Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

GAZDASÁG UJ KELET 1995. január 24.. kedd Kötvények, részvények, befektetések A tőzsde elmúlt hetét zuhanó árfolya­mok és visszafogott kereskedelem jelle­mezte. Egyes részvények árfolyama 20- 30 százalékot is esett néhány nap alatt. A tőzsde legnagyobb vesztese a Soproni Sörgyár papírja volt. Alig több mint egy hónapja még ez a részvény 4500 forint körüli árfolyamon forgott, péntekre ez az ár 2200 forint alá csökkent. Legnagyobb tételben továbbra is az EGIS-részvény forog, árfolyama egy kötés erejéig 1830 forintra esett vissza, péntekre 2100 forint körül stabilizálódott. A másik nagy gyógyszergyár, a RICH­TER papírja is alaposan megsínylette a besszt. Árfolyama egésszen 1500 forin­tig csökkent, majd 1570 forinton sta­bilizálódott. A héten megroggyant a Pick árfolyama is, 5500 forintig esett, majd pénteken 6650 forintra emelkedett. A Danubius is egyéves negatív rekor­dot állított fel 915 forintos kötéseivel, hét végére 970 forintig emelkedett. A kárpótlási jegy hét közepére 375 fo­rintra csökkent, majd pénteken 400 fo­rinton zárt. Készpénzért a héten 33-36 százalék között lehetett értékesíteni. Fel­merül a kérdés, hogy mi okozta a besszt? A bessz egyértelműen külföldi indít­tatású volt. A határon túli befektetők ér­dektelensége már hónapok óta érezhető volt, ám az elmúlt héten kirobbant mexi­kói fizetési válság, továbbá a privatizáci­ós államtitkárt is magával rántó Hungar- Hotels-ügy miatt többen hirtelen meg­ijedtek. Rövid távon ezután sem vár­hatunk gyors javulást, az ország nehéz pénzügyi helyzete és a kormány gazda­ságpolitikájának kiszámíthatatlansága miatt befektetési szempontból még kedvezőtlenebb elbírálás alá esik. Biztos befektetések, magas hozamok, állampapírok, kincstárjegyek! A részvényektől idegenkedő befek­tetőknek ajánlhatók az állampapírok. Az elmúlt héten az egy hónapos diszkont­kincstárjegy aukción elérhető hozam 28—28,5 százalék volt. A népszerűségi listát továbbra is a há­rom hónapos kincstárjegy vezeti. Hoza­ma 31,5 százalékig emelkedett, jelentős túlkereslet mellett. Meg nem erősített hí­rek szerint a túlkeresletet az év végén ala­kult befektetési társaságok vásárlási szán­déka okozta. A hat hónapos papírok iránt mérsékelt volt az érdeklődés, hozamuk 33,1 száza­lék volt. Az egy évnél hosszab állampapírok­kal elérhető hozamok árnyalatnyit emel­kedtek. Leginkább keresettek az 1995. július 2-án lejáró 1995/F jelűek. Hozamuk 31,98 százalék. Hosszabb távra az 1995/B, mely no­vember 12-én jár le. Hozama 32,04 szá­zalék. Még hosszabb lekötésre az 1996/A és az 1996/K. Mindkettő hozama 33 száza­lék felett van. Befektetésekkel, kárpótlási jeggyel kapcsolatos kérdéseikre válaszol: Turcsik Ottó, a BU-KÉ BROKER Kft. kereske­delmi igazgatója. Telefon: 06-42-406- 910, Postacím: 4400 Nyíregyháza, Rá­kóczi u. 5/a I. 2. 