Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-08 / 33. szám

UJ KELET II BALKÁNY H ■ 1995. február 8., szerda Harmincéves a Szabolcs-Balkány Tánccsoport Sevillába mehetnének Balkányban járva akaratlanul is eszünkbe jut a község híres, az or­szághatáron túl is ismert tánccsoport­ja. Mostanában azonban nagyon ke­veset hallani róluk. Ennek okáról érdeklődtünk Tóth Istvántól, a műve­lődési ház igazgatójától. — Nemcsak az intézmény ve­zetője, hanem a tánccsoport vezetője és koreográfusa is én vagyok. A tánc­csoport 1965-ben alakult meg, no­vemberben lesz 30 éves. Sok-sok fellépésünk volt ez idő alatt. Nevün­ket a megyén és az országhatáron túl akkor ismerték meg igazán, amikor 1987-ben egy belga tánccsoportot fogadtunk. Ezután már rendszeresen történtek cserék, jöttek a meghívá­sok. Külföldön is egyre jobban meg­ismertek minket. Szinte egész Nyu- gat-Európát bejártuk, de elég gyak­ran szerepeltünk Kárpátalján is. —Mi a helyzet most? — Vegetálunk, hiszen 1991 óta nem kapunk a tánccsoport fellépé­seihez támogatást. így leginkább csak próbálunk, s örülünk, hogy együtt tudjuk tartani a csoportot... Fesztiválokra, versenyekre nem ju­tunk el. A környékbeli meghívások­nak is csak úgy tudunk eleget tenni, ha vállalják a szállításunkat is. Szo­morú, hogy még a helyi ünnepségek kapcsán is megfeledkeznek rólunk... Elkeserítő, amikor a néhány forin­tos tiszteletdíjjal is problémáznak, annak szükségességét is megkérdő­jelezik. — Konkrétan? — A Szabolcs-Balkány Tánccso­port 12 pár táncosból áll. Három ze­nész is közreműködik, szerény tisz­teletdíjért muzsikálnak. S mit mon­danak erre nekem? Azt, hogy váltsam fel az élőzenét gépzenével! Az ugyanis olcsóbb! — Van utánpótlás? — Igen, a fiam foglalkozik az ál­talános iskolásokkal, éppen most pró­bálnak. —Milyen tervei vannak a tánccso­port na k? — Szeretnénk a csoport 30 éves születésnapját méltóképpen megün­nepelni. Fellépésre, sikerélményre van szüksége a csoportnak, hogy együtt maradhasson. Most kaptunk meghívást a spanyolországi Sevillá­ba, ahová júliusban kellene utaznunk. Vendéglátóink a francia—spanyol határtól minden költségünket átvál­lalják. Nekünk addig, a spanyol ha­tárig kellene eljutnunk. Szeretnénk elutazni, hiszen négy éve szinte se­hol nem voltunk. Szponzorokat ke­resünk, akik segítenének abban, hogy a tánccsoportunk kijuthasson Spa­nyolországba. —Reménykedik, ho'gy találnak tá­mogatókat? — Igen, hiszen mi ezért cserébe szívesen fellépünk akárhol, városban, községben vagy a szponzor rendez­vényein. Megvagyunk, a csoport rendszere­sen próbál, a fellépésekre készen áll, csak segítségre volna feltétlenül szük­ségünk! Remény a munkanélkülieknek Balkányban, a 6906 fős nagyköz­ségben is tovább növekedett a mun­kanélküliek száma. Dr. Szilágyi Zsolt jegyzőtől érdeklődtünk az itte­ni helyzetről. — A munkanélküliek száma jelen­leg 736 fő. Közülük 460 fő kap az önkormányzattól jövedelempótló tá­mogatást, 6,5 százalékuk pályakezdő fiatal. — Megélhetési lehetőség, munka- lehetőség? — Balkány területén jelenleg 196 fővállalkozó van, akik nagyobbrészt a szolgáltatás területén tevékenyked­nek. Ugyancsak területünkön műkö­dik még hat részvénytársaság és öt