Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
1995. február 1., szerda UJ KELET Csecsenföldi útinapló Az EBESZ-nek a soros elnök Magyarország kezdeményezésére jutott osztályrészül, hogy vállalja a kiútkeresést a csecsen útvesztőből. A szervezet történetében példátlan módon, rendkívül gyorsan sikerült az EBESZ- nek maga mögé állítani a tagországokat, és kialakítani egyfajta együttműködést Moszkvával az ügyben. így kerülhetett sor az öttagú EBESZ-küldött- ség látogatására a hét végén, amely közelebb hozhatja a háború végét a szakadár kaukázusi köztársaságban. Az öt megfigyelő, a delegációt vezető Gyarmati István nagykövet, Nagy Zoltán, a Külügyminisztérium munkatársa, illetve a finn René Ny bér g, a francia Regis de Bellenet és a brit Audrey Glover múlt pénteken a Moszkva melletti Cskalovszkaja katonai repülőtérről indult a védelmi minisztérium Tu-134-es különgépével Valentyin Kovaljov igazságügy-miniszter, illetve még néhány orosz illetékes kíséretében. A küldöttség a negyvenezer lakosú észak-oszétiai Mozdok melletti katonai repülőtérre érkezett. A helyi bombázóezred területén működik a csecsenföldi katonai akció törzse. A lepusztult parancsnoki épületben van a csecsenföldi katonai beavatkozás parancsnokának, Anatolij Kvasnyin tábornoknak, illetve a katonai megoldás egyik szószólójaként ismert Nyikolaj Jegorov miniszterelnök-helyettesnek, a csecsenföldi szövetségi területi vezetés főnökének irodája. A katonai vezetők ismertették a helyzetet, és beszámoltak a csecsének állítólagos kegyetlenkedéseiről. Állításaik alátámasztására lehetővé tették a küldöttség tagjainak, hogy találkozzanak a Groznij újévi ostroma során szétvert 131. gépesített lövészdandár katonáival. E sorok írójának kérdéseire válaszolva mintha leckét mondtak volna fel az iskolapadból épphogy kikerült 18-19 éves gyerekemberek. Igen, hallottak róla, hogy a csecsének orosz katonákkal kegyetlen- kednek. De arra a kérdésre, hogy valamelyikük látott-e valami hasonlót, nemmel válaszoltak. Ugyancsak tagadták. hogy kellő kiképzés nélkül Az RMDSZ több mint két éve arra kérte szövetségeseit a Romániai Demokratikus Konvencióban, hogy vitassák meg a brassói kongresszusán elfogadott programot. Azt is kérte, hogy a Konvenció támogassa a törvényhozásban azokat a kérdéseket, amelyekkel egyetért: ezért nagy fontosságú a hétfőn lezajlott találkozó - mondta el az MTI tudósítójának Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Fontos volt az is, hogy világossá vált, melyek azok az erők, amelyek a Konvención belül a leginkább vitatják az RMDSZ céljait, és kikre számíthat a magyar érdekképviselet. Kitűnt, hogy a Nicolae Manolescu vezette Polgári Szövetség Pártja és a szociáldemokraták azok, akik ma a leginkább elhatárolódnak - de ők sem vitték szakításig a vitát -, viszont más pártok és a civil szerveződések lényeges kérdésekben támogatták a szövetséget. A tárgyalás során Markó Béla szövetségi elnök rámutatott, hogy egyes Konvenció-beli pártok olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek alapul szolgálhattak a szélsőséges nacionalista erők, sőt a kormánypárt számára is, hogy kampányt indítsanak az RMDSZ és az egész ellenzék ellen. Sajnálatosnak nevezte, hogy a partnerek nem kértek tájékoztatást az RMDSZ-től az autonómiaformákat érintő január 7-i - vitatott - beszédéről, illetve