Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-05 / 4. szám
4 1995. január 5., csütörtök \lL QÁ RO<5N a m f ny I 1 T VMOMiiUOmMIvIlIX I UJ KELET VÁROSRÓL VÁROSRA UJ KELET VÁSÁROSNAMÉNYBAN VASAROSNÄMENY Az újraválasztott polgármester tervei Az első szabad, demokratikus választások alkalmával Hegedűs Antal lett Vá- sárosnamény polgármestere, alig több mint nyolcszáz szavazattal. Most, négy év múlva is őt választotta a lakosság a település első emberének közel ezerhétszáz szavazattal. Egymaga majdnem annyi szavazatot kapott, mint az öt másik polgármesterjelölt együttesen... — Ez a szavazati arány könnyíti munkáját? — Először is megköszönöm a választók bizalmát, nagy feltöltődést jelent ez nekem. Látom, hogy volt és van értelme munkámnak, mert a polgárok és a hozzám hasonló képviselők is ugyanazt akarják, mint én. hogy Namény fejlődjön, szépüljön. Ami pedig a kérdését illeti, az ország gazdasági helyzetéből látszik, az elkövetkező évek rtém lesznek könnyebbek. Nehezebb lesz előteremteni a pénzt, a lakosság teherbíró képessége is megrendül, mert az elindult és várható áremelkedésekkel elszabadulhat az infláció. — Ilyen feltételek mellett mire lesz lehetőség? — Csak a főbb pontjait vázolom fel terveinknek, feladatainknak, mert valószínű, hogy nem lenne elég egy egész újság a részletekre. Mindenekelőtt zavartalanul kell működtetnünk az intézményeket, a megkezdett infrastrukturális beruházásokat be kell fejeznünk, a telefonhálózatot kétezerrel bővíteni kell, a kórház rekonstrukciójához további pénzforrásokat kell felkutatni, Vitkán beindítani, Gergelyiugomyán befejezni a szennyvízhálózatot. A Tisza-partból befolyó pénzeket oda kell visszafordítani, mert az üdülő csak így bírja a megnövekedett terhelést. — Ön a nemzeti koalíció támogatásával indult és nyert, a képviselő-testületben viszont többségében liberális pártokhoz tartozók vannak. Az elmúlt négy évben sok esetben nem segítették a munkáját. Gondolja, hogy ez most megváltozik? — A múltat a lakosság értékelte szavazatával, a régiek közül csak néhány képviselő jutott be. Az elkövetkező négy évnek mindenki tiszta lappal indul, ilyenformán a kérdése már nem is kérdés. Aki önös érdekek képviseletére vetemedne netalán, biztos, hogy előbb-utóbb a polgárok akaratával találja szemben magát. Számítok a városban működő vállalatok, vállalkozók segítségére is abban, hogy saját épületük homlokzatát szépítik, elősegítve, hogy az itt élők és az ide látogatók jobban érezzék magukat. —Az elmúlt ciklusban — tudtommal— jó volt a kapcsolata körzete országgyűlési képviselőjével. Most milyen az együttműködésük? — Örömmel mondhatom, hogy két országgyűlési képviselője is van térségünknek, ráadásul mindketten a kormányzó koalícióhoz tartoznak. Nagyon jó viszonyban vagyunk, és sok sikert kívánok munkájukhoz. Annál is inkább teszem ezt, mert ezzel Vásárosnamény és környéke nyer. Mint a hatalmon lévő pártok tagjai, sokat tehetnek értünk az elkövetkezendő években. Választási ígéretük teljesítésével kitapintható lesz az a fejlődés, amit kettejük munkájának köszönhetünk. ABA Nem lesz könnyű négy év A polgármester és Varga doktor után a legtöbb szavazatot a választóktól Dr. Gerzson József gergelyiugomyai háziorvos kapta. A siker okáról, és ízéről kérdeztem. — Az SZDSZ felkérésére indultam el a választásokon. Az elmúlt ciklusban nem voltam képviselő.