5 Bérlakások építése várható Lakáshiány Mátészalkán Piszkos pénz Mennyi a „nem tiszta eredetű” pénz a magyar bankokban? Nincs emberfia, aki ezt megmondaná. Patrick Dorsay-nak, az Interpol pénzügyi nyomozócsoportja főnökének az a véleménye, hogy a közép- kelet-európai országokat is fenyegeti a pisz­kos pénzek beáramlása. Lapnyilatkozata szerint a piszkos pénzek tulajdonosai min­dig megkeresik, hol tudják a leggyorsab­ban és a legkönnyebben elrejteni a pénzü­ket a következő felhasználásig, így össze­folynak a legális, illegális pénzáramok és gazdasági tevékenységek. Ez azonban egyetlen országnak sem lehet jó, hiszen a szervezett bűnözés átszőheti és alááshatja az egész társadalmat, megingathatja a gaz­dasági és a pénzügyi rendszert. Minél több ország csatlakozik tehát a pénzmosás és általában a szervezett bűnö­zés elleni közös akciónkhoz, annál hátrá­nyosabb helyzetbe kerülnek a kívülmara- dók. Annál is inkább, meit az olyan orszá­gok és pénzintézetek, amelyekről kiderül, hogy melegágyai a pénzmosásnak, hitelü­ket vesztik, és elriasztják a befektetőket. Persze ez is csapda, hiszen ha a piszkos pénz egy országban már megtelepedett, kínos beismerni és leleplezni, mert ez is távol tart­ja a befektetőket. Éppen ezért minél hama­rabb szánja rá magát egy ország, hogy harc­ba száll ezzel a tevékenységgel, annál ke­vesebb megrázkódtatásnak teszi ki magát — ebben foglalható össze a pénzmosási szakértő véleménye. Nyilván ez az utóbbi mondat jelzi a „ma­gyar dilemmát” is, hiszen van olyan volt pénzügyminiszter, aki úgy nyilatkozott, hogy ha egyik napról a másikra kivonnák tőlünk a nem tiszta eredetű pénzeket, össze­omlana a bankrendszerünk... A megváltozott szociálpolitikai ked­vezménnyel, új nevén lakásépítési támo­gatással kívánta a kormány növelni, a la­kásépítések számát, illetve a lakáspiac forgalmát. Az 1994. november 7-ével életbe lépő új támogatási rendszer közis­mert. A lakásépítési támogatás — nevé­vel ellentétben — nemcsak építésre, ha­nem az arra feljogosított cégektől való új és használt lakások megvásárlására is igé­nyelhető. Utánanéztünk, Mátészalkán hol lehet támogatással lakáshoz jutni, és meg­döbbenve értesültünk róla, hogy sehol! Itt csak magánforgalomban, vagy az önkor­mányzati bérlakások megvásárlásával le­het kész lakást szerezni. Újat egyetlen cég sem épít vagy épített a közelmúltban. Szilágyi János, a polgármesteri hivatal il­letékese tájékoztatta lapunkat. — Való igaz, az elmúlt évben pénz hí­ján nem építettünk új lakásokat. A tör­vény viszont kimondja, hogy ha a bérlő kéri, el kell neki adni a lakást, ami bevé­tel pedig ebből befolyik, azt kizárólag lakásépítésre lehet fordítani. — Eddig mennyi folyt be? — Összesen 751 darab önkormányzati Olvasónk írja Tisztelt Szerkesztőség! Január 4-én hivatalos ügyben Mátészalkán jártam, és elveszítettem a betegbiztosítási kártyámat. Mikor a hiányt észrevettem, azonnal arra gondoltam, hogy újat kell csináltat­nom. mert az már nem kerül meg. Té­vedtem, mivel az elmúlt hét szerdá­ján visszakaptam. A következő történt. A mátészalkai Gyermek-és Ifjúsági Otthon egyik lakója találta meg az el­vesztett kártyát. A helyében mások talán ügyet sem vetettek volna rá, vagy ha fel is veszik, eldobják, de O nem így tett. Igazgatóhelyetteséhez vitte, aki továbbította a paposi önkor­mányzati hivatalba. Innen Mindák Katalin jegyzőnő juttatta el hozzám. Kérem, közöljék le levelemet, hogy ezúton mondhassak köszönetét a be­csületes megtalálónak, az igazgató- helyettesnek (sajnos, egyikőjük nevét sem tudom) és a jegyzőnőnek irántam való jó szándékukért. Maradok tisztelettel. Kovács Attila. Papos biztosítás története Magyarországon (2.) Temetkezési segély, özvegyek, árvák támogatása Az első magyar biztosításszerű csopor­tosulásokat a XIV. században találjuk. A céhek a szakmai érdekvédelem mellett tag­jaikat és azok