Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

1995. február 1., szerda BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET Enola Gay Engedve a politikai nyomásnak, a washingtoni Smithsonian Intézet igaz­gatótanácsa hétfőn úgy döntött, hogy jelentős mértékben leszűkítik az Enola Gay bombázóról tervezett kiállítást, amelyet a második világháborúban aratott szövetséges győzelem ötvenedik évfordulója alkalmából szervez­nek a Nemzeti Légügyi és Űrkutatási Múzeumban. A világ legnagyobb múzeumegyüttesét irányító testület vezetője közölte, hogy nemcsak a tab­ló anyagát csökkentik a töredékére, hanem magát a repülőgépet sem fog­ják bemutatni teljes egészében, pusztán a törzs egy része lesz látható. Az Enola Gay dobta le 1945-ben az atombombát Hirosimára. Algériai merénylet Az Egyesült Államok sajnálkozását fejezte ki a „felháborító és szörnyű” merénylet miatt, amelynek a legutóbbi jelentések szerint 38 halálos és 256 sebesült áldozata van - jelentette az AFP egy nevének elhallgatását kérő washingtoni külügyi illetékes hétfői közlését ismertetve. Az algériai kor­mány hétfőn közleményben hangsúlyozta, hogy e „barbár bűntett” nem marad büntetlenül. „Az akcióval nem sikerült népünket eltántorítani a ter­rorizmus elutasításától, s csupán annyit értek el vele, hogy tovább nő né­pünknek a kultúránktól idegen fanatizmus eltiprása iránti eltökéltsége” - áll az algériai televízió nyomán a Reuter által ismertetett közleményben. Melescanu - Pereszlényi Teodor Melescanu román külügyminiszter hétfőn fogadta Pereszlényi Zol­tán helyettes külügyi államtitkárt, aki Ázsia, Afrika és Latin-Amerika tér­ségét illető külügyminisztériumi konzultációk céljából érkezett a román fővárosba, az ugyanazért a területért felelős román külügyminisztériumi igazgató, Mircea Geoana meghívására. Ami a megbékéléstől elválaszt „A magyar-szlovák kiegyezésről elhangzó szavak mindaddig üres diplo­máciai gesztusok maradnak csupán, amíg e viszony alapkérdéseinek meg­közelítését nem az őszinte párbeszéd iránti hajlandóság kíséri” - állapítja meg a SME című szlovák ellenzéki napilap keddi kommentárja. A ma­gyar-szlovák miniszterelnöki találkozót követő optimizmus mámorában nem lenne szabad megfeledkezni arról, hogy a magyar-szlovák kiegyezés nem csak Szlovákia és Magyarország, hanem a szlovákok és a magyarok, „különös nyomatékkai pedig a szlovákok és a szlovákiai magyarok viszo­nyának rendezéséből áll” - írja a lap. Gyors növekedés a Szabolcstej Rt.-nél Mintegy 4,6 milliárd forintos nettó árbevétellel zárja várhatóan az elmúlt évet a közelmúltban privatizált Szabolcstej Rt. Az előzetes számítások sze­rint a tavalyi adózás előtti eredmény körülbelül 110 millió forint lesz. Erről Márföldi István az rt. vezérigazgatója tájékoztatta az újságírókat kedden Budapesten. Lesz-e emlékműve a Himnusznak? Megyénket is érintő interpellációt intézett az Országgyűlés január 31-i ülésnapján dr. Kávássy Sándor, me­gyénk országgyűlési képviselője a művelődési és közoktatási miniszter­hez Lesz-e emlékműve a Himnusz­nak? címmel. A képviselő utalt az elmúlt év au­gusztus 2-i beadványára, melyben kéri, hogy a művelődési tárca teremt­se meg annak lehetőségét, hogy Szatmárcsekén emlékmű állíttasson a Himnusznak, mint a magyar nép féltett kincsének, Kölcsey és Erkel kimagasló művészi alkotásának. Ahogy Hollóssy Simon festőművész megfestette a Rákóczi-indulót, ugyanúgy lehetőséget lát arra, hogy a Himnusz tiszteletére is épüljön egy — hozzá méltó — monumentális emlékmű. Az interpelláció szerint, azon kí­vül, hogy a miniszter ezt a beadványt továbbította az emlékbizottság ille­tékes albizottságához, négy hónap el­teltével semmi sem történt. Dr. