Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

UJ ül MEGYÉNK ELETEBOL 1995. február 1., szerda 3 Szotyival hajtott erőgépek A Térségfejlesztési Szövetség képviseletében Szűcs László, a Primom mátészalkai irodájának vezetője nyújtott be előterjesztést az önkormányzathoz. A beadványt a Mezőgazdasági Vállalkozási és Fog­lalkoztatási Bizottság az elmúlt hé­ten tárgyalta. A Szövetség elnyerte a PHARE- program 25,5 milliós vissza nem térítendő támogatását, melyből ola­jos magvak termeltetését és feldol­gozását tervezik a környéken. A tel­jes beruházáshoz 55 millió forint szükséges. A hiányzó összeget az érintett önkormányzatoknak kell összeadni társulási forma létrehozá­sával. A kisebb települések hivatala százezer forintos minimális bekerü­lési értékkel járulhatnak hozzá az elképzelés megvalósításához. A szálkái önkormányzattól egymillió forintra számítanak. Mint köztudott, a napraforgó biz­tonsággal termeszthető e vidéken. Megfelelő termőterület is bőven akad. A Térségfejlesztési Szövetség szaktanácsadással, a vetőmag, a vegyszerek és a gépek kedvezmé­nyes vásárlásának lehetőségével is kecsegteti a leendő termelőket. A feldolgozóüzem Porcsalmán épülne. Ez a település a tervezett termelési terület központjában fekszik, így a beszállítási költségeket mindenki egyenlő arányban viseli. A naprafor­gó- és a repcemag feldolgozása több irányban folyik majd. Az igényeknek megfelelően ház­tartási étolajat hidegen sajtolva, és üzemanyagot észterezési ejárással gyártanak. A hajtóanyagnak átalakí­tott olaj olcsóbb lesz, és égéstermé­ke is környezetkímélőbb. Az étolaj ára literenként 20 forinttal kerül ke­vesebbe, élettani hatása lényegesen jobb a jelenleg használatos, másféle technológiával előállított terméké­nél. A gyártás folyamán keletkezett melléktermék, a glicerin, a gyógyá­szatban hasznosítható. Az új mód­szert már kipróbálták. Csarodán működik egy kisebb kapacitású olajütő. A porcsalmai gyár építését ta­vasszal kezdik. A térségben élőknek munkalehetőségeket ígér. Talán né­hány év múlva bioolaj hajtja majd az erőgépeket, melyekkel a napraforgó­táblákat művelik. Pénzes László de ugyanaz az „üzemanyag” (A szerzőfelv.) Ez nem az az „erőgép Sikeres évet zárt a Nyírbátori ÁFÉSZ A szakma és a vevő szeretete — A kereskedelem az a szolgálta­tási ág, ahol az év végén sem pihenhet az ember — kezdte vállalata elmúlt évi tevékenységének értékelését/?ácz Mi­hály, a Nyírbátori ÁFÉSZ elnöke. — Különösen így volt ez a mostani év befejező sza­kaszában. Egy­részt bespájzolás- ra is vitték az élelmiszereket, tartós fogyasztási cikkeket a kun­csaftok, mert a várható áremelé­seket így akarták a családi költség- vetésben ellensú­lyozni, és ez a roham különö­sen a mi szö­vetkezetünket érintette érzéke­nyen, másrészt az év végi ellenőrző és átárazó leltá­rok is sok munkát adtak dolgozó­inknak. — Nem értem, miért az Önök szö­vetkezetét érintette ez érzékenyen? — Mielőtt erre válaszolnék, annyit hadd mondjak, ez nem panasz volt, mert a mi kereskedőinknél — ha úgy tetszik -— alapkövetelmény a szakma és a vevő szeretete, megbecsülése. Amikor ezt a hivatást választottam, magam is tisztában voltam ezzel. Visszatérve a kérdésére, azért érin­tett bennünket érzékenyen az év végi roham, mert van egy bútorboltunk, ahol a megyében a legolcsóbban, a legjobb minőséget lehet vásárolni. Van egy műszaki áruházunk, ahol nemcsak az árukészlet, a választék nagy, hanem áraink is versenyké­pesek. Akkor még nem is beszél­tem diszkontáruházainkról, ame­lyek sok terméket akciós áron érté­kesítenek. Ezt a vevők jelentős ré­sze tudja, ezért ha a pénztárca nyitá­sára kerül sor, inkább nálunk vásárol­nak. — Kifejezhető ez számokkal? — Kifejezhető, de nincs értelme. Ha azt mondom, hogy közel kétmilliárd volt az árbevételünk, az egy nem szak­mabelinek száraz. Ha azt mondom, hogy ezzel a megye szövetkezetei kö­zött a legjobbak