Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-02 / 28. szám

UJ KELET ■■■ 1995. február 2., csütörtök 3 A tárogató művésze Egyre több alkalommal lehet hal­lani a rádióban, a televízióban is egy- egy történelmi esemény kapcsán megszólalni a tárogató hangját. Ta­lán kevesen tudják, ennek a jelleg­zetes kuruc kori hangszernek a meg- szólaltatója a nyíregyházi történe­lem—ének szakos'tanár. Nagy Csa­ba. Arról beszélgettünk a tanár úr­ral, hogyan ismer­kedett meg e hangszerrel, mi­lyen körülmények motiválták abban, hogy a tárogató fontos része lett életének. — Nyíregyhá­zán, főiskolás ko­romban, Danes Lajos szerettette meg velem a népi dallamokat, tőle kaptam az első im­pulzusokat. A má­sodik hatás akkor ért, amikor egy kótaji juhász dal­lamvilágát dolgoz­tam fel, s ezt követően, tudományos kutatásokat végezve jutottam el oda, hogy megtudjam, mire is képes ez a hangszer. A kuruc kort pedig a törté­nelem tanszéken Hársfalvi Péter ta­nár úr kedveltette meg velem. Ezek az alapok adták azt, hogy végül is a tárogatónál kötöttem ki. —Mennyire ismert ez a hangszer? — Nehéz erre válaszolni, hiszen magam is a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskolán szereztem klari­néttanári diplomát. Persze volt időszak, amikor tanították, és a klasszikus hangszerek rangjára emelkedett, például barokk műveket szólaltattak megrajta. Ám Wagner- operákban is gyakran hallható a tá­rogató. Egy azonban bizonyos. Je­lenleg nem tanítják Magyarországon ezt a hangszert. Pedig lenne érdek­lődés iránta, hiszen a világ több tájá­ról is jelezték, hogy szívesen meg­tanulnának játszani rajta. — Milyen jövője lehet így a táro­gatónak? — Jövőre, 1996-ban lesz kerek százéves évfordulója annak, hogy a tárogatót felújították. Addig ugyanis töröksípszerű hangszer volt, s az ír származású, budapesti hangszergyáros, Schunda Vencel József munkája nyomán nemcsak nagyobb, öblösebb lett, hanem klarinétfúvókával és billentyűvel is gazdagodott. így három hangszer­nek: az oboának, a klarinétnak és a fagottnak a hangszíneit egyesíti. Ennek kapcsán egy tárogatós vi­lágtalálkozót tervezünk, amelyre elsősorban történelmi vidékekről: Erdélyből, a Felvidékről és Kárpát- aljáról várunk vendégeket. Ám már jeleztek részvételi szándékot Nyu- gat-Európából, Amerikából és Ausztráliából is. — Ezek szerint tudnak egymásról... — Igen. Ma­gyarországon a kuruc kori hagyo­mányokat őrző Vay Ádám Múze­umban működő Rákóczi Tárogató Egyesület fogja össze a hangszer szerelmeseit. El­sősorban történel­mi eseményeken, nemzeti ünnepe­inken vagy a hatá­rokon túl szerve­zett programokon lépünk fel. így az utóbbi időben Krasznahorkán és Késmárkon. —Milyen más szereplési lehetősé­gük van még? — Nem szerepelni akarunk iga­zándiból, hanem az iskolákba szeret­nénk eljutni, hogy megismertessük magát a hangszert. Bár újabban a rádióban és a televízióban is több­ször hallani, talán sokan nem is tud­ják, hogy a tárogatót hallják. Ezért kívánunk rendhagyó zeneórák kere­tében minél több iskolába, intéz­ménybe eljutni. — Önnek eddig két CD-je jelent meg... •— Igen, a Hungaroton kiadásában. Az első anyagát a Rákóczi fejedel­mi udvar zenéjéből, míg a másodi­két az élő népzenei anyagokból állí­tottam össze. — Hol szólal meg legközelebb a tárogató? — Hamburgban, a Magyar Napo­kon egy tudományos konferenica ke­retében ismertetik a hangszert. Ezu­tán Berlinben, majd az amerikai Clevelandben