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter válaszában ki­fejtette, hogy az 1994-es költségve­tés már nem tette lehetővé az emlék­mű építésének támogatását. A tárca csak húszmillió forinttal rendelkezik, amit szobrok, köztéri al­kotások, domborművek építésére, felújítására, karbantartására tud for­dítani. Egy új műemlékműről az a tele­pülés dönt, ahol azt fel kívánják állí­tani, erről sem minisztériumok, sem egyéb szervezetek nem dönthetnek. Ez az önkormányzat kizárólagos ha­tásköre, a minisztérium csak segít­heti ezeket az elképzeléseket. A miniszter javasolta a képvise­lőnek, hogy az önkormányzat nyújt­son be pályázatot arra a kiírásra, ame­lyet hamarosan kibocsátanak a mille- centenáriumi megemlékezésekkel kapcsolatban. Az emlékmű gondo­latát támogatja és követendőnek tart­ja. Dr. Kávássy Sándor az interpellá­cióra adott válaszában kifejtette, hogy nem lelkesedik a válaszért, de — látva a miniszter pozitív hozzáál­lását — elfogadja azt. F. Sipos Az SZDSZ nyilatkozata Az SZDSZ küldöttgyűlése tavaly júniusban az MSZP-vel kötött koalí­ciós megállapodás alapján döntött a koalíció mellett. A koalíciós megálla­podás a közös kormányzás eljárási sza­bályait, a kormányprogram fő vona­lait és a kormányzati szerkezetet rög­zítette. Július elején készült el a bővebb kormányprogram. A miniszterek név­sora a koalíciós megállapodás mellék­letében jelent meg. Békési László távozása kapcsán le kell szögezni: a kormányban történt személyi változás önmagában nem érinti a koalíciót, hiszen a koalíciót a közös programra és nem személyekre kötöttük. Ugyanakkor az MSZP és az SZDSZ koalícióját éppen az tette lehetővé, hogy az MSZP Békési Lász­ló által kidolgozott gazdasági prog­ramja közel állt az SZDSZ gazdasági programjához. Ebben a tekintetben Békési László személye volt a koalí­ció garanciája. Negyvenkét falugazdásszal kötött fél évre szóló szerződést tegnap a me­gyei földművelésügyi hivatal Nyíregy­házán. Nyolc falugazdásznak nem hosszabbították meg a szerződését. — Kegyetlen dolog az, amikor olyan emberektől kell megválni, akiket az ember szívesen megtartana —nyilat­kozta Szénégető László, a hivatal vezetője. — A most leépített nyolc ember azért került ki az ötven fős hálózatból, mert nem jött össze a finanszírozásuk­hoz szükséges másfél millió forint. Sajnos, csak szűk egymilliót sikerült gyűjtenünk, ezért a 42 fős hálózatot is csak nagyon nehezen tudjuk működ­tetni. Az önkormányzatok egy része nem értette meg azt az igényt, amit a lakosság támaszt velük szemben, és a képviselő-testületek nem tudták támo­gatni a létüket. Ennek nagyon sok hát­ránya lesz a lakosságra nézve, ugyan­is az a szakmai vagy jogi információ, amit eddig hetente megismerhettek helyben, most gyakorlatilag hozzáfér­hetetlen lesz számukra. Mi annyiban- Pártok, politikusok mellett azt hi­szem, mi egyszerű (szak)emberek is értékelhetjük a lemondott pénzügymi­niszter eddigi munkáját, sőt tanácsot is adhatunk utódjának. A gazdaságnak vannak behatárolt lehetőségei és kö­telezettségei - modta Köteles Gyula, a Nyíregyházi Vállalkozókért Vállal- kozásélénkétő Alapítvány munkatár­sa. - Egy pénzügyminiszternek a kettő közötti harmóniát