Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-08 / 33. szám

4

1995. február 8.,szerda

KÜLFÖLD

UJ KELET

Már a magyarokat is bántják

Teljesen tanácstalan vagyok, egy kicsit félek, és sejtelmem sincs az elkövetőkről, az indítékokról — nyilatkozott kedden az MTI-nek dr. Sugár Ildikó, akinek rendelőjét a bajorországi Krumbachban valószínűleg szélsőjobboldali, a külföldiek távozását követelő tettesek gyújtották fel hétfőn hajnalbaa

Több helyiség kiégett, és mintegy félmillió márka kár keletkezett. A merényletet a „Wehrgruppe Süd” azaz a „Déli Védelmi Csoport” nevű szervezet vállalta egy hátrahagyott levélben, amelyre horogkeresztet rajzoltak. A bőrgyógyász szakorvosnő elmondta, hogy 1989 óta él Németországban, már német állampolgár, és Krumbachban tavaly májusban nyitotta meg a szakrendelőjét.

A városkában eddig nem volt bőrgyógyász, senkinek nem teremtett konkurenciát. Sikerült nagyon hamar megkedveltetnie magát, soha egyetlen betege sem elégedetlenkedett, nem keveredett konfliktusba senkivel.

Amióta Németországban él, soha nem érezte^ hogy külföldiként megvetették volna. így annak sem tulajdonított jelentőséget, s nem személye ellen irányuló támadásnak vette, hogy tavaly októberben a postaládájában talált egy röplapot, amelyen a „Wfehrgruppe Süd”, felszólította a „szemét külföldieket” hogy „takarodjanak az országból’, mert „Németország a németeké”.

— A gyújtogatást magára vállaló „Wfehrgruppe Süd” a hátrahagyott levélben most azt írta, hogy „dn Sugát; te szemét, nem ölhetsz meg senkit többet Krumbachban” — mondta a krumbachi magyar doktornő. Az ügyben nyomozó rendőri illetékes kedden úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy az októberi röplapon kívül semmiféle ismeretük nincs a „Wfehrgruppe Süd’-rőL Valószínűnek tartják, hogy szélsőjobboldaliak az elkövetők, de nem zárják ki teljesen, hogy valamilyen személyes bosszú a merénylet indítéka Különösen furcsának tartják, és teljesen példátlan, hogy az idegenek .távozását követelő szélsőjobboldaliak magyart választanak céltáblaként A bonni magyar konzulátuson is megerősítették: még soha nem volt rá példa, hogy a német szélső- jobboldaliak valamely külföldiellenes akciója magyar állampolgár vagy magyar származású személy ellen irányult volna

(MTI)

Betiltott

szervkereskedelem

A hét végétől törvény tiltja Indiában a szervkereskedelmet. A világ leg- , nagyobb vesepiacának számító országban ezentúl tilos élő donorból szervet kivenni, hacsak nem közeli rokonán segít ezzel.

A transzplantációt egy külön bizottságnak kell előzetesen jóváhagynia, és szerveket eladni nem szabad — mondja ki az új szabályozás. Az utóbbi időben több veseátültetési botrány is kipattant Indiában. Szegény családok azzal próbálnak pénzhez vagy munkához jutni, hogy egyik-másik tagjuk fél veséjét átültetésre ajánlja fel.

A vevők legtöbbször a gazdag olajországokból érkeznek. A jól felszerelt, erre specializálódott indiai klinikákon a másutt több éves várakozási idő napokra rövidül — írja az AP.

Reagan születésnapja

Ronald Reagan volt amerikai elnök 900 híve ünnepelte hétfő este egy hatalmas washingtoni partin az Egyesült Államok egykori első emberét 84. születésnapján. A bulin megjelent Margaret Thatcher is, aki nagyjából Reagan elnökségével egy időben kormányozta a brit birodalmat. A vendégeknek a talpalávalót Glenn Miller Big Bandje „húzta”.

