Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-10 / 59. szám

ÚJ KELET SZ ABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HÍRLAP II. évfolyam, 59. szám Ára: 12,50 Ft 1995. március 10., péntek l tel Göncz Árpád oxfordi diszdoktor A polgári jog diplomás doktora címmel tünteti ki az oxfordi egye­tem Göncz Árpádot. A patinás brit felsőoktatási intézet külön közle­ményben jelentette be a cím adomá­nyozását a magyar köztársasági el­nöknek. Az egyetem sajtókommü­nikéje hangsúlyozza, hogy hasonló diplomát kizárólag államfők és ki­rályi családok tagjai kaphatnak, a politikai életben felmutatott tehet­ségük elismeréseként. Göncz Árpád a tervek szerint májusi nagy-britan- niai látogatása során veszi át az ox­fordi egyetem doktori címét. Az MDF és az alapszerződések Az MDF elnöksége nyilatkozat­ban hívja fel a kormány figyelmét, hogy ne írjon alá olyan alapszer­ződést Romániával és Szlovákiá­val, amely ellentétes az össz- magyarság érdekeivel. Herényi Károly pártszóvivő a testület nyi­latkozatát ismertetve hangsúlyozta: az alapszerződések aláírásának el­engedhetetlen feltétele, hogy azzal teljes mértékben egyetértsenek a határon túli legitim magyar politi­kai szervezetek. Kisgazdák: heti egy éra tévé A Kisgazdapárt akár parlamenti határozati javaslat beterjesztésével is kezdeményezni fogja, hogy heten­te legalább egy órát szerepelhessen a közszolgálati televízióban és rá­dióban. Ezt Torgyán József pártel­nök közölte sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a médiumok jóval kevesebbet foglalkoznak pártjával, mint a többi politikai erővel. Ká- vássy Sándor képviselő pedig azt mondta, hogy a kozmopolita „mű­magyarok” úgy kezelik a „magyar magyar” kisgazdákat, mint a „hü­lyéket”. A finn elnök Egerben Marni Ahtisaari, a Finn Köztársa­ság elnöke magyarországi program­ja során megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, majd Göncz Árpádnak és feleségének kíséretében Egerbe látogatott. A tervek szerint Martti Ahtisaari rövid városi séta után megtekinti az egri líceum könyvtá­rát, valamint látogatást tesz az Eger­vin Rt. pincészetében. Ellenzékiek a miniszternél A privatizáció olyan nemzeti ügy. amelyben bizonyos konszenzust kell el­érni. Ebben egyetértés volt az ellenzé­ki pártok képviselői és köztem — mondta Suchman Tamás privatizáció­ért felelős tárca nélküli miniszter újság­íróknak csütörtökön a találkozót követően, amelyen tájékoztatta a négy ellenzéki párt képviselőit arról a mó­dosító csomagról, amelyet a privatizá­ciós törvényhez kívánnak benyújtani. Szakszervezeti tárgyalások A még érvényben lévő 1994. évi kollektív szerződés meghosszabbí­tására tett javaslatot a MÁV vezeté­se és a szakszervezetek csütörtöki egyeztetésén a Vasutasok Szakszer­vezete. A MÁV és a szakszerveze­tek képviselői az új, 1995-re vonat­kozó kollektív szerződésről kezdett tárgyalásokon első ízben jutottak lényegi kérdésekhez. Ezekben vi­szont továbbra sem sikerült egysé­ges álláspontot kialakítaniuk. Stratégiai hadi­ipari termékek A stratégiai fegyverek és techno­lógiák kelet-európai elterjedésének megakadályozása érdekében folyta­tott eszmecserét a héten Budapesten 11 kelet-európai ország, köztük Magyarország, valamint az Ameri­kai Egyesült Államok export-ellen­őrző szervezetei. _________________________J Nem egyeztettek a szakszervezetekkel VESZÉLYBEN A