Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-30 / 25. szám

UJ KELET I I I.' . BE LFÖLD 1995. január 30., hétfő 7 APEH-közlemény a hto.-ról Az áfa-visszaigénylésről Miután január 1-jétől megváltoz­tak a hto forgalmazásának szabályai, majd az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium és a Pénzügyminisztéri­um együttes rendeletet hozott azok alkalmazásáról, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal az MTI-hez eljuttatott közleményben foglalta össze a visszaigénylés feltételeit. Január 1-jétől a háztartási tüzelő­olaj fogyasztási adóját az üzem­anyagtöltő állomás, az önálló ház­tartási tüzelőolaj -eladó hely és a hto.-t is értékesítő tüzelőanyag-te­lephely tulajdonosa, bérlője, illetve a szerződéses rendszerben üzemelő hto.-eladóhely, annak üzemeltetője igényelheti vissza. A kiskereskedők csak az adóalanyoktól vagy impor­tálóktól beszerzett hto után igényel­hetnek vissza. Hto-t csak jövedéki engedély birtokában lehet előállítani vagy importálni. A jövedéki enge­déllyel rendelkező cégek jegyzékét a Pénzügyi Közlöny idei második száma tartalmazza majd. A kiske­reskedőnek az értékesített tüzelő­anyag származását és adózott be­szerzését számlával vagy egyes ese­tekben szállítólevéllel kell igazolnia, és a beszerzett hto-val, illetve az utalvány ellenében értékesített mennyiséggel tételesen el kell szá­molni. Az adóhatóság javasolja, hogy a kiskereskedők maguk győ­ződjenek meg arról, hogy az üzem­anyag eladója rendelkezik-e jövedé­ki engedéllyel. Az adó-visszaigénylési jog az értékesítésről kiállított számlában feltüntetett napon, illetve a fizetés napján a hto-utalványok egyidejű át­vételével keletkezik. A vámhivata­lok a tárgyhót követő hónap 13-áig ellenőrzik és számoltatják el a kereskedőket, amiről jegyzőkönyv készül. Ennek alapján igényelhető vissza a fogyasztási adó, kizárólag az adóhatóságnál rendszeresített 33. számú támogatásigénylési bizonyla­ton. Az igénylőlapot az értékesítést követő hó 15. napjától lehet benyúj­tani. Kérni lehet azonban a gyakorí­tott — 5-10-15 naponkénti — adó­visszatérítési lehetőséget is. A kereskedő adatain kívül a kérelem­nek tartalmaznia kell azt is, hogy a kiskereskedő mióta foglalkozik hto- kereskedelemmel, mekkora volt a forgalma az elmúlt hónapokban, és mekkora forgalomra számít a követ­kező fél évben. A kérelemről az első fokú adóhatóság dönt, soron kívül. A gyakorított elszámolási kérel­meknél a vámhatóság jegyzőkönyvét nem kell csatolni, de a havi végel­számoláshoz, amelyet a tárgyhót követő hó 15-éig kell feladni, már mellékelni kell azt. Az APEH az adót az igénybenyújtástól számított 30 napon belül köteles kiutalni, de, az APEH elnökének rendelkezése sze­rint, ha mód van rá, ennél hamarabb is teljesítik a kiutalást. A szabályok betartását nemcsak a vámhatóság, de az adóhatóság is rendszeresen ellen­őrizni fogja. (MTI) Az agrárorientációs törvényről Elhanyagolt mezőgazdaság A Vállalkozói Szombaton este került sor a Vállal­kozói szféra estélye című eseményso­rozat budapesti főrendezvényére az Operaházban. A rendezvény- célja, hogy a vállalkozói kört információhoz segítse és lehetőséget nyújtson a köz­vetlen kapcsolatok kiépítésére. A ren­dezvény fővédnöke a köztársasági el­nök. Az estély fő programja a vállalko­zói ankét volt, amelyen elsőként Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tartott rövid tájékozta­tót a gazdaság helyzetéről. Elmondta: a magyar gazdaság nemzetközi meg­ítélése jó, de a külföld kiváró állás­pontra helyezkedett. A gazdaság nö­vekedése elindult, ugyanakkor a pénz­ügyi egyensúly megbomlása, a külső fizetési mérleg nagyarányú romlása következtében a belföldi kamatszintek magasak, és ez nem segíti a vállalko­zásokat. Czirják Sándor az'onban hangsúlyozta: a külső egyensúly tel­jes megbomlása sokkal rosszabb len­ne a vállalkozók számára. A jegybank arra törekszik, hogy a kamatok hosz- szabb távon csökkenhessenek, és sta­bilan alacsonyan maradjanak. szféra estélye Az eseményen felszólaló Kuncze Gábor belügyminiszter, koalíciós mi­niszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy az gazdasági egyensúlyt helyre­állító törekvések, a restrikciós politi­ka szemben áll a vállalkozói érdekek­kel, hiszen a vállalkozók célja is, hogy a lakosság pozíciója javuljon. Sajná­latos módon a megszorító intézkedé­sek nem párosulnak a szociálpolitika újragondolásával. A belügyminiszter hangúlyozta a határozott gazdaságpo­litika szükségességét. A gazdasági élet egyik legfőbb jelenségéről, a privatizációs folyama­tokról Mihályi Péter, az Állami Va­gyonkezelő Rt. főtanácsosa tartott rö­vid előadást. Beszámolt arról, hogy az eddig privatizált állami vagyon 10 szá­zaléka hazai vállalkozókhoz jutott kedvezményesen kárpótlási jegyért, illetve E-hitelért. Ez mindenképpen eredménynek könyvelhető el. A főtanácsos hangúlyozta a privatizáció gyorsításának szükségességét, amely a vállalkozói szféra és a privatizálan­dó vállalatok érdeke is. A szakmai ankétot szórakoztató műsor követte. (MTI) Az agrárorientációs törvény megal­kotását sürgették a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének nemrégiben megtartott második kongresszusán. Az új jogsza­bály egy olyan biztonságot adó agrár- koncepció megalkotását jelentené, amely túlmutat egy kormány hivatali idején. A mezőgazdasági termelésben hozott döntések nagy részének hatása ugyanis nyilvánvalóan négy évnél hosszabb időre terjed ki. Egyébként is — vélik a szakemberek — természetel­lenes, ha Ma­gyarország ag­rárkoncepciója kormány idő­szakonként változik. Az agrárorientáci­ós törvény le­hetséges tartal­máról Horváth Gábor, az MOSZ főtitká­ra tájékoztatta az MTI-t. A szakértő elmondta: a magyar mező- gazdaság je­lenlegi teljesítménye alig 50-60 szá­zaléka annak, amire az ágazat tényle­gesen képes lenne. Az agrártermékek külföldi piacain jelentős változások zajlanak. A hazai termelők számára el­fogadhatatlan, hogy a kialakuló új munkamegosztásban a magyar mező- gazdaságnak csupán a jelenlegi ki­csiny szelet jusson. Az agrárorientá­ciós törvény megóvhatná a mezőgaz­dasági termelőket és a kormányszer­veket is attól, hogy a célok egyértel­mű rögzítése nélkül hozzanak vagy éppen odázzanak el az agrárgazdaság számára fontos döntéseket. Cél az Unió — Továbbra is elsődleges cél Magyarország bejutása az Európai Unióba, s komoly az esély, hogy ez az évtized végére bekövetkezik — állapította meg Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szombaton este a keszthelyi Festetics-kas- télyben tartott fórumán. Az Euró­pa Parlament képviselőjeként hang­súlyozta: országunk szuverenitását, fejlődését és biztonságát erősítené az Unió-tagság. Ennek érdekében Magyarországnak baráti viszonyt kell kiépítenie szomszédaival és megnyugatóan, kölcsönösségi ala­pon rendezendő a kisebbségek helyzete is. Ezt a folyamatot szol­gálva kell megalkotni az Európai Unió kisebbségi konvencióját is. Habsburg Ottó úgy vélte, hogy szükséges volna, ha az Európa Par­lament a megalapozottabb döntés- hozatalok érdekében kétkamarás formában működne a jövőben. A Páneurópai Unió elnöke a fó­rumot megelőzően nyitotta meg a Habsburg-korszak rendjeleit bemu­tató reprezentatív tárlatot, amely áprilisig lesz látható a kastélyban. Több száz rendjelet, érmet és dísz­tárgyat vonultat fel — számos port­réfestmény és könyv kíséretében — a Nemzeti Múzeum anyagából összeállított kiállítás. Habsburg Ottó a megnyitóval kezdte meg több mint kétnapos zalai program­ját, amelynek keretében még Nagy­kanizsán és Zalaegerszegen tesz látogatást, illetve tart fórumokat. (MTI) Az ágazat korábbi elhanyagolása számos súlyos következménnyel járt. Az ország fizetési mérlegének romlá­sában a csökkenő agrár-külkereskede­lemben meghatározó szerepe van. Az agrárorientációs törvényben ezért tisz­tázni kell, milyen súlyú agrárszektor­ra van szükség. Dönteni kell abban a kérdésben is, hogy a mezőgazda­ságban milyen szerkezetváltás a kívá­natos, azaz a fontosabb ágazatok mi­ként növekedjenek, vagy éppen ho­gyan mérsékeljék termelésüket. Tisztázandó az is, milyen földtulaj­doni és földhasználati viszonyokra épüljön mezőgazdasági termelésünk. A válasz itt is egyértelmű: hosszú tá­von a saját tulajdonon folyó termelés­re kell támaszkodni. Ám ebben az esetben a figyelmet a termelők tulaj­donszerzésére kell összpontosítani, és ezt állami intézkedésekkel is elő kell segíteni. Át kell formálni a mező- gazdaság szervezeti rendszerét, figye­lembe kell venni, hogy a meglévő esz­közállomány lehetséges hasznosításá­nak melyek a legkedvezőbb módoza­— A kelet-közép-európai országok­hoz képest magás magyar bérszint nem párosul az ipari termelékenység megfelelő növekedésével, ez pedig jelentősen csökkenti a magyar áruk versenyképességét. A magyar üzemek csak akkor maradhatnak vonzóak a külföldi befektetők számára, ha évről évre a hatékonyság legalább 10-15 százalékos növekedését érik el — véli Klaus Harrer, az osztrák Czipin and Partner termelékenységi tanácsadó cég magyarországi ügyvezetője. Az egy főre jutó termelékenység javulása Magyarországon jelentősen elmarad a reálbérek emelkedésének szintjétől. A vállalkozókat terhelő bér­jellegű költségek a visegrádi országok közül Magyarországon a legmagasab­tai. Gondot kell fordítani továbbá a gyengébb adottságokkal — földminő­séggel — rendelkező területek sorsá­ra is. Meg kell határozni, hogy az ag­rárnépesség életviszonyaiban a kor­mány milyen szerepet vállalhat. Az Európai Unióhoz való majdani csat­lakozás idejére már most el kell ké­szíteni az élelmiszer-gazdaság integ­rációs stratégiáját. Az MOSZ főtitkára szerint ezzel együtt számba kell venni az említett célok elérésé­nek fontosabb eszközeit is. Olyan eszköz- rendszert szük­séges kidolgoz­ni, amely az élelmiszerverti­kum összes sze­replőjének ér­dekeit egyaránt figyelembe ve­szi. Különös fi­gyelmet kell fordítani a szö­vetkezeti rend­szerkialakításá­ra is. Az alap- anyaghiány megszüntetése, valamint a mi­nőségi termékek feldolgozása és piac­ra juttatása egyaránt a pénzforrások bővítését sürgetik. Az élelmiszer-gaz­dasági tevékenység jobb színvonalú­vá tételéhez jelentős külső pénzügyi eszközök bevonására lesz szükség. Az elmúlt években a mezőgazdaság szervezeti rendszerében főként a le­épülés volt a jellemző. A következő időszak fő. feladata: a széttagolt termelők újjászervezése, a koncentrá­ció növekedésének előmozdítása és az összefogáson alapuló piaci tevékeny­ség megszervezése lesz. bak. Az erősödő versenyben egyre nehezebb elérni a megfelelő árbevé­telt e költségek fedezésére. A terme­lésből jelentős összegeket vonnak így ki, amelyekre pedig a vállalatoknak égető szükségük lenne ahhoz, hogy fejlesszenek, beruházzanak, munkahe­lyeket teremtsenek. A Czipin and Partner Magyarorszá­gon azt tapasztalta, hogy sokan a munkaerő leépítését tartják a haté­konysági krízisből kivezető egyetlen útnak. Ezzel azonban a költségek csak rövid távon mérsékelhetők. A létszám csökkentése nem pótolhatja a hatéko­nyabb szervezést, a vállalati folyama­tok optimálisabb alakítását és a vezetői magatartás megreformálását. Kuncze Gábort és feleségét fényképezik (MTI) Főtitkárság Szlovákiában A Kárpátok Eurorégió Tanácsának tizedik, debreceni ülésén a szervezet teljes jogú tagjává választották Szlo­vákiát, s úgy döntöttek: a jövőben Szlovákiában lesz az Eurorégió ál­landó főtitkársága. Ezt Virágh Pál főtitkár közölte szombaton este Deb­recenben, miután befejeződött a ré­giótanács ülése. A magyar főtitkár megbízatása ugyan lejárt, de az ál­landó főtitkárság létrehozásáig a tag­államok felkérték a főtitkári teendők ellátására. A debreceni tanácskozáson hazánk mellett Lengyelország, Románia, Szlovákia és Ukrajna határ menti te­rületeinek képviselői vettek részt, s értékelték a szervezet múlt évi mun­káját. Jelentős eredményként köny­velték el, hogy a Kárpátok Euro- régiót tavaly tagjai sorába fogadta a Nyugat-európai Határmenti Régiók Szövetsége. Az Eurorégió felkarolta a határmenti lakosság és az önkor­mányzatok kezdeményezését új határátkelők megnyitása érdekében. A régió főtitkára ennek kapcsán a múlt év végén levélben fordult az érintett országok külügyminisztere­ihez, hogy támogassák a helyi kez­deményezéseket. A jövőben társadalmi megbízatású tisztségviselők helyett profi politiku­sok irányítják majd a Kárpátod Eurorégió munkáját —jelentették be a sajtótájékoztatón. Rudolf Bauer, Kassa alpolgármestere reményét fe­jezte ki, hogy a régió állandó főtitkár­ságának az év közepétől Kassa ad­hat majd otthont. Elmondta: a szlo­vák kormány az elmúlt két eszten­dőben figyelemmel kísérte a régió­beli együttműködés munkáját, s azt pozitívan értékelte. Egy irányba haladva (Fotó: Zefi) (MTI) Romló versenyképesség

Next

/
Thumbnails
Contents