Maga az .ünnepelt azonban nem volt ott saját születésnapi buliján. A betegeskedő, idegsorvadásban szenvedő idős expolitikus elmaradhatatlan társával, Nancyvel kaliforniai otthonából kinagyított műholdas televíziós képernyőn kapcsolódott be az ünneplésbe, és söpörte be a jókívánságokat, amelyekkel korántsem fukarkodtak vendégei.

Thatcher asszony például egyenesen Churchill nagyságához mérte Reagan elnöki tevékenységét, és nagy pátosszal jelentette ki: „a Rony név korunk óriásai közé kerül.”

Az eseményről tudósító Reuter szerint Ronald Reagan annak ellenére, hogy már hat éve visszavonult a politikai élettől, még mindig nagy népszerűségnek örvend hazájában.

Az FKP visszavonul

Román—magyar találkozó amerikai közvetítéssel

A szocialista országok mérlege összességében nem volt pozitív — ismerte el hétfő este Nyugat-Európa egyik legortodoxabb kommunista pártjának vezetője, Robert Hue.

A bejelentés azért keltett szenzációt, mert Hue elődje, a Francia Kommunista Párt (FKP) főtitkári posztjáról tavaly lemondott Georges Marchais egykoron még éppen ennek az ellenkezőjét vallotta. Hue az FKP elnökjelöltjeként szerepelt az egyik francia tévécsatorna hétfő esti politikai műsorában. Mikor Marchais 1979-es véleményének kommentálására kérték, a pártvezető úgy vélte, hogy az adott országokban az „árnyékos zónák” domináltak, s „bár volt néhány pozitív aspektus is, ezek kisebbségben voltak az egészhez képest”. Hozzátette, hogy az FKP régebben a szovjet modell képviselőjeként tevékenykedett —„ami hiba volt” —, de most mélyreható átalakuláson megy át.

Jugoszlávia

elismerése

Haris Silajdzic boszniai miniszterelnök szerint a szarajevói muzulmán vezetés komolyan megvizsgálja azt az orosz javaslatot, hogy Jugoszlávia és Bosznia- Hercegovina kezdjen tárgyalásokat a kölcsönös elismerésről.

Az európai és észak-amerikai államokban folytatott tárgyalásai után nyilatkozó politikus Szarajevóban elmondta: „A kölcsönös elismerés a két ország közötti kapcsolatok kulcskérdése, s Szarajevó alaposan megvizsgálja az erre irányuló javaslatokat”.

Boszniai értesülések szerint Belgrád és Szarajevó az újabb nemzetközi Jugoszlávia-értekezlet keretében tárgyalhatna a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A tanácskozás megrendezését Alain Juppé francia külügyminiszter javasolta, ám a délszláv térség állami vezetői között meglehetősen vegyes visszhangra talált a kezdeményezés.

A szarajevói kormány az eddigi nyilatkozatok alapján csak akkor hajlandó felvenni Jugoszláviával a diplomáciai kapcsolatokat, ha Belgrád elismeri Bosznia-Hercegovina nemzetközi határait, s felhagy a volt jugoszláv tagköztársaság nemzetiségi elven alapuló szétdarabolásának támogatásával.

Új magyar újság Kárpátalján

Újabb tagja van a Kárpátalján megjelenő magyar nyelvű sajtótermékek családjának: 1995. január 3-án napvilágot látott a Szolyvai Krónika című közéleti lap, a Szolyvai Magyar Kulturális Szövetség és a Szolyvai Járási Tanács kiadványa.

Mérföldkőnek számít ez az esemény az egykori Bereg megyei kisváros, a honfoglaláskori tarsolylemezéről híressé, sztálini haláltáboráról hírhedté vált Szolyva magyarságának életében. A legutóbbi, 1989. évi népszámlálás szerint a város 14 700 lakosából 400 vallotta magát magyarnak. A magyarul beszélők száma ennél lényegesen több: közéjük tartozik a szolyvai németek és szlovákok többsége, az idősebb ruszinok egy része is. Az úgynevezett felszabadulás előtt gyakori volt a magyar szó e festői szépségű tájon. Szoly- vának volt magyar iskolája, s a három gyár mérnökeinek, munkásainak többsége is magyar volt. A „felszabadítók” a kárpátaljai magyar és német férfilakosság haláltáborát rendezték be az 1940-ben épült tüzérlaktanyában. A tömegsírok föfött most emlékparkot hoz létre a kegyelet.