a szövetség által létrehozott önkormányzati tanácsról. Elmondta, hogy az RMDSZ már legalább két éve megfogalmazta, és azóta törvénytervezetek formájában is a parlament elé terjesztette most bírált koncepcióit, az önkormányzati tanács kerültek Groznijba, bár elismerték, amit hivatalosan beismertek azóta Moszkvában: a támadás szervezetlen volt, és a csecsének a gyalogsági támogatás nélküli harckocsikat sorra kilőtték. Egyöntetűen tagadták ellenben, hogy rossz a harci szellem. Persze, vágynak haza, de az otthoniak kapnak hírt róluk - mondták. Ez utóbbira rácáfoltak viszont a fiaikat kereső, a tábor előtt ácsorgó anyák, akiket nem engednek be a területre. Áz első nap végén a küldöttség Mozdokban grozniji menekültekkel találkozott. Kivétel nélkül azt bizonygatták, hogy Dudajev elnök hatalomra jutása után nem kaptak fizetést, illetve nyugdíjat, és hátrányos megkülönböztetésben volt részük munkahelyükön. Az elmúlt három évben zűrzavar, és a törvényesség teljes hiánya jellemezté a helyzetet. A nők elcsukló hangon panaszkodtak, hogy Groznij szétlövése után családjukkal együtt földönfutóvá váltak, s kiúttalannak látják helyzetüket. Az egyik menekült, egy diák arról beszélt, hogy a legfontosabb lenne a városban rekedt emberek kimenekítése. Szavait később igazolták a küldöttség grozniji tapasztalatai is. Az EBESZ-küldöttség péntek este Mozdokból a kabardin-balkárföldi Prohladnij nevű településre utazott. A csecsen fegyveresek esetleges rajtaütésétől tartva biztonsági okok miatt helyezték el a delegációt a Kaukázus lábánál távol a harci cselekményektől. A meglehetősen lepusztult helyi szálloda egy emeletét így is valósággal megszállták a fegyveres biztonsági őrök, akikből másnap sem volt hiány. Mozdokban szombaton megmutatták a küldöttségnek az elkülönítő fogdát, amelyről olyan hírek terjedtek el, hogy itt kínozták a foglyokat. A helyi tüzelőanyag-rakodó telep mellékvágányára beállított rácsos vasúti kocsiban 56 embert őriznek. Kínzásoknak nem tapasztalja jelét a bizottság. Az igazságügy-miniszter szabadon engedett egy 14 évesnél fiatalabbnak látszó, elcsigázott csecsen fiút. Összesen egyébként állítólag 230-an járták meg a vizsgálati fogságot. Ez arra utal, hogy pedig megfelel más pártok hasonló struktúráinak. A tárgyalások leglényegesebb eredménye az, hogy egyhangúlag olyan közleményt fogadott el a Konvenció minden pártja és szervezete, amely elutasítja a szélsőséges pártok és a román kormány vádjait az RMDSZ ellen. Bár a partnerek több ponton is vitáztak az RMDSZ álláspontjával a kisebbségi kérdésben, azonban az alapelvekben és más kérdésekben is egyetértés volt. Az ügyvezető elnök ezek közé sorolta az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat elveit, amelyekkel a kor megfogalmazásának megfelelően biztosították az önrendelkezést a nyelv- használat és a kisebbségi intézmények terén. Komoly vita alakult ki viszont a különböző autonómiaformák kérdésében. Ebben a kérdésben nem is alakult ki egyetértés - persze ez nem is volt várható. Nagyon fontos, hogy mindezekben a függőben maradt kérdésekben a Konvenció nem azt a megoldást - nevezetesen az RMDSZ elszigetelését - választotta, amelyet az RMDSZ-ellenes provokációk szervezői szerettek volna elérni. Ugyanis egy olyan szakmai testület jön létre, amely elemzi e kérdésekben a nemzetközi és a