hozzátartozóit keresőképte­lenségük idején segélyezték, gondoskodtak temetésükről, támogatták az özvegyeket és az árvákat. A tagdíjakból pénztárakat ala­pítottak. Ezek közül legjelentősebbek a bá­nyászládák voltak, melyeknek biztosítási tevékenysége századunk ötvenes éveit követően ért véget. A céhek pénztárait társasládáknak hívták. A tizennyolcadik századig nincsenek megbízható adatok biztosításszerű intéz­ményekről, majd a század közepétől törvé­nyesen írják elő a szepesi városoknak a tűz- pénztárak felállítását, melyek a díjfizető háztulajdonosok részére tűz esetén kártérí­tést voltak kötelesek fizetni. A korszak legjelentősebb intézményei az Országos Budai Nyugdíjintézet, a Pesti Első Temet­kezési Egyesület és a Győri Kölcsönös Hajó Biztosító Társaság. Magyarországon a tizenkilencedik szá­zad első felében két bécsi és öt trieszti tár­saság kezdte el a biztosítás terjesztését. Leg­ismertebb volt aTriesti Általános Biztosító Társulat, melynek Jókai Mór is volt igaz­gatósági tagja. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság 1857-ben alakult meg. Alapító tagjai között találhatók olyan nagy nevek, mint Deák Ferenc és Eötvös József. A XIX. század közepétől osztrák, német, angol és francia társaságok törtek be a ma­gyar piacra. 1898-ban például tizenhét, ke­vésbé jövedelmező ágazatokat művelő ha­zai biztosító és harminckét, kevés kocká­zatot vállaló és jól jövedelmező külföldi biztosítótársaság működött. Az első világháborús veszteségek kedve­zőtlenül befolyásolták a biztosítás ügyét, aztán a húszas években ismét fellendülés volt tapasztalható, de a gazdasági világvál­ság ezt rövid időn belül megszüntette. A pengő inflálódása különösen az életbizto­sításokra hatott kedvezőtlenül. Jelentős lépés volt a biztosítók állami fel­ügyeletének létrehozása: 1923-ban megala­kul a Pénzügyminisztérium „Biztosító ma­gánvállalatok állami felügyelő hatósága”, mely elsősorban a biztosítottak védelmét szolgálta. A belső infláció elleni védekezésül igye­keztek dollárban kötni a biztosításokat. Ennek ellenére a bizalom egyre csökkent, több konszern és társaság megbukott. A század közepére a biztosítók tevékenysége ismét beszűkült, amit tovább lassított a má­sodik világháború. A háborús károk súlyo­san érintették a társaságok pénzügyi hely­zetét. Épületeik bombázások vagy tűz ál­dozataivá váltak, komoly károk keletkez­bérlakás volt, ebből 460-ra jelentettek be igényt a lakók, száztízet adtunk el, és ebből 20 millió 516 ezer forint folyt be, plussz egymillió 300 ezer forint értékű kárpótlási jegy. Az értékesítéssel kapcso­latos költségek kétmillió 255 ezer forint körül alakulnak. — Ebben az évben építtet az önkor­mányzat? — Igen, tervezünk lakásépítést. Most várjuk hozzá a céltámogatással kapcso­latos irányelveket, vagyis hogy a központi költségvetésből kapunk-e rá pénzt. Kel­lenének alacsonyabb komfortfokozatú és összkomfortos lakások is. — Ha elkészültek, akkor értékesítik őket? — Nem, ezek bérlakások lesznek. Az önkormányzat erőfeszítéseinek köszönhetően tehát várhatóan csökkenni fog a lakáshiány. Addig is, akinek van elég pénze, hogy belevágjon, építkezni kezd, mint tették azt a képünkön látható, Mátészalka belvárosában épülő társasház tulajdonosai. Amennyiben jogosultak rá, megkapják a lakásépítési támogatást. — Hogyan utalják ezt ki, és többen igényel- ték-e az