A Szolyvai Krónika szerkesztői — Jőröss Béla, az SZMKSZ elnöke és Vereczkey Béla — beköszöntőjükben a lap céljául tűzték ki, hogy öt évtized elteltével segítsen visszaadni e vidék magyarjainak a számukra veszendőbe indult anyanyelvet, nemzeti öntudatot, identitást.

A Szolyvai Magyar Kulturális Szövetség óriási fegyverténye e lap elindítása, hisz Szolyván soha nem jelent még meg korábban magyar nyelvű újság. Bár a mondatok itt-ott még döcögnek, olykor-olykor helyesírási hibák is előfordulnak, ez semmit sem von le a két szerkesztő érdemeiből.

Beregi Ferenc

Jimmy Carter, volt amerikai elnök közvetít a román-magyar tanácskozáson, amelyre jövő hét közepén kerül sor az amerikai Atlanta városában.

A megbeszélésen a román kormányzat és egyes pártok képviselői, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői és több szenátora, képviselője, illetve egy- egy román és magyar egyetemi tanár vesz részt.

A régóta előkészületben lévő, a maga nemében példa nélkül álló kerékasztal-tanácskozás annyiban különbözik az amerikai kormány támogatásával működő PER alapítvány által korábban szervezett román-magyar nem hivatalos találkozóktól, hogy ezúttal nem csupán az RMDSZ egyes vezetőit hívták meg, hanem a szövetség minden irányzatát magában foglaló reprezentatív küldöttséget is.

A tanácskozás előkészítése is a szervezet minden áramlatának, irányzatának előzetes tájékoztatásával folyik. Ebből a célból Takács Csaba ügyvezető elnök — az Angliában tartózkodó Markó Béla szövetségi elnök megbízásából — csütörtökre Kolozsvárra hívta össze az RMDSZ külpolitikai tanácsadó testületét. Román részről sem csak a kormányzat emberei lesznek jelen, hanem ellenzéki képviselők is.

Kedden Kairóban folytatódtak a két héttel ezelőtti netánjai merénylet után befagyasztott izraeli-palesztin tárgyalások az autonómia tanácsának megválasztásáról. Izrael első ízben sejttette, hogy a választásokból nem kívánja kizárni a Hamász tagjait.

— Ez az első ülés, amelyen megkezdjük a megállapodás szövegezését —jelentette ki a sajtónak Jóéi Singer, az izraeli küldöttség vezetője, mielőtt négyszemközti megbeszélést kezdett palesztin kollegájával, Szaeb Erakat- tal. A tárgyalások témájával kapcsolatban Singer csak annyit mondott, hogy a palesztin autonómia tanácsának megválasztásával felmerülő összes kérdést megvitatják.

Az izraeli politikus Kairóba utazása előtt kijelentette: kötelezettséget vállaltunk a szabad és demokratikus választások mellett, s ez azt jelenti, hogy az ellenzéknek is kifejezésre kell juttatnia véleményét. Hasszán Aszfur, a palesztin küldöttség tagja jelezte, hogy maguk a palesztinok követelték valamennyi palesztin szervezet részvételét a választásokon, kivéve a fajgyűlölő és demokráciaellenes mozgalmakat. A voksolás immár hét hónapot késik, a két fél között 1993 szeptemberében aláírt Elvi Nyilatkozat tavaly júliusra tűzte ki a választások megszervezését, s ezzel az autonómia második szakaszának a lezárását. A tárgyalásokon azonban számos probléma merült fel, így például távol állnak az állásponA bukaresti Adevarul című napilap hétfői száma először ad konkrét tájékoztatást a román sajtóban az atlantai megbeszélésről, ismertetve a résztvevők egy részének nevét is.