-— Mennyire ismerik önt a naményiak? — Tudják, hogy Révaranyosban, a mai Aranyosapátiban születtem, nyolcvanháromtól dolgozom itt feleségemmel, aki fogorvos és gyermekorvos, együtt neveljük három fiunkat. —Az SZDSZ-nek vagy az orvosnak szólt a sok szavazat, amivel képviselő lett? — Az embernek. A pártnak nem tartozom hűséggel, de a várost érintő kérdésekben hallgatok a kialakított álláspontjukra. — Még akkor is, ha ezzel szembekerül a polgármesterrel, aki köztudottan a nemzeti középerők támogatásával lett megválasztva? — Azért is indultam a választásokon, mert meggyőződésem, többet kell tenni a városért, mint az előző képviselőknek. Azzal, hogy a nép nagy többséggel Hegedűs Antalt válaszotta polgármesternek, hiteles vezető lett. Mindenben amivel a várost gazdagítja, támogatni kell, nem lehet széthúzás. Az emberek bizalmát nem akarom elveszíteni felesleges csatározással. Arra koncentrálok, hogy mi az, ami Gergelyiugomyának jó. Itt vagyok az emberek között, már folyamatosan keresnek meg problémáikkal. Látom, hogy nem lesz könnyű a következő négy év, mert kevesebb lesz az állami pályázati támogatás. A szabadidőm is kevesebb lesz, de ez nem mehet a betegek és a család rovására. Mindig a kereskedelemben Hosszú, kacskaringós út a Tóth Józsefnéé. A Belvárosi Divatház tulajdonosa azonban mindig a kereskedelemben koptatta életét. A most átadott, szépen berendezett új kereskedelmi áruházban vallott életéről a vállalkozó asszony. — Lónyáról, a határ széli kistelepülésről kerültem huszonnyolc éve a mezőtúri kereskedelmi szakmunkásképzőbe — kezdte visszaemlékezését Tóthné. — Alig száradt meg a tinta a szakmunkás-bizonyítványomon, máris boltvezető lettem Tiszakerecsenyben, egy egyszemélyes üzletben. Ezután két évvel Lónyán lettem egy ötszemélyes kereskedelmi egység vezetője. Nem sokkal utána engem is utolért a lányok „végzete”, férjhez mentem. Ezzel változtatni kellett, mert férjemmel Vásárosnaményban telepedtünk le. Ismét munkahelyet változtattam, természetesen a kereskedelemben. A város vegyi boltját vezettem, amikor megszületett első fiunk. Öt hónapig tudtam csak itthon lenni vele, mert rám bízták a hármas számú önkiszolgáló vezetését. Amikor második fiunk is napvilágot látott, pár hónap után visszahívtak dolgozni a szövetkezeti áruház osztályvezetőjének majd vezetőjének. — Eléggé mozgalmas évek voltak ezek. — Ha még azt is hozzávesszük, hogy közben leérettségiztem, vezetői oklevelet is szereztem, akkor még cifrább az egész. Szerencsére férjem mindenben segített. — Most is ilyen segítőkész? — Nélküle nem boldogulnánk, igazi családfő. A Belvárosi Divatház, amit most nyitottunk, sok munkát adott. — Milyen réteget céloztak meg árukészletükkel? — Ez az üzlet a családok áruháza. Azzal a céllal hoztuk létre, hogy gyerektől felnőttig minden korosztály megtalálja a legmodernebb, ízléses női, férfi fehérneműt, ruházatot, lábbelit. Igazán jóleső érzés látni munkatársaimmal, akikkel már a szövetkezetnél is együtt dolgoztam, amikor egymást segítve vásárol az egész család, és közös örömük, ha szép holmikat találnak. Szemetelnek — Téli időszakban elég két ember, nyáron négy is kevés lenne, annyi a munkánk — panaszolta Kása Barnabás, vásáros- naményi közterületfelügyelő. — Megindokolná ? — Télen elég csendes a város, főleg a környékbeli lakosság és a kárpátaljai kereskedő turisták látogatják. Nyáron viszont — a fürdőzés miatt — egy-egy napon sokszor a lakosság duplája zsúfolódik itt össze. Akkor aztán a szabálytalan parkírozástól a szemetelésen át a rongálásig minden előfordul. — Milyen eszközei vannak a felügyelőknek a szabálytalankodókkal szemben? —Elsősorban a megelőzésre törekszünk. A jelenlétünk sok esetben már elég a megfelelő magatartás elérésére. Gyakran alkalmazzuk a meggyőzés eszközét is, azonban ha ez sem segít, előkerül a fényképezőgép is, és a fotó elég bizonyítéknak a szabálysértési eljáráshoz. — Volt-e már valami érdekesebb esete az ebben a munkakörben eltöltött