Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-25 / 21. szám
1995. január 25., szerda 1 BELFÖLD-KÜLFÖLD H ■ UJ KELET Köbei földrengés Egy héttel a több mint 5000 halálos áldozatot követelő földrengés után Japán Kanszai régiójában még mindig mintegy 310 ezer ember tartózkodik iskolákban és más középületekben kialakított ideiglenes szálláshelyeken. Helyzetüket súlyosbítja, hogy az elemi higiéniai feltételek is csak minimális mértékben állnak rendelkezésre, emellett szervezetüket a megpróbáltatások és a stressz is gyengíti, így továbbra is fennáll az influenza vagy más járványok kitörésének veszélye. Teng népszerűsége Maoé mögött A kínai fiatalok harmadik helyre teszik Teng Hsziao-pinget a legkedveltebb politikusok rangsorában; Mao Ce-tung volt állam- és pártelnök, valamint Csőn En-laj egykori miniszterelnök előzi meg, méghozzá tekintélyes különbséggel. Ez tűnik ki legalábbis egy nemrég nyilvánosságra hozott közvéleménykutatásból. Hazudós miniszter Ernesto Zedillo mexikói elnök tavaly decemberi hivatalba lépése óta már másodszor kényszerült személycserét végrehajtani a kormányában: néhány hete a pénzügyminiszterét menesztette, aki nem intézkedett idejében a hirtelen kitört pénzügyi-gazdasági válság elhárítása érdekében, most pedig a közoktatási tárca vezetőjétől vált meg. Ezúttal azonban nem politikai ok állt a háttérben: a miniszterről kiderült, hogy csak hazudta magának a névjegyén feltüntetett doktori címet. Hungexpo-program Február elején kezdődik a Hungexpo Rt. ez évi nemzetközi kiállításainak és vásárainak idei sorozata a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban. A részvénytársaság keddi, Szekszárdon tartott sajtótájékoztatóján elhangzott: a tervek szerint november végéig 24 kiállítást tartanak. Az 1995-ös program nyitányaként — február 2-től 5-ig — Szépség és egészség címmel fodrászati, kozmetikai, divat- és egészséges életmód bemutató lesz, Karát címmel pedig ékszer-, drágakő- és órakiállítást rendeznek. Márciusban egyebek mellett nemzetközi'idegenforgalmi, vegyipari, művészeti szakterületek bemutatkozásával folytatódik a program. Növényi kövületek 280 millió éves, megkövült növényi maradványokat találtak az Ománi Szultánságban kutatásokat végző olasz és francia tudósok. A mindössze néhány héttel ezelőtt kezdődött kutatások abba a három évesre tervezett nemzetközi vizsgálatsorozatba illeszkednek, amely a Pakisztántól Marokkóig húzódó szeizmikus vonal körzetében tárja fel bolygónk geológiai változásait. Az expedíció megkövült ágakat és leveleket küldött Franciaországba további tanulmányozásra. Magyar színházi bemutató Kijevben Kertész Ákos Özvegyek című darabját mutatta be a hét végén a Kijevi Állami Ifjúsági Színház. Évek óta ez az első alkalom, hogy az ukrán fővárosban immár nemcsak magyar operettet, hanem drámai művet állítanak színpadra. A sikerrel lezajlott bemutatót a kijevi társulat Kontakt (kapcsolat) nevű műhelyének tagjai szervezték, és ők is játszanak az előadáson. A szerelmi dráma főszereplője a fél éve végzett Szvetlána Tomascsuk, a rendező Vlagyimir Mihalevics. Filmpályázat A Magyar Mozgókép Alapítvány szakkuratóriumai pályázatot hirdetnek az 1995-ös évre. Az animációs, az art-mozi, a dokumentum- filmes, a filmforgalmazói, a játékfilmes és a népszerű-tudományos kuratóriumokhoz február 15-ig nyújthatják be terveiket az alkotók, a stúdiók és a produceri irodák. A részletes pályázati