lettünk, akkor az már mindjárt más. — Milyen alapot ad ez ’95-re? — Nálunk ez már nem alap, ha­nem a múlt. Amik a jövőt megala­pozzák és a vevők érdekeit szolgál­ják, azok a szerződéskötések, ame­lyeket a termelőkkel már elindítot­tunk. Ezek lényege, hogy a Nyír- Coop szövetkezeti mozgalom nagy tételben szerez be nagyon sok ter­méket, és így olcsóbban értékesíthet­jük. Hogy a vevő is tudja, hol talál­ható a legolcsóbb áru, a kereske­delmi üzletlánc Pro-Coop jelzésé­vel látjuk el az ilyen kereskedel­mi egységek portáját. — Hallottam olyanról is, hogy né­hány bejárat fölé fel sem került ez a felirat. — Van néhány olyan egységünk itt a városban és környékén, amit vállalkozóknak adunk el. Ezenkívül a nyírgyulaji ezer darabos almás­kertünket is eladjuk. — Pont akkor, amikor az alma­termelés jövedel­mezővé válik? — Ezeknél az eladásoknál nem az a baj, hogy nem jövedelmező in­gatlanok. Olyan időket élünk, hogy a kereskedelem­ben az árukészle­tet koncentrálni kell, és minél na­gyobb sebesség­gel forgatni. :— Beszélgeté­sünk elején emlí­tette, hogy a tag­ság pénzét is for­gatják. — Ez csak a mi szövetkezeti tag­jainkra vonatkozik. Akiknek közülük van megtakarított pénze, jobban jár, ha nálunk helyezi el betétre, mert lekötéstől függetlenül, tehát akár, ha csak két hétre is van nálunk a pénze, évi húsz százalékos kamattal számo­lunk. Aki viszont három hónapnál hoszszabb időre helyezi el nálunk pénzét, évi huszonöt százalékos ka­mattal kapja vissza. Az sem prob­léma, ha három hónapnál koráb­ban veszi ki, mert azt a húsz szá­zalékot, ami az előző esetre járt, ekkor is megkapja. Ez új, mert az előző évben más volt a kamat­szám. Remélem, '96-ban is ilyen sikerekről számolhatok be, annál is inkább, mert a mi eredményességünk azt jelzi, hogy az emberek életszín­vonala, ha nem is emelkedik, de szin­ten van. Aradi Balogh Attila Rácz Mihály (Fotó: AB A) Állatotthon Mezőgazdasági kistermelés megyénkben Megváltozott tulajdonviszonyok A magyar mezőgazdaságban, mi­ként a társadalom egészében, az elmúlt években gyökeres változások követ­keztek be. A földterületek döntő több­sége magántulajdonba került, a koráb­bi termelési szerkezet átalakult, új gaz­dasági struktúra kiépítése kezdődött meg. A lakosság jelenlegi mezőgazdasági tevékenysége legfontosabb jellemző­inek megismerése érdekében a Köz­ponti Statisztikai Hivatal a Földműve­lésügyi Minisztériummal közösen 1994-ben mezőgazdasági gazdaság- szerkezeti összeírást hajtott végre, a szeptember 30-ai állapotnak megfele­lően. A KSH megyei igazgatóságán Dajka János, a tájékoztatási osztály munkatársa nyújtott segítséget az em­lített felméréssel kapcsolatban. A femérést a települések önkor­mányzatainak segítségével végezték. Az 1994. évi általános mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás során a számlálóbiztosok 2 023 000 háztartást kerestek fel. A gazdaságok száma 172 ezerrel volt több az 1991. évinél. Egymillió- kétszáztizenötezer háztartásnál az ál­latállomány és legalább 400 négyzet- méter földterület együtt fordult elő, ez az összes kérdőívek közel 61 százalé­ka, az 1991. évitől 577 ezerrel több. A növekedés döntő oka lehet a kár­pótlás útján szerzett földterület, vala­mint a háztáji földek megszűnése mi­atti kényszerföldművelés. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országoshoz hasonló arányban nőtt a mezőgazdasági tevékenységgel fog­lalkozó háztartások száma. 1994. szep­tember 30-án itt a számlálóbizto­sok 142 400 gazdaságot írtak össze, 13 900-zal többet, mint 1991 tavaszán. (Az 1991-es népszámlálási adatok sze­rint megyénkben 194 ezer háztartást regisztráltak.) A gazdaságok több mint 79 száza­lékánál (112 800-nál) állattartás és földhasznosítás együttesen fordult elő, ami lényegesen magasabb az 1991. évinél és 18 százalékkal haladja meg az országos átlagot is. Az előzetes adatok alapján a gazda­ságok ténylegesen 170 700 hektár föld­területet használnak, mely 100 400 hektárral több, mint 1991-ben volt. Egy gazdaság így átlagosan 1,2 hek­tár területet hasznosít, amely meglehe­tősen csekély mértékű, inkább a kisegítő gazdaság szerepét tölti be. Új jelenség, hogy megjelent a ma­gántulajdonú földek bérbeadása. Leg­nagyobb mértékben a saját tulajdonú földterület növekedett, a bérelt terület mérsékelten emelkedett. 