kft. is. Most indul be a „fémmunkás” utódjaként szintén egy kft. Ez az üzem két évig volt lakat alatt. A be­indulása után a tervek szerint közel 300 főnek fog munkát biztosítani. — Ennek az üzemnek a területén van a veszélyes hulladék? — Igen, festékmaradvány. Ezt itt tárolták, ki is gyulladt egy alkalom­mal. A környezetre mindenképpen veszélyes. —Mi lesz ezzel a veszélyes anyag­gal? — A kft. úgy szerezte meg ezt az aránylag korszerű üzemet, hogy le­vonták az eladási árból az elszállítá­si és a megsemmisítési költsége­ket. így az üzemelő kft. minden kör­nyezetvédelmi előrásnak megfe­lel majd, s Balkány lakosságá­nak sem kell már félnie ettől a kör­nyezetszennyező, veszélyes anyag­tól. Az oldalt összeállította: Budaházi István Föld nélküli tulajdonosok Balkán(y)i állapotok Az idén sem vethetnek a balkányi és a környékbeli gazdák, mivel még földhöz sem jutottak. Hiába rendelkez­nek részarány-tulajdonnal, kárpótlási jeggyel, ideiglenes határozattal, ha a község határának legjobb földjeit már mások művelésbe fogták. Nekik terem, vagy a bérbeadás hasznát zsebelik be. Erről az áldatlan állapotról kérdeztük dr. Szilágyi Zsoltot, Balkány község jegyzőjét. — Mi történt Balkányban a földki­adással? — Nálunk is megalakult a helyi földkiadó bizottság, kialakították a há­romféle földalapot: így a kárpótlásit, a részarány-tulajdonosit és az állami tartalékot. — Mi váltotta ki mégis az indulato­kat? — A részarány-tulajdonosoktól pa­naszok érkeztek. Sokan a Földműve­lésügyi Minisztérium Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Földművelésügyi Hivatalához fordultak a kiadás körüli problémáikkal. A földhivatal munka­társai ennek kapcsán vizsgálták meg a helyi Szabolcs Tsz gazdálkodási terü­letén működő földkiadó bizottság munkáját. Ez a vizsgálat megállapítot­ta, hogy 1994. májusától a bizottság egyetlenegy esetben sem folytatott le részarány-tulajdonú táblára sem egyezségi, sem nyilvános tárgyalást. Maga a bizottság pedig több mint egy éve nem ülésezett. így egyértelműen megállapítást nyert az, hogy az 1993. évi III. törvényben előírt feladatait sem látta el. Nem éppen derűs kedvében találtuk Balkányban Pásztor István falugaz­dászt. A részarány-tulajdonosok rend­kívüli közgyűléséről érkezett, ahol parázs viták után mondták ki az előző földkiadó bizottság működőkép­telenségét. Dohogva mondja, hogy ez az utolsó lehetőség, hiszen ha ez a bi­zottság sem végezne tisztességes mun­kát, akkor az FM hivatalból tenné meg. Abban pedig nem lenne köszönet. — Mi történne akkor? — Nézze, a határban így is sok az apró, kicsi parcella. Ha pedig a hiva­tal végezné el sorshúzás alapján, egy­más mellé esnének úgy, ahogy követ­keznének a táblák. Tehát tovább ap- rózódna a határ, ami a föld gépi meg­művelését még jobban akadályozná. — Milyen a balkányi határ? — Ha az aranykorona-értékre gon­dol, akkor átlagosan 9,3 aranykoronás. Nagyon kevés, ha a békési 24-32 aranykoronás földekkel hasonlítom A Váci Mihályról elnevezett közsé­gi könyvtárat nem sokáig kell keresni Balkányban. Nem messze a mű­velődési háztól található. Igaz, a „cé­gér” már régi lehet, s a nyitvatartási táblát is eltakarja egy alkalmi hirde­tés. Ahogy