feltételeket és adatlapokat az alapítvány titkárságától lehet beszerezni (VI. Városligeti fasor 38.). Az art-mozi szakkuratórium az első félévre hirdette meg pályázatát, így idén még egy pályázatot kiírnak. A Magyar Mozgókép Alapítvány egyébként a költségvetéstől 885 millió forintot kapott 1995-re. Szaruhártya-bankok Hazánkban évente 500-600 embernek van szüksége új szaruhártyára, szaknyelven corneára. Ők ma még nagyrészt „közvetlenül,,, donorokból kivett szaruhártyát kapnak és csak mintegy 150 esetben használják az átültetéseknél a comea-bankokban tárolt szaruhártyákat. A jövő útja mindenképpen az ilyen bankok fokozottabb kihasználása, mert az innen származó szövetek garantáltan vírus- és fertőzésmentesek. Minderről azon a sajtótájékoztatón számoltak be a téma szakértői, amelyet a hét végén Budapesten megrendezendő VII. európai comea-bank konferencia alkalmából tartottak. A nők gyorsabbak A brit nők a férfiaknál jobban szeretik a száguldást: a női vezetőknek csak 14 százaléka vezet az autópályákon lassabban 100 km/h-nál — ez derül ki abból a felmérésből, amelyet egy autóüvegek gyártásával foglalkozó cég, az Autoglass készíttetett. A férfiak körében ezzel szemben 38 százalék nem lépi túl a száz kilométert óránként. A brit autópályákon a sebességhatár 113 km/h — teszi hozzá a hírhez a Reuter. HH-körökben az a nézet Jó, hogy valaki közbelépett Megtiltani csak állami, szolgálati, illetve vállalati titkokat tartalmazó információk nyilvánosságra hozatalát lehet — ez a vélemény alakult ki a HungarHotels dolgozóinak többségében arról a hírzárlatról, melyet a vállalat privatizációs ügyeiben rendeltek el. Noha a tilalom alá eső HungarHotels vezetők, szállodaigazgatók és más érdekelt HungarHotels- alkalmazottak állampolgári joguknak tartanák elmondani a véleményüket a nyilvánosság előtt egy ilyen közérdekű és minden adófizetőt érintő privatizációs ügyről, a tilalmat már csak egzisztenciális okokból is kénytelenek betartani. Az Atlantic Sajtószolgálat munkatársa azonban beszélgetett a HH néhány illetékesével, akik szerint éppen a hírzárlat a fő oka annak, hogy a sajtó általában hamis megvilágításban tálalja az ügyet. A lapok — állítják a vállalat képviselői — nem arról írnak, hogy jó üzlet volt-e az, amit megkötöttek, hogy az ÁVÜ helyesen járt-e el, hogy megfelelő volt-e a koncepció. Ehelyett az került előtérbe, hogy a miniszterelnöknek joga van-e beleszólni ebbe a kérdésbe, mikor van joga és miért? Persze ez is érthető. Végsősoron azonban az a legfontosabb, hogy jó-e ez a vállalatnak és jó-e az államnak. Erre a szerintük alapvető kérdésre a HH-szállodák szakembereinek többsége nemleges választ ad. Ők örülnek annak, hoy végre egyszer akadt valaki — nevezetesen Horn Gyula —, aki nem nézte tétlenül a dolgot, akinek elege lett abból, hogy hozzá nem értés miatt vagy más okból elherdálják azt, ami nagyon sok ember nagyon sok évi kemény munkája során létrejött. A lényeg szerintük az, hogy közbelépett valaki. Hogy helyesen és jókor tette- e, azt másodlagos kérdésnek tekintik, nyilvánvalóan jobb lett volna előbb. A 15 szálloda 51 százalékának eladásából 34 millió dollár jött volna be az államnak. De akárhogyan nézzük — magyarázzák a szállodai szakemberek —, akár a nyereségtermelő képesség, akár az ingatlanérték oldaláról, ez érthetetlen herdálás. Különösen, ha tekintetbe vesszük a Duna Intercontinental 53 millió dolláros eladási árát. Az alku során