MŰKÖDŐKÉPESSÉG Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei körútját befejezve Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke tegnap sajtótájékoztatót tartott a Me­gyei Levéltárban, ahol tapasztalatairól számolt be. Országos kőrútjának nyolcadik állo­másaként kereste fel megyénket, célja elsősorban tapasztalatszerzés volt, tá­jékozódás a főbb vitapontokról, vala­mint találkozás az érdekképviseletek és az önkormányzatok vezetőivel. Az elnök úgy látja, hogy megyénk­ben nő az igény a kulturális és a köz- intézmények működése iránt. Egyre többen ismerik fel a folyamatos isme­retszerzés és a művelődés szerepének fontosságát. Ugyanakkor elmondható, hogy a működtetők egyre kevesebb létszámmal igyekeznek dolgozni. (A Kisvárda környéki 33 településen a régi tizennyolc helyett már csak négy népművelő dolgozik.) A körülmények is egyre romlanak. Szomorú tapaszta­lat, hogy a nyírbátori múzeumban le kellett állítani a fűtést. Nyíregyháza városi és megyei intézményei számá­ra 5-10 százalékos támogatáscsökken­tést szavaztak meg, ami egyrészt a működőképességet, másrészt a foglal­koztatottságot veszélyezteti. Meglepő, hogy az önkormányzatok általában nem tartják be az érdek- egyeztetésre vonatkozó törvényeket. Nyíregyházán lefolytattak ugyan egy érdekegyeztető tárgyalást, de meg­egyezés nem született, megyei szinten viszont teljes mértékben mellőzték a törvényes érdekegyeztetést. A dönté­sek előkészítését sem előzte meg a rep­rezentatív szakszervezetekkel történő tárgyalás. Országos jelenség, hogy az önkor­mányzati biztottságokban sokkal ke­vésbé van jelen a szakmaiság, mint az elmúlt — egyáltalán nem dicsérhető — ciklusban. A független szakembe­rek mellőzésével a bizottságok politi­kai csoportosulásokká váltak, ahol az elmélet és a gyakorlat egysége nincs jelen. Ez érvényes az egész magyar kultúrára is. A minisztérium koncep­ciója nem más, mint szép szavak gyűj­teménye, hiszen eleve nem teljesíthető a rossz költségvetés miatt. A szakszervezet véleménye szerint az intézmények működőképességét meg kell őrizni, és fellépnek az elbo­csátások ellen is. A megoldást egy jó közszolgálati törvény jelentené, amely pontosan meghatározná az intézmény működé­sét, feladatait, finanszírozását, vala­mint az e szférában dolgozók jogait — mondta a szakszervezeti elnök. A Matica Slovenska elnöke Nyíregyházán ZÖLD KÁRTYA A HATÁRON TÚLI SZLOVÁKOKNAK Küldöttség élén látogatott tegnap Nyíregyházára Josef Markus, a Matica Slovenska szlovák népi mozgalom el­nöke. Csabai Lászlóné fogadási beszé­dében elmondta: — Nem titkolunk el vendégeink elől semmit, megmutatjuk a szlovák ki­sebbség terén elért eredményeket és azt is, amit nem biztos, hogy jól csi­náltunk. Én nem, de apósom is szlo­vák származású, beszéli a nyelvet, és büszke múltjára. képviselő-testületei mellé kisebbségi önkormányzatokat is választottak. Nyíregyházán öt és fél ezren adtak le érvényes szavazatot a szlovák jelöltek­re, így ötfős önkormányzatuk alakult, amelynek elnöke Bánszki János lett. Újságírói kérdésekre a Matica Slovenska elnöke a következőket vá­laszolta: — Nemzetközi összehasonlítási szempontok alapján a magyarországi szlovákok helyzete nem kedvező, bár — Nekem szülővárosom Nyíregy­háza, de a háború után, a telepítéspo­litika következtében kerültem ki Szlo­vákiába — tudtuk meg Josef Márkus­tól. — Remélem, magyarországi, ezen