belépünk, leginkább egy bolthelyiséghez hasonlít. Pici kis előterében csak egy folyóiratállvány és a másik oldalon egy fogas fér el. Ebéd után vagyunk, mindössze két látoga­tója van a könyvtárnak. Egyikük hely­ben olvas, másikuk a Fürge Ujjak leg­újabb száma után érdeklődik. A könyvtáros, Kévés Mihályné szívesen tájékoztatja az alkalmi látogatót. — A könyvtár alapterülete 120 négyzetméter.Könyvállománya (ép­pen most készült el a statisztika) 20 931 kötet. A Béke-telepen is van egy fiókkönyvtárunk, ahol 1702 kötetünk van. Az elmúlt évben 876 beiratkozott olvasónk volt. Ebből 454-en gyerme­—A gyakorlatban hogy nézett ki ez a nem működés? — A bizottságnál 1993. március 23- ig lehetett bejelenteni, hogy ki hol kéri vissza a részarány-tulajdonú földjét. Ez azonban a gyakorlatban másként festett. Lebeszélések történtek, a jelentkezőket nem tájékoztatták tisz­tességesen, sőt elhallgatták, amikor ki­adásra kerültek a földek. így ezzel az elhallgatással, mivel csak a „kevesek” tudtak róla, tulajdonképpen licit nél­kül jutottak a legjobb minőségű föl­dekhez. — Mit tettek, amikor ezek a dolgok kiderültek? — A panaszokat követő vizsgálat után ilyen esetben a törvény értelmé­ben hafadéktalanul össze kell hívni a részarány-tulajdonosok közgyűlését. Ez február 3-án megtörtént, az össze­hívott közgyűlés megállapította a föld­kiadó bizottság működőképtelenségét, kimondta annak megszüntetését. Ugyanakkor új, 17 tagú földkiadó bi­zottságot választottak, amelynek az elnökét a bizottság tagjai fogják meg­választani maguk közül. — Milyen munka vár az új bizott­ságra? — Nagyon sok munka, hiszen felül kell vizsgálni a korábbi bizottság ha­tározatainak a törvényességét. Ezt a tevékenységét egy héten belül elkez­di. — Mi történik a korábbi, jogsértő határozatokkal? Ezeket a határozatokat meg­össze. Ott olyan vastag a lösz, a hu­musz, hogy talán még ötven év múlva sem kell a tápanyag utánpótlásáról gondoskodni. — Ón balkányi születésű? — Igen, itt születtem, de csak kerülővel jöhettem vissza. Akkoriban divat volt, hogy ide csak messziről kellettek a szakemberek. Én Biriben, a Táncsics Termelőszövetkezetben és Szakolyban dolgoztam. A talajjal mindig szerettem foglalkozni, hiszen sokáig voltam növényvédelmi és táp- anyag-visszapótló ágazatvezető. — Itt falugazdászként kezdett. Ma­radt is? — Maradtam, bár február elsejétől a megye eddigi ötven falugazdászából csak negyvenketten működünk to­vább. Szerencsésnek mondhatom ma­gam. A polgármester úr ragaszkodott hozzám, s úgy egyeztetett az FM-hi- vatallal, hogy az eddig hozzám tarto­zó még három község, Nyírmihálydi, kék. A Béke-telepen 59 olvasó közül 51 a gyerek. — Hány új könyvvel gazdagodtak? — Tavaly 233 ezer forintot tudtunk könyvbeszerzésre fordítani, de a ma­gas könyvárak miatt csak 530 könyv­vel gyarapodtunk. Sajnos, a legkere­settebb gyermekkönyvekből és a kötelező olvasmányokból is csak 2-3 példányt tudtunk megvenni. —Milyen a „forgalma” a könyvtár­nak? — A balkányi emberek, s különö­sen a gyerekek szeretnek könyvtárba járni. Az elmúlt évben 12 870 köny­vet kölcsönöztek ki az olvasók, de igen sokan térnek be az újságokat, a folyó­iratokat helyben elolvasni. Gyakran