átmenetileg 14-re csökkent a „csomagban” szereplő szállodák száma, ami az érintettek számára ugyancsak érthetetlen, hiszen az a Budapest Szálloda maradt volna ki, melyet egyébként az ÁVÜ korábban eladhatatlannak minősített. Úgyhogy tulajdonképpen 15 szállodát érint az eladás. Ám ezt is a téves beállítások közé sorolják, mivel szerintük nem az a fontos, hogy 14 vagy 15 szállodáról van-e szó, s nem is az, hogy melyik közülük a fővárosi és melyik a vidéki. Hamisan hangzott, — legalábbis a HungarHotels gazdálkodását ismerő illetékesek számára — az az ígéret is, hogy a tervezett privatizációs üzlet keretében 2 milliárd forintot fordítanak a szintentartásra. Ez azért félrevezető, mert nem pluszbefektetésről van szó, hanem a kikötött, egyesek szerint értelmetlenül alacsony vételár egy. részéről, ami a konstrukcióból adódóan a vállalatot illeti. Ezt az összeget a HungarHotels privatizáció nélkül is rákölti a szóban forgó szállodákra — állítják. Post factum a HungarHotels vezetőinek túlnyomó része úgy véli, hogy a vállalatot magát semmiféle kár nem érte a privatizációs folyamat leállítása által. Áz ingatlapiacon ugyanis dekonjunktúra van, s nem ilyenkor kell jelentős értékű ingatlanokat piacra vinni. Másfelől veszteséges vállalatnál evidens, hogy sietni kell a privatizációval, de egy nyereséget termelő vállalatnál nyugodtan lehet várni és tárgyalni; ezek a szállodák addig is hasznot hajtanak. A Hom-féle vizsgálóbizottság eddigi megállapításaira utalva az Atlantic forrásai rámutatnak: nyilvánvalóvá vált, hogy rossz volt a tenderkiírás. Eleve olyan alacsony összeget jelöltek meg, amit nem lett volna szabad. Helytelen volt továbbá minimális árként megjelölni az alaptőke 51 százalékát (körülbelül 4,5 milliárd forint). Elfogadhatatlan végül az is, hogy elavult vagyonértékelés után szabták meg az árat. Utoljára ugyanis 1991- ben értékelték fel egyenként a szállodákat, s az összeg akkor 16 milliárd forintra rúgott. Végül alapvető hibának vélik a HH szakemberei, hogy a vállalatot a hozam alapján értékelte fel egy egyébként jó nevű külföldi vagyonértékelő cég magyarországi leányvállalata. A szálloda az egész világon ingatlanüzlet, miért lenne más, amikor a főváros és a vidék legértékesebb telkeinek némelyikéről van szó! Az, hogy az állam egy előző, többek között éppen a hatékonyság hiánya miatt elutasított gazdasági rendszerben ebből az értékes tulajdonból nem tudott megfelelő hozamot nyerni, még egy ok arra, hogy ne az elmaradt hozam alapján állapítsák meg a szállodák értékét. Ami a HungarHotels privatizációjának következő fázisát illeti, a vállalat belső köreiben erről úgy vélik: mielőtt ez a fázis megkezdődne, az ÁVÜ-nek el kellene döntenie, hogy mik a prioritások a privatizáció során. Ugyanis nem az a fő kérdés, hogy a szállodákat egyenként vagy együtt adják-e el, hanem például az, hogy az állam legfontosabb c^lja az azonnali készpénz- bevétel, vágy a vagyon rövid-, közép-, vagy hosszú távú kamatoztatása. Buda Magdolna Merre tart a Fidesz? Súlyának megfelelő pozíciók A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején az emberek úgy vélték, hogy a Fidesz ugyanúgy az SZDSZ előpártja, mint régen volt a KISZ az MSZMP-é. Aztán bő egy évvel ezelőtt, Antall József miniszterelnök úr temetésekor kikristályosodott, hogy a Fidesz inkább a Magyar Demokrata Fórum felé tart, mint az SZDSZ irányába. —- Ez már öt évvel ezelőtt sem volt igaz, bár a