belül nyíregyházi látogatásom hozzá­járul a népek közeledéséhez, a békés együttéléshez. Felbermann Endre alpolgármester tájékoztatta a megyeszékhely tirpák­jainak múltjáról, jelenéről. Többek között elmondta: — A városban csaknem négyszáz tirpákot regisztráltak, de számuk en­nél minden bizonnyal magasabb. Jó részük öreg, emiatt az iskolai végzett­ségük igen alacsony, és nagyon ma­gas körükben a munkanélküliek ará­nya. Európában egyedinek számító esemény, hogy az önkormányzatok A szlovák vendégeket Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgár- mestere köszöntötte (Csonka Róbert felvétele) láthatók a javulásra utaló jelek, és eze­ket figyelembe véve e kérdésben opti­mista vagyok. Amíg Szlovákia nem volt önálló állam, nem tudtuk a kül­földön élő szlovákok érdekeit megfe­lelően képviselni. A Matica a magyar—szlovák alap- szerződés tárgyalásában közvetlenül nem, csak konzultációs partnerként vett részt. A nemzetiségek érdekeit a kormányoknak kell képviselniük. A Matica Slovenska nem szélsősé­ges és nacionalista szervezet, az ilyen jellegű feltételezéseket visszautasítjuk. (Folytatás a 2. oldalon) JÖVŐKÉP A PEDAGÓGUSOKNAK Horn Gábor, a szabaddemokraták országgyűlési képviselője látogatott tegnap délután megyénkbe. Délelőtt Záhonyban járt, ahol jó hangulatú, kötetlen tanórán találkozott a közle­kedési szakközépiskola egyik osztá­lyával, majd megbeszélést folytatott a környék pedagógusaival. Mint a délutáni sajtótájékoztatón elmondta, ez utóbbi kevéssé volt örömteli a szá­mára, mert rázúdultak az oktatásügy aktuális problémái. O a hosszú távú fejlesztési programról és a nemzeti tantervről szeretett volna szót válta­ni a hátrányos helyzetű környék kis iskoláinak pedagógusaival. Ehelyett határozott hangú vita alakult ki ar­ról, mit lehet tenni annak érdekében, hogy az a folyamat, ami jelenleg a kis iskolákat veszélyezteti, legalább­is megálljon, ne váljon végzetessé. — Az a legnagyobb baj — fogal­mazta meg az oktatási szakértő —, hogy kicsit „elbeszélünk egymás mellett”. A művelődési tárca és a kulturális kormányzat elkészített I két alapvető fontosságú dokumen­tumot, amely hosszú távon megha­tározhatja a magyar közoktatás helyzetét. Ebből különösen fontos a közoktatás-fejlesztési program, mert ilyen szintű anyag nem készült a magyar közoktatásban az elmúlt ötven évben. Miközben a pedagó­gusok — teljes joggal — segélyki­áltásokat hallatnak arról, hogy mit lehet itt és most csinálni, hogyan fog működni az az iskola, ami ma az adott település költségvetésének 70-80 százalékát is felemészti, na­gyon rossz körülmények között működik, és talán egy-két éven be­lül be kell zárni. Én úgy érzem, hogy valójában ezek a dolgok na­gyon közel esnek egymáshoz. Ha nem alakul ki egy olyan jövőkép, ami a szakma számára elfogadható lesz, és kivezető utat jelent a mai válságos helyzetből, akkor nem le­het, nincs miért előre menekülni. A mai nap is megerősített abban, hogy kormányzati feladat a napi problémákra választ adni, de köz­ben nem szabad engedni háttérbe szorulni a hosszú távú elképzelése­ket. (Folytatás a 2. oldalon) arapjon Kitűnő zene, riportok, játékok, érdekességek. »ál mmű *(s) i i űE) ÍEE Hl K I g7 □ [? ® 70,8f I MHz 104,75 MHz-es »kábelcsatorna M M Ml Q(42] 1 310-653 Naponta 12 órától 24 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents