Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-30 / 25. szám

2 1995. január 30., hétfő Parlamenti küldöttség Strasbourgban A Magyar Országgyűlés küldöttsége Bársony András képviselő vezeté­sével vasárnap elutazott Strasbourgba, az Európa Tanács Parlamenti Köz­gyűlésének 1995. évi téli ülésszakára. A közgyűlés az ülésszakon megvi­tatja — többek között — a csecsen helyzetet és annak hatását Oroszország felvételére, valamint a nemzeti kisebbségek jogai garantálásának kérdését. Erről az Országgyűlés sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t. Sodródik az ország Az MSZP—SZDSZ kormány működése rácáfolt a választási ígéretekre és a programjában meghirdetettekre. Az elmúlt fél év alatt az infláció fel­gyorsult, rendkívüli mértékben emelkedett egyes alapvető élelmiszerek ára, egyre több adó terheli a lakosságot, kölönösen a bérből, fizetésből élőket és a nyugdíjasokat. Ésszerűtlen és követhetetlen rendelkezések nehezítik az egészségügy, a kistelepülések, az oktatás és a kulturális intézmények helyzetét. (Az MDF-frakció nyilatkozatából — OS) Gyarmati Csecsenföldön Gyarmati István nagykövet nagyon hasznosnak minősítette az EBESZ- küldöttség csecsenföldi látogatásának első két napját, mivel máris sikerült egy sor olyan információhoz jutni, amelyek alapján, a helyzet megismeré­sén túl, körvonalazódnak a válság rendezésére vonatkozó, a bécsi állandó tanács elé terjesztendő javaslatok. Polgármesterek Bolognában Egyelőre nem tudni, hogy előnyt jelent-e a szocialista polgármesterek­nek az, hogy saját pártjuk van kormányon —jelentette ki Szalay István, Szeged polgármestere. Szeged első embere és Bakonyi Karola, Budapest VII. kerületének polgármestere részt vett Bolognában a szocialista polgár- mesterek első világtalálkozóján. Hétfői napirend Teljes ülést tart hétfőn az Alkotmánybíróság. Az MTI-hez eljuttatott tá­jékoztatás szerint a testület folytatja az életüktől és szabadságuktól politi­kai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény alkot­mányossági vizsgálatát. Földrengés Washington államban A Richter-skála szerinti 5-ös erősségű földrengés rázta meg helyi idő sze­rint szombaton este az Egyesült Államok Nyugati partvidékén fekvő Wa­shington államot. Áldozatokról és anyagi károkról nem érkezett jelentés. Ivan Ribkin nem kapott szót Élesen bírálta szombaton a lengyel illetékeseket Szergej Noszovec, Bo­risz Jelcin orosz elnök tájékoztatási irodájának vezetője, amiért az orosz képviselő nem mondhatott beszédet az auschwitzi emlékünnepségen. A pápa vasárnapi beszéde A világnak be kell biztosítania magát, hogy soha többé ne kelljen sírnia „újabb Áuschwitzok” miatt — mondta II. János Pál pápa vasárnap déli Úrangyala beszédében a Szent Péter téren egybegyűlteknek. II. János Pál a hazájában, Lengyelországban épült haláltábort az emberiség története egyik legsötétebb fejezetének nevezte, a szellemet, a lelkiismeretet, a szívet ha­talmába kerítő sötétség tragikus pillanatainak. A pápa még soha ilyen éle­sen nem bélyegezte meg az antiszemitizmust. Boszniai válság Bosznia-Hercegovinában ismét kiéleződtek a muzulmánok és a horvá- tok közötti ellentétek. A két fél illetékesei egymást vádolják a két nemzet föderációjának létrehozásáról szóló, közel egy évvel ezelőtt aláírt washing­toni szerződés elszabotálásá’WÜ. Mostarban több fegyveres incidens is ki­robbant az ellenfelekből szövetségessé vált nemzetiségek között, s Hans Koschnick, a hercegovinai város Európai Uniót képviselő polgármestere szerint válságos helyzet alakult ki a két részre osztott városban. A németországi árvíz Két személy halálát okozták a tovább áradó folyók vasárnap Németor­szág nyugati tartományaiban. A szombati viszonylagos nyugalom után vasárnap ismét emelkedett a Rajna és a Mosel vízszintje. Rabin a terrorizmusról A terrorizmus stratégiai veszéllyé vált Izrael számára, s fenyegeti a bé­kefolyamatot —jelentette ki Jichak Rabin izraeli miniszterelnök a kabinet vasárnapi ülésén. Leszögezte, hogy nem fog mindenáron tovább haladni a béke útján. Rabin első ízben ítélte stratégiai fenyegetésnek a terrorizmust. Kinkel Jelcinről A csecsen háború súlyosan megnehezítette az együttműködést Oroszor­szággal, de a bonni kormány továbbra is támogatja az oroszországi re­formtörekvéseket, amelyeketBoráz/e/cí/í testesít meg — nyilatkoztaÁVí/íí.s Kinkel német külügyminiszter vasárnap. Peru—Ecuador