát több száz ember azt sem tudja, hogy a földje hol lesz ki­adva, s azt sem. hogy mikor. Elke­seredett igénylők sora keresi fel naponta az új földkiadó bizottsá­got. A másik beszédtéma a szövetke­zeti elnök irodájának a feltörése, az ott talált páncélszekrénynek — amelyben az előző földkiadó bizott­ság dokumentumai voltak — a köz­ség jegyzője által való lefoglalása, annak a polgármesteri hivatalba való elszállíttatása. Az üggyel kap­csolatos rendőrségi eljárás utóhang­jai még mindig érezhetők a polgár- mesteri hivatalban. Dr. Szilágyi Zsolt jegyző eddig még nem ismert részleteket tárt fel. — Az előző földkiadó bizottság elnökét tértivevényes levélben ér­tesítettem arról, hogy február 7-én, 9 órakor legyen az irodájában, s a nála lévő közokiratokat adja át a megválasztott új bizottságnak. Több mint egy órát várakoztunk, s mivel senki sem jelent meg, asztalost fogadtam, aki a jelenlétemben felfe­szítette a szövetkezeti elnök irodájá­nak az ajtaját. Az ott lévő páncélszek­rényben voltak azok az iratok, ame­lyekre az új bizottságnak munkája elkezdéséhez feltétlenül szüksége volt. Mivel figyelmeztettek, hogy az iratok eltűnhetnek vagy megsemmi­sülhetnek, úgy döntöttem, hogy — mint jegyző és szabálysértési jogok­kal felruházott személy — a lemez- szekrényt lefoglalom. Kocsit fogadtam, s a szekrényt a polgármesteri hivatalba szállíttattam, azaz biztonságba helyeztem. Ezt követően, este 19 órakor megkeresett Boros János úr, a szövetkezet elnö­ke, és felelősségre vont az irodája fel­töréséért. Tőlem a rendőrségre ment. s feljelentést tett. Később. 22 óra 45 perckor telefonáltak a rendőrségről, hogy menjek a polgármesteri hivatal­ba. Ott egy jegyzőkönyvet adott át a rendőrség a házkutatásról. Már ott ta­láltam Boros János szövetkezeti el­nököt, Erdélyi Gyulát, akik a régi. valamint Gilányi Miklósnét, aki az új földkiadó bizottságot képviselte. Ki­nyitották a lemezszekrényt, s az ott talált, földkiadással kapcsolatos ira­tokat az asztalra pakolták. Ezzel át­adottnak tekintették a dokumentumo­kat, a lemezszekrényt pedig lefoglal­ták. A rendőrségnek ezt az eljárását megpanaszoltam a megyei főügyész­ségnél, a megyei rendőrkapitánynál, valamint Nyírbátor városi ügyészsé­génél. Ez ideig csak a megyei főügyész­ségtől kaptam választ. Ebben az áll, hogy hatáskör hiányában átteszik az ügyet a városi ügyészséghez. A többi helyekről is várom a választ, hiszen nem jogszerűtlenül jártam el. Gilányi Miklósné, az új földkiadó bizottság elnöke sem panaszkodhat, hogy nem zajlik az élet körülötte. Az ominózus, földkiadással kapcsolatos dokumentumokat azon az éjjelen „vette” át. Ezt követően a polgár- mesteri hivatalban kapott irodában kezdték el a munkát. Az akták átte­kintését, rendezését. — Nemcsak áttekinteni kell a kö­zel 2200 aktát, hanem lényegében valamennyit felül kell vizsgálni — nyilatkozta. — Ezt követően pedig az elintézedő ügyek sorrendiségének megállapítása után tudunk csak fo­lyamatos munkát végezni. Nagyon szerettük volna, ha március 10-ig nem „zavarnak” minket, hogy az aktákat feldolgozhassuk. Ám ennek ellenére naponta