is bemutatják. A jövőt illetően optimista vagyok. Remélem, elfoglalja méltó helyét, és népszerű­vé válik. Már csak azért is, mivel a tárogató mögött jelentős zenei iro­dalom áll, és ha a zenész, a közön­ség együtt érez arra rá, hogy milyen élményt nyújt ez az igazi magyar hangszer, akkor talán majd gyakrab­ban szól. Budaházi István Nagy Csaba Fotó: Csonka Róbert Luxuskenyér Panyola néni a szomszédból bi­zonytalan léptekkel, mondhatni cso­szogva közeledett felém. Bár sietős volt az utam, mégis bevártam az idős asszonyt, nehogy az a vád ér­jen, mint a múltkor is, hogy soha nem érek rá. —Rohanok, Panyola néni—vág­tattam el a minap is mellette. — Csak tudnám, miért kell min­dig annyira rohanni, se a jószágnak nem kell adni, se a kapálásról nem maradtok le—mormogott magában. Előre mosolygott, mikor odaért, nem akart hinni a szemének. —No, mi az? Most nem hajt a tatár? — Gondoltam, segítek hazavinni a szatyrát. Könnyebb úgy menni a csúszós úton. — Nem nehéz ez a táska, gyere­kem, ugyan miből is vásárolnám tele, talán a kevéske nyugdíjamból? Ahogy elnéztem a krumpli árát a boltban, ha egész hónapban minden nap krumplit ennék, akkor is kevés lenne a nyugdíjam. Nem engedem belemerülni a pa­naszkodásba, így témát váltok: — Mi újság a nagyvilágban, Pa­nyola néni? — kérdeztem tőle, hisz tájékozottabb az MTl-nél, tőle szok­tam megérdeklődni a legfrissebb hí­reket. Ó aztán széles körű informá­cióval szolgál úgy a nagyvilág, mint az utca történéseiről. —Még mindig öldöklik egymást a háborúban, fiam, a Szabóék meg a másodikról válnak. Úgy vélem, ma reménytelen eset a néni, így átnyergelek egy másik lóra: — Mi volt ma a tévében, Panyola néni? — Mi lett volna, ül az a sok okos ember a Parlamentben, és egymás­sal vitatkoznak, velünk meg a kutya sem törődik. Látom, amit látok, né­melyike csak a karrier miatt került be a nagy házba, de azt nem vették észre, hogy az igazi karriert mégsem ők futották be! — Hát kicsoda. Panyola néni? — kérdezem, mert már igen-igen siet­nék hazafelé. —A kenyér, édes fiam, a kenyér! __?? —Néhány év alatt képes volt létszük­ségleti cikkből luxuscikké előlépni. S. E. Zsarolásig szeretet — életveszélyes fenyegetés „A cigányok természetes emberek" Nyugat-Európából tért haza, felrúg­va nyugalmat, kényelmet, s felejtve, hogy huszonnégy éve akarata ellené­re távoznia kellett az országból. Bocs Attila hazajött, hogy segítsen. Óriási összegeket költ a cigányság ta­níttatására, felemelé­sére. Hála, köszönet, elismerés nélkül. Cél­ja, hogy cigány értel­miséget neveljen, de tevékenységét eddig nem segítették, inkább gátolták. Közöny és ellenszenv kíséri köz­vetlen környezetét, munkáját, — A magyarságnak vége, ha nem oldja meg a cigányság prob- lémáját — mondja Bocs Attila. Él Ma­gyarországon egymil­lió lumpen cigány, de sokan elfelejtik, hogy kétmillió lumpen ma­gyar is, akik szinte semmiben sem kü­lönböznek a cigányoktól. Előbb mun­kanélkülivé, majd alkoholistává vál­tak, lecsúsztak a társadalmi ranglétrán, s képtelenek felülemelkedni sorsukon. Aranyosapátiban, ahol élek, jól lá­tom, hogy a cigarettafüstben, a hideg, fűtetlen lakásban a korgó gyomorral küszködő emberek nem tudnak mit kezdeni magukkal. A cigányság passzív, de azt gondolják, hogy majd valaki segít rajtuk. — Hogyan próbál változtatni hely­zetükön? — Közvetlen segítségként ruhákat osztok szét, amelyeket Ausztriából küldtek. Taníttatásukra egy