Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-24 / 20. szám
4 1995. január 24., kedd KULFOLD-BELFOLD UJ KELET Több energiára lesz szükség Az ezredfordulóig a magyar ipar energiaigénye a jelenlegihez képest 20-22 százalékkal nő, ezért Magyar- ország érdekelt az energiaszektor nemzetközi együttműködéssel megvalósuló fejlesztésében — mondta Pál László ipari miniszter hétfőn az Európai Unió Synergy-programja keretében rendezett konferencián. A kétnapos eszmecserén nyugat-európai vezető pénzügyi és energetikai szakemberek tanácskoznak a közép- és kelet-európai, valamint a FÁK országok képviselőivel az energia- szektorba történő tőkebefektetések lehetőségeiről. A konferencia nyitóelőadásában Pál László kiemelte, hogy Magyarországon még ebben az évben megkezdődik az energiaszektor privatizációja. A Magyar Villamos Művek Rt.-t, a nagyfeszültségű hálózatokat, illetve a hozzájuk kapcsolódó teherelosztó központokat, továbbá a Paksi Atomerőművet egyben kívánják értékesíteni, az állam azonban 50 százaléknyi tulajdonrészt megtart magának. Az áram- szolgáltató vállalatok esetében — a paksi erőművet kivéve -— az állam kisebbségi, úgynevezett aranyrészvényre jogosító tulajdoni hányadot kíván megtartani. A miniszter hangúlyozta, hogy a privatizáció során a leendő befektetőknek bizonyos kötelezettséget is vállalniuk kell. A hazai szénbányák fennmaradása érdekében átmeneti időre le kell mondaniuk az esetleg olcsóbb külföldi beszerzési forrásokról. A villamosenergia szolgáltatórendszer magánosításánál szempont a távhőszolgáltatás biztosítása, amelyet az önkormányzatokkal kötendő szerződésekben kell garantálni. Az energiaszektor fejlesztését Magyarország széles körű nemzetközi együttműködés keretében tervezi. A legfontosabb energiahordozó-szállító eddig Oroszország volt, de 1995 után Magyarország midkét fő relációban fokozatosan csatlakozik a transzeurópai hálózatokhoz. Bűnügyi élvonal A mobil telefonok nemcsak az ínséges honi telefonhelyzetre gyakoroltak jótékony hatást, de nyugodtan mondhatjuk, hogy forradalmi változást idéztek elő a bűnözés módszereiben is. Erről a záhonyi határőröktől hallottam először. A Nyugat-Európában elkötött személygépkocsik célállomása általában Ukrajna vagy Oroszország, ahova a lestrapált záhonyi Tisza-hídon át vezet a legrövidebb út. Az erre a korántsem könnyű műfajra szakosodott társaságok precízen szervezik meg az akciót, körültekintően járnak el az autók határokon történő átjuttatásakor is. A Hegyeshalom felől érkező Audikat, Mercedeseket, Volvókat a megrendelők emberei már a záhonyi határ- átkelőhely előtt várják, olyan helyen parkolva, ahonnan jól szemmel lehet követni a vámosok és határőrök munkáját. Ismerik a szolgálati beosztást, tudják, mikor lazább az ellenőrzés, melyik az a konvoj, amelyikhez érdemes csatlakozni, mert például rengeteg benne az átjutásra váró, nálunk vásárolt Lada. Ezek hosszadalmas vámkezelése pedig elaltathatja a pénzügyőrök munkakedvét, éberségét. Szóval, a határőrök azt mondják, hogy ezek a bandák, amióta mobil telefonon érintkeznek egymással, az éppen úton lévő lopott járgány vezetőjét mindenről tájékoztatják. Még azt is megtelefonozzák neki, mennyivel és merre menjen, hol tartson pihenőt. No és persze legfőképpen, hogy mikor érje el a határátkelőt, mikor tiszta a levegő. Az új kocsi, legyen az a legdögö- sebb és legdrágább, ma már nem számír igazán státusszimbólumnak, ha nem társul mellé a tenyérbe simuló, pofás kis készülék. Hiába tiltja a KRESZ az útközbeni távbeszédet, aki egyszer már hozzájutott, azt az Isten sem tudja megakadályozni abban, hogy a füléhez szorított kagylóval vegye be a jobbkanyart. Ildomosabb lenne inkább az egykezes autóvezetés oktatását elrendelni, mert