kellene valamilyen szinten koordinálnia. Az országban lezajlik egy folyamat, amit részben ő vezényel. Az is igaz, hogy a kottát nem ő adja, pártok, minisztériumok, gaz­dasági szakemberek komponálják meg. Békési László mozgástere sajnos kevés volt, mégpedig ami a korábban említett két terület lefedéséből meg­maradt. Attól, hogy más veszi át tőle a stafétát, még nem jelent a pézügyi politikában lényeges változást. A fő célkitűzést és az ehhez kapcsolódó gazdaságpolitikát kell megváltoztatni. Az utódjának szorgalmaznia kellene olyan törvények - személyi jövede­lemadó, társadalombiztosítás stb. - és olyan jegybanki politika kialakítását, amely a gazdasági fellendülést segíti elő.- Az ország pénzügyi állapota min­dent indokol és semmit sem - tájékoz­tatott Papp Sándor őrnagy, a nyíregy­házi polgári védelmi körzet parancs­A kormány megalakulása óta rend­szeresek voltak a viták Békési László és Horn Gyula, illetve más szocialista vezetők között. A kormány megalaku­lását követően a nyugdíjemelés mér­téke körül folyt a vita, majd a stabili­zációs törekvések következetes érvé­nyesítéséről a pótköltségvetésben. Békésinek rendre nélkülöznie kellett a miniszterelnök és más szocialista politikusok támogatását. Engedmé­nyekre kényszerült a társadalmi-gaz­dasági megállapodásról szóló tárgya­lásokon, az ET-megállapodásokban is. A privatizációs törvény előkészítését a szocialista frakción belül, illetve a szociális partnerekkel folytatott egyez­tetési kísérletek hátráltatták. Az MSZP-n belül újra meg újra fellépő konfliktus végül a HungarHotels-ügy, általában a privatizáció és a privatizá­ciós miniszter beállítása körül éle­próbálunk segíteni, hogy azoknál az önkormányzatoknál, amelyek nem tudták fizetni a falugazdászt, havonta egy alkalommal fogadóórát tartunk. Ez azonban konkrét problémák megbe­szélésére nem lesz alkalmas. A falu­gazdász-hálózat működési feltételei egyelőre biztosítva vannak. Hogy meddig, az attól függ, hogy az Agrár­kamara mikor tudja átvenni azt a funk­ciót, amit eddig a falugazdászok töl­töttek be. A kamara — ha már alkal­mas lesz rá — a hálózat pénzét átve­szi, és dönt arról, hogy kit és milyen formában alkalmaz. Június elsejéig kötjük a szerződéseket, és addig mi biztosítani fogjuk a hálózat működte­tését. — Milyen szempontok szerint vá­lasztották ki azt a nyolc embert, aki­nek mennie kell? — Abból a képviselőtestületi cso­portból kellett kivennünk az embere­ket, amelyek nem tudtak kellő mérték­ben hozzájárulni a működtetésükhöz, szakmai szempontok nem játszottak szerepet. nokhelyettese. - Az ország gazdasá­gilag, pénzügyileg a csőd szélén áll, ez már akkor is látható volt, amikor Békési László elfoglalta a pénzügymi­niszter korántsem hálás székét, tehát már akkor tudta, hogy milyen a hely­zet. Ha vállalta a feladatot, vigye vé­gig elképzeléseit, egyébként meg mi­ért fogadta el a kihívást. Véleményem szerint a kormánynál sokszor tapasz­talható a kapkodás, az improvizáció. Eddig is - és úgy néz ki ezután is - rosszabbodott az anyagi helyzetünk mind a munkahelyen, mind otthon, a családban. Az előző kormányban is több pénzügyminiszter váltotta egy­mást. Legyen már végre egy szakem­ber a pénzügyi tárca élén, aki végigvi­szi elképzeléseit és eredményt mutat fel. Lehet ez egy gazdasági fellendü­lés, de lehet egy pénzügyi csőd is. Leg­alább tudnánk, hogy igazából milyen a helyzet.