román joggyakorlatot, a pozitív európai megoldásokat, és az RMDSZ-szel együtt politikai választ keres ezekre a kérdésekre is - mondotta Takács Csaba. Az RMDSZ számára nagyon fontos volt e megbeszélésen annak bebizonyítása - nem vádlottként, hanem politikai partnerként -, hogy nem sértik az állam integritását és szuverenitását mindazok a törekvések, a csecsének semmiképpen sem esnek tömegével fogságba. Közben a szomszédos Iscsorszkaja település felől heves ágyúzás hallatszott. Kisebb rejtély, hogy miből élnek az emberek, ugyanis a Tyerek folyó menti termőföldek jelentős hányada parlagon áll. Mindamellett számos új ház épül, és a kerítésen át használt nyugati autók láthatók sok helyen. Utóbbiak eredetére némi magyarázatul szolgálhat az Obozrevátyel című lapban megjelent egyik fotó, amelyen jól kivehető a harcba induló kocsik között egy magyar rendszámú Mercedes. Noha nyilván túloznak a csecsen árnyékgazdaságra vonatkozó moszkvai állítások, a látottak alapján lehet, hogy van azért alapjuk. Közben folyik a huzavona a további program körül. A küldöttség szeretne eljutni az ingusföldi Nazranyba, hogy megismerkedjen az ottani menekültek helyzetével is. Szergej Koval- jovnak a térségben tartózkodó helyettese, Szergej Szirotkin elmondja, hogy az elnöki emberi jogi megbízott szerint el kellene mennie a küldöttségnek Nazranyba, mivel a háború átterjedése fenyeget. Ezt azonban szemmel láthatóan nem akarják az orosz illetékesek. Valentyin Kovaljov igazságügyminiszter szerint nem tudják garantálni ott a biztonságot. Kérdésemre azzal indokolja az ottani látogatás elmaradását, hogy az nem szerepel a hivatalos programban. Nem hivatalosan viszont a környéken járt nyugati kollégák elmondják, hogy bombázták az orosz gépek az ingus falvakat. Már-már úgy tűnik, hogy kútba esik a grozniji látogatás is, de végül Kovaljov biztosítja Gyarmatit, hogy mindenképpen eljuthat a delegáció a csecsen fővárosba. Este, a prohladniji szálláshelyre visszatérőben a fegyveres őrök éberen figyelnek a ködös útra. A busszal időről időre lemaradozó kis- katona sofőrt aggodalmas hangon noszogatja gyorsabb haladásra a biztonságért felelős ezredes. A harmadik napon Groznijba utazik a delegáció. A repülőgép hosszasan vár Mozdokban, hogy megérkezzen Avturhanov helikoptere, aki elkíséri a amelyeket különböző autonómiaprogramjaiban megfogalmaz. Az RMDSZ soha nem tagadta azt, hogy az állam fennhatóságából kéri azoknak a jogköröknek az átruházását, delegálását, amelyek a sajátos kisebbségi közösségekre vonatkoznak: ilyen a kulturális autonómia, a különleges státusszal rendelkező régiók sajátos megszervezése, ahol a magyar nyelv második hivatalos nyelvként szerepel. Számos ilyen egyeztetésre szoruló kérdés van, amely csakis olyan politikai környezetben oldható meg, ahol készség van a párbeszédre. A téma kényességén is múlott, hogy eddig nem alakult ki párbeszéd a Konvencióban: az RMDSZ partnerei attól tarthattak, hogy az intenzív ellenpropaganda a politikai pálya peremére szoríthatja őket. Rá kellett azonban ébredniük, hogy e problémák tisztázatlansága éppenséggel a kormánytöbbség számára teszi lehetővé, hogy kampányokat indítson, és elterelje a figyelmet a megoldásra váró más problémákról - mutatott rá az RMDSZ ügyvezető elnöke. További fontos eredményként jellemezte Takács Csaba, hogy a