a mobil-te- lefonozást nem tudják megszüntetni. (Nem tudom, megfigyelték-e, de mindig a pilóta telefonál, utas még csak véletlenül sem...) Magára valamit is adó pénzbehajtó, munkába induló betörő, védő-őrző káeftés gorilla ma már egy lépést sem tesz a belső zsebében lapuló mobil készülék nélkül. Ha füléhez szorított telefonnal látja a rend őre, jó esélye van rá, hogy brókernek vagy ügyvezető igazgatónak nézi és békén hagyja. Hogy mennyire szerves része a bűnözésnek és az ellene folyó harcnak ez a mütyür, arra a karácsonyi kettős gyilkosság szolgáltatta a legfrissebb példát Budapesten. Az újságok'megírták, hogy a két fiatal férfi halálával végződött állítólagos kábítószer-attak résztvevői leginkább egy dologban voltak közösek: mobil telefonnal rendelkeztek. A vevők és az eladók ennek segítségével állapodtak meg a találkozó helyében, majd ugyancsak a telefonon üzenve változtattak ezen. Mobil telefonnal még senkit sem lőttek le. Az viszont elgondolkodtató, hogy a maroktelefon ma éppolyan fontos — ha nem fontosabb — rekvizí- tuma az alvilág arzenáljának, mint a pisztoly, a szamuráj-kard vagy a baseball ütő. A BRFK sajtótájékoztatóján azt is megtudhatták az ámulkodó újságírók, hogy a bravúrosan végződött nyomozás két koronatanúját, akik lelőtt társukat magára hagyva elsöpörtek a Hegyalja útról, telefonuk számát felderítve invitálta be kihallgatásra a rendőrség. Elképzelni is rettenetes, hol tartana a nyomozás, ha a két fiatalember, teszem azt, nem lett volna felszerelve mobil telefonnal. Tódor János (MTI-Press) A szép autóba „dukál" a rádiótelefon! Ötveit százalékos privatizáció Horn Gyula az ÁVÜ-ben Horn Gytila miniszterelnök hétfőn munkalátogatáson találkozott a privatizációs szervezetek vezetőivel az Állami Vagyonügynökség székházában. Az eszmecsere megrendezése összefügg azzal, hogy a kormány féléves munkája értékeléseként behatóan kíván foglalkozni a privatizáció helyzetével és alakulásával. A miniszterelnököt elkísérte Békési László pénzügyminiszter, Pál László ipari és kereskedelmi miniszter, továbbá Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A munkaügyi és a földművelésügyi tárcát államtitkárok képviselték. A találkozón részt vettek az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai, az ÁVÜ Igazgatótanácsának tagjai, valamint a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet igazgatója. A találkozót követő sajtótájékoztatón Horn Gyula miniszterelnök elmondta: a kormány a privatizációt, amely az egész ország pénzügyi-gazdasági helyzetet is nagymértékben meghatározza, kulcskérdésként kezeli.. A találkozón a miniszterelnök tájékoztatást kapott az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a KVSZ elmúlt négy évi tevékenységéről. Megállapították, hogy az állami vagyon 50 százaléka került eddig magánkézbe, ennek fele külföldi tulajdonba. A privatizáció bruttó bevétele 426 milliárd forint volt eddig, az összes bevételnek mindössze 10 százaléka jutott a költségvetésnek. Horn Gyula megállapította: az elmúlt négy év alatt a privatizáció költségei rohamosan növekedtek. A kormány kiemelt figyelmet szán a stratégiai vállalatok — a Magyar Villamos Művek Rt., a MÓL Rt., a Matáv és az Antenna Hungária, a gázszolgáltatók, valamint a bankok privatizációjának. A több mint 1000 milliárd forintot megtestesítő vagyon magánkézbe adásának előkészítése jól halad. A miniszterelnök úgy vélte: a kormányzati ciklus végére kialakulhat a magán- tulajdon kétharmados aránya a gazdaságban. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a kormányprogram szerint csak megfelelő értéken, tőkeemelési és foglalkoztatási kötelezettségek kikötésével szabad privatizálni. A miniszter- elnök döntőnek nevezte, hogy a stratégiai cégek eladását a nemzetgazdasági érdekek figyelembevételével készítsék elő. A privatizáció más aktuális problémáiról szólva Horn Gyula a kárpótlás, a kedvezményes dolgozói kivásárlás és a társadalombiztosítási vagyonátadás kérdéseivel foglalkozott. Mint hangoztatta: átfogó gazdasági program és koncepció alapján kell a privatizációt végrehajtani, ehhez azonban szükséges megteremteni a megfelelő intézményrendszert. A privatizáció helyzetét a kormány január 26-i ülésén is napirendre tűzi. A végleges álláspont kialakítása után a miniszterelnök hatpárti egyeztetést kezdeményez a kérdésben. — A parlamenti pártokkal való egyeztetést az teszi szükségessé, hogy a privatizációval kapcsolatban a kormány az ellenzék támogatását is szeretné elnyerni, bár a magánosítás a koalíció felelőssége. A privatizációs törvény elfogadásáig terjedő köztes helyzetben azért fontos az értekelés, hogy kiküszöbölhetők legyenek az anomáliák, melyek a magánosítást eddig jellemezték — mondta a miniszterelnök. Kifejtette: a magánosítás menete alapvetően a privatizációs törvényre épül, ugyanakkor átfogó gazdaságpolitikai szemlélet kialakítására és megerősítésére van szükség, amely a kormányprogramból indul ki. A nagy stratégiai ágazatok privatizációjának előkészítése jól halad — vélte a miniszterelnök. Kérdésekre válaszolva hangoztatta: a privatizációval kapcsolatos szervezeti, intézményi kérdésekben alapvetően a miniszterelnök felelőssége a döntés, nyilvánvaló azonban az is, hogy az ezzel összefüggő elképzeléseknek nemcsak a koalíciós partnertől, hanem az MSZP-frakciótól is támogatást próbál szerezni. A miniszterelnök elmondta: Surá- nyi György, akinek a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztét szánják, az egyeztetés során sok feltételt szabott. Ez ügyben még nem fejeződtek be a megbeszélések, de remélhetőleg a jövő héten tisztázhatóak lesznek a még nyitott kérdések. Beszámolt arról is, hogy a délelőtt folyamán közel egyórás beszélgetést folytatott Békési László pénzügyminiszterrel, így sikerült számos kérdést tisztázni. Bízom benne, hogy a csütörtöki kormányülés és az MSZP—frakcióülés során is egyetértésre jutunk — mondta Horn Gyula. Egy másik válaszában Horn Gyula a Magyar Nemzet című napilapról elmondta: véleménye szerint az újságra szükség van, fennmaradását biztosítani kell, akkor is, ha bármiféle átalakításra vagy privatizációra kerül sor. Kifejtette: minden „épkézláb” javaslatot támogatni tud, természetesen ez ügyben nem a kormánynak kell döntenie. Elmondta: tudomása szerint folyamatban van a vizsgálat a Ferihegy II. repülőtér fejlesztéséről szóló szerződéskötés ügyében. (MTI) A miniszterelnök és a három vagyonkezelő szervezet vezetőinek találkozóján részt vett miniszterek a hírügynökség munkatársának érdeklődésére tájékoztatást adtak arról, hogy tárcájuk szempontjából mit ítélnek fontosnak, és mit hangsúlyoztak a megbeszélésen. Pál László ipari és kereskedelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a magánosítás folytatása, sőt gyorsítása mellett rendkívül nagy jelentőséggel bír a még meglévő vagyon értelmes hasznosítása is. Az elmúlt években ugyanis több mint 20 százalékkal csökkent a GDP, ennek egyik oka pedig az, hogy az álla- « mi, illetve a volt állami vállalatok jövedelmezősége — részben a rossz vagyonkezelés miatt —jelentősen visszaesett. A miniszter tájékoztatása szerint új kormányzati posztok, köztük a privatizációs miniszteré, nem kerültek szóba. A HungarHotels magánosítása is csak annyiban — ahogy a miniszter megfogalmazta — egy esemény volt, amelyen túl vagyunk. A miniszter úgy ítélte, hogy a HungarHotels magánosítása körül történteket a külföldi befektetők is csak epizódnak tekintik a magyar privatizáció történetében, és nem rendítette meg bizalmukat. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter — mint azt az MTI munkatársának elmondta—jobb együttműködést sürgetett a három vagyonkezelő szervezet és a tárcák között. Felvetette a tulajdonosok felelősségét a bérkiáramlásban, amely szerinte az idei év egyik leglényegesebb kérdése. Lotz végül rámutatott: a tanácskozáson elhangzottak teljes mértékben bírják a koalíciós partner, az SZDSZ támogatását. Békési László pénzügyminiszter is részt vett a kormányfő és a vagyonkezelők megbeszélésén, ő azonban az MTI értesülése szerint nem szólalt fel. A miniszter, aki a reggeli órákban csaknem egy órát tárgyalt Horn Gyula miniszterelnökkel, elzárkózott a nyilatkozattételtől, azzal az indokkal, hogy nincs mondanivalója. Meciar két arca Meciar két arca címmel közölt rövid kommentárt a szlovák kormányfő hétfőn kezdődött brüsszeli, majd azt követő budapesti útjáról a La Libre Belgique. A lap közép-európai tudósítója — Christine Dupre — prágai keltezéssel írt értékelésében mindenekelőtt úgy véli: aligha kétséges, hogy Vladimír Meciar Brüsszelben arról igyekszik majd meggyőzni belga kollégáját, Jean-Luc Dehaene-1, valamint Willy Claes NATO-főtitkárt és az Európai Parlament képviselőit, hogy elkötelezett híve a demokráciának, a gazdasági reformok folytatásának és országa európai integrációjának. A Horn Gyulával tervbe vett keddi találkozó pedig segít erősíteni azon államférfi képét, aki gondot fordít rá, hogy politikai megoldást találjanak a mintegy 570 ezer fős szlovákai magyarság sorsára — véli a cikk szerzője. (Ez utóbbi kapcsán még megjegyzi: a kérdés nagy jelentőséggel bír az EU francia elnöksége, és az elnökjelölt Edouard Balladur szemében...) A belga lap elemzése a továbbiakban rámutat: mindezekkel egyidőben a szlovák belpolitikában a „normalizálás felgyorsul”. A „legújabb epizódként” említi azt, ahogy most a kassai TV két programigazgatóját bocsátották el — hogy aztán saját utódjuk („egy 1968 utáni veterán”) portási és takarítónői állást kínáljon nekik... De továbbra is napirenden van Michal Kovác államfő menesztésének a kérdése, csakúgy, mint a Demokratikus Unió tizenöt képviselői mandátumának a megszüntetése (amely egyúttal biztosítaná Meciar számára az alkotmánymódosításhoz szükséges parlamenti többséget). Az őszi választási vereségtől kába demokratikus ellenzék hallgat, Meciar pedig bölcsen tudja, hogy számíthat a lakosság passzivitására — teszi hozzá a belga lap munkatársa, aki írása végén megállapítja: a szlovák kormányfő tudatában van annak, hogy a gazdasági reformok folytatása az egyetlen igazi „kritérium”, amely biztosítja a külvilághoz való kapcsolódás lehetőségét. Lám, az Európai Parlament is végül megszavazta, hogy országa hozzájuthasson a korábban kilátásba helyezett 130 millió ECU-s hitelkerethez. Ellenőrzik a beutazókat Lapértesülésekkel ellentétben a Határőrség országos parancsnoka nem tud semmiféle titkos kormány- határozatról, amely a Határőrség tevékenységét érintené. Nováky Balázs vezérőrnagy az MTI kérdésére elmondta, hogy a Határőrség az idegenrendészeti törvény szellemében jár el és diszkrimináció-mentesen ellenőrzi a beutazókat. így tehát az sem igaz, hogy az ukrán és román állampolgárokat a szokásosnál szigorúbb ellenőrzés alá vetnék. Ugyanakkor a Határőrség kiemelt feladatának tekinti a nemzetközi bűnözők beszivárgásának megakadályozását. Ezért valamennyi határszakaszon és a határ 20 kilométeres körzetében a határőrök ellenőrzik a gyanús külföldieket, illetve járműveiket. A társszervek pedig az ország belsejében ellenőrzik a külföldiek tartózkodási engedélyének érvényességét, valamint azt, hogy biz- tosított-e magyarországi legális megélhetésük.