új támogatást november 7. óta, mint a régit korábban, hasonló időszak alatt? — kérdeztük Kádár Gyulát, az OTP Bank Rt. mátészalkai fiókjának igazgatóját. — Ón szerint mi az oka annak, hogy a városban nem lehet új vagy használt la­kást venni lakásépítési támogatással? — Értékesítéssel a pénzintézetek nem foglalkozhatnak, csak gazdálkodó szer- . vezetek. Utóbbiak köthetnek szerződést bankkal hitelek, illetve állami támogatá­sok folyósítására. Mátészalkán egyetlen ilyen gazdálkodó szervezet sincs. Hasz­nált lakásoknál a támogatási rendszer csak olyképpen működik, hogy a gazdálkodó szervezet megépít x mennyiségű lakást, amelyekre olyan vevők jelentkeznek, akik már rendelkeznek lakással, de azt az em­lített gazdálkodó szervezetnek ajánljuk fel megvételre. Az aztán lakásépítési támo­gatás igénybevételével adhatja tovább ezeket a használt lakásokat. Esetleg elő­fordulhat olyan eset, hogy a mátészalkai ingatlannal rendelkező ember fog példá­ul Nyíregyházán a fent említett módon lakást venni. Egyébként itt most csak új családi vagy társasházak építésére van tá­mogatással lehetőség, akkor kapják meg az építtetők az engedélyezett kedvezmény egyharmadát, majd a készültségi fok előrehaladtával a többi részét. Múlt év­ben volt egy olyan lehetőség, hogy ha a kérelmezők megkezdték az áfa visszaigény­lését, akkor választhattak: vagy kapják a régi szoc.pol.-kedvezményt és áfavissza­igénylést, vagy ha csak a szerződés volt megkötve, és nem került kifolyósításra a „szocpol” és a hitel, az esetleg felvett áfa visszafizetését pedig vállalták, akkor az új lakásépítési támogatást kapják. November 7. óta 51 családi ház építésére igényeltek Mátészalkán és a vonzáskörzetéhez tarto­zó 25 településen új típusú lakásépítési tá­mogatást. Ha két hónapot veszek figyelem­be, akkor ez elég nagy szám. Dojcsák tek a nyilvántartásokban is. Mielőtt a ha­zánkban működő társaságok stabilizálni tudták volna helyzetüket, 1949-ben egy mi­nisztertanácsi határozat alapján megalapí­tották az Állami Biztosítót, mely néhány év alatt átvette az összes biztosító állományát. Ezzel gyakorlatilag megvalósult a szocia­lista biztosítás állami monopóliuma, mely­nek feladata volt, hogy a biztosítás eszkö­zeivel segítse a pénzügyi politikát: hozzá­járult a gazdaság és a lakosság anyagi biz­tonságához, átvállalta az elemi és egyéb károk kockázatát, tehermentesítette a költ­ségvetést, és kiegészítette a társadalombiz­tosítás szolgáltatásait. Elterjedtek az alacsony díjú típusbizto­sítások: épület-, lakás-, csoportos élet- és balesetbiztosítások. A Hungária Biztosító és az új Állami Biztosító megalakulásával 1986. július elsejétől megszűnt a biztosítási monopóli­um. Mindkét biztosító szinte minden terü­leten rendelkezett jogosultsággal, ezért a verseny azonnal megkezdődött közöttük. Ezt követően újabb és újabb biztosítók ala­kultak. Számuk egyre nőtt, és kialakult közöttük a piacorientált verseny, melynek alapja, hogy a lakosság érdekeit egyre inkább képviselve dolgoznak egymás mellett. F. Sipos József Kultúrkörök gazdasági háttérrel A vásárosnaményi Esze Tamás Művelődési Központnak pár évvel ezelőtt még 23 dolgozója volt, de ez a szám mostanáig 10-re csökkent, s mint ahogyan Sánta Miklós igazgató jellem­zi a helyzetet: — Ha egy ember kiesne, már nem lehetne működtetni a házat. A pénzügyi alapokat nézve, az önkor­mányzat