Emilio Cardenas, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke az utol­só pillanatban lemondta a New York-i — helyi idő szerint szombat estére meghirdetett — rendkívüli BT-ülést. ________UJ KELET Bé kési László lemondott Horn Gyula miniszterelnök márci­us 1-jei hatállyal elfogadta Békési László pénzügyminiszter lemondását, rövidesen ismét lesz privatizációs mi­niszter. Ezzel zárult szombaton az MSZP frakciója és elnöksége siófoki politikai vitafórumának első napja. A feszültségektől sem mentes többórás vitán részt vett Gál Zoltán, a parlament elnöke, valamennyi szocialista minisz­ter, államtitkár, és ott voltak az MSZP megyei elnökei is. Szekeres Imre a frakció munkáját ér­tékelve hangsúlyozta: a szocialista képviselők a nehéz döntések meghoza­talában a kormányzat biztos hátterét al­kották. A frakción belüli szakmai és po­litikai viták a párt programjának meg­valósítását szolgálták. A szocialista-li­berális koalíciót szükségesnek nevezte és közölte, hogy a társadalmat érintő kér­désekben a frakció a jövőben határozot­tabb kezdeményezésekre készül. Békési László pénzügyminiszter sze­rint késlekednek a stabilizációs intéz­kedések. Kijelentette, hogy bár az egész egyensúly romlásáért nem csu­pán a mostani kormány felelős, a vál­ságkezelés lassúsága kárt okoz a gaz­daságban. A politikában megkötött, szakmailag még elfogadható kompro­misszumok Békési szerint messze el­maradtak a gazdaságilag kívánatos intézkedésektől. Az ez évi teendőkről szólva egyértelműen az államháztar­tási reform gyorsítása mellett állt ki. A miniszterelnökhöz hasonlóan a pénzügyminiszter is hangsúlyozta a privatizáció jelentőségét, és kifejtette: a sikeres privatizáció biztosíthatja a modernizációhoz szükséges mintegy 10 milliárd dollár tekintélyes részét. Kiállt a leköszönt Bartha Ferenc pri­vatizációs kormánybiztos mellett. Békési László három feltételhez kötöt­te a gazdaságpolitika sikerét: érvénye­síteni kell a kormányprogramban meg­hirdetett gazdasági koncepciót a szük­séges korrekciókkal. Elengedhetetlen a privatizációs törvényjavaslat alapel­veinek elfogadása, és ezek végrehaj­tása, valamint az, hogy a kormányza­ton belül egyetlen gazdaságpolitikai centrum legyen. Mivel mindezt nem látta biztosítottnak, bejelentette lemon­dását. A sajtótájékoztatón Horn Gyula megerősítette, hogy elfogadta a pénz­ügyminiszter lemondását, de mint mondta, sajnálattal vette tudomásul Békési László lépését. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdaságpolitika nem változik, és csak olyan új pénz­ügyminisztert lehet elfogadni, aki ezt a programot viszi tovább. Az utódlás­ra vonatkozó újságírói kérdésre a mi­niszterelnök kijelentette: nincs jelölt­je, mivel nem számított Békési lemon­dására. A konkrét felvetésre, miszerint esetleg Medgyessy Péter kerülne a tár­ca élére, a miniszterelnök csak annyit mondott: ez nem elképzelhetetlen. A privatizációs miniszter személyére vonatkozó elképzelését nem közölte a miniszterelnök. Közölte viszont azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára első számú jelöltje Surányi György. Kuncze Gábor : — Nagyon sajná­latos, hogy az MSZP-n belüli vitát nem sikerült megnyugtatóan rendez­ni, nyilván ennek az eredménye Békési László lemondása. A koalíció többek között a gazdaságpolitikára alapult, il­letve egy olyan kormányprogramra, amelynek nagyon fontos része a gaz­daság. Erre a programra kötöttek meg­állapodást a koalíciós partnerek, nem személyekre, de az tény, hogy a prog­ramot Békési László személye fém­jelzi. Az SZDSZ-nek mindenképpen tájékozódnia kell az ügyben, és meg kell ismernie Horn Gyula elképzelé­seit is. Pető Iván: — Az SZDSZ abban re­ménykedett, hogy az MSZP-n belül rendeződnek a gazdaságpolitika és a kormány privatizációs elképzelései, hogy a viták békés úton rendezhetők. A magam véleményeként mondha­tom, hogy aggódom az események lát­tán, hiszen a kormány gazdaságpoli­tikájának, a koalíciós megállapodás alapjául szolgáló gazdaságpolitikának nevet adó Békési László, és nem egy­szerűen egy miniszter mondott le. Az MSZP-n belüli vita már korábban megkezdődött, de ebben a vitában nincs jelen a koalíciós álláspont. Für Lajos: — Egyelőre nem tudok véleményt mondani, mert nem ismerem Békési László lemondásának indokait. Ha Békési László lemondása azt jelen­ti, hogy a kormány gazdaságpolitikája abba az irányba változik, amilyet