1991 óta a lakosság mezőgaz- d a s á g i földhasz­nosítása művelési áganként figyelemre méltó változásokat mutat. Ebből azonnal szembetűnik a szántó több mint há­romszoros, a gyep 4,4-szeres és az erdőterület közel háromszázszoros növekedése a gazdaságokban. Csökke­nést a kert- és a szőlőművelési ágak esetében regisztráltak. Köztudott, hogy az utóbbi években országosan és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében is csökkent az állatállomány. A mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírásból viszont az is kiderül, hogy a megye területén nemcsak az állo­mány, hanem az állattartók száma is lényegesen visszaesett. 1991. márci­us 31. óta 2 800 kistermelő hagyta abba a szarvasmarha-, 1 100 a sertés- és 700 a juhtartást, míg lótartással ezerrel, tyúkfélékkel 3 900-zal több gazdaságban foglalkoznak. A gazdaságok állatállománya az el­múlt három és fél év alatt — a lovak kivételével — még nagyobb arányban csökkent, mint az állattartóké. 1994. szeptember végén a szarvasmarhák száma 13 900-zal, a teheneké 4 500- zal, a sertéseké 84 200-zal, az anya­kocáké 9 600-zal volt kevesebb. A mezőgazdasági kistermelés me­gyei adatai mellett érdeklődésre tart­hat számot a megművelt és a valamely oknál fogva műveletlen terület arányá­nak alakulása. A táblázatból is kitűnik, hogy az 1993. évi mélypontot követően, ami­kor is a földterület közel negyedei!) nem került megművelésre, az elmúlt évben ez a tendencia már erősen pozi­tív irányba mutat. Valami tehát elkezdődött... (lefler) „Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.” — Saint-Exupery idézetét választot­ta mottójául az egy éve megalakult Állatbarát Alapítvány. Létrehozták az Állatotthont Sóstóhegyen, ahol féléves működésük alatt 150 kutyát és néhány macskát fogadtak be, s találtak nekik szerető gazdikat. Történt, hogy kedves állatbarát szomszédom egy kiskutyával csenge­tett be hozzám. Utcán találta a kóbor­ló ebet, aki „kivert kutyaként” tenget­te életét — valaki megunta, és szél­nek eresztette. A kis tacskó szobatisz­ta volt és szelíd, hálás minden jó szó­ért, simogatásért. A kutyus bizakodó szemekkel nézett rám, amikor kocsi­ba pattantunk. Felkerestük Sóstón a feketedűlői állatotthont. A döcögős utcában megbúvó pici udvaron számtalan kutyus éldegél rö- videbb-hosszabb ideje. Itt mindeneset­re jó helyen vannak: ételt, orvosi ellá­tást, oltást kapnak. No és ami a leg­fontosabb: jó szót is! Mert aki itt dol­gozik, az szívvel-lélekkel teszi dolgát, maga is állatbarát. Ottjártunkkor „telt ház” volt, de megszánták a kis jószá­got, és szorítottak neki is egy helyet. Hátha hamarosan akad neki is egy iga­zán jó gazdi! Sajnos, nagyon sok ku­tyus az emberek felelőtlensége miatt kerül az utcára. Az Állatbarát Alapít­vány rajtuk kíván segíteni. Az állatok gondozása azonban sok pénzbe kerül, így minden anyagi támogatást köszö­nettel vesznek, sőt, örömmel fogadják a tárgyi és munkafelajánlásokat is. Fontos tudni, hogy az alapítványnak adott adományok az adóalapból leír- hatóak, a befizetésről az alapítvány igazolást ad. yárjuk tehát minden jó szándékú ember segítségét a kutyusok érdeké­ben! Az alapítvány számlaszáma: OTP 449-98008/37426-2 Cím: Állatbarát Alapítvány 4431 Sóstógyógyfürdő, Sóstó-erdei Szabadidő Park II. Dankó Márta Év: 1986—90 1991 1992 1993 1994 Vetetlen terület (ha) 13 289 14 308 51 676 73 451 32 692 Összes szántó (ha) 312 672 309 768 307 054 308 645 306 982

Next

/
Thumbnails
Contents