koncepciót dolgoztam ki. valamennyi életkorra vonatkozóan. A tervezet lényege, hogy a manuális tevékenységre, az ének­hangra, a mozgásra, a kreativitásra, a A környezetbarát kertészeti terme­lés volt a témája annak a szabadegye­temi foglalkozásnak, amit a TIT mezőgazdasági szakosztálya tartott január 26-án, csütörtökön a konferen­ciatermében Nyíregyházán. Az előadó dr. Szőke Lajos, a Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állo­más főmérnöke volt, akit arról kérdez­tünk, hogy mi volt a célja a rendez­vénynek. — Az ilyen rendezvényekkel azt szeretnénk elérni, hogy a mezőgaz­daság résztudományairól — ez eset­ben a környezetbarát kertészeti terme­lésről — részletesebb információkat adjunk a hallgatóknak. A mostani kö­zönség elsősorban a nyíregyházi Kert­barát Klub tagjaiból tevődött össze, de voltak ismeretlen arcok is, az előadásra bárki bejöhetett. Az előadásom elsősorban arra irá­nyult, hogy a kertészeti termelők szemléletét a jelenleginél környezet­kímélőbb, ugyanakkor hatékonyabb és gazdaságosabb termelés felé fordít­sam. Bolygónkon a szárazföldek tíz százalékán folyik mezőgazdasági ter­melés, ennek egyharmad részén inten­zívebb formában. Ez az egyharmad rész termeli a világ összes mezőgaz­dasági produktumának a 75 száza­lékát. Európában az új termesztési eljárá­sok kikisérletezésével az utóbbi har­minc évben megháromszorozódott a mezőgazdasági termelés, és ebben döntő szerepük volt a kemikáliáknak. Az előrejelzések szerint 2050-re a je­lenlegi öt és fél milliárdról 11 milli- árdra nő Földünk lakóinak száma, testkultúrára, a lelki attitűdre épít. Sze­retném, ha a cigányság újra megtanul­ná azt, amit hosszú évek alatt elfelej­tett. A kosárfonást, a seprűkötést, a vályogvetést, emellett az írást, olva­sást, számolást. Néhány fiatalt beírat­tam a gimnázium esti tagozatára. Ha­marosan rá kellett jönnöm, hogy még olvasni is csak akadozva tudnak, ezért esténként külön foglalkozom velük. Klubfoglalkozásokat tartunk, amelyen olyan jól érzik magukat, hogy még szombaton is igényelnék a találkozást. A cigányság egy ősi faj, amely kultú­rával, hagyományokkal rendelkezik. Ezt az értéket kellene megőrizni és továbbvinni (továbbfejleszteni). — Miből fedezi a költségeket? — Részben a saját pénzemből, rész­ben elnyert pályázatokból. Fontos és szociálisan érzékeny embereket pró­bálok a célnak megnyerni. Az UNESCO ALPHA 1995-ben Ara­nyosapátiban rendezi kongresszusát az én előterjesztésem alapján. — Eszébe jutott már, hogy abba­hagyja a jótékonykodást? S a segítés­eién akkorra a mezőgazdasági terme­lést legalábbis meg kellene háromszo­rozni ahhoz, hogy a növekvő élelme­zési igényeket ki lehessen elégíteni. Ebben továbbra is fontos szerepet tölt­hetnek be a kemikáliák. A világ számos országában — így hazánkban is — szakemberek serege munkálkodik azon, hogy kidolgozza­nak egy új kemizálási stratégiát. Meg­határozták a főbb irányvonalakat, és felállítottak egy hármas követelmény- rendszert. Az első követelménycsoport a növényvédő szerekre vonatkozik. A szemek szelektívnek kell lennie, csak a célzott szervezetet támadhatja meg. Fontos, hogy minél gyorsabban, ká­ros anyagok fennmaradása nélkül le- bomoljon, a lehető legkisebb mérték­ben szennyezze a talajt. Nem szabad, hogy bekerüljön a táplálékláncba, va­lamint a lehető legkisebb legyen a ha­tóanyag-felhasználása. A korszerű szerek a felhasználójuk­kal szemben is