hét év alatt? — Egy „fentebbről” jött embert értem tetten szabálytalankodás közben a Tisza- parton. Amikor megállítottam, megfenyegetett, hogy kidobat a munkahelyemről, mert messzire elér a keze. Aztán az egészből nem lett semmi. Igaz, a bírságolás is elmaradt. Aradi Balogh Attila Látogatás az iskolatörténeti múzeumban Vásárosnaményban a Beregi Múzeum részeként az egykori Eötvös-kastélyban működik az iskolatörténeti kiállítás. A múzeum igazgatónője, Felhősné dr. Csiszár Sarolta arról tájékoztat, hogy legutóbb 1989-ben újították fel a kiállítást. Eötvös Józsefnek is tisztelegnek ezzel a kiállítással, hiszen a miniszter alkotta meg az 1871- es közoktatási törvényt. A kiállítás négy teremben található. Az első terem leginkább egy század eleji falusi iskolára emlékeztet. A falakon a korabeli Bereg vármegye térképe, valamint a Trianon utáni állapotokat tükröző közigazgatási térkép. A katedra mellett terepasztal, hazánk domborzati viszonyait ábrázolja. A katedrán tanári asztal, majd egy Panyoláról származó osztálykönyv, 1870-ből egy földgömb, de találhatunk itt csengőt, nádpálcát, tintatartót üveggel, pennával, itatóssal. A teremben iskolapadok, amelyekben egykor 4-5 iskolás talált magának helyet. A padokon tintatartók, de itt láthatjuk a palatáblát is a palavesszővel. Elmaradhatatlan tanítási eszköz volt akkoriban a számológép. A tíz fémpálca mindegyikén 10-10 darab fagolyó található, amelyeket tetszés szerint lehetett tologatni. A falon mértékeket szemléltető és fali olvasótáblák. Egy-egy táblán négy-öt betű, s az ezekkel képzett szótagok, szavak. Láthatók még kis- és nagyvonalas irkák, már- togatós tollak, tolltartók. A második teremben egy Tákoson található tanítói lakás fotója látható, valamint a vitrinek, amelyekben a régi oktatáshoz szükséges olvasókönyvek, ábécéskönyvek és a korabeli oktató-nevelő munka segédeszközei találhatóak. így például az 1863-ból való Rövid természettan, vagy a Magyarország földrajza népiskolák növendékei számára. A gyűjtemény érdekes darabja még egy 1816-ból származó gyermeklevél, amelyben a kor szellemének megfelelően — megkülönböztetett tisztelettel — szólítja meg szüleit a tanuló. A harmadik teremben az Eötvös-család történetével ismerkedhetünk meg. Itt találhatók Eötvös József korabeli írásai, versei, megjelent könyvei. Ugyancsak itt találhatjuk az Eötvös-alapra vonatkozó dokumentumokat a Tanítók Országos Segélyegyesületével kapcsolatban. A negyedik teremben is igen sok a látnivaló. Elsősorban korabeli dokumentumokat találhatunk a tankerületekből, megismerhetjük egy sor jelentésből a kor tanügyi viszonyait, a tananyagfelosztásokat, tan- felügyelői jelentéseket, az iskolaszékek beszámolóit, valamint korabeli tanítói állásokra való pályázatokat. A tanítók munkájáról szóló jelentések gyűjteményeit is tartalmazzák a vitrinek. Ugyancsak itt találhatók a tanítók javadalmazásáról szóló okmányok, dokumentumok. Természetesen a teljesség igénye nélküli e felsorolás, hiszen jóval több korabeli értékkel ismerkedhetnek meg az ide látogatók. Felhősné dr. Csiszár Sarolta elmondta még, hogy a múzeum nyitva tartása megegyezik a Beregi Múzeuméval. Bár kénytelenek voltak árat emelni, a naményi múzeumi belépő még így is elfogadhatónak tűnik, hiszen a gyermek látogatók húsz, míg a felnőttek harminc forintot fizetnek. Természetesen a csoportok, iskolák kedvezményt kapnak. A vásárosnaményi iskolák például ingyen vehetik igénybe a múzeumot, itt tartják a tanórákat, s a nagyszüleik iskolájában a foglalkozásokat, de a történelemtanulás kapcsán a kortörténeti szemléltetéssel együtt a múzeum kiállításait is díjmentesen látogathatják a tanulók. Budaházi István