közvéleményben valóban élhetett egy olyan kép, miszerint a Fidesz az SZDSZ kistestvére. A FIDESZ azonban fél évvel korábban alakult meg, mint az SZDSZ. Az más kérdés, hogy a „nagytestvérünk” és „természetes szövetségesünk” ezt a képet igyekezett éltetni a közvéleményben — vélekedik Seszták Oszkár, a Fidesz megyei irodavezetője, a párt alapító tagja a bevezetőben leírtakról, majd így folytatja: —így aztán a kérdés sem úgy vetődik fel számunkra, hogy hová tart a Fidesz, mert ez azt sugallja, hogy a pártunk megváltoztatta volna az eredeti álláspontját. Mi ugyanolyan liberálisak, nemzeti elkötelezettek vagyunk, mint 1988-ban. A Fidesz nem közeledik az MDF-hez, miként az MDF sem a Fideszhez, hiszen a két párt jelenleg közel azonos súllyal van jelen a politikában. Egyébként a Fidesz — a megyei önkormányzati listás eredmények szerint — a harmadik legerősebb párt az országban; dupla annyi polgármesterünk van, mint az MDF-nek. — A decemberi önkormányzati választások után létrejöttek bizonyos politikai alkuk, mind a nyíregyházi, mind pedig a megyei közgyűlés szervezésekor. Egy televíziós nyilatkozat szerint a Fideszt azért nem sikerült az MSZP-nek megnyernie szövetségesként a megyeszékhelyen, mert az SZDSZ tagja lett a koalíciónak. A megyei közgyűlésben a Fidesz és az SZDSZ ugyanannak a többségnek a tagja. Erről mi a véleménye? — A Fidesz azért nem lépett be a városi koalícióba, mert nem nyerte meg a választásokat. Nem az SZDSZ miatt nem vagyunk, tehát a koalíció tagja. Szerencsére olyan ok sem merült fel, ami miatt kötelezően szerepet ’kellett volna vállalnunk egy város irányításában, amelynek a programjával, irányultságával, eszméivel nem értünk egyet. Ezért ellenzékből próbáljuk meg elmondani, amit Nyíregyháza érdekében fontosnak tartunk. — A párt miért nem kért a megyei közgyűlésben egy társadalmi alelnöki pozíciót? Megelégedett azzal, hogy bizottsági tagságokkal „kistafírozták” ? — Nem a pozíciók száma jelenti egy párt súlyát a közgyűlésben, hanem a képviselők felkészültsége. A Fidesz nem kapott kompenzációt, súlyának megfelelően vesz részt a bizottságok munkájában. ■— A Fidesz és az SZDSZ között a kormánykoalíció léttrejötte volt a szakítópróba. Ettől kezdve távolodott el a két párt látványosan egymástól. Miért a kifogása az MSZP ellen? — Valóban így van. Amikor az SZDSZ belépett a kormánykoalícióba, ez erősen eltávolította a két liberális pártot egymástól. A szabaddemokraták választhatták volna azt a lehetőséget, hogy kitartanak a polgári alternatíva mellett, ellenzékben maradnak, hiszen az MSZP önmagában is képes volt erős kormányt alakítani. Véleményünk szerint — ahogy az MSZP jelenleg politizál — nem alkalmasak arra, hogy kivezessék az országot a nehéz helyzetből. Nincsenek kapcsolódási pontjaink, programjaink nem fedik egymást. Mi polgári Magyarországot szeretnénk, hogy az MSZP milyet, az eddig még nem derült ki. Ez utóbbi megállapításunk igaz a nagypolitikára, miként a megyeire, a nyíregyházira is. száraz Eurorégió A Kárpátok Eurorégió magyarországi tagjai 23-án Egerben tanácskoztak, ahol a főtitkár tájékoztatójának meghallgatása után megválasztották azokat a képviselőket, akik a régiótanácsban a magyar megyéket és városokat képviselik majd. A megyei jogú városok Rin- gelliann Györgyöt, Eger polgár- mesterét, az öt megye pedig Zilahi Józsefet, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökét delegálta a régiótanácsba.