Konvenció egyértelműen elítélte a fasisztának bélyegezhető szélsőséges nyilatkozatokat, amelyek a romániai magyarság ellen irányultak. Ezenkívül azt, hogy az ellenzéki tömörülés ugyanolyan szerveződésnek tartja az RMDSZ által létrehozott ön- kormányzati tanácsot, mint a többi román párt által életre hívott hasonló testületeket, külön is leszögezve, hogy az nem veszélyezteti az ország egységét és integritását. MTI küldöttséget Groznijba. A repülőtérre időről időre Szuhoj Szu-25-ös vadászbombázók szállnak le újabb bombákért és rakétákért. Nem tudni, hogy éppen milyen célpontokat támadnak. A felszállás után félórás a repülőút. Fentről jól láthatóak a város körüli orosz egységek sátrai és harcjárművei. A tavaly szétbombázott repülőtér betonját helyreállították, viszont a fogadópület ablakok nélkül tátong és szétbombázott utasszállító repülőgépek torzói láthatók a kifutópálya mellett. Érkezés után páncélozott szállító harcjárművekkel zötykölődik a misszió Groznij felé. A helyi konzervgyár előtt groznijiakkal találkozik a bizottság. A többség csecsen, s árad az emberekből a panasz. A hadsereg a várost naponta ágyúzza. Egy örmény nő szerint az orosz katonák megerőszakoltak egy helyi lakost. A visszatérő kérdés: mikor lesz már vége ennek az egésznek. A következő megálló a Groznij központját ellenőrző Ivan Babicsev tábornok főhadiszállása. Az egyik pincében kialakított parancsnoki harcálláspont végtelenül puritán. Egy íróasztal, néhány szék és egy prices. Babicsev pontosan fogalmazott mondatokban ecseteli a helyzetet, szinte állandóan csöng az asztalon a telefon. A legsürgetőbb feladat a pincékben élő 150 ezer ember megsegítése. Nincs víz, élelmiszer, villany és fűtés, és már most kolera és pestisfertőzések fordulnak elő. A mozdoki generálisoktól eltérően Babicsev nem köntörfalaz. Érezni, hogy nincs mit vesztenie és teljesen őszinte. Panaszkodik, hogy Moszkvában senki sem törődik a katasztrofális helyzettel, így neki kell a lakosság gondja-bajával is foglalkoznia. A küldöttséget kísérő orosz illetékeseket is mellbe vágják Babicsev szavai és szó nélkül hagyják döntését, hogy a saját szakállára megmutatja az EBESZ-missziónak a szétlőtt várost. A páncélozott szállító harcjárművek periszkópjának résén egyre súlyosabban sérült házak láthatók, ahogy közeledünk a központhoz. Az első megálló a stadion, ahol állítólag Dudajev embereinek kilőtt és kiégett harckocsijai láthatók. Váratlanul megfordul egy páncélozott szállító harcjármű. A torony géppuskája fenyegetően a megfigyelőkből álló csoportra szegeződik. A páncéloson ülő kiskatonák fegyvereiket babrálják. Egy pillanatra átvillan az agyamon: hátha valamelyik parancsnok Babicsev elbeszélése után meg akarja akadályozni az igazság kiderítését. A gondolatot igyekszem elhessegetni, de a többieken is észreveszem a zavart. A következő ház pincéjében egy letakart, haldokló férfit mutatnak, akinek a nemi szervét állítólag a csecsének levágták. Távolabb levágott emberi végtagokat, illetve egy holttestet mutatnak, amelynek hiányzik a fél koponyája. Sikerül hátulról megközelíteni az elnöki palotát. A közelben egy ép lakóház nincs, minden csupa korom, az ablakok helye üresen tátong. Gyarmati István és még néhány vállalkozó, köztük e sorok írója futólépésben megközelíti Dudajev egykori székhelyét. A csecsen mesterlövészek