biztosítja a keretszámot, de a saját bevételekre is szükség van. — Ma már annyi üres zsebű ember van, hogy az életben nem volt ennyi. Minden kulturális szolgáltatás sokba kerül. Két gyermekelőadást hozunk le a nyíregyházi Móricz Zsigmond Szín­háztól, most kaptuk meg a szerződést, és a két előadás majdnem 180 000 fo­rintba kerül. Ezek gyermekelőadások, ami annyit jelent, hogy egy előadás több mint nyolcvanezer forintba kerül, és egy jegyet 300 forintért kell adnunk ahhoz, hogy rentábilis legyen az előadás. Felnőttelőadások alkalmával is 200-250 forintba kerül egy jegy, s való igaz, bár­mi áron, de a városnak s nekünk fel kell vállalnunk ezt a szerepet is, noha tudom, hogy az ilyen alkalmakkor nagyon ne­héz a közönséget behozni ide. — Milyen saját bevételi forrásaik vannak? — A különböző rendezvények bevé­telei, teremhasználati díjai és a vállal­kozók által rendezett árusítások téríté­sei jelentik a bevételünket. — Azokat a tradicionális rendezvé­nyeket, amelyekkel hírnevet szereztek maguknak, sikerül-e 1995-ben is meg­rendezniük? — Minden évben rendezünk egy fafaragótábort, amely már nemzetközi méretet ölt, mert Kárpátaljáról, Erdély­ből, sőt Dániából is voltak már fafara­gók nálunk. Most fogjuk a huszonegye­diket megrendezni. Ez a tábor az elmúlt húsz év alatt már kitermelt annyi érté­ket a város számára, hogy tervbe vehet­tük egy galéria létrehozását is. Minden tradicionális rendezvényünket szeret­nénk megcsinálni, így a Megyei Közép­iskolás Kórusfesztivált, a Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivált, a Nemzetkö­zi Folklórfesztivált. Ebben az évben ki­emelten szeretnénk kezelni a művelődé­si központ fennállásának 20 éves évfor­dulóját s a Liszt Ferenc Vegyes Kórus 30 éves jubileumát. Szép rendezvényt szeretnénk csinálni, amelyre meghív­nánk a finn testvérváros, Van Mala — elsősorban kulturális — delegációját. Ez a kapcsolat 1982 óta tart, kölcsönös lá­togatásaink voltak. Tavaly pédául a Beregi Múzeum jelent meg Van Maki­ban az anyagával. Terv tehát van bőven, de vannak „derék" hétköznapok is, ame­lyek meghatározzák a feladatainkat. A művészi csoportok s a klubok már majd­nem önellátóak. Éppen decemberben alakult meg az Értelmiségi Nyugdíja­sok Köre, akik minden hónap második péntekén találkoznak, s az összejövete­leikre mindig meghívnak egy neves vendéget. Szeretnénk ötleteket és javas­latokat megfogalmazni, amelyek hoz­zájárulhatnak a város jó irányításához. Sokan itt élnek, és mégis kihasználat­lan szellemi értéket képviselnek. —Ritkaság, de ezek szerint megálla­píthatjuk, hogy mégis közösségi élet. Mi a helyzet a fiatalokkal? — A legjobban valóban az ifjúság szerveződése hiányzik. A tizennégy-ti- zenöt évesektől kezdve a huszonéves kor­osztályig, akik már nem is diákok, de még nem is felnőttek. Nincsen számukra elfo­gadható program, vagy igényük nincs? Nem keresik a programokat, és mi sem tudunk olyat nyújtani, ami nem zsebbe- nyúlós. Olyan ember sincsen, aki nekik programot tudna szervezni. Régen volt diszkónk, de a konkurencia elvitte. A diszkózás különben sem tartozik a szer­vezett ifjúsági élet keretei közé. Azt hi­szem, nincs nagyobb érték a számukra. A korábbi járás területei is a vonzás- körzetünkbe tartozik. Ha onnan sem jön­nének a rendezvényeinkre, akkor még ennél is nehezebb helyzetben lennénk. V. A.

Next

/
Thumbnails
Contents