Eszerint román részről többek között Viorel Hrebenciuc, a román kormány főtitkára, a Nemzeti Kisebbségi Tanács koordinátora, Traian Chebeleu nagykövet, Iliescu elnök szóvivője, Dinu Giurescu egyetemi tanár, Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátora, a szenátus alelnöke,Mco/ae Tárán, a Polgári Szövetség Pártjának alelnöke, magyar részről Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Tokay György, a párt képviselőcsoportjának elnöke és Frunda György szenátor, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén részt vevő román küldöttség tagja utazik Atlantába.

A magyar oldalon ezenkívül a tervek szerint részt vesz a küldöttségben Csapó József szenátor és Kelemen Árpád egyetemi tanár.

Iliescu elnökhöz intézett nyílt levelében Gheorghe Funar, a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt elnöke azt követelte, hogy az államfő akadályozza meg az atlantai tanácskozás létrejöttét.

tok a megválasztandó tanács jogkörét és méretét tekintve. A közeledésről már több ízben is beszámoltak a tárgyaló felek, de konkrét megegyezés még nem született. A palesztinok a testületet parlamenti jogkörökkel is fel szeretnék ruházni, ezért a tagok számát 100 körül képzelik el, az izraeliek viszont csak igazgatási feladatokra korlátoznák a szerepét. Nincs egyetértés abban sem, hogy Kelet-Jeru-zsá- lem palesztin lakosai jelöltként indulhatnak-e.

A választások ellenőrzése tekintetében sincs megállapodás: Erakat feltárta, hogy még nem kaptak választ javaslatukra, amely szerint nyolc fős nemzetközi (egyiptomi, amerikai, orosz és az Európai Uniót képviselő) felügyelő bizottságot hozzanak létre. A zsidó állam közös izraeli-palesztin ellenőrzés tervét terjesztette elő. A választások megtartását legfőképp az izraeli hadsereg kivonásának a problémája akadályozza. A ciszjordániai városokból történő kivonásnak meg kell előznie a voksolást az autonómiamegállapodás szerint. A palesztinok rakaszkodnak az áthelyezéshez, míg az izraeliek a Jordán nyugati partján élő zsidó telepesek biztonságára hivatkozva ellenzik a teljes kivonást. E probléma nem szerepel a kairói tárgyalások napirendjén, arról csütörtökön Erezben Jichak Rabin izraeli kormányfő és Jasszer Arafat PFSZ- vezető találkozóján lesz szó.

Szóvivői válasz Funarnak

Traian Chebeleu román elnöki szóvivő kedden éles választ adott Gheorghe Funarnak, a Román Nemzeti Egységpárt elnökének hétfői „kérdéseire”. Ezekben Funar azzal vádolta az államfőt, hogy nem lép fel elég keményen az RMDSZ-szel és Magyarországgal szemben, amely utóbbi „beavatkozik Románia belügyeibe”. Az RNEP csúcsvezetése nem sokkal később maga is állást foglalt, megértését fejezte ki Funar nyilatkozata iránt, bár általánosságban arra szólította a politikusokat, hogy tartsák be a politikai illemszabályokat, majd kifejezte készségét a Románia elnökével való „reális együttműködésre”. Az RNEP vezetőségének állásfoglalása azt jelzi, hogy Funar továbbra is megőrzi pártelnöki posztját, és az RNEP meghatározó •személyisége marad. Chebeleu előzőleg „ostoba és provokatív álkérdéseknek” minősítette Funar vádaskodásait. Azok szerinte „éppen attól vonják el az állami hatóságokat, hogy a törvény eszközeivel fellépjenek az RMDSZ-vezetés egyes szélsőséges állásfoglalásának befolyása alatt elkövetett alkotmány- és törvényellenes cselekményekkel szemben”. A Funarnak adott válasz ily módon maga is súlyos vádakat tartalmaz az RMDSZ-szel szemben.

Chebeleu végül azzal vádolja Funart, hogy nyílt levele értékes támogatást nyújt „az RMDSZ egyes vezetőinek szélsőséges álláspontjaihoz és tetteihez”, és az államfőhöz intézett „kérdések” olvastán az a benyomás támad, hogy éppen ezt a célt szolgálta az írás.

Izraeli—palesztin tárgyalások