Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-02 / 28. szám
2 1995. február 2., csütörtök II BELFÖLD-KÜLFÖLD in Hl UJ KELET Kovács László Strasbourgban Kovács László külügyminiszter szerdán Strasbourgban aláírta az Európa Tanács keretegyezményét, amely a nemzeti kisebbségek védelmét szolgálja. A most aláírt dokumentum jelentőségéről Szentiványi Gábor, külügyi szóvivő nyilatkozott az MTl-nek. A szóvivő utalt arra: a keretegyezményt — amelyet az ET tagországainak külügyminiszterei 1994. november 10-i ülésükön fogadtak el — az idén február 1-jén nyitották meg aláírásra. A szervezet 33 tagországából 20 ország már aláírta a dokumentumot. Az elsők között volt Magyarország, ami tükrözi azt a kiemelt figyelmet, amelyet a magyar kormány a nemzeti kisebbségek, a kisebbségi jogoknak, illetve azok nemzetközi kodifikálásának szentel. Stabilizálódó piacok Az elmúlt napokhoz képest jelentős változás történt a Budapesti Értéktőzsdén. Még a hét elején nagymértékű áresés következett be, számos papír árfolyama szerdán ismét emelkedni kezdett. A nap folyamán a tőzsdeindex 19,74 ponttal, számottevő mértékben javult. Minderről Schalkhammer Erika, a Budapesti Értéktőzsde titkárságának főosztályvezetője tájékoztatta az MTI-t. Elmondotta, hogy a stabilizálódás jelei már kedden, a piac zárása előtt jelentkeztek, amikor látni lehetett, hogy az árfolyamcsökkenés a legtöbb papírnál mérséklődött. Szerdán szinte valamennyi fontosabb részvény árfolyama javult. A teljes forgalom meghaladta a 660 millió forintot, amelyből 124 millió forintot tett ki a részvénykereskedelem. Nem volt fennakadás Nem okozott fennakadást Hegyeshalomban, hogy szerdától az utas- forgalomban behozott áruk vámdíját azonnal kell kifizetni a határon — tájékoztatta az MTI munkatársát Szabó István hegyeshalmi vámparancsnok. Az új jogszabály hatályba lépésének első 12 órájában összesen csupán tízen hoztak be vámköteles árut. Közülük négyen készpénzben kifizették a kiszabott díjat, egyikük az engedéllyel nála lévő valuta beváltása után egyenlítette ki a nagyobb összegű vámot, amelyet a külföldről behozott bútorra vetettek ki. Hatan személygépkocsit vásároltak Nyugat-Európában. A járművek vámolása az illetékes vámhivataloknál történik, de a határon vámbiztosítékot kell letenni, vagy az országos parancsnokság listáján lévő kezest kell találni. A téli hónapokban kicsi a forgalom, emiatt egyelőre a hegyeshalmi közúti határátkelőn naponta legfeljebb 15-20 vámkiszabással számolnak. MÁV-állam szerződés aláírása Több hónapos egyeztetés után aláírták szerdán a MÁV-állam szerződést a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium épületében. A MÁV Rt. részéről Kálnoki Kiss Sándor elnök és Rigó Zoltán vezér- igazgató, a kormány képviseletében Békési László pénzügyminiszter ellenjegyzése mellett Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter látta el kézjegyével. A szerződés megszületésével lehetővé válik a magyar vasút finanszírozásának az európai gyakorlathoz való igazítása, a MÁV gazdálkodásának racionalizálása, az egyes üzletágak költségeinek és pénzügyi eredményeinek egyre pontosabb kimutatása. Az Opel megvette a Rábát Az Opel Hungary Járműgyártó Kft. — a szentgotthárdi Opel-gyár — teljes egészében a világhírű német konszern tulajdonába került azzal, hogy megvásárolta a Rába 20 százalékos részét — tájékoztatta az MTI-t Dános András, a cég hazai sajtófőnöke szerdán. Az 1990-ben kötött vegyes vállalati szerződés értelmében a 20 százalékos részarány akkor csaknem 32 millió német márkát jelentett a 154 milliós alaptőkéből. Az üzletben ugyan még az Állami Fejlesztési Intézetnek is volt 15 százalékos — 22 millió német márkás — része, amelyet az Opel még tavaly novemberében vett meg. Dános András szerint az Opel saját stratégiáját követte a kivásárlásokkal, ami megerősíti magyarországi elkötelezettségüket, hiszen sikeres a magyar leányvállalat. Támadás Soros ellen A Nemzetközi Soros Alapítvány jugoszláviai egészségügyi csoportja szerdán húsz gyermekkórháznak jutatott el olyan különleges tejet, amelyre különböző betegségekben szenvedő gyermekeknek van szüksége. Sonja Licht, az alapítvány képviselője a segély átadásakor bejelentette, hogy február 3-án újabb 17 jugoszláviai kórház kapja meg a nekik szánt segélyt. A magyar származású amerikai üzletember által létrehozott alapítvány jugoszláviai képviselője azt is elmondta, hogy az elmúlt évben 300 jugoszláviai egészségügyi intézmény kapott segélyt a Soros Alapítványtól. A segélyezés ellenére Sorost tovább támadja az Újvidéken megjelenő Dnevnik