ugyanis állítólag tűz alatt tartják a környéket. A biztosító géppisztolyos katonák éberen fürkészik az épületek ablakait. Egy kiálló vasrúdban megbotolva elvágódok. Azonnal hozzám ugrik két katona. Azt hiszik, hogy eltaláltak és golyóálló mellényemnél fogva berántanak az épületbe. Amikor mondom, hogy semmi baj, láthatóan megkönnyebülnek. Szerencsére senki sem lő, csak távolról hallatszik az ágyúzás zaja. Visszafelé valami furcsa tárgy tűnik fel. Közelebb érve látom csak, hogy egy halott fekszik a romok között. Távolabb még egy. Az utcán a szétlőtt lakásokból kirepült használati tárgyak között egy macska teteme hever, mellette egy családi fotóalbum. Visszafelé mindenki magába fordul. A repülőtér melletti tábori étkezdében a pléhbögrében felszolgált, ,,szto gramm” azaz egy deci vodka valamelyest segít legyűrni az émelygést. A felszálló repülőgép ablakából látszik, amint nyomjelzős lövedékek hasítják a sötétedő égboltot a háborús Groznij felett, s lassan mögöttünk marad a háború pokla. MTI Takács Csaba a Konvencióról Emlékezés a Wilhelm Gustloff katasztrófájára Hétfőn este 2lóra 07 perckor háromszor megkondították a pontosan fél évszázaddal ezelőtt elsüllyedt Wilhelm Gustloff nevű hajó harangját, emlékezve a történelem eddigi egyik legtöbb áldozatot követelő ha- j ókatasztrófáj ára. Az 1945. január 30-a éjszakáján három torpedótalálatot kapott német hajón mintegy hétezren tartózkodtak és közülük több mint ötezren a Balti-tenger hullámai között lelték halálukat. A Wilhelm Gustloff 1934-ben készült luxushajónak és éveken át szelte a tengereket és az óceánokat unatkozó, pihenő, szórakozást kereső utasokkal a fedélzetén. 1939-ben ezt az óceánjárót is a náci hadigépezet szolgálatába állították, csapatokat, hadifelszerelést szállított. 1945 januárjának második felében az előrenyomuló szovjet csapatok elvágták a Kelet-Poroszországból Nyugat felé menekülni igyekvő katonák és a polgári lakosság útját, ezért a hitleri hadvezetés hajókkal próbálta elszállítani az embereket. A Gdanski-öbölben és környékén hatalmas káosz volt, emberek százezrei vártak reménykedve a hajókra. A januárban kezdett mentési akció szinte a május nyolca- diki berlini kapitulációig tartott és a 790 hadi- és kereskedelmi hajó majdnem másfél millió embert szállított el a Gdanski-öbölből. A Wilhelm Gustloff fedélzetén a becslések szerint legkevesebb hétezer ember - főleg anyák, gyermekek, és sebesült katonák - foglaltak helyet, amikor kifutott a Balti-tengerre. Nem sokkal később az S-l 3 jelzésű szovjet tengeralattjáró észlelte az óceánjárót és a kapitány tűzparancsot adott. Három torpedótalálat érte a hajót, s mindegyik hatalmas nyílást vágott testén, sőt az utolsó találat a motort is szétrobbantotta. A jéghideg hullámokból 1252 embert sikerült kimenteni és ötezernél is több volt a halottak száma. A három részre szakadt hajó roncsai negyven méter mélyen a tenger fenekén fekszenek. A Wilhelm Gustloff harangját 1979. augusztus elsején lengyel búvárok megtalálták és a felszínre hozták. Az évforduló alkalmából most néhány napra Németországba szállították, hogy megszólaltassák azon az emlékünnepségen, amelyen a túlélők közül mintegy kétszázan vettek részt Hamburgban. Újságíróknak arra a kérdésére, hogy a katasztrófa miatt éreznek-e gyűlöletet, a legtöbben azt választolták: háború volt. MTI