tartunk csoportos foglalkozásokat, vetélkedőket. — Ezek már közművelődési funkci­ók... — Igen, és nagyon szívesen szerve­zünk ilyen programokat. így került sor semmisítik, s új határozatokat hoznak. Ugyancsak megvizsgálják azt, hogy kik rendelkeznek még részarány­tulajdonnal, kik nem kaptak földet, s ezeket a jogos igényeket a sorrendisé­get betakarva elégítik ki. Egyúttal in­tézkednek arról is, hogy ezek a jogos tulajdonosok a földhivatalnál bejegy­zésre kerüljenek. Az új bizottság azon lesz, hogy a tulajdonviszonyok Bal­kányban mielőbb rendeződjenek. Kö­rülbelül 1-—8000 személynek kell majd felülvizsgálni a jogerős és ideig­lenes határozatát. — A jogsértő határozatok meg­semmisítésével a már művelésbe vett földek tulajdonviszonya is megválto­zik? — Igen. Szerencsére a földhivatal csak néhányat jegyzett be, így minden lehetőség adva van arra, hogy a vég­leges, jogilag is rendezett ügyeket a földhivatal bejegyezze, s a föld a jo­gos tulajdonos nevére kerüljön. — Mennyi időt fog igénybe venni ez a munka? — Úgy gondolom, ez év végére si­kerül tisztába tenni minden problémás ügyet. —Akik eddig jogtalanul használták a földeket, ez évben is használják még? — Sajnos igen. Ezekenek a földek­nek a nagyobb részét már az ősszel bevetették, így ez évben még ők fog­ják használni. Tehát addig, ameddig a tulajdonviszonyok végleg nem ren­deződnek Balkányban. Szakoly és Nyírgelse helyett csak Balkányban kell, hogy ellássam a fel­adatomat. — Milyen feladatok ezek? — Összetettek, sokrétűek! Már em­lítettem a kis parcellákat, de nem be­széltem arról, hogy nagyon sokan el­adták a megkapott kis földjüket, szin­te fillérekért. Pedig ha lenne valami­lyen elképzelés a szövetkezésre, akkor kevesebb lenne a munkanélküli is. Itt, Balkányban nehezen várható el a közeljövőben a mezőgazdaság fellen­dülése. Csak a nagyvállalkozás életképes, hiszen hiába van valakinek félmillió­ja, az mindössze négy szarvasmarhát ér. Ehhez még istálló kell, fejőgép és természetesen takarmány. Probléma még, hogy nagyon fontos informáci­ók nem jutnak el a gazdákhoz, mi eze­ket gazdaestek keretében, valamint szakmai tanácsadás formájában pró­báljuk eljuttatni az érdekeltek felé. Sajnos nem nagy az érdeklődés. Úgy gondolom, a falugyűlés lesz az a fó­rum, ahol a naprakész információkkal megismerkedhetnek a gazdák. például versmondóversenyre az álta­lános iskolások 2—4. osztályos tanu­lóinak a részvételével. Nagy sikere volt a többfordulós vallástörténeti vetélkedőnek és az iskolával közösen március 15-ére szervezett körzeti sza­valóversenynek is. A csoportos foglal­kozások keretében rendszeresen járnak a gyerekek könyvtári órákra, de mi is szervezünk nekik programokat. Több alkalommal rendeztünk ke- resztrejtvényfejtő-versenyeket és az évfordulók kapcsán szellemi vetél­kedőket. — Idén is végeznek közművelődési tevékenységet? — Természetesen. Ezenkívül szeret­nénk vendégül látni „élő” írókat, költőket. Találkozókra gondolok elsősorban, ismert gyermekírókra, költőkre, művészekre. Ám isme­retterjesztő előadások megszerve­zésétől, ankétok megrendezésétől sem zárkózik el könyvtárunk. A falugazdász Könyvtár — kicsit szűkösen

Next

/
Thumbnails
Contents