- Minden bizonnyal kitűnő pénz­ügyi szakember Békési László, de eb­ben a gazdasági helyzetben nem ezt a pénzügyi politikát kellene folytatni - modta véleményét Szíjártó István, az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság munkatársa. - Már az előző kormány­tól nagy terheket vettek át, de nem le­het mindent erre fogni. A megszorító intézkedések egy része, például az árak és a forgali adó növelése nem megol­ződött ki, és ezúttal már nem sikerült rendezni. Az SZDSZ a koalíciót nem köti Békési személyéhez, de köti ahhoz a koalíciós gazdasági programhoz, amely a Békesi-prógramból és az SZDSZ gazdasági programjából jött létre. A koalíciót az SZDSZ az ország érdekében fenn kívánja tartani, de erre csak akkor van mód, ha az MSZP is kitart a kormányprogram mellett, ezen belül — többek között — a költség- vetési hiány megfékezésére tett erő­feszítések mellett, valamint a kormány által már elfogadott privatizációs stra­tégia és törvény mellett. Elengedhetet­len az elmaradt törvények (médiatör­vény, összeférhetetlenségi törvény) mielőbbi meghozatala, a nyitva maradt személyi ügyek (MNB-elnök, művelődési államtitkár) gyors rende­zése. Kohán György: — A záhonyi 21-es körzet falugazdásza voltam. A hat oda tartozó község nem nagy, a mező- gazdasági termelés volumenét a vasút és az ipari körzetek is behatárolják, ezért ott nem volt rám nagy szükség. Az elbocsátásom nem okozott különö­sebb csalódást, hiszen már régóta szá­mítani lehetett erre az intézkedésre. Van egy saját kis gazdaságom, így a továbbiakban otthon fogok elmerülni a szakmában. Szabó László: — A 19-es körzetben voltam falugazdász, Nyírtass, Laskod, Berkesz, Petneháza, Gyulaháza és Nyírkárász tartozott ide. Ezek a köz­ségek szegény falvak. Az indulásunk­tól eltelt 4-5 hónap után az emberek megszokták, hogy tanácsot, informá­ciót kérhetnek tőlünk. Elsősorban nem szakmai téren várták a segítséget, leg­inkább abban kérték tanácsunkat, hogy hová és milyen támogatásért fordul­hatnak. A családom anyagi helyzete meg fogja sínyleni az elbocsátásomat. Gazdálkodni kezdek, és bejegyeztetem magam a szaktanácsadói névjegyzék­be. dás, hiszen ezáltal csökken a fogyasz­tás és a termelés is. Véleményem sze­rint emelni kellett volna az infláció mértékével a személyi jövedelemadó sávjait. Igenis tárgyalni kellene az adósságok egy részének az átüte­mezéséről, főképpen, amit államok, állami bankok hiteleztek. Én az ered­ményes lengyel minta alapján ezt ja­vasolnám az új pénügyminiszternek.- A pénzügyminiszter eddigi politi­kája féloldalas volt - válaszolt kérdé­semre egy magát megnevezni nem óhajtó nyíregyházi olvasónk. - Az or­szág gazdasági helyzete indokolta a pénzügyi megszorításokat, vagy azok egy részét az infláció visszaszorítása érdekében. Ez azonban a becsülettel adózó bérből és fizetésből élők terheit növelte - nem is kis mértékben - to­vább. Az igaz, hogy a bérkiáramlás országos szinten nagyobb, mint amit a gazdasági teljesítmény lehetővé tesz. Rengeteg vállakozó a kereskedelem­ben és a szolgáltatásban űzi az ipart, akik egyik napról a másikra szeretné­nek meggazdagodni. A jogi szabály­zók melyek állandóan és kiszámítha­tatlanul változnak - rengeteg kiskaput hagynak az adózás kijátszására. Olyan gazdasági jogszabályokra van szükség, amelyek alapján előre lehet - legalább néhány évre - tervezni, és biztosítják a gazdasági fellendülést. Szerződést kötöttek a fa lugazdi ászok kai Pénzügyminiszteri lemondás Újabb visszhangok

Next

/
Thumbnails
Contents