című napilap. Az újság legutóbb moszkvai forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Soros György „kémhálózatot sző” Oroszországban, s a tudósok megsegítésére szánt segélyekkel tulajdonképpen a CIA-t finanszírozza, hogy az Egyesült Államok megszerezhesse az orosz tudomány legújabb eredményeit, vagy hogy Amerikába csábítsa a legjobb tudósokat. Egy másik cikkében a Dnevnik szerbellenességel vádolta az amerikai üzletembert: „Soros világában csak jó és rossz fiúk vannak, s szerinte például a bosnyá- kok a szerb agresszió ártatlan áldozatai. Soros a szerbeket az ördöggel azonos szinten kezeli, s ezzel kapcsolatban nem ismer ellenvetést” — írta a lap, majd emlékeztetett arra, hogy Soros egy alkalommal 50 millió dolláros segélyt adott a boszniai muzulmánoknak. tb-alapok számos kérdését még tisztázni kell A költségvetési bizottság ülése Általános vitára ajánlotta az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága szerdai ülésén a nyugellátások és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 10 százalékos emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Amennyiben az Ország- gyűlés is áldását adja a határozatra, akkor január 1-jei hatállyal visszamenőlegesen 10 százalékkal emelkednek a nyugdíjak és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások. A nyugdíj- emelés legkisebb összege 800 forint lenne. A bizottság nem foglalt állást arról, hogy legyen-e felső határa az emelésnek, amit egyébként a kormány 3 500 forintban javasol meghatározni. Az ülésen elhangzott: ahhoz, hogy márciusban folyósítható legyen a visszamenőleges emelés, február 20- áig döntenie kellene az Országgyűlésnek a' határozati javaslatról. A nyugdíjemelés költsége éves szinten mintegy 43,6 milliárd forint, amiből 4 milliárd forint terheli a költségvetést. Általános vitára alkalmatlannak nyilvánította a bizottság a Bodrogköz, Hegyköz, Tokaj-Hegyalja térségének fejlesztésére a Rusznák Miklós (KDNP) által beterjesztett országgyűlési határozati javaslat-tervezetet. A bizottság többsége ugyan elvetette a javaslatot, de indokoltnak tartotta, hogy e térségek fejlesztésére egy általános program szülessen. A kormány véleményét tolmácsoló minisztériumi szakemberek elmondták, hogy jelenleg is jelentős erőforrásokat kapnak ezek a területek, és nem látnák célszerűnek, hogy egy-egy terület fejlesztésével az Országgyűlés külön-külön foglalkozzon. Annál is inkább, mivel most alakulnak a megyei bizottságok, melyeknek feladata éppen az ilyen programok egyeztetése lenne; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig működik egy ilyen célú közalapítvány is. Az elutasító döntés mellett a képviselők határoztak arról, hogy levélben felhívják a megyei fejlesztési bizottság, illetve a közalapítvány kuratóriumának figyelmét e helységek problémáira. Általános vitára ajánlotta a költség- vetési bizottság a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1993. évi költségvetésének zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot. Az ülésen felmerült, hogy a zárszámadásról készült számvevőszéki jelentés számos problémát vet fel, de még talán ennél is fontosabb, hogy a tb-alapok gazdálkodásának több kérdése is tisztázatlan. Ezért a bizottság rendkívüli ülést fog összehívni, amelyet kizárólag e témának szentel majd. Az ellenzéki képviselők elutasítása mellett is általános vitára alkalmasnak minősítette a bizottság a Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló Országgyűlési határozat javaslatát. Ez felhatalmazná a kormányt arra, hogy olyan fenékküszöböt, víz alatti gátat építsen a Dunán, amellyel megemelhető lenne a vízszint, és így megoldódna a Szigetköz vízellátása. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium illetékese elmondta, ahogy a számos felmerült és kidolgozott variáció közül ez lenne a legolcsóbb megoldás, mintegy 450-500 millió forintba kerülne. Pokorni Zoltán (Fidesz) kérdésére megerősítette, hogy e megoldást az teszi lehetővé, hogy a szlovák fél ígéretet tett arra: percenként mintegy 400 köbméternyi vizet juttat ebbe az ágba. A fiataldemokrata képviselő arra emlékeztetett, hogy volt már hasonló szlovák ígéret, amit nem tartottak be, és annak a véleményének adott hangot, hogy ez a megoldás gyengíti Magyarország tárgyalási pozícióit a hágai bíróság előtt. A kormány képviselője ezzel szemben azt mondta, hogy mivel ez a megoldás kárelhárításnak minősül, nemcsak hogy nem befolyásolja kedvezőtlenül a magyar pozíciókat, de még erősíti is azokat. A bizottság tárgyalt a helyi adókról és a gépjárműadóról szóló törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító indítványokról is. A gépjárműadóval kapcsolatban támogatták az önkormányzati bizottság által megfogalmazott módosító indítványt, amiről az ÉT-ben is megállapodás született. Eszerint a nyerges vontatóknál csak az önsúly lenne az adó alapja, és általában is a raksúlynak csak 50 százalékát vennék figyelembe az adó megállapításakor. (MTI) Térjen magához a kormány! Magyarország a mexikói álon? — Gondoljanak csak Mexikóra — idézi Békési László távozó magyar pénzügyminiszter figyelmeztetését a Financial Times, amelynek szerdai elemzése szerint Magyarország gazdasági mutatói a hirtelen pénzügyi és hitelválságba zuhant közép-amerikai országéinál is kedvezőtlenebbek. A befolyásos brit gazdasági-politikai napilap — amely immár szinte naponta közöl különböző hangvételű, de általában a budapesti kormány gazdasági irányvonalát ostorozó kommentárokat — mindazonáltal megállapítja: jelenleg mégis kevesen számolnak csak azzal, hogy a magyar gazdaság hasonló csődöt lesz kénytelen bejelenteni. A Bank of America egyik idézett szakértője szerint „ha (a magyar vezetés) továbbra is riogatja a külföldi befektetőket, ennek meglesz az ára, de ezt sem holnap kell kifizetni”. A „meglehetős tekintélyt élvező” Nemzeti Banknak különösebb feltűnés nélkül sikerült átrendeznie a 28 milliárd dolláros külső adósságot, az egy évnél rövidebb lejáratú Göncz Árpád köztársasági elnök szerdán hivatalában fogadta Torgyán Józsefet, az FKGP elnökét. A találkozót követően Faragó András, a köztársasági elnök szóvivője arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy az államfő és a pártelnök megbeszélésén — a többi között — szó volt a davosi Világgazdasági Fórum ta- paszalatairól, hazánk politikai és gazdasági helyzetéről, a mezőgazdaság állapotáról, a privatizációról, az ombudsmanok jelöléséről. A köztárkötelezettségek összege nem haladja meg a 2,3 milliárd dollárt. Az idei adósság-finanszírozási igény mintegy 9 milliárd dollár, s ha bekövetkezik is a legrosszabb — vagyis ha a nemzetközi tőkepiac nem áll szóba az országgal —, a 7 milliárdos tartalék megfelelő ütközőként szolgálhatna. A hitelfelvétel folytatódásával azonban Magyarország útja még hosszabban ki van kövezve, s az MNB múlt havi sikeres — 25 milliárd jenes — kötvényakciója bizonyította, hogy az ország továbbra is bejáratos a pénzpiacokra — áll az elemzésben, amely szerint Magyarországon egyébként is jóval kevésbé valószínű, hogy a befektetők kivonják pénzüket az értékpapírpiacról, mint Mexikóban. A magyar gazdaságban mindemellett az ipari beruházók számítanak az igazi tőkeforrásnak: ezek eddig 8 milliárd dollárt hoztak az országba, s jóval kevésbé mozgékonyak, mint a pénzpiacon operáló befektetők — áll a brit lap cikkében. sasági elnök az FKGP által kezdeményezett népszavazásról kifejtette: mivel személyesen is érintett, így arról semmilyen módon nem kíván véleményt nyilvánítani. Göncz Árpád a tervek szerint találkozik majd más parlamenti ellenzéki pártok vezetőivel is, az időpontok egyeztetése folyik. A Kisgazdapárt elnöke a megbeszélésről távozva azt tudatta a sajtó képviselőivel, hogy a párt hivatalosan szerdán induló aláírásgyűjtő kampáA Financial Times, amely szerdán szinte teljes belső vezércikkoldalát Magyarországnak szentelte, megállapította: Horn miniszterelnök azon, kedden nyilvánosságra került megjegyzése, miszerint nem szeretné külföldi kézben látni az energetikai szektort, kérdésessé teszi az MNB idei tőkebeáramlási előrejelzését, amelynek számai elsősorban az elektromos- és gázipari vállalatok kiárusításának tervére épültek. Ebben a helyzetben azonban a Nemzeti Bank olyan politikára lesz kárhoztatva, amelyet néhány kormányilletékes is csak kétség- beesettnek minősít: fel kell élnie tartalékait egészen addig, amíg „a kormány idegességében észhez nem tér” — olvasható a Financial Times elemzésében. A budapesti tudósító véleménye szerint Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos és Békési László pénzügyminiszter távozása a két legjobb technokratától fosztotta meg a kabinetet. nyában üres marad az aláírásgyűjtő ív első rubrikája. Torgyán József oda. várta volna az államfő kézjegyét, mert — mint az FKGP elnöke egy újságcikkre hivatkozva felidézte — korábban Göncz Árpád is tett olyan értelmű nyilatkozatot, hogy egyetért a közvetlen köztársaságielnök-válasz- tással, amely most a kisgazdák aláírásgyűjtő akciójának célja. Az államfő a kisgazdák által kezdeményezett népszavazás ügyében se pro, se kontra nem foglalt állást. Göncz Árpád fogadta Torgyánt