magas követelménye­ket támasztanak. A felhasználónak ismernie kell a kezelt kultúra károsítóit, a használt szer kártételi küszöbértékét és hatás- spektrumát. A hatékony vegyszere­zés érdekében elengedhetetlen, hogy a gazda rendszeresen figyelje a nö­vényvédelem pillanatnyi helyzetét, és az alapján tudjon dönteni a legin­kább hatásos és gazdaságos eljárás mellett. A modem növényvédelemben jelen­tős szerepet kell vállalnia az államnak is. Fontos feladata kell legyen a tan­folyamok, az oktatás szervezése, a ben nem tételeznek fel hátsó szándé­kot a cigányok? — A cigányok természetes emberek. Ha felkínálnak valamit számukra, azt elfogadják, s nem kérdezik meg, hogy mit miért kapnak. Nem okosak, de ra­fináltak, ezt ők maguk is vallják. Vannak köztük, akik a zsaro­lásig szeretettel vesz­nek körül. Bármilyen problémájuk van, követelőén csillogó szemmel toppannak be, s nekem segíte­nem kell. Mások vi­szont az életemre tör­nek, például az ara­nyosapáti kisebbségi önkormányzat tagjai. — Hogyan ítéli meg a falu az Ón te­vékenységét? — Nem azért jöt­tem haza, hogy meg­szedjem magam, erre nincs szükségem. Úgy érzem, hogy so­kat tettem a faluért. A gyerekeknek ját­szóteret építettem fából, természetes anyagokból. Létrehoztam egy öttan­termes iskolát öt zongorával a gyere­kek zenei nevelésére. Az óvodás gye­rekeknek zenei előképzőt szerveztem, továbbá egy speciális napközit is ci­gány gyereknek, ahol a zene, a ritmus- és hallásfejlesztés kerül előtérbe a ta­nulás mellett, hisz a tánc, a mozgás, a zene a cigányság életeleme. A tizen­hat év felettieknek — a Munkaügyi Központtal társulva és az Észak-ma­gyarországi Regionális Munkaerő­fejlesztő és Átképző Központtal együtt — szakmai átképző tanfolyamot indí­tottunk. A tanfolyam ideje alatt a fia­talok munkanélküli segélyben része­sülnek, remélem ezzel is esélyt adok kiemelkedésükre. Kozma Ibolya kutatások támogatása és olyan jogsza­bályok alkotása, melyek a korszerű, gazdaságos és kömyzetkímélő növény- védelem térhódítását segítik elő. Az állami ellenőrzésnek is jelentős szere­pet kell betöltenie. —Hogyan érhetjük el, hogy teret hó­dítson ez a gazdálkodási módszer? — Erre nincs biztos recept, nincs előre tervezhető program. Éppen azért kell hozzá a gazda alapos szakismere­te, hogy mindig az éppen aktuális kö­rülményekhez tudjon igazodni. Ha környezetkímélő növényvédelmet aka­runk megvalósítani, akkor nem gazdál­kodhatunk az elmúlt rendszerben meg­szokott ütemterv szerint, hiszen nem biztos, hogy mindegyik előre megha­tározott permetezési fázist feltétlenül be kell tartanunk. Ezért elengedhetet­len, hogy a gazda szakmai továbbkép­zéseken vegyen részt és hogy kihasz­nálja a szaktanácsadók biztosította lehetőségeket. Újfehértón már három éve ter­mesztünk almát ezzel a módszerrel. Sikerült csökkenteni a védekezési számot és a toxieitási indexet amel­lett, hogy a költségek csökkentek, a termés pedig legalább olyan jó volt, mint a kemikáliák pazarló használa­ta esetén. Az okszerű védekezés sikerességét tovább javítaná az előrejelzési rendszer megszervezése és mindenki számára hozzáférhetővé tétele. A közeljövőben egyre több kemikáliát alkalmaznak majd a mezőgazdaságban, éppen ezért környezetünk sorsa múlhat azon, hogy miként használjuk fel ezeket. Vasas László Vizsgáznak a cigányok Aranyosapátiban Pazarlás helyett célszerű felhasználás Korszerű kemizálási!

Next

/
Thumbnails
Contents