az előző kormány folytatott, jónak ítélem. Ha nem így van, akkor rossznak. Orbán Viktor: — A pénzügyminisz­ter nem lemondott, hanem leváltották. Nem lenne meglepő, ha a pénzügymi­niszter leváltása, illetve lemondása mögött egy Békési hozzájárulásával történt, kedvezőtlen devizahitel-felvé­tel lenne. A költségvetés ugyanis 100 millió dollár hitelt vett fel a CIB-től. A hitelt nem pályáztatták meg, s ez a módszer a régi kliensrendszerre emlé­keztet. Torgyán József: — Úgy gondolom, Békési László lemondásával nem egy­szerűen a politikus bukott meg, hanem az a restriktiv pénzügyi politika, gazda­sági szemlélet, amely megfojtotta a gazdaságot, és lehetetlenné tette a ki­törést. Fő kérdés, hogy Békési utódja felismeri-e: gyökeresen szakítani kell a megszorító politikával. Ha az új pénzügyminiszter ugyanazt az utat járja, mint elődje, akkor csak zavart okozó tényező lesz a lemondás. Amennyiben változás történik, az némi reményt kelt, hogy a kormány felismerte a változás szükségességét. Surján László: — A kormánykoa­líció belső problémái előre láthatóak voltak. Az a pénzügypolitika, amelyet a költségvetési vita során az ellenzék ostorozott, nem tartható. Békési le­mondása az MSZP gyengülő koalíci­ós elkötelezettségét jelzi, de ebből kívülről többre következtetni most nem szabad. Az a fellendülés, amely 1994-ben, ajelenlegi kormány által is elismert statisztikai adatokból látszik, nem fékezendő, hanem támogatandó. Ez az egyetlen esélye Magyarország­nak, hogy az adósságállományát ren­dezni tudja, és az életszínvonal emel­kedjen. Megválasztották az alpolgármestert Mátészalkán „Igenek napja" a testületi ülésen Pénteken délután tartotta soron következő ülését Mátészalka önkor­mányzata. Tizenhat fontos napirendi pontról kellett dönteniük, de a legna­gyobb várakozás mégis a hatodik pon­tot előzte meg, hisz többszöri előzetes tárgyalás, egyeztetés után alpolgár­mestert kellett választani. A város belterületén közlekedő he­lyi járatok díjai a következőképpen módosultak: a vonaljegy ára 32 forint, az egyvonalas buszbérlet 483, az összvonalas arcképes buszbérlet 852 forint, a tanuló és a nyugdíjas havi bér­let 213 forint lett. Az 1995. évi helyi járatok biztosítá­sára, valamint állampolgári bejelenté­sek alapján új járat beindításához (Ke­leti lakótelep—Tejporgyár) negyed- millióval kellett emelni a hozzájáru­lás összegét a Volán felé. A további igényeket kérdőívek kiküldésével fog­ják felmérni. A távhőszolgáltatás díja 20-25 százalékkal emelkedett, így 91 forint 92 fillér légköbméterenként. A negyedik és ötödik pontok sorra- vételekor „Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának sza­bályairól” szóló rendeleteket módosí­tották, majd a MÁV Rt.-vei történt 'csereszerződésről hoztak döntést. A hatodik napirendi pont témája az alpolgármester megválasztása volt. Tit­kos szavazással, dr. Szilágyi Dénes pol­gármester előterjesztése alapján (szava­zófülke és -urna felállításával) 10 igen és 7 nem szavazattal Fii lop István 36 éves tanárt választották meg alpolgár­mesterré, aki a helyi MDF elnöke. Párt­tisztségéről automatikusan lemond. A testület főállásban foglalkoztatott alpol­gármesterének bruttó 70 ezer forint il­letményt állapított meg. A további négy napirendi pontot zárt tárgyaláson vitatták meg. A Keleti la­kótelepi óvoda vezetője Láng Károly- né lett. A területi kórház ápolási igaz­gatójának, Szilvássy Lajosnénak a munkaviszonyát határozatlan idejűre módosították. A lakásügyi támogatások odaítélé­se is zárt ajtók mögött történt.Nyíltan ítélték oda viszont a Szatmár Múze­um várostörténeti állandó kiállításának létrehozására szánt összeget. A Tridea Természetvédő Egyesület öt évig in­gyen használhatja az önkormányzat tulajdonában lévő újtelepi helyiséget. Ellentételezésül feladatának szabta a városszéli illegális szemétlerakóhe­lyek felderítését és megszüntetését. A két utolsó előtti napirendi pont a lakásépítés élénkítését célozta meg. El­adásra készítettek elő belterületi ingat­lanokat. Önkormányzati tulajdont képező ingatlanokból kialakítandó úszótelkeket kínálnak értékesítésre. Az építési kedvet hivatott ösztönöz­ni a viszonylag alacsony telekár. A pá­lyázat útján értékesítendő ingatlanokat 2500 Ft/nm áron kínálják. A szavazatszámláló bizottság összesíti az alpolgármesterre leadott szava­zatokat Kép és szöveg: Pénzes László

Next

/
Thumbnails
Contents