ötven-hatvan rész­arány-tulajdonost kell fogadnunk. Hátráltatják a munkánkat, bár szí­vem szerint megértem őket. Jön a tavasz, kellene a föld. Az új bizott­ság csoportokat hozott létre a tagja­iból, akik csak egy-egy tanyarésszel foglalkoznak. így elkerülhetjük azt, hogy a bizottság minden tagja min­den üggyel foglalkozzon. —Mikorra várhatóak az új bizott­ság első határozatai? — A kevésbé problémás ügyeket vettük előre. Február 22-én ülésez­tünk, s készítettük el az első határo­zatokat. Igyekszünk a munkával, hi­szen tudjuk, hogy a megélhetésük­höz mennyire szükségük van a föld­re az embereknek. Magam is vállal­kozó vagyok, s az elnöki teendőket tulajdonképpen társadalmi megbíza­tásként végzem. így dolgozik az egész bizottság. Társadalmi munká­ban, részrehajlás nélkül. Budaházi István Nagyecseden ítélt a borbíró Már híressé vált az évenként tar­tott nagyecsedi borverseny. Az idei versengés után a borbírót, Mojzer Antal urat arról kérdeztem, mi az ok^, a lápi nagyközség ilyetén hírnevé­nek. — Mindennél többet mond. ami az ötvenes években történt velem, amikor Ecseden jártam, mint pénz­ügyőr. Azt mondta egy jóakaró parasztbácsi: Finánc elvtárs, vigyáz­zon, ha a házak ablaka előtt megy, húzódjon le, nehogy meglássák az ablakból. Mi bajom lehet nekem ebből? Tettem fel a kérdést. Hát csak annyi, válaszolta, hogy behívják egy pohár borra, aztán olyan rossz az it­teni lőre, hogy még az életkedve is elmegy tőle. A nagyecsediek nem sokáig voltak ilyen hírben, mert amikor jó harminc éve megalakult a kertbarát kör, kivágták a régi direkt- termő szőlőket, és nemesített tőkéket ültettek. Ennek -eredményeként ott tartunk, hogy az ecsedi borok nye­rik a megyei versenyeket, de még országos helyezéseket is értek el, annak ellenére, hogy nincs hegyük, itt a lápból csepeg a szőlő leve. — Úgy tűnik, nem is rosszul. — Olyannyira, hogy a mostani versenyen tizenöt fehér és öt vörös­bor került zsűrizésre. Nehéz volt a döntés, mert olyan ez, mint egy kor­csolyaverseny, sok az egyforma jó, és csak szubjektiven lehet dönteni. A zsűri ítéletét mindenki elfogadta, mert itt a gazdák nemcsak termelik, szeretik is a bort, és tudják mi­nősíteni. — Ön a verseny végén tiszta jó­zan, pedig ennyi pohár bor után az ellenkezőjét is állíthatnánk. — A verseny alatt csak a termelők kortyolgathattak, az ő hangulatukon már látszik is. A zsűri tagjai viszont csak ízlelgetik az italt, de le nem nye­lik. A verseny is azért tartott órák hosszat, mert egy-egy korty után al­mát eszünk, pihenünk, hogy a követ­kező versenymintát semlegesen ízlel­hessük. A gyertya meg nem azért van az asztalon, hogy melegedjünk, ha­nem azért, hogy a bor áttetszőségét nézzük. —A majd egész napos vizsgálódás­nak mi lett az eredménye? — Az eredmény a sok jó bor felvo­nulása. Nevesítve a dolgot, aranyok­levelet kapott vörös- és fehérbor ka­tegóriában Szabó Mihály és Orosz Sándor. Fehérbor kategóriában arany oklevelet érdemelt Ozsváth Sándor két borral, egy-egy borral id. Laczkó Antal, Szabó Sándor, Murguly Sán­dor. Ok indulhatnak a megyei borver­senyen. A borbíró

Next

/
Thumbnails
Contents